Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-20 / 16. szám
1971. január 29. DUNANTÜLI NAPLÓ 3 Hogyan is állunk az „újfajta osztályozással”? — kérdezik gyakorta a szülők. Igaz, amikor a Művelődésügyi Minisztérium állásfoglalása 1969-ben megjelent, a pedagógusok is tanácstalanok voltak. Időközben, 1970. október 26-án megjelent a művelődésügyi miniszter utasítása, amely módosította a korábbi intézkedést, mivel minden feltétel nem állt a rendelkezésre. Pillanatnyilag tehát a pedagógusok belátására bízták az új elvek érvényesítését. Két pécsi középiskola, a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola és a Széchenyi Gimnázium és Szak- középiskola gyakorló pedagógusait kérdeztük meg a tanév első féléve után az eddigi tapasztalatokról. A Széchenyiben például a tanárok 60 százaléka alkalmazza az új elveket, a szakközépiskolai osztályokban viszont csak egyes tárgyak esetében élnek a minisztérium irányelveivel. Alighanem általánosnak tekinthető az az állapot, amelyet a Janus Pannonius igazgatónője fogai mázott meg: vannak akik teljesen az új elvek alapján dolgoznak, vannak a réginek is hívei, s vannak, akik a kettőt kombinálják. Ami jó, és ami nem Az új ellenőrzési-értékelési- osztályozási elvek szerint a tanuló minden megnyilvánulása információ a pedagógus számára, ami alapján információs jegy, vagy jel adható. A nagyobb anyagrészek végén pedig összegezni kell a tanuló részteljesítményét, s ezek a témazáró jegyek nagyobb súllyal esnek a latba a félévi osztályzatban, nem ronthatok, hanem javíthatók, sőt, meg kell adni a tanulóknak a lehetőséget a javításra. Lássuk a véleményeket, mi szól az új mellett: — Sokoldalú az információ, rengeteg információs • jegy születik. — Nagyobb aktivitásra serkenti a tanulókat az új rendszer. Ha lazsál az órán, rögtön mínuszt adhatok neki. — Értékelhető a pluszmunka, az iskolán kívüli tevékenység. Ha hozzáolvas az anyaghoz egy könyvet, vagy megnéz a televízióban valamit, ezt értékelhetem. — Nem lehet kiszámítani, hogy ki mikor felel. Korábban kalkulálhatott a diák: „nemrégiben feleltem, most egyhamar nem kerülök sorra”. — A témazáró nem jelent bukást, javítási lehetőséget kapnak a tanulók. — önállóságra szoktat. Mi művészettörténetből a tankönyvben nem szereplő épületekről képeket gyűjtöttünk. Mindenki kapott egyet, mint „feladatlapot”, s önállóan elemezni kellett. — A feladatlapok egységesítik a színvonalat országosan. A beszélgetések során bőségesen elhangzottak ellen- vélemények is:-— A minisztérium állásfoglalásának megjelenésekor rendkívül elhibázott lépés volt a IV.-esekre, az érettségizőkre is kiterjeszteni az új elvek alkalmazását. Ha fokozatosan, az első évtől kezdve vezették volna be, nem okozott volna olyan kavarodást. . ‘r-r Nem készítették elő technikailag sem az új rendszer bevezetését. Az Országos Pedagógiai Intézet nem küldi a megfelelő feladatlapokat. Az a pedagógus, aki egymaga készíti elő a témazárókat, rengeteg pluszmunkát vállal magára. Nálunk a kémia munkaközösségben mindenki égy-egy témazáró feladatlapjainak elkészítését kapja. — Reál tárgyaknál, matematikából, fizikából, nyelvtanból. idegen nyelvből jól használhatók ezek az ellenőrzési módszerek, de a narratív tárgyakból, magyarból, történelemből a beszédkészséget is fejleszteni kell. A gyerekek az írásbeliség miatt elszoknak a szóbeli megnyilatkozástól, nem is beszélve az írásbeli „stress-hatásáról”. Viszont egy-egy nagyobb téma után nem marad idő szóbeli feleltetésre. — Az írásbeli számonkérés például biológiából is kiszakítja a tanulót a saját gondolatmenetéből, a logikája töredezetté válik, pedig lehet, hogy szóban mindent értelmesen el tudna magyarázni. — A magyar végülis 'több annál, hogy valaki a feladatlapra ráírja, hogy Arany János mikor született és mikor halt meg. Attól még Aranyt egyáltalán nem ismeri. Az irodalom elveszíti a jellemformáló, erkölcsnemesítő hatását, elvész az ember. Töprengés a reform egészéről Ilyen kérdésekben viszont nem lehet a könyvelés szabályai szerint dönteni: eny- nyi a negatívum, ennyi a pozitívum, ami megmarad, az az eredmény, önkéntelenül felmerülnek az oktatási reform egészére vonatkozó problémák: vajon az ellenőr- zés-értékelés-osztályozás gyökeres megváltoztatásával cél- szerü-e meggyorsítani a reformot? Nem a módszerek reformja után, a módszerek forradalma után kellene-e az ellenőrzést . is megújítani (gondoljunk csak olyan egyszerű példára, hogy azok a gyerekek, akik korábban, pl. új anyag feldolgozása során nem találkoztak feladatlappal, hogyan dolgoznak vele a témazáráskor). Ez még akkor is felmerül, ha tudjuk, hogy a reform eddigi „életében” is a korszerű módszerek keresése nagy súlyt kapott. Az új osztályozási rendszer célja az osztályzatközpontúság, a jegyközpontúság megszüntetése lenne. A szülőket A kutyák sokadmagukkal tanyáznak itt, a betonaljú ketrecekben. Az ajtó nyitása a drótozott kerítéshoz csalogatja őket — csóválják a farkukat, nyüszítenek az izgalomtól. — Az az enyém — mutat egyikükre kísérőm. Erósszö- rű kis patkányozó, vidáman ugrál gazdája láttán, csahol. — Kölyke is van. Bepároz- tattuk ezzel, itt. Valóban, kisvártatva előbóklászik a kiskutya, onnan hátulról, a szalma alomról. Mindenki örül. A másik ketrecben némelyiknek nyakában fémbiléta. Háborús azonossági jelvény. — Azok már operált kutyák. De valamennyien egészségesek. A bilétások egy vesével, vagy valamilyen idegén szervvel, szövettel rendelkeznek — és ugyanúgy csóválják a farkukat, örülnek az ebédnek, a hónak, a napsütésnek, mint a többiek ... * A kutyák. Azt hiszem, végigkísérték az emberiség eddigi életét. Ügy nagyjából. Barátságosak, szeretetre méltók. Szolgálják az embert. Házat őriznek, megmérjék az idegent, elfogják a diverzánsokat, vakot vezetnek, megmentik a‘ svájci hegyek turistáit, síelőit — ki tüdja niég, mi mindent csinálnak. Hűségűkről, ragaszkodásukról legendák járnak. Az emberek is tisztelik, szeretik őket. Jártam agrár- versenyen, ahol a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesijeié egyik fővezére szinte rámförmedt. — Ezek nem kutyák elvtársam, ezek agarak Ha túlzó is a tisztelet néha, s a járókelő megmosolyogja a kék szvetterbe .öltöztetett, nyírott pudlit, a jó illatú pincsit, rózsaszín-orrú ölebecskét — aki kutyát tart, — valljuk be — a tanártól kapott jó vélemény nem nyugtatja meg annyira, mint egy jeles. Csakhogy az oktatás egészében kell megváltoztatni a jegyközpontúságot ahhoz, hogy egy részterületén, az általános- és középiskolai oktatásban is megváltozzék ez a felfogás. Mert hiába sikerül a közvéleményt átformálni, hiába érjük el, hogy a szülő nem fetisizálja az érdemjegyet és évvégi osztályzatot, ha az egyetemi felvételinél — hogy csak egy példát mondjak — továbbra is ez az. elv érvényesül (hozott pontok száma stb.). S még valami, ami úgyszintén túlnő a pusztán oktatási kérdéseken. Az új módszer tökéletes alkalmazása olyan plusz időigénybevé- tellel jár a tanárok szempontjából (témazárók íratása, kijavítása, esetleges újraíratása stb.). hogy becsületes elvégzése óhatatlanul felveti az óraszámcsökkentés szükségességét. A szülő és az iskola A szülőkkel kezdtem, illik tehát, hogy velük is fejezzem be. Gondolom, az fel sem merül bennük, hogy az oktatásügy gazdái nem a lehető legjobb szándékkal foglalkoznak egy-egy új intézkedés megvalósításával. A fenti gondolatok is az együtt-töprengés jegyében születtek. Egy bizonyos, az a szokás, hogy minden apró jegy, plusz és mínusz jel nem kerül be az ellenőrzőbe, azt kívánja, hogy a szülő minél gyakrabban tájékozódjék az iskolában, nehogy meglepetések szülessenek egy-egy témazáró után. Hiszen a szülő és ap iskola nem két tábor, hanem két szövetséges. biztosan bensőséges kapcsolatot alakít ki négylábú „családtagjával” ... * Családtagnak mondtam, s azok is. De itt is vannak mostohagyerekek. Kutya, „aki” kutyának sem kell — szomorú látvány. Girhesen kóborolnak, lopnak élelmet, s lopnának egy kis szerétetet valahonnan — amennyire egy kutyának szüksége van. Az állami gondozottak. Nem oltás miatt, egyéb okokból