Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-20 / 16. szám

Ära: 80 filier Világ proletárjai, egyesüljetek 1 Dunántúlt napló xxviH.évfolyam,le.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971.január20.,szerda Megkezdődtek a magyar—finn tárgyalások A tárgyalások középpontjában: as európai biztonság kérdései és a Jinn—magyar kapcsolatok további fejlesztése KS7D. NAPLÓ, TELEFOTO A hivatalos finnországi látogatáson lévő Fork Jenő miniszter- elnök és Péter János külügyminiszter, valamint finn part­nereik között kedden megkezdődtek a tárgyalások. Képünkön miniszterelnökünk és külügyminiszterünk között a tolmács, szemben velük, a képen háttal látható Karjala inén finn miniszterelnök Igazságos békét Vietnamnak, az indokínai népeknek Budapesti békenagygyííiés a Nixon-politika elleni harc napja alkalmából Forintok a művelődésre Népművelők, gazdasági és kulturális vezetők párbeszé­dében gyakran hallani: jut-e, azaz juthat-e ma több pénz a művelődésre? Juthatna... Ennyiben ál­talában megegyeznek a vá­laszok. Több juthatna a kul­túrára, ha egyfelől több anyagi értéket termelnénk, a megtermelteket pedig a mű­velődés fontosságához képest jobban, arányosabban oszta­nánk el. Ha gondosan meg­terveznénk mindenütt és megfelelően összehangolnánk (egy bizonyos területen) a sokféle csatornából csörge­dező kulturális forintokat, amelyek — vannak ... Friss adatok hiányában csaik az SZMT 1970-ben vég­zett felmérése áll rendelke­zésünkre a szociális-kulturá­lis célokat szolgáló vállalati és szakszervezeti pénzeszkö­zök felhasználásáról, 1968- ban és 1969-ben. Ebből tud­juk, hogy Baranya megye szakszervezeti szervei kultu­rális nevelő munkára hozzá­vetőleg több, mint 12 millió, tömegsport fejlesztésre 5 mil­lió forintot költhetnek éven­te. Rendelkezések szerint a részesedési alap hövekedésé- vel arányosam gyarapítani kellene a kulturális célokat szolgáló pénzösszegeket is. Akkor is, ha a szociális-jó­léti feladatok meglehetősen nagy lekötöttséget jelentenek ma még. S mi a valóság? 1969-ben a részesedési alap megyénk termelő üzemeinél 27 százalékkal nőtt, a kul­túrára fordított összeg vi­szont 11 százalékkal (több, mint félmillió forinttal) csökkent az előző esztendő­höz képest. Akadtak vállala­tok, ahol 1—1,5 milliós ré­szesedési alapjukból alig 1200—2000 forintot (!) szán­tak a kulturális nevelő mun­ka céljaira. S ez így seho­gyan sincs jól. Gazdasági és szb.-veze- tőink általában ismerik a kulturális alapokra vonatko­zó rendelkezéseket. Néhol azonban többféleképpen ér­telmezték őket. így például sok helyütt a kollektív szer­ződésekben nem a rendelet­nek megfelelően rögzítik a kulturális alapok képzését, felhasználását. Ugyanis spm arányokat, sem konkrét ösz- szegeket nem határoztak meg és nem végeztek előzetes felméréseket sem erre vo­natkozóan. S hadd említsek még egy kirívó példát. A felmérések szerint sok kisebb vállalat szűkös anyagi forrásait is szétaprózza. Általában itt a szakszervezet is szűklátókö­rűén, önállóságát féltve ak­kor is teljes egészében ma­ga használja fel kultúrára szánt forintjait, ha ez cél­szerűtlen és nem gazdasá­gos. Miért hangsúlyozzuk mind­ezt? Azért, mert az idei év­ben új öt évre szóló kollek­tív szerződéseket kötnek a vállalatoknál. A vezetők be­számolnak az előző szerző­dések végrehajtásáról. S tel­jes értékű munkát sem itt, sem az új elkészítésekor nem végezhetnek a művelő­désre szánt forintok elköl­tésének és a (további öt év­ben) jelentkező igényeknek alapos felülvizsgálata, össze­vetése, megtervezése nélkül. A rendelkezéseken is túl — szeretnénk remélni —. ma már gazdasági vezetőinket nem kell meggyőzni arról, hogy a művelt ember töb­bet ér, hogy a tudás anyagi erőként jelentkezik később. Ehhez azonban több anyagi ráfordítás szükséges. Mint a példák mutatják, volna mi­ből és hogyan. W. E. A finn fővárosban baráti látogatáson tartózkodó Fock Jenő magyar miniszterelnök és Péter János külügyminisz­ter keddi programjának kö­zéppontjában a finn állami vezetőkkel megtartott hivata­los tárgyalások álltak. Illetékes helyről kapott tá­jékoztatás szerint a hivatalos tárgyalások délelőtt és dél­után mintegy három és fél órán át tartottak. A szívélyes és őszinte légkörben lefolyt eszmecserén a két kormány­főn kívül részt vettek a kül­ügyminiszterek, valamint a szakértők. Fock Jenő miniszterelnök bevezetőben köszönetét mon­dott a finn kormánynak a meghívásért és a meleg, ba­ráti fogadtatásért. Hangsú­lyozta a vezető államférfiak személyes találkozóinak kü­lönleges jelentőségét, t\z ilyen látogatások alapvető célja — mondotta —, hogy megfelelő ösztönzést adjanak mind­azoknak, akiknek a hasonló jellegű kapcsolatok ápolásá­ban, fejlesztésében feladatuk van. A finn államférfiak ma­gyarországi látogatásai ebben a vonatkozásban gyümölcsö­zőek voltak, s a mostani ta­lálkozásunktól is hasonló eredményeket várunk — han­goztatta. A megbeszéléseken egyéb­ként Ahti Karjalainen finn miniszterelnök javaslatára előbb a nemzetközi kérdé­sek, majd a kétoldalú kap­csolatok problémakörét vizs­gálták meg. A nemzetközi helyzetről tartott eszmecsere j homlokterében az európai 1 biztonsági és együttműködési konferencia kérdése állt. Mindkét tárgyalópartner hangsúlyozta: bár a konfe­rencia előkészítése rendkívül bonyolult nemzetközi feltéte­lek közepette folyik, jelenleg jó lehetőségek vannak, hogy elősegítsük a konferencia megvalósulását. Fock Jenő miniszterelnök ezzel kapcso­latban ismertette a magyar kormány pozitív válaszát a finn kormány legutóbbi me­morandumában foglalt javas­latokra. Az európai biztonság kér­dései mellett a két minisz­terelnök kifejtette kormánya álláspontját más nemzetközi problémákról, így a délkelet­ázsiai és a közel-keleti hely­zetről is. A tárgyalások második ré­szében a finn és a magyar államférfiak a két ország bilaterális kapcsolataival fog­lalkoztak. Elégedetten álla­pították meg, hogy a Ma­gyarország és Finnország kö­zötti kapcsolatok folyamato­san és egészségesen fejlőd­nek az élet számos területén, különösen politikai és kultu­rális vonatkozásban. A gazdasági együttműkö­désben is figyelemreméltó eredmények születtek, de a tárgyalófeleknek a kérdés alaposabb elemzése után az volt a véleményük, hogy itt a lehetőségek jobb kihasz­nálásával további előrehala­dást lehetne elérni, a gazda­sági kapcsolatok a jövőben megalapozottabbak, szélesebb körűek és intenzívebbek le­(Folytatás a 2. oldalon) Közel egy évi csúszás — tervmódosítás — után to­vább építik a déli vízgyűjtő kettes számú szakaszát. Az elmúlt esztendei árvíz el­vonta a munkaerőt, s a kivi­A Béke Világtanács felhí­vása alapján kibontakozott nemzetközi tiltakozó akció budapesti eseményeként kedd délután békenagygyűléssel tették emlékezetessé'az Egye­sült Vegyiműveknél a Nixon- politika elleni harc napját, amely azt idézi, hogy az USA két évvel ezelőtt hiva­talba iktatott elnöke nem­hogy betartotta volna ígére­teit, hanem uralma idején tovább fokozta az amerikai imperialisták kalandorpoliti­káját. A gyűlésen ott volt Ngu­yen Hung Khanh, a Dél- Vietnami Köztársaság buda­pesti nagykövetségének első titkára is. Az Országos Béketanács részéről Sebestyén Nándorné titkár beszédében hangsú­lyozta, hogy az indokínai népek ellen elkövetett ag­telező — Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat — kapacitáshiánya miatt 1971. december 20-a lett a máso­dik szakasz átadásának újabb időpontja. Hogyan is néz ki jelenleg az építkezés? Az első szakasz — a Szennyvízteleptől a Pécsi vízig — megvan, az elmúlt esztendőben már üzemelt. Ennek hossza közel egy ki­lométer. ' Szükség Is volt rá ■már nagyon, mert a régi, kis keresztmetszetű csatorna már elég nehezen bírta a megterhelést.- A második szakasz építését tegnap kezd­ték meg. A Bőrgyár előtti részen kimérték a csatorna irányát. Ez a Húsipari Vál­lalatig, majd elágazón át a Rózsa Ferenc utca és Zólyom utca keresztezéséig. Érdeke­sen alakul a feladat a Pécsi víz Bőrgyár előtti hídjának környékén. Itt a víz alatt megy majd a vezeték. Ehhez a munkához egy ötletes meg­oldást választottak. A híd előtti részen a vizet meg- duzzasztják és egy közel egy méter, magasban a meder felett egy fából készült pótmederbe terelik. Ezt a famedret pár méterrel odább ismét vissza­kötik a vízhez. A holtrészen aztán a csatornaásást a víz nem zavarhatja. Ha a csa­torna a helyére kerül, a vizet ismét a régi mederbe terelik. Egy másik zavaró momen- 1 resszióval az Egyesült Álla­mok egyre mélyebbre sül­lyesztette tekintélyét a vi­lágközvélemény és saját né­pe előtt is. A szocialista országok és a világ békeszerető erőivel együtt a magyar nép a mostani új helyzetben is minden segítséget megad a vietnami nép jogos önvédel­mi harcához. Ezt a segítsé­get és testvéri szolidaritást juttatta kifejezésre állásfog­lalásában a magyar kormány is. A laoszi és kambodzsai nép igazságos ügyét is tá­mogatjuk. A békenagygyűlés részt­vevői állásfoglalásban ítél­ték el a világbékét veszé­lyeztető Nixon-politikát, s az Országos Béketanács útján tiltakozó táviratot küldtek az Egyesült Államok buda­pesti nagykövetségéhez. tűm: a csatorna árka éppen a gyár előtti buszmegálló­bódé felé vezet. így a meg­állót ideiglenesen át fogják helyezni. A vízgyűjtő Zólyom utcai szakaszát a baranyai építők készítik. Van egy harmadik szakasz is a tervben. Ez a Húsipari Vállalat mellett lé­vő elágazótól a Budai vámig tart majd. A kivitelező való­színűleg a Dél-dunántúli Víz­ügyi és Közmű Építő Válla­lat lesz. Ennek a vonalnak a munkálatait 1971 második felében kezdik. Egyelőre azonban a beruházó még nem kötötte meg a szerződést — a tárgyalások folynak. Lesz itt is érdekes: a hagyo­mányos csőhálózat helyett, egy nyugatnémet cég — nem­régiben Baranyában is bemu­tatott — műanyag csöveit al­kalmazzák majd. így e sza­kasz jelenlegi beruházási ösz- szege, ami 11 és fél millió forintot tesz ki, bizonyára kevésnek bizonyul. S mivel ennek a szakasznak terveit több kérdőjel „ékesíti", a be­fejezési határidővel a beru­házó egyelőre még nem tud szolgálni. Annyi biztos, hogy az egyes ütem után ez év végére a második vezetékszakasz — a közel két kilométer hosszú Zólyom utcai rész — is üze­mel. E kettő együtt húss- millió forintba kerül. Jelentősen emelték a termelést a Baranya megye! Szerelőipari Vállalat gyengeáramú üzemében, ahol a kaputelefonok gyártása folyik. Ebben az esztendőben 30 ezer lakáshoz szükséges kaputelefont gyártanak, ami a tavalyi mennyiségnél 12 ezerrel több. Ezek hazai torgVcmba kerülnek. Az üzemrész 12 millió forint értékű terméket állít elő évente. A képen: a gyengeáramú üzemrész, ahol a kaputelefonokat szerelik Szoknia i felv. KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Sebestyén Nándorné, az Országos Béke tan ács titkára beszédét mondja Kedden megkezdődött... Tovább épül a déli vízgyűjtő Famederbe kerül a Pécsi-víz — Műanyagcső a Budai vámig

Next

/
Thumbnails
Contents