Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 18. szám

1971. Január 22. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Pécsi Hálálok az NDK-baii 1967 novemberében utaztak elsoizben pécsi fiatalok az NDK-ba hároméves szakmai gyakorlatra. Miután az akkori első csoportnak — szerződést hosszabbított személyek kivé­telével — a küldetése lejárt, a ciklus-váltás alkalmából ér­demes az akció körülményeiről és természetesen a pécsi fia­talok helytállásáról röviden megemlékezni. Korszerűsödnek a háztáji gazdaságok Mini lejójf épeit küllőidről Kétszáz gazda az igénylők listáján Gazdát keres az Elfa-szerviz 198 liatal A Munkaügyi Miniszté­rium 1967 május-júniusában nyilvánosságra hozott nem­zetközi munkaerő-együttmű­ködésre vonatkozó megálla­podásai, amelyeket az NDK illetékes kormányszerveivel kötött az újszerűség erejével hatott. 1967- ben a Pécsi városi Tanács összesen 46 lő kikül­detésére kapott lehetőséget, s ebből 20 fő volt a lányok száma. A szakmai összetétel úgy alakult, hogy a fiúk a vasiparban, a lányok a ven­déglátóiparban dolgoztak. A lányok . munkahelyei Plauen és Annaberg vendéglátóüze­meiben, a fiúké Dresdenb'en es Karl-Marx-Stadt-ban vol­tak. 1968- ban — az előző év­ben mutatott nagyfokú ér­deklődés alapján — á mi­nisztérium már nagyobb lét­számra (országosan kb. 5000 fő) kötött megállapodást, s ez helyileg is annyit jelen­tett, hogy szervezési lehető­ségünk az előző évinek a duplájára nőtt. 1969- ben összesen 112 fő utazott ki, közülük 20 lány. Szakmai öszetételben ismét jellemző volt a vasipar és villamosipar és új szakmai lehetőségként lépett be az építőipar. Lányok részére az előző évről már ismert iro­dagépgyári betanított mun­kalehetőség volt. A munka­helyek: Lipcsében, Ébers- walde-ben (Berlinhez közel), Markeresdorfban, (Karl­Marx-Stadt mellett) és Schkopau-ban vannak. Idő előtt eddig 33 fő tért haza. ■Egészen közeliek még az 1970-es év szervezési adatai. Az elmúlt év októberében kiutazott Pécsről 74 fő, köz­tük -16-4ái»y.­Ha az egyes évek létszá­mából egyenleget készítünk a következő eredményeket kapjuk: — az 1967—68., 1969. években kiutazott összesen 238 fő, az 1968—69 és 70-es évek szervezési eredménye­ként kiutazott öszesen 266 fő, kint van jelenleg 198 fő. És itt mindjárt el kell osz­latni olyan ellenvetéseket, amelyeket sokszor hallot­tunk ellenérvként, hogy ti. „éppen eléggé hiányzik itt is az a munkaerő”. Nos, a kin­ti létszám Pécs városának keresőiből csak tizedszázalé­kokban (0,3) fejezhető ki, ha tehát ez a létszám itthon is volna, úgyszólván semmit sem változtatna a ma meg­lévő munkaerő-gondjainkon. A fiatalok magatartásáról Az első dolog, amit szóvá kell tenni, az idő előtti haza­jövetelek okai. Meglehetősen változatosak ezek: a klimati­kus és étkezési asszimiláció­ra való teljes képtelenségtől kezdve, az itthoni családala­pításon keresztül a legkülön­bözőbb fegyelmi okokig — minden előfordul. Ezek kö­zül, amit természetesnek tartunk és szó nélkül mél­tányolni is kell, az asszimi­lációra való készség hiánya, ez ellen nem lehet mit ten­ni, mert a nagyobb mérvű egészségi leromlás elkerülé­sére az egyetlen lehetőség a hazautazás. Ugyancsak meg­értjük az itthoni házasság­kötés miatti hazatérést is, bár itt azért megjegyezzük, hogy a kiutazás tényét a be­következhető ilyen eset mi­— Dr. Korom Mihály igaz- sagügyminiszter csütörtökön az Országház gobelin termé­ben tájékoztatta a sajtó kép­viselőit az 1971—1974 közötti időszak jogalkotási