éventé mintegy hetvenezer kutyát pusztítanak el — az országban. Lelövik, vagy a kölyköket élve elássák ... Nem sajnálja azokat senki. * Pedig hasznos tevékenységet is folytathatnának. Az orvostudomány kísérleteihez feltétlenül szükséges alanyok szerepét tölthetnék be. Vannak, melyek sok kóborlás után, vagy egyszerű adásvétel folytán bekerülnek' a kísérleti intézetekbe. Ott jó dolguk van. A kosztra még egy sem panaszkodott, társaság is van — a műtét pontosan, ugyanolyan körülmények között zajlik, mint emberen: altatással, érzéstelenítéssel. sterilen. Négylábú szolgálói a tudománynak. A furcsa, hogy évente mintegy négy-ötezer kutyára lenne szükség az „operáló” szakmák kísérleteihez, az oktatáshoz. Es nem kerül eny- nyi az intézetekbe! Fizetnek is érte pedig, igaz, hogy nem túl nagy összeget, de van, akinek egész jó nyugdíjki- egészxtés... Negyven forintért veszik át őket. Nemrégen értesültem róla. hogy Pécsett a kísérleti kutyaszükséglet évente nyolcszáz darab — lenne. De csak a fele érkezik a pécsi orvosegyetemre,. Tillai Aurél, a kórus vezetője társaságában ölen jöttek el a kórustagok közül, hogy megkíséreljenek válaszolni arra a nem is olyan könnyű kérdésre: mit jelent számukra az énekkari szereplés. Váry Gizella vegyészmérnök, alti egyébként laborvezető az Erőműnél, az alapítótagok közé tartozik. — 1957-ben lettem a kórus tagja, akkor is érettségiztem. Heti két próba volt régen is. Én hosszú évekig munka mellett tanultam, az egyetemet is levelezőn végeztem el. A kórust a világ kincséért se adtam volna le... kellett a sok tanulás mellett az a kis kikapcsolódás. Polgár Kinga matematikatanár, az Egyetemi Központi Kutatólaboratóriumban dolgozik, s közben elsőéves fizikaszakos az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. — Szeretek énekelni. Valamikor tanultam hegedülni, még kacérkodtam is a gondolattal, hogy hegedűtanár leszek. Hiányozna a zene, ha semmiféle formában nem volna az életemben. Inkább Itt, Pécs közelében is agyonlövik őket. Decemberben tizenkilenc kutyát öltek meg — egy közeli nagyközségben, ahelyett, hogy kísérleti célra adták volna át. A lelövés hasznosabb, humánusabb? * És a kísérletező emberek szeretik kutyáikat. Az elhullás egyáltalán nem olyan mérvű, hogy bárki megbot- ránkozhatna. Az operáció után központi fűtéses „kórtermekbe” kerülnek az állatok, ahol lábadoznak, felgyógyulásuk után meg — bilé- tával a nyakukban — kikerülnek az újonnan jöttek közé, s mesélnek... Azt mesélik, hogy igazán nem fájt semmi: Klubszerű keretek között, hagyományosan, téli ismeretterjesztő előadássorozat indul a inai napon, szerdán Pécsváradon a művelődési központban. Az elmúlt télen történelmi témakörben, a magyarság európai történelmi és politikai vonatkozásairól tartottak előadásokat. Az idei előadássorozat témája: Építészetről, mindenkinek. Az első előadást Dénesi Ödön Ybl-díjas építőművész tartja meg Város- rendezés — településtervezés címmel. A sorozat további előadásai: A középület; A lakóház és a belső építészet; Az építészet és a képzőművészetek találkozása. Előadói: pécsi építészek, képzőművészek, művészettörténészek. Valamennyi előadás történeti aspektusból vizsKözben a többiek megjegyzik. hogy Polgár Kinga ma is szépen hegedül, s a kórus összejövetelein gyakran szokott szerepelni. A kórusnak ugyanis rendszeres összejövetelei vannak, útibeszámolók, családi estek, névnapi felköszöntések, közös karácsonyi ünnepség, stb. Kiss Katalin magyar—orosz szakos harmadéves hallgató a főiskolán ö az énekkar tiszthelyettese.