Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ára: Sétatér Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 17. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. január 21., csütörtök Pécs város Tanácsának ülése Elfogadták a város fejlesztésének terveit 170 ezer lakos a század végére — Új, korszerű városrészek épülnek Szolgáltatások, ivóvízellátás megjavításának elképzelései Pécs—Kertváros terve Pécs város Tanácsának teg­napi ülésén első napirend­ként a megyeszékhely 1971— 1975. évi pénzügyi és fejlesz­tési tervét, valamint az 1971. évi költségvetést és fejlesz­tési előirányzatokat tárgyal­ták. (Erről lapunkban már részletesen tájékoztattuk ol­vasóinkat.) Az előterjesztést a tanács­ülés elfogadta. Ugyancsak a tegnapi ta­nácsülés napirendjén szere­pelt a másik igen nagy je­lentőségű téma is, s ez Pécs távlati fejlesztésének terve. Hazánk néhány nagyobb vá­rosa, így Pécs, Szeged, Deb­recen és Miskolc tehermen­tesítés érdekében mint Bu­dapest ellenpólusa épül ki az elkövetkező évtizedek so­rán. Különösen Pécs fontosságát emelik ki, s ennek a súly­ponti helyzetnek megfelelően az építésügyi és városfejlesz­tési miniszterrel közösen dol­gozta ki Pécs tanácsa a hatá­rozatot, amely az általános távlati rendezési tervet fog­lalja magában. Előrelátható, hogy a XXI. század küszöbén már a la­kosság meghaladja a 170 ezer lélekszámot, a jövő század elején 210 ezer lakossal kell számolni, sőt a későbbiekben a 300 ezret is eléri. Hogy ennél több ne legyen, annak érdekében már a kö­zeli jövőben fejleszteni kell a környező kisebb városokat. Mohácsra, Bajára, Szekszárd- ra, Szigetvárra, Siklósra és Dombóvárra gondolt az elő­terjesztés. Pécs lakó, munkahelyi és üdülő zónái együttesen hat­van négyzetkilométeres ösz- szefüggő területet foglalnak el. Az adottságok olyanok, hogy ha a város lakossága eléri a 210 ezret, a terület akkor is csupán hat négyzet- kilométerrel kell hogy növe­kedjék. Az elavult városré­szeket ugyanis lebontják és korszerű házakat építenek a földszintesek helyére. Teljes értékű városellátó övezetet fejlesztenek ki Pécs központjától 10—15 kilomé­teres távolságon belül. A pi­henés és üdülés legfontosabb góca a mecseki parkerdő, a Tüskés réten tervezett tó és környéke, valamint a rész­ben már kialakult kiskertes övezetek. Már a negyedik ötéves terv előirányzatai szerint is, de a regionális tervben is igen nagy hangsúlyt kap Pécs víz­ellátásának megjavítása. Ha­talmas összegeket fordítanak az ipari és az ivóvíz igények kielégítésére. A távlati rendezési terv foglalkozik a város és Pécs vonzáskörzetének szolgáltató hálózatával. A szolgáltató- iparon kívül elsősorban könnyűipart, gépipart, élel­miszeripart és építő, vala­mint építőanyagipart telepí­tenek. A 170 ezer lélekszám eléréséig az iparban 31 ezer dolgozót foglalkoztatnak, míg a közlekedésben, a közszol­gálatban, a kereskedelemben, a szolgáltatásokban 34 000 főt. Így 1990. évig 25 ezer új munkahelyet kell telepíteni, s 5 ezer elavult munkahely pótlásáról gondoskodnak. Ennek az évszázadnak a végéig befejezik a belváros, a budai rész és a Havihegy környékének rekonstrukció­ját. Pótolják a lebontásra kerülő lakásokat, s mintegy 16 ezer új lakást is építenek. Együttesen legalább 25 ezer korszerű otthon létesítése szerepel a tervben. Űj iroda­házak, kereskedelmi létesít­mények épülnek a városköz­pontban, míg a nyugati vá­rosrészbe egészségügyi, illet­ve oktatási intézményeket te­lepítenek. A tanácsülésen megjelent az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium képvi­seletében Pongrácz Pál mi­nisztériumi főosztályvezető. Felszólalásában hangoztatta, hogy a többi nagyváros táv­lati rendezési tervéhez pél­daként használható a pécsi tervezet. A városi tervező iroda elismerésre méltó mun­kát Végzett. Bondor József miniszter szívélyes jókíván­ságait küldte Pécs város Ta­nácsának. s a nagy munká­hoz sok sikert