feladatai­ról. A sajtóertekezletet dr. Várkonyi Péter, a Miniszter- tanács tájékoztatási hivatalá­nak elnöke nyitotta meg. att alaposabban meg kellett volna fontolni. Mind nekünk, mind pedig a foglalkoztató német válla­latoknak a legnagyobb prob­lémát a fegyelmi okok miat­ti hazatérések jelentik, őszin­tén szólva, ezek miatt ne­künk, hivatalos szerveknek van inkább lelkiismeret-íur- dalásunk, mint a fegyelmi vétséget okozott fiatalnak ... A német vállalatok jegy­zőkönyveit vizsgálva érdekes magatartási változásokat le­het megállapítani. A kezde­ti szolid üzemi viselkedés és szorgalmas munka néhány hét, vagy hónap után — leg­többször a rossz baráti kör­nyezet hatására — egyre romlik, később igazolatlan mulasztások sorozatába megy át, végül pedig kényszer- megoldásként az illetőnek haza kell jönnie. Ilyenkor szeretnék visszacsinálni a történteket, segíteni azonban már nem lehet. Magyarázatként sajnos azt kell megállapítanunk, hogy ezeknél a fiataloknál a nagy­korúsági állapot és a fele­lősségteljes magatartás mint­ha nem volna szinkronban. Sokszor olyart-. érzésünk is van, hogy a fiatalok nem tudnak helyesen élni az itt­honinál (szülői felügyelet nélküli) nagyobb szabadság­gal. Munkavezetők Személyes tapasztalatok alapján is állíthatom azt az egyébként széles körben ta­pasztalható segítséget, ame­lyet a hivatalos állami és üzemi szervek adnak a kint­iévé fiataljainknak. Ügy vél­jük, hogy a hivatalos szer­vek és a lakosság részéről is tapasztalható lojalitáshoz a fiatalok saját önkormányza­ti, képviseleti szerve részéről is következetesebb magatar­tás volna szükséges, mert így sok nemkívánatos eset megelőzhető lenne. A segítőkészségre és a tár­gyilagos magatartásra né­hány példa: a pécsiek közül kb. 10 fő munkavezetői, il­letve csoportvezetői beosz­tásban dolgozik, sőt függet­lenített funkcionárius van már közöttük, a 100 százalé­kon, vagy azon felül dolgo­zók külön prémiumot kap­nak; német nyelvoktatás a legtöbb helyen munkaidőben van — amit fizetnek is. A fiatalok többsége egyéb­ként jól érzi magát, s aki úgy megy ki, hogy ott kint is dolgozni kell, s a munká­ban és az emberi megbecsü­lésben a kölcsönösség elvén van, az szinte sajnálja, hogy az ideje lejár. A nagy több­ség keresete 500—600 DM. között mozog, teljesítmény­től függően. A fiúk is, leá­nyok is divatosan öltözve jönnek az osztályra látoga­tóba, sokan vásárolnak tar­tós fogyasztási javakat, re­pülővel utaznak haza, öröm­mel számolnak be kinti sport-, kulturális vagy ki­rándulási élményekről, na­gyon sokan már szimpatikus német partnerrel jönnek ha­za, illetve töltik kint szabád idejüket stb. és ezek a jelen­ségek nekünk is örömet je­lentenek. Minden probléma ellenére a fiatalok egyértelmű meg­állapítása: a kinti munka­vállalás csak nyereség. Az idei lehetőségek Az előbbiekben szó volt arról, hogy a kintlevő lét­szám alig jelent valamit az ország dolgozó létszámában. Következhet a kérdés: ak­kor miért csináljuk? Csak a német félnek jó ez? Az együttműködés valóban jó a német félnek, de nem kizá­rólagosan, mert a külföld mindig vonzotta az ifjúsá­got, így van ez ma is, s ifjú­ságunk révén ennyiben ne­künk is jó ez. Kormányzatunk ezt az együttműködést a jövőben is fenntartja, és változatlanul politikai kérdésként kezeli. 