Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-12 / 291. szám
1970. december 12» DUNANTÜLI NAPLÓ Január 1-től: Szigorítás a gépjérfflíívezeío- képzésben Az elmúlt öt esztendő alatt kétszeresére növekedett a 100 háztartásra jutó személygépkocsik száma. A Merkur csupán az idén több mint 43 000 autót értékesített, s a következő ötéves terv előírása szerint mintegy félmillióra növekszik a gépkocsiállomány. A biztonságos közlekedésnek egyik alapfeltétele, hogy képzett, a vezetés csínját-binjat ismerő vezetők üljenek a volánhoz. Ezért is módosította kormányrendelet a gépjármüok- tatás és vizsgáztatás rendjét egy esztendővel ezelőtt. A magasabb követelmények a jelölteket jobb felkészülésre ösztönzik, s az a 60 000— 70 000 személy, aki egy évben jogosítványt kap, biztonságosabban kapcsolódhat be a forgalomba. Január 1-től újabb módosításokat vezetnek be a gép- járművezető képzésben. Külföldi tapasztalatok alapján bevezetik az úgynevezett tanulóudvari képzést. Ennek lényege az, hogy a forgalomból teljesen elzárt területen, az oktató magyarázata után a hallgatók egyedül ülnek a gépkocsiba, önállóan gyakorolnak, szerzik meg az alapvető vezetési ismereteket A vizsgáztatásnál bevezetik a műszaki tesztet, a gyakorlati vizsgánál pedig növelik az elérendő minimális pontszámot. A képzés reformjának, a magasabb követelményeknek nem a bukások növelése a célja, hanem az, hogy jobb gépkocsivezetők kerülhessenek a volánhoz. A szigorítást egyébként néhány adat is mutatja. Az idén fél év alatt a teher- és személy- gépkocsi kategóriában 3200 jelölt közül 800 megbukott A személygépkocsi-vizsga 6000 jelöltje közül 1400 nem tudta elsőre teljesíteni a követelményeket. A szigorúbb rendszer különösen a motor- kerékpárosoknál hozott lényeges változást, 17 000 vizsgázó közül tízezret buktattak meg Alkalmi férfi öltönyökhöz tiszta gyapjú, szintetikus és alpakka szöveteket ajánl nagy választékban a HAL TÉRI RUHÁZATI BOLT. Miért nem valósulnak meg a járulékos beruházások? Megoldás: panelok és könnyüfemszerkezetek Önkiszolgáló éttermekre van szükség Pécsett Nem lesz Köztisztasági Hivatal a Köztisztasági Vállalatból Ma már elmondhatjuk, hogy a sok megvalósult beruházáson, szép új létesítményeken kívül mi pécsiek kellemetlen örökséget is kaptunk a második ötéves tervtől. A tervidőszak végén körülbelül 25 millió forint értékű kapcsolódó beruházás megvalósításával volt adós az építőipar. Ez a tény többet jelentett annál, mint hogy bizonyos területek lakossága nélkülözni volt kénytelen oly fontos létesítményeket, mint iskola, óvoda, bölcsőde. A beruházásokra szánt összeget, sajnos elveszítette a város. Az elvesztett 25 millió forint a bolgárkerti kapcsolódó létesítmények fedezete volt. Halmozódó adósság A harmadik ötéves terv tárgyalásakor 3500 pécsi lakás építését hagyta jóvá a kormány. Hosszú harc eredménye volt, hogy mintegy kétszáz lakás forintfedezetéből engedélyezték az elmaradt létesítmények kivitelezését. 1968-ban, 1967-ben a rendelkezésre álló összegből megépültek a bolgárkerti kapcsolódó létesítmények és nagyjából kialakult Űjme- csekalja üzlethálózata. Csakhogy amikor ezekre kapacitást biztosított az építőipar, más létesítmények kivitelezésénél támadt kapacitáshiány. Végülis a harmadik ötéves terv időszakára tervezett és az eredeti elképzelések szerint 1970 végéig átadandó beruházások nem valósultak meg. Az ÉM Baranya megyei Építőipari Vállalat adós a Pécs városi Tanácsnak az újabb újmecsekaljai ABC áruházzal, orvosi rendelővel, gyógyszertárral, szolgáltató házzal, egy száz férőhelyes óvodával és egy hatvan férőhelyes bölcsődével. A tanács tervosztályának vezetője, Ba- laskó István úgy véli, hogy a szigeti városrészben a legnagyobb a lemaradás, ami a kapcsolódó beruházásokat il- Jeti. Az ide tervezett létesítményekből ■— a lakásokon kívül — semmi nem valósul meg ebben a tervidőszakban. A nagy laksűrűségű új szigeti terület lakói ABC áruházát, óvodát, bölcsődét, iskolát, éttermet és bisztrót kaptak volna, ha a kapcsolódó létesítmények kivitelezése szinkronban halad a lakásépítkezéssel. A szerződésben vállalt befejezési határidőre csupán a 12 tantermes iskola építését kezdte meg az ÉM Baranya megyei Építőipari Vállalat. Egyelőre bizonytalan, hogy a negyedik ötéves tervidőszakban egyáltalában elkészülnek-e a Szigeti út északi oldalán és a Kertvárosban tervezett üzletek. Mii lehel a lanacsY • Akinek még nincs lakása — mint a megkérdezettek va- i laszaiból kiderült — egyáltalán nem törődik vele, hogy I leendő otthona környékén I van-e iskola, gyógyszertár, orvosi rendelő, bölcsőde, bolt. hiszen a központi kérdés: lukasa legyen. Csak akkor találja magát szemben az új lakónegyedben élők mindennapos gondjaival, ha birtokon belül van. Mi az ő nevükben is kérdeztük, mit tesz a tanács annak érdekében, hogy kellő időben megvalósuljanak mind a lakás-, mind a kapcsolódó beruházások. A legfontosabb természetesen, I hogy mindig pontosan biztosítsak az építkezések anyagi fedezetét. Ezzel nem is volt hiba. Annál több gondot okozott, hogy a létesítmények ennek ellenére nem készültek el a szerződött határidőre. A tanácson úgy vélekednek, hogy a kivitelező köny- nyű helyzetben van. A piacon rengeteg a kielégítetlen kereslet. A kiviteleké nem veri fejét a falba, ha egy óvodát nem rendelnek meg tőle. A kivitelezővel szemben akkor lehetne hatásosan fellépni, ha mondjuk egy nyolcvan lakásos tömböt, amelyet húszmillió forintért három hónap alatt elkészít, nem vennének át addig, amíg a hozzátartozó 2 milliós óvodát — ami körülbelül egy évig épül a hagyományos építési móddal — át nem adja. Üzletek panelokból Mint az ÉVM Baranya megyei Építőipari Vállalatnál Nemeskéri László igazgatóval történt beszélgetés közben kiderült, a kivitelezőknek is lehetnek méltánylandó nehézségei. A kapcsolódó beruházások lemaradása nem pécsi sajátosság. Mindenütt hasonló cipőben járnak, ahol korszerű, paneles megoldással épülnek a lakóházak. A lakásépítés gyorsításával, sajnos, még nem sikerült korszerűsíteni a kapcsolódó beruházások építési módját, így ezek kivitelezési ideje ma még két-háromszorosa a paneles technológiával végzett I lakásépítkezéseknek. Ez ön- j magában is indokolná a lemaradást, de van ennek egyéb oka is. A vállalat kapacitásának közel negyven százalékát fordítja lakásberuházásokra, erejének nagyobb hányadát az egyedi nagy beruházások kötik le, olyanok, mint a BCM, az egyetemi tömb, a Műszaki Főiskola és a Megyeri úti raktárbázis építése. Az egyedi nagy beruházások az egyébként is szűk hagyományos kapacitást súlyosan terhelték. Mindezek ellenére a kivitelezők úgy érzik, hogy tenniük kell valamit a járulékos beruházások ügyeben. Mindenképpen haladásnak tekinthető. hogy az ÉVM is foglalkozik ezzel a problémával. Nemrégiben létrehoztak egy célprogram bizottságot, amelyben a pécsi vállalat is képviselteti magát. A bizottság feladata a járulékos beruházások építési módjának korszerűsítése. Működésének tudható be, hogy ebben az évben Pécsett már panelos technológiával végezték a Tanárképző Főiskola bővítését. Hasonló panelelemekkel építik meg a szigeti városrészben az óvodát és a bölcsödét. A panelos megoldásban látják az egyik lehetőséget, míg a másik a könnyűfémszerkezetek alkalmazásában rejlik. Jelenleg a Pécsi Tervező Vállalattal és a Pécsi Fémipari Vállalattal próbálnak kiala-, kítani fémvázas, könnyű elemekből olyan célszerű típusokat. amelyeket felhasználhatnának óvodák, bölcsődék, üzletek, szolgáltató egységek és egyéb járulékos létesítmények építésénél. Ezek a jelenlegi tények. S ha már mindenképpen nélkülöznünk kell — bárcsak átmenetileg — igen fontos létesítményeket, akkor jóleső érzés tudni, hogy a kivitelezők sem közömbösek és gondot csinálnak maguknak a járulékos beruházások megvalósításából. Harsány! Marta Csaknem 16 ezer ember ebédel naponta Pécsett a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat éttermeiben. Ha közvéleménykutatást rendeznénk e 16 ezer ember között, s megkérdeznénk tőlük, hogy mi az igényük, kívánságuk a mindennapi ebé- dekkel kapcsolatban, való- j színű a következőket vála- | szólnák: 1. megfelelő minő- j ség és mennyiség; 2. elvisel- j hető árak: 3. gyorsan meg . lehessen ebédelni. Sajnos egyetlen olyan nagy ; étterme sincs Pécsnek, mely mind a 3 követelménynek megfelel. Olyan éttermünk sok van ugyan, ahol jól főznek és eleget adnak (az árakat most ne bolygassuk!), de ahol gyorsan meg lehet ebédelni — a kisebb éttermeket nem számítva — valóban nincs. Ehhez ugyanis „tep- sis” rendszerű nagy, önki- szolgáló éttermekre lenne szükség, olyan például, mint az a 3 ezer adagos konyha és étterem, amelyet az új városközpontban szeretnénk felépíteni, s amely az építőipar túlterheltsége — és egyéb okok miatt — késik. Ilyen helyzetben tárgyalt tegnap a Pécsi városi Tanács VB a Mecsekvidéki 1 Vendéglátó V. munkájáról, i Amint Herbst Ferenc kereskedelmi osztályvezető szavaiból kiderült, ma már a 3 ezer adagos önkiszolgáló étterem sem elég. A felmérések, az igények arra mutatnak, hogy mindemellett egy újabb 2 ezer adagos önki- szolgáló étteremre lenne a belvárosban szükség. Hegyes Ferenc, a Mecsekvidéki Vendéglátó V. igazgatója javasolta is, hogy építsenek egy ilyen éttermet. A Belkereskedelmi Minisztérium javaslataira támaszkodva azt ajánlotta, hogy a minisztérium, vállalat és Városi Tanács, tehát mind a három fél vállaljon magára 33 százalékot az építési költÉrtesitjük ügyfeleinket, hogy 1970. DECEMBER HO 15-ÉN (KEDDEN) PÉCSETT ÉS A MEGYE TERÜLETÉN szakmai továbbképzés miatt üzleteink zárva lesznek BARANYA MEGYEI PATYOLAT MOSODA, ségek bői. Horváth Lajos, ■ Városi Tanács elnöke megjegyezte: ha csak ennyiről lenne szó nem is volna különösebb probléma talán. A Belkereskedelmi Minisztérium azonban mindenhez — az új szálloda, az új centrum áruház építéséhez tetemes tanácsi hozzájárulást kér. Nem sok ez kicsit? Helyeselhető ez a szemlélet? Mivel a 2 ezer adagos étteremre valóban szükség van, elhatározták, hogy tüzetesebben megvizsgálják majd ezt a témát. Több bíráló megjegyzés hangzott el a közétkeztetés mennyiségével kapcsolatban is. Amint megállapították, a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó V. ebédadagjai ma észrevehetően kisebbek, mint néhány éve voltak és közelednek a zónához. Az ok: az elmúlt években nőttek az élelmiszerárak, s a vállalat nem akarta emelni az ebédek árát. Inkább az adagok csökkentek. A vb-tagok felvetették: meddig tarthat ez a folyamat? Hegyes Ferenc igazgató válaszában elmondotta, hogy nemcsak a Mecsekvidéki Vendéglátó V. elhatározásának kérdése ez. A dolgozók közétkeztetési költségeihez ugyanis hozzájárulnak a vállalatok is, s mivel a vállalati hozzájárulások mértékét különböző előírások szabályozzák, országosan kell rendezni ezt a problémát. Remélhető, hogy 1971- ben majd megtörténik ez. Ismét a Városi Tanács VB elé került a Köztisztasági Vállalat ügye is. Hosszas vita folyt arról, hogy milyen formában tevékenykedjék e vállalat 1971 január elseje után: vállalati formában, vagy pedig legyen köztisztasági hivatal? A Pénzügyminisztérium a vállalati forma mellett döntött, tehát tgy, gazdálkodik a vállalat január- elseje után is. : Pécs mindhárom kerületi tanácsa mellett költségvetési üzérnek működnek, amelyek magasépítési, mélyépítési és kertészeti tevékenységet látnak el. Korábban, amíg arról volt szó, hogy Köztisztasági Hivatal lesz a Köztisztasági Vállalatból, arra gondoltak, hogy e hivatalhoz csatolják majd a költségvetési üzemek mélyépítő részlegét is. De mivel továbbra is Köztisztasági Vállalatról lesz szó, kérdésessé vált: helyes-e ez az intézkedés? A Városi Tanács VB függőben hagyta a témát, s elhatározta: még egyszer megvizsgálják a költségvetési üzemek ügyét. ÖREGEK A lvasom egy információs ” gyűjteményből: „Növekedett az időskorúak, csökkent a gyermekek száma. A 60 éven felüli lakosság részaránya az ország népességének 15.6 százaléka. Ez a szám 1975-ben már 18.5 százalékra alakul...” A továbbiakban szó van az egyedül élő nyugdíjasokról. „ ... 30 százalékának nincs gyermeke és unokája. Azok közül, akiknek hozzátartozójuk van, csak 40 százaléka lakik együtt gyermekével, 25 százaléka unokájával... A nyugdíjjal és jövedelemmel rendelkező öregek száma 1970-ben eléri az 1,4 milliót... A nyugdíjjal rendelkező öregek körülbelül 50 százalékának havi jövedelme nem éri el az 500 forintot, 25 százalékának jövedelme 250 forint, vagy ennél kevesebb.” Nem tudom, hogyan lehet ebből megélni. * Pécsett, az Édesanyák útja 9. számú háznak tenyérnyi udvarán van, egy virágágyás. Egy darabka — az innét kiszorult természet — világából. A főépülettel párhuzamosan van egy kisebb házikó, az udvarról nyílik közvetlenül a konyha s onnét a szoba. Hetvenhárom éves az asszony, tolókocsiban ül, előtte egy fa szerkezet, támasztékféle, könyvnek, újságnak, kalendáriumnak. Törékeny, sovány ember a férje, Britanov Antal 78 éves nyugdíjas hivatalnok. Réve- teg mosoly ül fehér arcán, nyitja az éléskamra ajtaját, mutatja, itt a kapcsoló, az romlott eL — Nem ő a szerelő! — figyelmezteti felesége. Hetek óta rossz a villany- kapcsoló, a szociális otthon nővérkéje szólt is egy hozzáértő embernek, de az azt mondta: messze lakik, nem tud eljönni. Reménytvesztve néznek rám, hallgatok, talán nem is tudom felfogni, egy hétköznapi kis probléma milyen nagy gonddá sűrűsödik e két magányos, magatehetetlen öreg fészkében. A nyitott konyhaajtón át beszűrődik a sörgyár turbináinak dübörgése, éppen a szemközti soron van a főzőház, annak udvarán a villanyszerelők műhelye, brigádtagok meg kiszisták, némelyiket ismerem is, a kapu nyitva, csak át kéne ugraniuk egy csavarhúzóval. De nem tudhatják, hogy a 9. szám alatt két öreg úgy vár most egy szerelőt, mint a megváltót, mintha életük háromnegyed évszázada alatt ennél nagyobb bajuk soha nem lett volna. — Pedig az én uram mindent megcsinál, mindent az égvilágon. Behozza a tüzelőt, s amíg jobban volt, még ebédért is ment az otthonba, meg nézze csak... Ezt a ruhát is ő varrta nekem — mondja az asszony, és csak pillantást vethet karjára, mert moccanni sem tud. Bénaság köti a tolókocsihoz már több mint 25 esztendeje. — Ismeri a „Hideg na- pok”-at? Látta? Hát az az én bajom. Ha nem szököm meg, engem is belelőnek a Dunába. De látja, nem menekülhettem messzire, idegösszeroppanást kaptam és lassan megbénultam. Légy szíves töröld meg a szememet ... A férfi megkerüli az asztalt, felesége öléből fölemeli a zsebkendőt. — Hogyan élnek meg? — Nincsenek igényeink, öregek vagyunk. A nyugdíj nagyon kevés. De nagyobb baj, hogy betegek vagyunk. A szomszédasszony, a kedves Kissné átjön néha takarítani, ha van ideje. Az a baj, hogy a szobában el kell húzni minden este a nehéz asztalt, hogy. a tolókocsival az ágyig eljussak. Az én emberem nem tud nehezet emelni. Csak vergődünk. — Ügy varrtam, hogy az újságból: Mondd csak el... — szól közbe Antal bácsi, azt hiszem rosszul hall, úgy tűnik előtte, még most is a ruhavarrásról sbeszélünk, aminek szabás-mintáit valamelyik újságból vágták ki és a mozdulatlanságra ítélt asz- szony a kocsiból magyarázta, mit, hogyan, miképpen kell fércelni, ollózni, varrni. — Az otthonból kapunk ebédet. Jó is, elegendő is, meg aztán ingyen van. Nagy segítség ez. De vasárnap nincs. Meg ünnepen sincs. Egyikük nyugdíja sem éri el az ötszáz forintot. A tüzelőre — ami egy fűtési szezonra 1200—1400 forint — tulajdonképpen egész évben gyűjtenek. Egy újságot járatnak, e* az, ami összeköti őket a világgal. Rokon nincs, gyerek nincs. * Akiknek könnyebb: a szociális otthon lakóinak. Azontúl, hogy gondoskodnak róluk — ápolják, etetik, gondozzák őket — van még valami, ami már ebben a korban nagyon lényeges: nincsenek egyedül. De a Pécsett lévő négy szociális otthon befogadóképessége is véges: a lakók összlétszama 451 fő. És legalább kétszáz rászorult öreg várakozik, hogy bejusson, olyanok, akiket már „tegnap” az otthonban kellett volna elhelyezni. Akiknek nehezebb: nincs nyugdíj, nincs tartásra kötelezett hozzátartozó, ötszázhuszonkettőt tartanak nyilván, a Városi Tanács szociálpolitikai csoportjánál. A rendszeres havi segély 425 forint. Nem tudom, miért éppen ennyi, egyáltalán miért ilyen kevés, de ennyi. Csakhogy a segélyezés is feltételekhez kötődik: egyedülálló, tartásra kötelezett rokon nincs, semmiféle jövedelme nincs és 65 év a női, 75 év a férfi korhatár. Ha pedig nem éri el a szükséges korhatárt, akkor a csökkent munkaképességnek legalább 67 százalékosnak kell lennie És ha ez nincs, akkor... * Nem bonyolítom tovább, mert a különböző szabályok, rendeletek — ha még oly jószándékkal is íródtak vala mikor — sűrű szövevényében csak elveszek. Mondhatnám azt, hogy végül is valamilyen nyugdíj, segelv, gondozás, vagy egyéb támogatás nélküli öreg nincs ebben az országban. Ez így is van. Csak a támogatás szintje alacsony, főként, ha figyelembe vesszük az árak inkább felfelé tendáló alakulását. Ezt mondja a szociális csoport egyik előadónője: „Nap mint nap jönnek a síró emberek. S valamennyit meg kell győzni...” De miről? Ahány ember, annyi egyedi eset. Ha nincs azonos sorsú ember a földön — s nem is lehet — miért lenne éppen öregjeink körében? Britanov Antalék- nál jobban is, rosszabbul is élnek idős, magányos férfiak, asszonyok. De a szabályok mégis általános érvényűek, amelyeknek korlátáit, feszegetni nem lehet. Csak újabbakat hozni, jobbakat életbe léptetni. Rab Ferenc N
