Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-10 / 289. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1970. december 10. A honfoglalástól a török kiűzéséig Vylan — Villyan — Villány Villány korai-középkori kialakulásáról nincsenek biztos adataink. A messze környék birtokosa a honfoglar lást követő időben a Kán (Kaán, Keán) és a Bor-Ko- íán-nemzetségek. Ekkor még csak nemzetségek szerint különböztették meg a roppant földterületek birtokosait is. Közelebbi, családnév szerinti megkülönböztetés még ismeretlen volt. A pécsváradi bencés apátság XIII. században átírt alapítólevelében 1015- ből említi,, hogy 110 szőlőművelőt és 6 kádárt adott az apátságnak, tehát már akkor nagyobb arányokban termesztettek szőlőt a megyében. írásos adatok Villány lakóiról és birtokosairól csak a tatárjárás utáni időből maradtak fenn. Pápai tizedjegy- zékek, határbejárások után készült birtokleíró oklevelek említik — néha egészen elferdített alakban — a falu nevét a XIV. század elejétől, így 1352-ben Villám, Viglam, Vilha, Villiam, Vykam néven szerepel. Ugyancsak 1452-ben Villa, Villian; 1421- ben Wilyam; 1426-ban Wily- lyan, Vylan alakban említik az oklevelek. A pápai tizedjegyzékek szerint 1333-ban már állt a falu temploma. Ez a XIV. századeleji templom és a körülötte települt egykori falu a- mai nagyharsányi ország- úttól délre, a beremendi erdő közelében állt. A XIX. század elején — Krebss, akkori villányi esperes-plébános feljegyzései szerint — még láthatták a templom és a nagyobb épületek romjait. Villány első birtokosa, és ha jól gyanítjuk, névadója az a Villus mester, akit IV. Béla oklevele említ szomszéd birtokosaként a D ubichai- grófoknak adományozott Harsány közelében. Az 1364- ből származó oklevélben Pál fia. Marton de Vylliam szerepel, aki választott bíró a Nagyfaluban tartott megyegyűlésen. 1370-ben Imre de Wíllyan tanú a lipovai nemesek perében. A XV. században Villányban birtokokkal rendelkezett a kisnádasdi Tavasz- és a Herczegfalvy-család is. A falu környékén ekkor több lakott helyet említenek a források: Perecske, MártonfalIpari kosarak, fonott bútorok gyártását megadott méret szerint VÁLLALJUK. 1971. I. negyedévre. Kaposvári Háziipari Szövetkezei Kap os vár. Május 1. utca 23. szám. Telefon: 11-560, va, Kenderatho faluk. Fennmaradt egy birtokmegosztásról szóló okirat 1429-ből, amely nem más, mint a Nagyfaluban tartott közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. Ebben részletesen olvashatjuk a Villányi-család bir- okainak elosztását, amelyet még 1352-ben állított ki a pécsváradi konvent. Az okirat szerint 1352-ben egyrészről Pál fiai: László és Márton, Másrészről Marcell fiai: Mikó, Balázs és András megosztoznak villányi birtokaikon. Itt szerepel a Kenderatho nevű helység, a Hen- gerd-erdő, a Köoesd-patak és a Tentmalma. A Willyámi (Villányi)-csa- lád 1435-ben és 1436-ban Za- látán zálogosít el birtokrészeket a pécsi káptalannak. A XV. századból ismeretes még a Villányiak eladási szerződése két baranyai jobbágybirtokról, mely 60 hold erdőből, 6 kaszás rétből, 32 hold szántóföldből és 12 akó bort termő szőlőből állt. Ezt a birtokot 1451—52-ben 300 tiszta magyar aranyforintért átengedték a siklósi birtokos Garai Lászlónak a pécsváradi konvent előtt. 1466-ban villányi birtokosként említik az oklevelek a Bődogasszony- /oíni-családot is. Ez a család a Vajszló-vidéki Boldogasz- szonyfalváról származott. A XV. század derekán a Tavasz-család birtokait a villányi Bodó-család örökli. 1478-ban a Kövésdi- és a Szigeti Pobor (Pobori)-család új adományul kapta Villyán helységet. A század végén siklósi várbirtokos Garaiak (nádor) eladták villányi birtokrészüket. 1526-ban Villány területe a csatába sereglő magyarság gyülekezőhelye volt. Történelemkönyveink a táborhelynek kiszemelt mohácsi mezőt említik, de nemcsak a mohácsi mezőt értjük alatta, hanem az egész rónaságot. A csata idején pusztulhatott el Villány régi temploma is, amelyet még az Árpádok- korában építettek. A régi alapokra aztán fából emeltek új templomot. Ez a fatemplom a hódoltság végén pusztult el. A mohácsi csata után merőben új birtokosok tűntek fel Villányban. 1539-ben a siklósi vár urának, a nagyhatalmú Perényi Péternek birtokába került rövid időre, de 1543-ban Valpó és Siklós várának elestével a török fészkelte be magát és birtokolta uralmának másfél százada alatt. Villány török hűbérurainak nevét is ismerjük. így a pécsi Dops aga, a siklósi várból Szirha Musz- tafa és a mohácsi Ramaton szpáhi uraskodott fölötte. A török defterek tanúsága szerint Villány mindössze 15 házból állt a hódoltság idején. „Vilján” és még három közelben fekvő helység ötven lakójának must tizede 817 pint után 2451 akcse; faadója 47 csomó után 564 akcse, összesen 3015 akcse volt. A török hódoltság alatt Villány pusztulásnak indul, a tiszta magyar lakosságú falu elnéptelenedik. Habsburg részről továbbra is adományozták a török kézen levő várakat és falukat, természetesen csak papírforma szerint. A török birtokosokkal egyidejűleg királyi adományul névlegesen Zrínyi Péter és Zrínyi Adám birtokolja Villányt sok más faluval együtt. A rájává tett magyarság annyira kipusztult, hogy idegenből hozott rácokkal kellett a gyérszámú lakosság létszámát emelni. Legelőször a török kincstári tisztek és parancsnokok telepítettek Villányba szlávokat. A hódoltság legutolsó korszakában 1683-tól 1685-ig Semin aga volt Villány földesura. Dr. Kovács András Művelődési központ épül Pécsett Pécs lakosainak régi kívánsága valósul meg a negyedik ötéves tervben: mintegy 60 millió forintos költséggel felépül az új művelődési központ, amely nemcsak a mecsekaljai város, hanem az egész megye kulturális igényeit is kielégíti majd. A munkálatokat előkészítő bizottság tagjai már eldöntötték, hogy az új kulturális létesítményt Pécs modern városközpontjában építik fel. A költségeket közösen viseli a Megyei és a Városi Tanács, a szakszervezet, továbbá hozzájárulnak a vállalatok és intézmények is. Önkéntes néprajzosok a pécsi főiskolán Magnóval —- falura „lényé csak el a térképet/“ Ki a jó gyű/tó? — Ki a jó adatközlő? A néprajztudósok munkáját önkéntes gyűjtők szazai segítik. Közéjük sorolhatjuk a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar nyelv és néprajzi tudományos diákkörét is, ahol rendszeres irányítás ellenőrzés mellett végzi munkáját a kör tíz tagja. A tudományos diákkörben a fiatalok elsajátítják a kutató munka módszereit. Pályamunkájukhoz Minden esztendőre érvényes Elkészült a „József-naptár" Majd négyszáz esztendős gond a Gregorián naptár. XIII. Gergely pápa reformja az időszámítást csillagászati vonatkozásban kétségtelenül i megoldotta. Ám a Gregorián naptár egyenetlen, és ez a legfőbb fogyatékossága. A hónapokon belül rendszertelenül váltakoznak a napszámok, aránytalanok a negyedévek és a félévek, minden hónapban a négy teljes héten kívül, töredékhetek maradnak fenn, az ünnepek zűrzavarosán bontják meg az időszámítást. Ezt a zavart világszerte a gazdasági életben érzik leginkább, ezért különösen a gazdasági szakemberek sürgetik az új világnaptárt. Ennek tulajdonítható, hogy nemrég nemzetközi pályázatot írtak ki naptárreformra. Legújabban magyar nap- tárreform-javaslat is született. Dr Németh József budapesti gimnáziumi földrajz szakos tanár, okleveles közgazdász, naptártervezetének legfőbb erénye éppen a ritmus megvalósítása és az egyszerű áttekinthétőség. A magyar kalendáriumtervezet valójában öröknaptár: tehát soha többé nem kell újat készíteni, minden esztendőre érvényes. Másrészt, valamennyi hónap vasárnappal kezdődik; minden napEgy év 48 hét, 365 nap nak minden hónapban ugyanaz a dátuma. Például 10-e valamennyi hónapban kedd, 20-a pedig mindig csütörtök. Az év továbbra is 12 hónapból és 365 — szökőévben pedig 366 — napból állna, de a hetek száma nem 52, hanem 48. Űj napfogalmak a tervezetben: médió, ultimé, kvárt és unites. A médió — a hóközép — mindig 15-ére esik; 14-e valamennyi hónapban szombat, 16-a vasárnap. Az ultimó a hózáró nap. Ez mindig 30-a, és ugyancsak állandóan szombat és vasárnap közé ékelődik. A hónapok szerkezete tehát így alakul: a második és a negyedik hét — a médió és az ultimó beiktatásával — nyolc —, az első és a( harmadik pedig hétnapos. De mivel a negyedévet záró hónapok — a március, június, szeptember, december — 31 naposak, ezeknél az ultimét: a 30-ik napot, a kvárt, vagyis a negyed elnevezésű szünnap követi. A kvárt is mindig a vasárnap elé kerül, tehát egy évben négyszer kettős víkendet kaphatnak a dolgozók. Ez jogos is, mert az új terv szerint 48 hétre, tehát 48 vasárnapra zsugorodott az év, és ez néggyel keAjánlatunk! KISKAPU VASBÓL NAGYKAPU VASBÓL NAGYKAPU VASBÓL GARÁZSAJTÓ KERÍTÉSMEZŐ 900x1500 mm-es 426,— Ft 1500x3000 mra-es 909,— Ft 1500x4000 mm-es 1150,—Ft 1900x2200 mm-es 2020,— Ft 1500x2000 mm-es 323,— Ft 15. sz. VASBOLT, Pécs, Bajcsy-Zs. u. 26, szám. TELEFON: 37-31. vesebb szünnapot jelentene a mostanihoz képest. A kvár- tokkal kiegészítve azonban megmarad a jelenlegi szünnapok száma. Mi lenne az új naptárban a havi két nyolcnapos hét nyolcadik napjának: a mé- diónak és az ultimónak a sorsa? Ez-államonként is eldönthető, nem zavarja a világegységet. Lehetnek hétköznapok, mert mindig hetet zárnak le, és nem bontják meg a folyamatos munkarendet. De lehetnek ünnepnapok is, ha közös megegyezéssel, az egész világon ide helyezik a nemzetközi ünnepeket, és talán nem jelentene „kegyeletsértést”, ha államonként külön-külön is felhasználható, esetleg nemzeti ünnepekre. Az eddig összeadott napok száma azonban csupán 364 évente. Hol marad a 365-ik, és szökőévenként a 366-ik? A 365-.ik. nap valójában az első: Űjév napja, mint önálló nap. Szilveszter után következik, és a január 1-i vasárnapot előzi meg. Nem számozzák, mert nem is keverhető össze semmivel. Csupán így nevezik: Űjév. Mivel december 3I-e negyedévet záró kvárt, január 1-e pedig vasárnap, ezért a kettő közé ékelődött Űjévvel együtt három napra emelkedik az évvégi szünnapok száma. A negyedévenkénti szökőnap — a 366-ik. Neve: uni- tas, egységet jelent és a világegység gondolatára utal. Ez a különleges világnap a világbéke szimbólumának 24 órája lehetne. Naptári helye július 31-e, amely mindig vasárnapot előz meg, tehát ünnepnek, hétköznapnak egyaránt minősíthető. Júliusra való helyezése azért fontos, mert ezzel a szökőév ritmikusan két egyenlő részből állna: első és második fele egyaránt 183 nap. A magyar naptártervezet bevezetésére legközelebb 1978 lenne alkalmas, mert ekkor esik január 1-e vasárnapra. A ritmikus öröknaptár első Blőföldünk — Baranya CsaJtd László: Harsány! táj negyedeve: Január Február Március 9. Üjév 1. Vasárnap Vasárnap Vasárnap 2. Hétfő Hétfő Hétfő 3. Kedd Kedd Kedd 4. Szerda Szerda Szerda 5. Csütörtök Csütörtök Csütörtök 6. Péntek Péntek Péntek 7. Szombat Szombat Szombat 8. Vasárnap Vasárnap Vasárnap 9. Hétfő Hétfő Hétfő 10. Kedd Kedd Kedd 11. Szerda •Szerda Szerda 12. Csütörtök Csütörtök Csütörtök 13. Péntek Péntek Péntek 14. Szombat Szombat Szombat 15. Médíónap Médíónap Médiónap 16. Vasárnap Vasárnap Vasárnap 17. Hétfő Hétfő Hétfő 18. Kedd Kedd Kedd 19. Szerda Szerda Szerda 20. Csütörtök Csütörtök Csütörtök 21. Péntek Péntek Péntek 22. Szombat Szombat Szombat 23. Vasárnap Vasárnap Vas ár nap 24. Hétfő Hétfő Hétfő 25. Kedd Kedd Kedd 26. Szerda Szerda Szerda 27. Csütörtök Csütörtök Csütörtök 28. Péntek Péntek Péntek 29. Szombat Szombat Szombat 30. Ultimó Ultimó . Ultimó 31. — — — ketten oktatásmódszertani, nyolcán néprajzi, nyelvjárási témát választottak. Ez utóbbiról kértünk interjút a diákkör vezetőjétől, dr. Pesti János adjunktustól. — A most folyó munkát dr. Rónai Béla docens indította el. A diákkör tagjai mindenekelőtt megismerkednek a választott téma tudományos irodalmával; elméletben a gyűjtőmunka módszereivel, és gyakorolják a fonetikus lejegyzést. Ez azért fontos, mivel a gyűjtőmunka forrásértékét növeli a fonetikai pontosság. Az a követelmény, hogy a pályamunka pontos, szakszerű leírást adjon pL egy népi kismesterségről, természetesen annak a nyelvi, nyelvjárási sajátosságaival együtt. — Milyen témakörben dolgoznak a hallgatók? — Földrajzi és személynevek gyűjtése; népi hiedelemmondák; egy Vas megyei kislány egy falu nyelvében előforduló közmondásokat gyűjti; ketten falusi kismesterség leírását és műszó-kincsét választották. Általában a néprajzi témák rendkívül sokoldalúak. Minden néprajzi pályamunka fontos nyelvjárási anyagot is tartalmaz. És fordítva is. Jelenleg a magnóra gyűjtött anyag lejegyzésénél tartanak. A kéthetenkénti foglalkozásokon bemutatják gyűjtéseiket és elmondják a feldolgozás elképzeléseit. Ezt közösen megvitatjuk, tehát műhelymunka is a tudományos diákkör. — Akkor nyilván kicserélik a gyűjtés tapasztalatait is? — Erről is szó esik. Elmondják a kérdezés módszereit egymásnak és bemutatják a válaszokat is. — Mi a tapasztalat: ki a jó adatközlő? A túl idős emberek ritkán .. A legkiválóbbak a 40—60 év közöttiek. S főleg — asszonyok, mert ők jobb hagyományápolók, mint a férfiak. Jó, ha több adatközlő is jelen van, bár ennek is meglehetnek a hátrányai. Ha viszont férj és feleség egyidőben adatközlő, akkor meg elég nehéz igazságot tenni: ki emlékszik jobban erre, vagy arra a népi szokásra, mesterségre stb. — Volt már. hogy megtagadták a gyűjtőmunka támogatását? — Előfordul néha. Ilyenkor a városi „táskás embert” látják bennünk, főleg a nagyon öregek. Egyszer meg földrajzi- név-gyűjtésnél velem történt meg Somogybán, hogy teljesen félreértették a dolgot. Hiába érveltem: fontos tudományos gyűjtéshez kérem a segítségüket. Azt, hogy emlékezzenek: ezt a horhost, vagy azt a dűlőt hogy hívták? Ahogy elővettem a kataszteri térképet, rögtön azt bizonygatták: „Nekünk megfelel a tsz, tegye csak el azt a térképet.. — De talán a babonák, hiedelmek gyűjtőinek a legnehezebb. Erről nem szívesen nyilatkoznak: hátha feltételezzük, hogy még hisznek benne. Ezért visszatérő szöveg ilyenkor mindig a magnótekercsen, hogy „ezt csak az öregek mondták ám!...” De olyan 40 éves adatközlővel is találkoztam, aki hitte is nem is... Ritka, de érdé kés mai találkozási pont az ilyen: elfogadja a rádió, a tv mai valóságát, ..de azért hátha, mégis igaz a Kati vagy Juli néni „tudománya”. — Milyen hatással van a gyűjtőmunka a hallgatókra? — Különösen a városi gyerekeknek nagy élmény a fölfedezés. A falu. a parasztember gondolatvilága, szókincse. amely semmivel sein szegényebb a városi emberénél. S a néprajzi nyelvjárási gyűjtőmunka összefügg a falu helytörténetével. Abban bízunk, hogy aki ezt most megismeri, megkedveli, feltehetően tanár korában is folytatja majd . .. W.E. /