1971. évre az országos ke­retszámot még a miniszté­rium nem rögzítette, várha­tóan ez valamennyivel a ta­valyi keretszám alatt marad. Számításaink szerint Pécsett mintegy 80—100 fiatal részé­re lesz ismét majd kiutazási , lehetőség. A szervezési mun- | j kák is még ezután kezdőd- | | nek, s az elmúlt évekhez ha- | j sonlóan, a lehetőségekről is- I [ mét tájékoztatjuk a társa- j dalmi és érdekképviseleti I ! szerveket, valamint az isko- i Iákat, a vállalatokat és in­tézményeket. Vörös Károly Pécs városi Tanács munkaügyi osztályvezetője Mit tud a „.Uercsi<í<’? NYOMELEM VIZSGALAT. Könyvnagyságú üveglemezen szabályos térközű fekete vo­nalak. Egy nagyítón fehér papírra vetítik, s a szakem­ber máris látja, hogy a ho­mokkő rézzel szennyezett ezüstöt tartalmaz. ötven mintán ismétlik meg a mű­szeres vizsgálatot, mire ki­mondják a végleges ítéletet: milyen nyomelemet, mekko-' ra mennyiségben tartalmaz a kőzet. A Komlói Mélyfúró Vál­lalat földtani laboratóriumá­ban Somsics Lászlóné geoló­gus, a labor vezetője kalau­zol. Az előbb említett nyomelemvizsgálóban Koval- csik Magdolna vegyészmér- ilökik) magyarázza a bonyo­lult berendezések, műszerek működését. Végzetes tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a lábunk elé került kö­vet egyszerűen betesszük a gépek gyomrába, s perceken belül megtudjuk, milyen eredetű, milyen korú, milyen ásványtartalmú kő volt, amelyben megbotlottunk. A kőzetet porítani kell, aztán homogenizálni, alkohollal ke­zelni, szárítani — hetek is eltelnek, mire a tulajdon­képpeni vallatás megkezdő­dik. Leírását meg sem kísér­lem. A laboratórium 30 dol­gozója — 9 mérnök: vegyé­szek, geológusok és egy bio­lógus, a többiek pedig tech­nikusok — sok éves tanu­lással sajátították el a kő­zetvizsgálat titkait. Csak­nem valamennyien több mint öt esztendeje dolgoznak már a földtani laborban. így is előfordul azonban, hogy a szakember olyan ás­ványt vél a vizsgált kőzet­ben felfedezni, amely csak álom Megtörtént például, hogy nyomelemvizsgálati módszer alapján rendkívü­lien fontos elemek jelenlétét mutatták ki a Mecsekben, iparilag hasznosítható meny- nyiségben. A felfedezés örö­me azonban korai volt. Az ellenőrző mérések az elem jelenlétét is kétségessé tet­ték. Hasonló volt az 1952- ben a Velencei-hegységben felfedezett Molibdenit szen­záció. — Bizony mielőtt valamit mondunk százszor is meg kell gondolnunk, s főleg a méréseket ellenőrizni — mondja a labor vezetője. — Egy módszer, nem módszer — vallja a jó kutató. — Ezért is szükséges, hogy az egyébként hosszadalmas, s nehézkes kémiai vizsgálato­kat is elvégezzük,., Pancsametria — vagyis pancsolásos eljárás, ahogy a kémikusok elkeresztelték. A laboratóriumban egyik ajtón tábla hirdeti. Kémia. Az il­latok azonban már előbb’ is árulkodnak erről az osztály­ról. Az erős savak gőze nát­ha nélkül is prüszkölésre készteti az embert. Lombi­kok, titokzatos kékes lán­gok, lila és vörös folyadé­kok, üvegcsövek, mérlegek. Alkotó pedagógusok Ez a cím nemcsak kivána­lom — Pécs város Tanácsa művelődésügyi osztálya nem régiben kötetben összegyűjt­ve jelentette meg az itt élő és alkotó pedagógusok mun­káit, amelyek az elmúlt 5 év módszertani pályázatain a legjobban sikerültek. Hét pe­dagógus szerző tanulmányait olvashatjuk, általános és kö­zépiskolai tanárokét egyaránt. A szerzők: Könczöl Ferenc- né. Bognár József, Dormán Máténé, Kelemen Sándorné, Erhardt Imre, Rozgonyi Éva, Pályi Gábor. Amint azt Gáb­riel József osztályvezető az előszóban jelzi, az elkövet­kező években is számíthat a pedagógus társadalom ha­sonló, tapasztalatokban, mód­szertani ötletekben gazdag kiadványra. Táblák: Belépni tilos! Vi­gyázat! Magas