kívánt. (Foto: dr. Szász) A tanácsülés megszavazta a határozati javaslat elfoga­dását, a közeli jövőben már a távlati terv részletes ki­dolgozása következik. Ideiglenes „bányaházasság‘ A termelés évébe lépett az ország legmélyebb bányája Rendkívüli nehézségek a közlekedésben A szerda reggeli síkosság az idei tél legnagyobb zava­rait okozta a köziekedében. A meteorológiai intézettől kapott tájékoztatás szerint a nem mindennapos helyzetet enyhe nyugati légtömegek beáramlása idézte elő. Vidékről a buszoknak kö­rülbelül a fele nem érkezett be reggél tél 7 és fél 9 kö- actt a budapesti buszpálya-. | udvarokra. Kilenc óráig nem I futott be az esztergomi, a I balassagyarmati, a szekszár­di, a gyöngyösi, a kiskörei, az egri, a szolnoki és egész sor más távolsági autóbusz. A vidéki városok között is rendkívüli nehézségek voltak a közlekedésben. A meteoro­lógia további enyhülést je­lez, várható, hogy az utakról a jégpáncél eltűnik, s a nor­mális közlekedés helyreáll. Ideiglenes „házasságra” lé­pett két bánya a Mecsek­ben. Januártól összevont üzemvezetés irányítja az Érc- bányászati Vállalat 1-es üze­mét, ahonnan először került napszintre Magyarországon uránérc és az ifjú óriást, az egykori Petőc-pusztán épített IV-es üzemet, amelynek ez lesz az első termelési éve. A másfél évtizedes múltra visszatekintő mecseki urán­bányászat új iparágat képvi­sel hazánkban. Életében ez az esemény azért jelentős, mert ezzel megkezdődött az elsőként nyitott mecseki érc­bánya „nyugalomba” vonulá­sa. Természeti kincse lassan kimerül. A következő más­fél év alatt fokozatosan csök­ken, majd leáll a termelése. Az emberek és a még hasz­nálható berendezések átván­dorolnak új helyükre. 1972 közepétől már csak az utód termel, a „házasságnak” vége. A petőci bányáról nagyon sok érdekességet lehet elmon­dani. Építése hét év alatt valósul meg, ami a magyar bányaépítés történetében pél­dátlan. A legfiatalabb mecse­ki szomszéd, a komlói Zo- bák-bánya is tizenöt eszten­deig készült. Korszerűségét tekintve az elsők közé tarto­zik. Általában a „legek” a jellemzői. Mélysége Közép- Európában is egyedülálló. Szállítóaknája 1146 méterig hatol a föld gyomrába, itt van Magyarország legmélyebb j j emberjárta pontja. E rangos ' címek azonban temérdek I költséget, áldozatos, sokszor ' hősies munkát, helytállást j takarnak. A nagy távolság , miatt például itt működik ; a leggyorsabb szállítóak- i na. Az óriás bányatorok- ! ban 50 km/óránkénti se- I bességgel közlekednek a ka­sok. Rendkívül fontos a szel­lőztetés. Percenként 12 ezer köbméter friss levegőt juttat­nak a föld alá. Ez azt je­lenti, hogy itt mégegyszer annyi levegő jut egy em­berre, mint az I-es bányá­ban. Így biztosítják, hogy a magasabb kőzethömérséklet ellenére se legyen rosszabb, sőt inkább jobb a munka- körülmény. A termelést a föld színe alatt 700—800 méter között kezdik, jóval mélyebben mint a kimerülő bányában. Lé­nyeges különbség a bánya­pár között, hogy míg az I-es üzem kicsiben kezdte a ter­melést és később nőtt nagy- gyá. Petőc mindjárt teljes mélységgel és kapacitását te­kintve nagyüzemként indul, alaposan, előre felkutatott területen. A IV-es üzemben máris működik egy kísérleti fajtés. A Mecseki Ércbányáknál itt próbálják először a hidrau­likus fémtámok alkalmazá­sát. A petőci óriásbánya biz­tos megélhetést ígér az itt dol­gozó embereknek: ércvagyo- nának kitermelése tizenöt­húsz évig ad munkát. „Etymás iahb megismertet — erősíti a bizalmai'' A magyar miniszterelnök vidéki útja Finnországban Mai Ismerkedés Helsinkivel Helsinki : Fock Jenő miniszterelnök és a kíséretében lévő magyar személyiségek szerdán egész­napos vidéki körutat tettek Finnország déli vidékén. Jó­formán fel sem virradt — té­len ugyanis Helsinkiben ki­lenc órakor még reggeli szür­kület van —. amikor a ma­gyar vendégek — Arne Ber­ner finn kereskedelemügyi miniszter társaságában elin­dultak útjuk első