- Nemsokára megválik pár hónapra a kórustól, mert a Szovjetunióba megy, a főiskolán hagyományos szakmai gyakorlatra. — Nehezen tudnék meglenni a kórus nélkül. Már Pápán a gimnáziumban énekkaros voltam . .. A többiek ismét közbeszólnak, s elmondják, hogy mióta Kati a kórusban énekel, azóta már három volt pápai diák, hajdani énekkaros került a Mecsekbe. Szalmásy Gábor villany- szerelő az Építő és Tatarozó Vállalatnál. Nevezetessége, hogy népi faragásokkal foglalkozik, nagyon szép dolgokat készít, érdeklődőek felőle már a szövetkezetnél is. A népi faragást még a nagyapjától tanulta, aki a Somogy megyei Gamászapusztán élt. S mindezek mellett miért énekel Szalmásy Gábor? — Szeretek ... Nem voltam valami jó tanuló, egész iskolai pályafutásom alatt egyetlen jutalomkönyvet kaptam, azt is kóruséneklésért... Horváth Gábor egyike a legfiatalabb kórustagoknak abban az értelemben is, hogy csak egy éve tagja a Mecseknek. • * — Két évig énekeltem a gépipari kórusában. Később is kórustag voltam, de ilyen jó kollektívát rhég' sehol se láttam. Ilyen jól még sehol- se éreztem mágani... . A kórus átlagéletkora 23 év. Pedig két nyugdíjasuk is van, Szilágyi Dezső bácsi, hajdani igazgató-tanító, és Zókonyi Lászlóné, a közkedvelt Margit néni. Kétszeres Kiváló Együttes a kórus, és másodszor kapták mej a „Diplomás aranykoszorú” nevű kitüntetést is. Voltak az NDK-ban — a keleti tengeri galja a maga témáját, és mindegyik a modern építészet eredményeihez, jut el. Szó esik napjaink, korunk építészeti igényeiről és a mai falukép, a községek mai . település-képének alakulásáról is. Az előadások szervező gazdája a honismereti és várbaráti kör. Vendégei pedig a művelődési közpónt klubjainak — a huszonévesek és a nők klubja: az értelmiségi és a honismereti klub — tagjai: A sokféleképpen, vetítéssel. könyvekkel, folyóiratokkal és egyéb szemléltetőanyaggal , illusztrált előadásokon teret kapnak a községrendezés kérdéséi, egyben Pécsvárad településszerkezetének sajátos helyi problémái- is. hét nevű fesztiválon —, Jugoszláviában — a rumai kórus- és néptánc fesztivál első magyar résztvevőiként — és legközelebb Lengyelországba mennek. Hajdan azért alakították a kórust, hogy „ellássa” a Mecsek Tánc- együttest énekkarral. Később kiderült, hogy ez túlhaladott elképzelés, s ma a kórus önálló profilú együttesi azon ritka énekkarok egyikre, amelyek szilárd vegyeskarok, fiatal tagokkal és széles repertoárral. Március közepén a Liszt-teremben barokkestet tartanak, ekkor lesz Vivaldi: Gloria című oratóriumának magyarországi ősbemutatója. Emellett eredeti népi jellegüket is megőrzik, elsősorban a Kodály-, Bárdos-muzsika révén. Bárdosmű is készült, egyenesen nekik: az Óda. Tillai Aurél, ha kórus vezetője is készít népdalfeldolgozásokat, s a tagok egyöntetű véleménye, hogy nagyon szeretik ezeket énekelni. Egy énekkar, ahol örömmel végzi a sokszor nehéz feladatokat hetvenkét ember, ahol jól érzi magát a tervezőintézeti rajzoló, a villany- szerelő, az állatkerti igazgató, a Szigetvárról hetente kétszer csak ezért bejáró tanár, a nyugdíjas és a könyves- bolti eladó... II. F. Kísérlet az orosz nyelv oktatásában Éj általános iskolai nyelvi laboratórium Pécs több általános és középiskolájában található nyelvi laboratórium, ám ezek többségét a szakos osztályok nyelvóráin használják ki. A 39-es dandár úti Általános Iskola most készülő nyelvi laboratór'urnának feladata majd. az lesz, hogy megvizsgálják: a nagy óraszámú, kötelező orosz nyelvi oktatás során milyen hatékonyan lehet dolgozni a nyelvi laboratóriumban, összhangban van-e az anyagi befektetés és az eredményesség. A 39-es dandár úti iskola egyik osztálytermében társadalmi munkával alakítják ki a laboratóriumot. A gyerekek szülei, az Ércbánva Vállalat szocialista brigádtagjai nagyon sokát dolgoznak, hogy az összesen 300—400 ezer forint értékű laboratórium niég 'ebben aZ évben elkészüljön. A III. kerületi Tanács biztosítottá,' hogy 80 ezer forint értékben az iskola beszerez- hesse a szükséges- technikai eszközöket, lemezjátszókat, . mikrofonokat, fülhallgatókat. — Segít a szakszervezet. A Szigetvári Konzervgyár Szakszervezeti Bizottságának anyagi hozzájárulásával matematikából és orosz nyelvből középiskolára előkészítő tanfolyam indult a hátrányos helyzetű fizikai dolgozók, gyermekei részére. Megoszlik a pedagógusok véleménye ' Űj osztályozási elvek az iskolában Marafkó László Kutyaélet, kutyasors... Kampis Péter Építészetről, mindenkinek Ismeretterjesztő sorozat Pécsváradon A Mecsek Énekkar