feszültség! Mérgek! Páncélszekrénybe zárva tartják... PANCZÉL ÉVA vegyész mutatja miként vizsgálják itt a kőzeteket. Itt van pél­dául a lángfotóméter. A vizs­gált ásványt sűrített levegő­vel gerjesztett lángban vizs­gálják. A láng elszíneződése mutatja a kőzetben levő ás­ványkoncentrációt. A következő osztályon Bóna József biológus éppen egysejtű mészalgákat vizs­gál. Az elektronmikroszkóp nagyítása 22 ezerszeres. Csil­lagalakú virágot látok. — Tengeri szervezet — mondja a biológus — azt bizonyítja, hogy a kőzet, amelyben találtuk, tengeri üledék. A kora sem titok, mert ismerjük, hogy az ál­landó átalakulásban levő tengeri élőlények milyen korban, milyen alkatúali voltak. Mod nyílik bizonyos őseghajlati azonosításra is. Gyakorlati hasznosításuk közül elégséges megemlíteni, hogy óriási segítséget tud­nak nyújtani a Mecsekben a széntelepek azonosításá­hoz. A szénben található vi­rágpor és spóra elemzése egyértelműen árulkodik. — Nézzük még meg a Dercsit — invitál a vezetőnő. Monstrum gép. Mint egy óriásira méretezett telex. Igazi neve: Derivalograph. Dercsi a beceneve Tulaj­donképpen egy hőközló és mérleg kombinációja Anyag­ásványok vizsgálatára hasz­nálják. Minden vizet tar­talmazó anyagásvány, bizo­nyos mennyiségű hő hatásá­ra, a vizet leadja. Az ismert, hogy milyen hőfokon adják le a vizet, a súlycsökkenés­ből tehát pontosan meg lehet állapítani az ásvány összeté­telét ’ Nagyon hasznos volt nemrégiben az ófalui bekötő út építésénél ilyen vizsgálat Nem mindegy ugyanis, hogy E lap hasábjain gyakran szóvátettük már, hogy kor­szerűtlenek a háztáji gazda­ságok, hogy az ipar és ke­reskedelem nem gondoskodik megfelelő kisgépek gyártásá­ról, forgalmazásáról, hogy a háztáji árutermelés ma is a legprimitívebb felszereltség­gel, a legmostohább körül­mények között folyik. Pedig ez a termelés — ha sokat csökkent is az utóbbi évek­ben — még mindig jelentős. Pillanatnyilag Baranyában tízezer tehén van a háztáji­ban, ha egy tehén csak 2500 liter tejet ad egy évben, az milyen altalajra kerül az útkorona. Könnyen előfor­dulhat, hogy az első nagyobb eső után egyszerűen elcsú­szik. Érdekes, de főleg nehéz munka a kőzetcsiszolóké. Ez is külön helyiségben törté­nik. A köveket géppel, az utolsó fázisban pedig kézzel, csiszolópor segítségével, né­hány századmilliméter vé­konyságúra csiszolják. Ez­után átvilágítással állapítják t meg, milyen ásványokat tar­talmaz ... A geológusnő kötetnyi irat­halmazt vesz elő. A mozsgói 500 méteres fúrás kőzetvizs­gálata. Őstörténeti kövek. Az elemzes egyértelműen bizo­nyítja, hogy ezen a területen nincs értelme a tervezett szénhidrogén-kutatásnak. Te­hát negátív eredmény szüle­tett, mégsem volt eredmény­telen, felmérhetetlen értékű segítséget adott a földtani megismerésben. KOMLÓN ELEMZIK az ország számos mélyfúrásá­nak kőzetmintáit. Évente 3,6 millió forint értékű csak a külső megrendelés. Többek között ^ Magyar Állami Földtani Intézet del-dunántúli kutatását — Mecsek és Vil­lányi hegység — végzik. De valahol a Földközi-tengeren utaznak már Magyarország felé az algériai kőzetek is, amelyek vizsgálatát bérmun­kában vállalták a komlóiak. Pedig egyetlen ország sem szívesen adja más ország kezére földjének titkait... Annyi minden látszik egy kövön, de még több, amit csak a laboratóriumban lehet felfedezni... Ezer ládaszám jön a kő­zet Komlóra. Nemsokára vallatás alá kerülnek azok a kövek is, amelyek a vál­lalat mongóliai expedíciójá­nak fúrói nyomán