állomására. Hyvinkaa-ba. A látogatás cél­ja a Kone részvénytársaság liftgyárának megtekintése volt. A vállalat tárgyalásokat folytat magyar kereskedelmi vállalatokkal is. Ebben az üzemben évente háromezer felvonó készül, a termékek csaknem háromnegyed része exportra kerül. Az üzemben Heikki Herlin gyárigazgató —. aki egyéb­ként tevékeny támogatója a finn—magyar kereskedelem­fejlesztési társaságnak — kö­szöntötte a látogatókat. Finn népviseletbe öltözött fiatal lányok virágcsokrokat nyúj­tottak át a magyar minisz­terelnöknek és feleségének. A kölcsönös üdvözlések után Fock Jenő és kíséretének tag­jai a helyi vezetők kalauzo­lása mellett megtekintették az üzemet. Fock Jenő és kísérete ez­után Tamperébe, | Miskolc testvérvárosába indult. A szép természeti környezetben elhelyezkedő ipari város ta­nácsa hívta meg miniszter- elnökünket, akit a helyszínen Pekka Paavola polgármester üdvözölt, s bemutatta a vá­ros más vezető személyisé­geit. Ezután díszebéd követ­kezett, amelyen Vilhó Hal­ma, a városi tanács elnöke, továbbá az elnökhelyettesek és az alpolgármesterek is részt vettek. Délután Fock Jenő és kísérete városnézés­re indult. Amint a helyi ve­zetők elmondták, a városnak mintegy 400 gyára van, ezek a helyi adottságok ügyes ki­használásával alakultak ki az idők folyamán. A Tampella részvfenytársa súgót kereste fel ezután a | miniszterelnök. Nils Björk- j lung vezérigazgatóhelyettes I tájékoztatta a vendégedet j Finnország egyik legrégfbo és legnagyobb gyárának te- [ vékenységéről. Az üzem kö- í rülbelül nyolcezer embert foglalkoztat. Három fő ter­melési ága van: a fafeldolgo­zás. továbbá a gép-, illetve a textilgyártás. Gépgyártás­ban főleg fafeldolgozó be­rendezések készülnek, ez eke a világ minden részén. — például hazánkban, a csepeli papírgyárban — felhasznál­ják a termelésben. A gyár vezetői bemutatták üzemüket, majd a Tammer szállóban fogadást adtak vendégeik tiszteletére. A fogadáson külföldi új­ságírók kérdést intéztek Fock Jenő miniszterelnök­höz: véleménye szerint a politikai, vagy a gazdaság: témák szerepeltek-e hangsú­lyosabban a finn—magyar hivatalos tárgyalásokon. A kérdésre miniszterelnökünk így válaszolt: — A politikai kapcsolatok erősítése magával hozza, hogy gazdasági kérdésekben is könnyebben szót érthe­tünk. Egymás jobb megis­merése — különösen, ha mindkét részről őszinteség­gel párosul —, erősíti a bi­zalmat. Tartós gazdasági kapcsolatok kölcsönös biza­lom nélkül aligha képzelhe­tők el. A kettő tehát feltét­lenül összefügg egymással. — Megbeszéléseinkről ál­talában azt mondhatom — tette hozzá —, hogy a poli­tikai kérdések — kiváltképp az európai biztonság ügyé­vel összefüggő problémák — elsőbbséget ;kaptak. Ez an­nál inkább természetes, mert politikai kérdésekről a mi­niszterelnökök általában rit­ka időközönként tudnak vé­leményt cserélni. Ugyanak­kor gazdasági, kereskedelmi szakembereink közül évente mintegy százan látogatnak el Finnországba és onnét is hasonló számban érkeznek hozzánk szakemberek. A konkrét gazdasági kérdések megtárgyalása az ő dolguk, a miénk, politikusoké pedig, hogy ehhez megfelelő légkört teremtsünk — mondotta Fock Jenő. Miniszterelnökünk felesége a délután folyamán Pekka Paavola. a polgármester fe­leségének társaságában meg­tekintette a tamperei kép­zőművészeti galériát. A miniszterelnök és kísé­rete az esti órákban tért vissza Helsinkibe. A magyar miniszterelnök és kísérete csütörtökön a finn fővárossal ismerkedik. Délelőtt megtekintik a par­lament épületét, látogatást tesznek a finn nemzeti mú­zeumban és a nemzeti szín­házban. majd városnézés kö­vetkezik. Délben a finn fő­város tanácsa ebédet ad a miniszterelnök és felesége tiszteletére. A napi program a finn—magyar társaság székhazában folytatódik es­te pedig a helsinki magyar nagykövetség fogadást ad a miniszterelnök tiszteletére.. Aa új aknatorony Pelöcön

Next

/
Thumbnails
Contents