Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-08 / 287. szám

1970, december 8, DUNANTÜLI NAPLÓ Mit ígér a IV. ötéves terv? Négymilliárdos építési program Hogy mit hoz a holnap, az ma dől el. Éppen ezért felbecsülhetetlen jelentősé­ge van annak a munká­nak, mely ezekben a he­tekben, hónapokban folyt, illetve folyik üzemeinkben, vállalatainknál. A III. öt­éves terv célszalagja előtt, a IV. ötéves terv rajtjára készülve megyénk vállala­tainál, szövetkezeteiben, il­letve mezőgazdasági nagy­üzemeiben lassan végleges formát öltenek az új terv­időszak célkitűzései, fel­adatai. Cj sorozatunkban a legilletékesebbek — a gaz­dasági vezetők —, mondják el: mit ígér számukra a TV. ötéves terv? Hosszabb távon előre gon­dolni, számolni, mérlegelni, tervezni. Ezek a gondok kö­tik le ebben az időszakban vállalatunk vezetőit, munka­társait, amikor előkészítjük az új ötéves terv vállalati szintű célkitűzéseit, megha­tározzuk a végrehajtandó feladatokat. Nagy feladat áll előttünk. Arra készülünk, hogy négy év alatt valósí­tunk meg annyi beruházást, mint a III. ötéves tervben. Az előzetes program szerint 4 milliárd forint értékű mun­kát kell elvégeznünk. Alap­vető feladatunk tehát a ka­pacitás bővítése. Ez a bővítés azonban elsősorban nem a munkáskezek szaporítását je­lenti, hanem az igényeknek megfelelő, fejlettebb terme­lési struktúrát, korszerűbb technológiát, új eszközöket és eljárásokat, amelyek a jobb, hatékonyabb munkát szolgálják. Házgyár Mintegy 1,1 milliárdnyi forint az az összeg, amelyet a IV. ötéves tervben fejlesz­tési céljainkra biztosítanunk kell és amely szükséges ezen célok megvalósításához. Az évi 2300 lakást előállító ház­gyár, 690 millió forinttal a legnagyobb tétel ebből az összegből, és ide kell még sorolni a házgyárhoz szoro­sain kapcsolódó központi gyártó, ellátó és szolgáltató telepet is, amely 220 milliós előirányzattal szerepel szá­mításainkban. Ez a nagy beruházás a IV. ötéves tervben egyik jelentős munkája lesz vállalatunknak és új, nagy üzeme városunk­nak. Méreteire jellemző, hogy 31,6 hektáron épül az újme- csekaljai ÁFOR telep és a város között, a vasút északi oldalán, mintegy 800 m hosz- szú és 380 m széles terüle­ten. A telepet 3600 vágány fm iparvágány hálózza be és napi 60 vagon anyagfogadást tesz lehetővé. A 800—1000 új munkahe­lyet biztosító komplex üzem a következő fontosabb ré­szekre osztható. © A tulajdonképpeni ház­gyár, évi 2300, magas ké­szültsége szép és jó minő­ségű lakás elemeinek gyár­tására. Ide tartoznak a be­tongyár, tranzit kiszolgálás­sal és a tárolók. © A házgyárat kiszolgáló komplettációs üzemek. Ezek a vasszerelő és ács, az aszta­Ipari kosarak, fonott bútorok gyártását megadott meret szerint VÁLLALJUK, 1971. I. negyedévre. Kaposvári Háziipari Szövetkezet Kaposvár, Május 1. utca 23. szám. Telefon: 11-560. I los, lakatos, csőszerelő előre- ! gyártó es a szakipari üze- | mek, gépjavító és szerviz üzem. © Telephely a beérkező anyagok fogadására, tárolá­sára. Központi raktárakkal, mész, habarcs és aszfalt üze­mekkel. Az üzem területén 1500 személyes konyha, étte­rem, öllőző, fürdő és iroda épül, amely korszerű munka és ellátási körülményeket biztosit az ott dolgozóknak. Az üzemekben naponta mintegy 1500 fő fog dolgoz­ni. Ebből a házgyár két ter­melő és egy karbantartó mű­szakban 750—800 fővel, a te­lep gyártó és szolgáltató üze­mei 750 fővel dolgoznak. Ezek az üzemek csak a IV. ötév ss terv végén, a ház­gyár a következő ötéves terv elején kapcsolódnak a terme­lésbe. A kiszolgáló üzemeket úgy méreteztük, hogy kapa­citásukkal más megrendelők kiszolgálására is sor kerül­het. Gépek 230 millióért A IV. ötéves tervre vonat­kozó további kapacitás bőví­tési feladataink elsősorban gépesítési