kerültek felszínre.., Lombos) lené is 25 millió liter tej évente és akkor még nagyon szűkén számoltunk. Ez annyi tej- mennyiség, ami közel fél év­re lekötné a Pécsi Tejüzem teljes kapacitását. Ezt a tíz­ezer tehenet ma kézzel fejik, jórészt idős. nyugdíjas, vagy a nyugdíjkorhatárhoz közel járó emberek, pedig a kézi fejés az egyik legnehezebb fizikai munka a mezőgazda­ságban. A tehenet rendsze­rint akkor adja el a gazda, ha már nincs, aki megfejje. A háztáji tehéntartók számát stabilizálni, — ha csak át­menetileg is — legalább e gond megoldásával, a nehéz, fárasztó fejési munka gépe­sítésével lehetne. A gazdák részéről is meg­volt az igény, de ez csak most derült ki, hogy végre akadt egy vállalkozó szerv, amely kézbe vette az ügyet. Az Állattenyésztési Felügye­lőség pécsi területi kirendelt­sége a közelmúltban közvé­leménykutatást végzett, min­denekelőtt azoknak a kisál­lattenyésztőknek a körében, akik törzskönyvezett jószág­gal rendelkeznek s ilymódon szoros kapcsolatban álltak vagy állnak a felügyelő­séggel. — Már az első gyors felmérés eredménye­ként ötvenöt gazda neve ke­rült a listára, ezek azonnal hajlandók lennének fejógépet vásárolni — ha volna. Mivel Magyarországon ilyen kis ka­pacitású, egy-két tehén fe­jősére jól kihasználható mi­ni fejőgépeket nem gyárta­nak. a felügyelőség felvette a kapcsolatot a budapesti AGROTRÖSZT-tel a gépek behozatalával kapcsolatban. A tárgyalások eredménye­ként ez év februárjában meg­indul az import, a nagy­üzemi gépeiről, berendezései­ről hazánkban már jól is­mert német Elfa gyár szál­lítja az Elfa— Piccoló néVŰ kisüzemi fejőgépeket. A gép nem drága, a tartozékokkal együtt 3400 forintba kerül, az első tíz darab március ele­jén érkezik Pécsre, ahol az országban elsőként a pécsi AGROKER hozza forgalom­ba. Az érdeklődés a gép iránt igen nagy, Mecsekfalun pél­dául nyolc gazdának van igénylése, sokan megrendel­ték Bicsérden, Zókon, Király- egyházán, Szabadszentkirá­lyon is. Márciusban a fel­ügyelőség helyszíni bemuta­tót tart, ahol a gépeket mű­ködés közben ismerhetik meg a háztáji tehéntartók. A be­mutató hatására az érdeklő­dés minden bizonnyal csak fokozódik majd. Van azonban a dolognak bökkenője is. A gépet az is­tállóba be kell szerelni, s ez nagyfokú szakszerűséget kí­ván. A Cserkúti Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat a beszerelési munkálatokat — árajánlata meglehetősen bor­sos — egy gépet 3400 fo­rintért akar beszerelni, ami megegyezik a gép vételárá­val. A gazdák többsége még ezt is vállalja. A felügyelőség további erőfeszítéseket tesz — más vállalatokkal is tárgyal — a beszerelési költségek csökkentéséért, hogy ez sen­kit se riasszon vissza a fejő­gépvásárlástól. — További gond, egy fejőgépszerviz lét­rehozása. A legközelebbi Elfa szerviz Kecskeméten van. A kecskemétiek szíve­sen átadnák a szervizt vala­melyik baranyai vállalatnak, egyelőre azonban nincs vál­lalkozó. Az állattenyésztési gépek javítását, a megyében a Cserkúti Gépjavító Vállalat és a Zengőaljai Állami Gaz­daság végzi, az Elfa szer­vizt azonban csak akkor ve­hetné bármelyik át, ha elő­zőleg megteremtik annak fel­tételeit. Ez bizonyára csak - idő kérdése, s ezen nem bukhat meg egy újabb igen jó bara­nyai kezdeményezés, mely a háztáji tehéntartás stabilizá­cióját kívánja szolgálni Rónaszéki Ferencné Az árulkodó kövek Anyagásvány-vizsgálatot végez Pánczél Éva vegyészmérnök a derivalographon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents