Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-17 / 14. szám
4 DUNANTÜLI NAPLÓ 1971 január 17. Ha már kaptunk, legyen is! Cserlititon — két év után Pontosan két esztendeje 1969. január közepén hangzott el a tévében az a rövid riport, amiből az ország megismerhette a Ja- kabhegy alatti falucska nevét. Bányaművelés miatt elszökött a kutakból a víz, a cserkútiak önerőből megoldhatatlan problémával találták magukat szemközt, — mit tesz érdekükben a „vétkes’* Mecseki Ércbányászati Vállalat — ez volt a riport lényege. Akkor nagyon lázongtak a kedélyek. És ma? Két pici „forrás“ A frissen restaurált Árpád-kori templommal átel- lenben lévő közkútnál állunk Kerti Sáfidor iskolavezető-tar ni tóval és Horváth József bányaüzemi dolgozóval. Míg ide értünk, csendesen csörT gedező „patakocskát” kellett kerülgetni az úton. A templom előtt széles jégmező, lent a járdán kásás-latyakos hó. A víz egyre jön. A kút mellett két csöppnyi „forrásból” felbuzgó víz pörgeti a homokszemeket. A tanító odabök a botjával, a nyomában keletkező zavarosság egy-két perc múlva elül. Ott lejjebb csőtörés lehet. . Mióta? A 16 közkútból nyár óta folyik a víz. Hogy közmegelégedésre-e, ez vitatható. Nem zökkenőmentés a falu vízellátása. Valaki nem kevés iróniával így jellemezte ' ezt: — Ha Pesten egyórás vízkimaradás van, a tévé meg a rádió mindjárt á lakosság elnézését kéri. És amikor nálunk két hétig nincs víz?... Szóval vannak még zavarok, no, de nem is ez a legnagyobb baj. Bár Horváth József véleménye szerint: — Ha már elment a vizünk és kaptunk helyette másikat,, hát legyen is, Eny- nyit, azt hiszem, elvárhatunk. A Cser-kút helyén Százegynéhány méterre a műemléktemplomtól állt a község másik nevezetessége, a mosóház. Tavaly bontották el, mert nem volt rá szükség. A községnek hevet adó, bő hozamú Cser-kút vize folyt át rajta, az asszonyok idejártak mosni. Ez a kút is a többi sorsára jutott: kiszáradt. — Egyszer régen, amikpr még nem volt befedve a kút, belefulladt egy lány — meséli a tanító. — Napokig tartott, míg ki tudták szivattyúzni a vizet a kútból. Cseraljának, Malomcsernek nevezték azt a területet, ahová a völgyön át lefolyt a víz, ami ott darálómatmo- kat hajtott. Hol vannak már azok... A Cser-kút helyét egy ittfelejtett betonvályú jelzi. Amit még látni lehetne, azt puha hótakaró borítja. Két esztendő Vakaró József levele hozta el a tévéseket két esztendeje. A nagy vihart kavart januári vasárnap eseményeiről utána még sokat vitáztak. A vizet illetően ma már egyöntetű a vélemény: másképp nem lehetett elindulni. De azért találkozni olyan véleménnyel is, hogy az akkori kiállás miatt másutt éreztették a falubeliekkel: nem mindenütt és nem mindenki értett egyet a kezdeményezéssel. A víz azonban mindenesetre itt van a faluban. Jó egy esztendeig tartott, amíg kiépítették a vezetéket, felszerelték a közkutakat és megindították a vízszolgáltatást — mint mondtuk — zökkenőkkel. Közben szép csendben felszínre került egy újabb „téma”. Az a tizenkét cserkúti, akinek a kútjából elszökött a víz, kérte, hogy az eredeti állapot visszaállításaként vezessék be a portájukra a vizet. A Járási Tanács egyetértett ezzel, és 1969. december 18-án határozatba»hozta: 1970. szeptember 30-ig be kell vezetni a szóbanforgó házakhoz a vizet. Többen felbuzdultak ezen és fürdőszobát építettek a lakáshoz. Vakaróék is ... — Nem kérem ingyen — mondja most. — Adjanak órát, csak legyen már vizem. Mit ér a határozat, ha nem hajtják végre? És hol van már a szeptember 30? „Hová furául/unk most A feleség méltatlankodik jobban, őt nyilván közelebbről érinti, hogy nincs a házban víz. ö mondja azt is, hogy míg. volt víz a kútban, 150 ezret kínáltak a házért, most csak 80-at. Ennyit érne a kút? — Ha ír erről a dologról — veszi át a szót ismét Vakaró József — nehogy azt írja, hogy elégedett vagyok most már. Én sem, meg a többiek sem. De hová forduljunk most már, ezt mondja meg. Ki intézkedik, hogy a határozatot végrehajtsák? Vagy már nem érvényes? Akkor meg miért nem értesítenek erről minket? Hát igen, ez most a kérdés Cserkúton. Vajon érvényt szereznek-e egy érvényes (?) határozatnak! Ki mondja ezt meg? Hársfai István LOVAS SZÁNOK A MEZON Szokolai fclv. Betörőket ítéltek el Siklóson Rövidesen megjelenik a „Kincskereső66 Pepsi, A Siklósi Járásbíróság legutóbb két betörés bűntettében ítélkezett. Reider György. alkalmi munkás, veszprémi lakos, — bűntett előéletű — az elmúlt évben Baranyát „örvendeztette még” tevékenységével. A mesében csavarogva Eilend községben betört Schmidt Józáef- pincéd jébe, ahonnan több száz forint értékű holmit vitt el. . Eljutott Drávaszabolcsra is, ahol. -a Siklós és Vidéke ÁFÉSZ vegyesboltjába tört be és amit. szeme látott, — keze nem hagyta ott. Hat orkánkabátot, táskarádiót, nylonharisnyákat, kardigánokat és még számos' holmit vitt él, közel 16 000 forint értékben. Márián Bartók Bajos pincéjét dézsmálta, meg. A Siklósi Járásbíróság 1 év 6 hó szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. Kiss János alkalmi munkás, tésenfai lakos és Tóth József segédmunkás, hosszú- hetényi lakos is bíróság elé került betörés bűntettéért. Kiss János a kovácshidái italboltot...látogatta meg zár rás után, — több száz fo- • rint kárt okozott. Csavargása közben összetalálkozott Tóth Józseffel, akivel közösen törtek be a kovácshidái vegyesboltba, — közel 7000 forint értékű holmit vittek el. ök is büntetett előéletűek. A Siklósi Járásbíróság Kiss Jánost 2 év 6 hó, Tóth Józsefet 1 év 6 hónapi szabadság- vesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. A 10 évesnél idősebb gyerekek részére új irodalmiművészeti lap jelenik meg márciusban, a „Kincskereső”. A havonta megjelenő lap egy évig kísérleti jellegű lesz, s a megjelenő 2000 példányból 1800 db 8—10 előre kijelölt iskola tanulóihoz kerül, hogy véleményükről képet kaphassanak a szerkesztők. A Dunántúlon Pécsett és Baranyában, valamint Somogybán jelölik ki ezeket az iskolákat. A régi adósságot törlesztő ifjúsági folyóiratot a Művelődésügyi Minisztérium és az írószövetség adja ki. A lap szerkesztésében Pécsről dr. Kolta Ferenc, a Tanárképző Főiskola tanára vesz részt. Az első szám bevezetőjét Darvas József írta, a szerzők között olyan írókkal, költőkkel találkozunk, mint Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Nemes Nagy Ágnes, Devecse- ri Gábor, Lázár Ervin, Takáts Gyula, Kormos István, A folyóirat rendszeresen közöl könyvismertetéseket, a film és az irodalom, valamint a képzőművészet kapcsolatát érzékeltető írásokat, „Miért szép?” vagy „Miért tetszik?” címmel vallomásokat olvasmányélményekről. A folyóiratot Szegeden adják ki. Magyarul beszélünk, de szcpen-e? Retorikai pályázat a Hajdú-alapítványból A nagy köd akadályozza a vasúti és az országúti közlekedést A MÁV illetékesei felhívják a figyelmet arra, hogy a sűrű ködben a sorompónélküli vasúti átjárókban a gyalogosok és a jármüvek csak nagyon óvatosan közlekedjenek. Ilyen- ködös időben nem ajánlatos a vasúti pályán vagy annak közvetlen közelében tartózkodni. Az elmúlt órákban emiatt két súlyos báleset is történt. Az egyik Erdőkertesen, ahol a vonat elütött egy sínen gyalogló embert, akit súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba, ugyanúgy, mint azt a 20 éves fiatalasszonyt, akit a nagytétény»diósdi pályaudvar közelében gázolt el a pécsi személyvonat. Dr. Hajdú Gyula nyugalmazott egyetemi tanár, a baranyai munkásmozgalom kiváló egyénisége alapítványt hozott létre a szép magyar beszéd, a meggyőző szónoklat elsajátításának támogatására. Az alapítvány fel- használásával Pécs város Művelődésügyi Osztálya és á Doktor Sándor Művelődési Központ három pályázatot hirdet 1971.-ben a pécsi és baranyai felsőoktatási intézmények hallgatói, valamint a középiskolák III. és IV. osztályos tanulói részére. A helyes és szép magyar beszéd pályázat jelentkezési határideje 1971. március 15- ig tart, helye a Doktor Sándor Művelődési Központ. A verseny április 2-án lesz ugyanitt. A versenyzőknek Kosztolányi Dezső: Az olvasó nevelése c. írásának kijelölt részletét kell kifejezően A z épület impozáns, a csapóajtón belépve kellemes klíma fogadja az embereket. Teljes a „nagyüzem” az újmecsekaljai SZTK Rendelőintézetben. Az első „csapda” a karto- nozó. Furnérlemezzel elre- kesztett hely a folyosón, odabenn— ahogy a kerek lyukon meggyőződhet róla bárki — meglehetősen szűk a hely,: lát- hogy ideiglenes meg- ov mák is csak rövid időre felelne'meg. .V Nem szeretnék itt dolgozni. De, ahogy hallom a furnérok mögül, mások se nagyon. Síén tori hang száll a levegőben : — Gyerekeit, jöjjön valaki az urológiához is! Ne beszélgessetek annyit! Igaz, hogy az említett helyen csak két beteg vára- koz'-’- tu: . nincs, de be- k“.. i . ..a kni •'Alakszerű ' : • /' • hatan álldógólnak va’ .hol középen, élénk csivitelás folyik — egv fényképet nézegetnek. Kézről kézre jár, magam is meglátom. Egy fiatalembert ábrá- zoL Türelem a várófolyosón Aztán odaül valaki a kis- ábiak élé és másfél perc alatt elintézi a várakozókat. A „szemészet” feliratú ablak. elé öt fiatalember érkezik: Bosszankodnak. Félsza- vaikból kiveszem, hogy alaposan megsétáltatták őket. —.. onnan elküldték bennünket a négyszázágyasba — mondja be szószólójuk.— aztán visszaküldték ide. Kis idő múlva elindulnak a lépcsőkön felfelé. -■ . - . * ..... Valamennyi folyosón türelmesen. üldögélő , betegek. „Ä. legforgalmasabb a sebészet, a fogászat, az urológia:.. Azt mondtál?, hogy nem lehet másnapra, harmadnapra bejelentkezni.-Meg kell cáfolni, ezt a hiedelmet: sorba- .álltam magam is ezüövben és ha naovcn ragaszkodom hozzá, előjegyeznek.. A munka és: hűen'megy, a kafVhozo rendszer jó, bevált, nincs anarehia -az -ajtók előtt, s- ez nyugtató hatással van a betegre. Azért néha nincs minden rendben. Az öt fiatalemberrel a szemészet folyosóján találkoztam. . Érdeklődtem, hová küldtek őket reggél? Meglepő volt a válasz: a Megyei Kórház szemészetére ... Ennek az intézménynek ugyanis nincs szemészete. A Kórház téren volt a Szemklinika, de az a négyszáz- ágyasba költözött annakidején. Szépen el is. küldték a fiatalembereket oda, majd onnan vissza az újmecsekal- jai Rendelőintézetbe, hogy a gépjárművezetői alkalmassági vizsgálat szemészeti vonatkozásait ott rendezik. Illene tudni már, - hogy a Kórház téren nem működik szemészet. Fölöslegesen sétáltattak meg öt embert. Oda- kin'n hideg van. Na, meg bosszantó. És igazán nem mondható, hogy toporzékoló, hangosan káromkodó betegek várakoztak hosszú- sorban a. kartono- zó ablakai előtt. De mégsem — és ez talán nem is annyira a betegek, mint az intézmény jóhírét szolgálja — mégsem hat jól, ha fényképnézegetés, telefonravárás ürügyén hat-nyolc fiatal lány nem az ablakok mögött, a helyén üldögél — úgy is csak néhány méterre lennének egymástól — hanem cigarettázva álldogálnak és szikrá- nyit sem törődnek akár egyetlen várakozó beteggel is. Megszámoltam: tizenhat kisablakot fúrtak, fele „üzemel”, (másik fele beragasztott), de így is csak kettőnél ült valaki, amikor odaértem. Szidjuk a vendéglátóipart, mint a bokrot: rossz a felszolgálás, a pincérek gorombák, szemtelenek, nem törődnek a vendéggel. A beteg mis. .még több türelmet és me"irtést, jobb elbánást igényel — és ez igazán nem kerül Sókba. Csak egy kicsit jobban oda kéne figyelni. - ■ Kampis Péter felolvasniuk. A szabadon választható szövegrész terjedelme 15—20 gépelt sor, műfaja tanulmány, esszé-részlet, A díjak: I. 500. forint, .11, 30Q forint, III. 200 forint. A versenydolgozat -pályázat jeligés, benyújtási, határideje 1971.. október 1. A három példányban, írásban benyújtandó szónoki beszéd, cikk, riport, tanulmány témája (a műfaj ezek közül szabadon választható): „Hogyan valósítható meg az MSZMP X. kongresszusának ez a tétele: „Ifjúságunknak lehetőséget kell kapnia tettvágya helyes irányú kibontakoztatásához.” Fontos a logikus szerkesztés, érvelés, bizonyítás, helyes nyelvhasználat. Díjak: I. 800 forint,- II. 500 forint, III. 300 forint. Eredményhirdetés: 1971. december 1-én. A retorikai pályázat két szakaszból áll. Az elsőben a pályázók 2—3 gépelt oldalas vázlatot készítenek a következő téma szónoki kifejtéséről: „Gondolataim az MSZMP X. kongresszusán elhangzott jövedelempolitikai (kultúrpolitikai) elvek érvényesítéséről, és a megvalósítás, .lehetőségeiről.” . Ezt a vázlatot a zsűri elbírálja, majd.a legjobb vázlatok szerzői vesznek részt a következő fordulóban, ahol 20—30 perces szabad előadást kell tartaniuk a vázlat alapján. A vázlatot három példányban 1971. október 1-ig kell benyújtani a művelődési központban, a verseny november 3-án. lesz. ugyanitt. Díjak: I. 1200 forint, II. 800 forint, III. 400 forint. Mindhárom pályázat lehetőséget nyújt, hogy a fiatalok a szónoki beszéd térén fejlesszék képességeiket, felkészüljenek a közéleti szereplésre, hivatásuk teljesítésében a megnyerő, biztos fellépésre A pályázattal kapcsolatos minden további felvilágosítást a Doktor Sándor Művelődési Központ címén (Pécs, Déryné~uícá 18„ telefon: 60-50) lehet kapni. és más semmi ? I esz Pepsi-Cola. Ennek •L/ örülök. Nem a legendák miatt. Nem azért, mert egy időben ez testesítette meg a gazdag nyugati világot szemünkben. Coca-Cola, Pepsi- Cola, valamikor ezeket a szavakat olyan áhítattal ejtették ki., a nyugaton járt magyar turisták, hogy mi, szegény itthoniak, akik még •— sanyarú sors — nem kóstolhattuk még, valamiféle ' csodaszernek, paradicsomi Hálnak kezdtük elképzelni. És’most a baranyai polgár asztalára kerül, a Pepsi-Cola, és annyit ihat belőle, amennyit akar, akárcsak mondjuk a chicagói polgár. Budapesten már mindenütt ' kínálják, és a Szóval nem azért örülök, mert most már annyi Pepsit vedelhetek, mint a chicagói polgár. Azért örülök, mért teménykedKetem, majd csak rádöbbenünk valamire. Arra, 1 amire a Pepsi-Cola gyártás megindítása kapcsán keserűen gondolok. Itt van a mi nagyszerű mezőgazdaságunk. Itt van ez a termékeny és egyre termékenyebb föld, amely mindenféle gyümölcsöt megterem. Még sincs olyan közismert, közkedvelt, ha már a külföldi piacokon nem is, de legalább idehaza egyeduralkodó üdítőitalunk, amelyet a Pepsi-Cola mellé állíthatunk. Amire azt -mondhatnánk: ebben benne . van egész Magyarország. Miért nincs? Miért? Mondogatom magamban, de nem tudok rá elfogadható választ találni. A Quick-Colát nem szeretem, gyengécske utánzatnak tartom. Jó, ez az én egyéni véleményem,, másnak ízlik. En sajnálom tőle az üveget, amibe töltik, csak elveszi a helyet a mi gyümölcsleveink- töl. De van-e nekünk — ismétlem — valami ország-világra szóló üdítőitalúnk, amivel megtölthetnénk? Először is: mikor készül lé a magyar gyümölcsből? Jobban mondva milyen gyümölcsből? Abból, amit nem ettünk meg, amit a konzervgyárak nem dolgoznak fel befőttnek, kömpótnak, dzsemnek. Tehát a legsilányabb minőségből. Ez a szemlélet. Üdítőitalainknak megvan az a nagy hátrányuk, hogy ha egyszer a polcon megmelegszenek, az üveg tartalma erjedni, kezd, Utána hiába hütik le, az íze más, élvezhetetlen. ' Á Pepsine! nem kell tartani ilyen veszélytől. Koncentrátümból készül, s ha fel is melegszik a raktárban, hűtve ismét élvezhető,, Gyümölcskivonatok, koncentrátumok. Vajon mit tettek le az asztalra ezen a téren a kutatóintézeteink? Áprilistól, ha a szerelők is úgy akarják, a Pannónia Sörgyárban megindul, a Pepsi- Cola gyártása. A gépeket az NSZK-beli Seitz-cég már útnak indította, egy részük megérkezett. Biztos tehát, hogy lesz Pensink. De más semmi? Le ke'lene már valamit tennie az asz'alra, valami igazán csődVatgsat., élelmiszeriparunknak. A természet annyiféle .ízzel megajándékozta az embert. Nincs nekünk több fantáziánk? Miklósvári Zoltán