és technológiai jel­legűek. Mintegy 230 millió forint értékű gépbeszerzésről lehet szó, amely révén az előre- gyártás, földmunkák, az ala­pozás a közművesítés a szak-i ipari és szerelőipari munkák fejlesztését tervezzük. Az előregyártás tervezésé­nél azt vettük számításba, hogy a költség-munkaerő- és időigényes hagyományos épí­tési módok helyébe további növekvő részarányt foglal­nak el az előregyártott szer­kezetek és ezek beépítéséhez szükséges korszerű gépi be­rendezésekről gondoskodni kell. A földmunkák nagy munkaigényét további kor­szerű. — beépített területen belül is felhasználható — gépek beszerzésével és fel- használásával kell csökken­teni. Korszerű gépláncok kiala­kítása is szerepel terveink­ben. A jövőben a beton köz­ponti keverése, szállítása, adagolása és bedolgozása egyetlen összehangolt menet­ben, korszerű gépi berende­zésekkel történik. Itt arra is számítunk, hogy ez a tech­nológia az új házgyár belé­péséig begyakorolt termelő üzemmé fejleszthető, amely- lyel egyben a házgyári ele­mek összeszereléséhez szük­séges ún. fogadószintek jó időben elkészülhetnek. A tanács támogatása A vállalat gazdálkodása révén képződő fejlesztési esz­közök 150—200 millió forint­ra tehetők, a fennmaradó összegeket, hosszúlejáratú hitelek, kölcsön és költség- vetési juttatások formájában szeretnénk elérni. Mondhatnánk, hogy nagy az üzleti kockázat, de váro­sunk és megyénk fejlődése a tét és ezt vállalni kell. Je­lentős támogatást kapunk fejlesztési munkánkban he­lyi szervektől, Pécs város Ta­nácsának végrehajtó bizott­sága például — az elöterjesz- tese alapján — szeptember 18-i ülésén tárgyalt a .pécsi házgyár és telephely létesíté­séről és elfogadta vállala­tunk ezzel kapcsolatos kérel­mét. A végrehajtó bizottság határozatban mondta ki: tá­mogatja a házgyár létesítésé­nek gondolatát és lehetősé­geihez mérten anyagi hozzá­járulást biztosít a megvaló­sításhoz. Így többek közt 10 évre mentesíti vállalatun­kat a telekhasználati díj fi­zetése alól, ami 17,6 millió forint. A szennyvíztisztítás és csatlakozó vízellátás átválla­lása kb 6 millió forint. To­vábbi közvetett támogatást jelent 100 lakás első bérki­jelölési jogának juttatása. 35 millió forint. A szenny­víztisztító és vízellátásért 50 millió forint, így az összes hozzájárulás 108.6 millió fo­rintot ér eL Ez a tanácsi határozat már a jövőt nézi és hosszú távon járul hozzá a város építési lehetőségeinek fejlesztéséhez, és ez olyan megnyilvánulása a beruházó-építtető-kivitele­ző együttműködésének, amelyre eddig nem sok pél­da volt. Az összefogás közös nagy célunk elérésére moz­gósítja az erőforrásokat, és együttmunkálkodásunk sző­kébb hazánk, városunk eljö­vendő fejlődését a IV. ötéves terv irányelveinek megvaló­sítását ígéri. é Nemeskéri László a Bárány., megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója Nyugdíjasok háza Lakásért — lakás és kényelem Diszkrét gondoskodás Közvetlenül a bejárati ajtó mellett elegáns, fa-színű ke­retben sorakoznak a névtáb­lák. Az első ami szembetű­nik: sok asszonynév előtt ott a három betű, özv.... A belső lépcsőház kiképzé­se olyan mint egy luxusszál­loda hallja. „Lépésnyelő” olajzöld műanyag padló, nö­vények, modern kerámia padlóvázák, aszimetrikus rendben elhelyezett ülőkék, égőpiros műbőr fotelek, kör­befutó pácolt faburkolat. Kö­zépütt enyhe lejtésű, nyers­beton színű lépcső fut fel a második szintre, olyan szög­ben törve, hogy egyben a lépcsőház díszítő eleme is le­gyen. Ízlés és modernség szem­nyugtató összhangja, egy if­júsági . szállót, diákotthont képzelek el ilyennek. A hall­ban elhelyezett telefonkészü­lék felett gyászjelentés, egy rubrika üres a névtáblán. A kétszintes épület huszonöt la­kásában élők átlagéletkora hetven körül jár... Budafok, kísérleti lakóte­lep, nyugdíjasok háza. Teakonyha, apró fürdőszo­ba, nagyablakos lakószoba. Két embernek tökéletes ott­hon. Berendezésük egyforma, és egyszerű. Egyetlen feles­leges darab sincs, de nem is hiányzik semmi. A két szinten öt társalgó, olyan hogy bármelyik mo­dern művelődési ház öröm­mel elfogadná. Sehonnan sem hiányzik a rádió-, tv-készü- lék, mindenütt kényelmes fo­telek, sok növény, hangula­tos díszítő elemek. Az egyik klubszobában kapott helyet a házi könyvtár, a másikat al­kalmanként ebédlőnek is használják. A szobákat berendezve kap­ták az idős emberek, a havi négyszáz forintos összegben, amelyet fizetniük kell, benne i \an a bútorhasználati díj, a központi fűtés és melegvíz szolgáltatás, és heti egy al­kalommal a nagytakarítás. Az alagsorban kis barkács- műhelyet rendeztek be, ahol az asszonyok varrhatnak, a férfiak elvégezhetik az apró cseprő javításokat —, ha er­re egyáltalán szükség van. A lakóknak közös mosógépük, centrifugájuk van, bárki használhatja. Ügyes bajos dolgaikat a gondnok intézi. A körzeti or­vos az épülettel szemben van, de nagyon sokszor magán- szorgalomból felkeresi a nyugdíjasok házát, s helyben tart rendelést. Ebédet nyolc forintért kapnak, házhoz szál­lítva. Aki viszont a saját főzt- jét kedveli jobban, annak sincs akadálya, minden kony­hához rezsó is tartozik, s nem kötelező a közétkeztetés. Ha megbetegszenek, a gondnok látja el őket, ő megy orvos­ságért, ő intézi a bevásárlá­sokat. A ház az otthon tökéletes kényelmét tudja nyújtani — a tervezők például arra is gondoltak, hogy hűtőszekré­nyük is legyen az öregeknek: minden lakáshoz külön, zár­ható kis hűtőrekesz tarto­zik ... Karcsi bácsi, a ház egyik lakója azt mondja: — Töprengtem a dolgon. Egyedül vagyok, öreg ember vagyok, vannak olyan szoká­saim, amelyeken én már nem­igen fogok változtatni, és egy kicsit tartottam attól, hogy itt majd napirend magatar­tást kényszerítenek rám. De azon kívül, hogy itt úri mó­don élek, nem változott sem­mi, pontosan azt teszem, ami­hez kedvem van. A gondoskodás diszkrét, na­gyon vigyáztak arra, hogy a nyugdíjasok házában élő em­bereknek megmaradjon a tö­kéletes szabadsága. Minden AZ ALSÓ-SOMOGY MEGYEI HALGAZDASÁG felhívja a lermelőszövetkezelek, állami gaz­daságok figyelmét, hogy 1971. évre vízrendezési munkák kivitelezésére szabad kotrási és földkitermelési kapacitással rendelkezik Igénybejelentéseket a m3 mennyiség megjelö­lésével az alábbi címre kérjük: A'sVSomogy megyei Halgazdaság Nagyatád, Kiszely L. n. 28. Tel.: 73. ügyintéző: Prehalek István, Bár — a magyar baromfitenyésztés egyik központja. A Shaver és Dekalb fajtákat szaporítják. A nagyszülőket naposkorban repülő­gépen hozzák Amerikából. 1970-ben már 3,5 millió csibét keltettek. Harminc külföldi és 120 hazai gazdasággal állnak kapcsolatban, öt év múlva már 8 millió naposcsibét bocsát ki a Boly! Állami Gazdaság bárt baromfinemesítő telepe öregnek saját kapukulcsa van, akkor jár haza, amikor kedve tartja. A praktikus garzonlakások oly ügyesen vannak elszeparálva, hogy senki sem zavarja a másikat, mindenki pontosan úgy él­het, mint régebbi lakásában, amelyet ezért cserébe adott az államnak. Természetesen vendéget is fogadhatnak. meghívhatják az unokát nyaralni, és sem­milyen kötött programot nem kényszerítenek rájuk. Az együttlakás nem jelent kény­szer közösséget — a három év alatt —, altkor költöztek be az első lakók — mégis kialakult valami egészséges baráti közösség. Szokássá vált, hogy együtt — vagy együtt is — tartsák a nagyobb ün­nepeket, névnapokat, s oly­kor ők maguknak szerveznek programot valamelyik klub- helyiségben. A három esztendő alatt mindössze egyetlen lakó köl­tözött el a házból, ö is csak azért, mert rokonai a város másik végében laktak, s ő közelebb akart kerülni. Magyarországon jelenleg a budafoki az egyetlen „nyug­díjasház”, gazdája a Fővá­rosi Tanács Szociális Osztá­lya Tulajdonképpen kísérlet­nek szánták — s a három év igazolja, hogy nagyszerűen bevált ez a kísérlet, mint a szociális gondoskodás egyik új formája. Az ilyen típusú házak — a tervek szerint ha­marosan több is épül a fő­városban — azoknak a nyug­díjasoknak készülnek, akik viszonylag magas nyugdíjjal, és főbérleti lakással rendel­keznek. A lakást cserébe ad­ják az elhelyezésért — és ezért a kényelemért. Népsze­rűségére jellemző: máris több 6záz kérvény érkezett a Fővárosi Tanácshoz, magá­nyos öregektől. A nyugdíjasok háza lakás­keretből épül — és lakást kap élte cserébe a tanács. A módszer jó, a lehetősé­gek tulajdonképpen Baranyá­ban is adottak. A Megyei Ta­nács egészségügyi osztályán azt mondták: kicsit idegen­kednek tőle még a városok tanácsi vezetői — talán azért, mert nem is tudják, hogy mi­lyen ... D. Konya József — Az Országos Takarékpénztár Baranya megyei fiókja — Pécs, Kossuth I . u. 11. — értesíti tisz­telt ügyfeleit, hogy az év végi zárlati munkák mialt 1970. dec. 14—15—16—17 és 18-án csak 8—13 óráig tart nyitva. (x) Import bútorok érkeztek, BAJCSY-ZSILINSZKY ÜT 39. SZÁM. Húszéves az Ml ESZ Csendes jubileum, cfe egyáltalán nem jelentékte­len. Húsz évvel ezelőtt, 1950 decemberében, a városban működő három szakmai egye­sületi csoport (a mezőgazda­sági és élelmiszeripari, az építőipari és az erdészeti) néhány matematikus, kémi­kus és energetikus összefogá­sával szervezetbe tömörült, s ezzel Budapest után Pé­csett is megalakult a Mű­szaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsége, a ma már széles körben nép­szerű MTESZ — müszaki- | tudományos életünk repre­zentáns szervezete. A megtett út egyenletesen felfelé ívelő. Az első évek a különböző szakmák egye­sületeinek megszervezése je­gyében telt, de már ekkor is előtérben állt a legfontosabb MTESZ-feladatok egyike: a gyors és pontos informálás. A műszaki fejlődés üteme már-már fantasztikus — mondjuk és halljuk lépten- nyomon, ez a közhely azon- i ban kíméletlen realitásokat ! takar. Aki nem értesül, vagy ; nem vesz tudomást időben az újdonságokról, változá­sokról — kemény árat fizet. A taglétszám 1952-ben — tehát mindössze két év­vel a megaiakulás után —, 894. 1960-ban 1380, most a huszadik szüle­tésnapon pedig már 3165. Mindez azt bizonyítja, hogy a MTESZ megtalálta a kü­lönböző érdeklődésű és beosz­tású műszaki dolgozók moz­gósításának, összefogásának módjait, s persze azt is. hogy a mérnökök, technikusok ez­rei is megértették: egyedül senki se jut messzire. Segítséget adni a napi munkához, s maximálisan hasznosítani azokat a lehető­ségeket, melyek műszaki szakembereink ügyszereteté­ből, jóértelmű lokálpatrio­tizmusából fakadnak — ezt tűzte a MTESZ-vezetése ma­ga elé célul. Már akciót indítottak Baranya és Pécs távlati fejlesztéSPel­képzelései pontosítása érde­kében, s ha minden beter­jesztett javaslat, elképzelés nem is valósult meg. egy biztos: a közös gondolkodás, a közös felelősségvállalás zökkenőmentesebbé tette elő­rehaladásunk útját. Az MT­ESZ egy kicsit a műszaki élet barométerének szerepét is betöltötte az elmúlt két évtizedben. Előrejelzett, fel­hívta a figyelmet a nyugta­lanító jelenségekre. A szervezet életében mér­földkő volt a pécsi Tudo­mány és Technika Háza fel­épülte. Ez a ház ma legjob­ban kihasznált közhasznú intézményünk. Ennek bizo­nyítására csak néhány szá­mot. 1960-ban 244, 1968-ban 322, 1969-ben pedig már 377 rendezvényt tartottak. És ebben a statisztikában csak azok a rendezvények szere­pelnek, melyek tömegeket mozgattak. Külön figyelmet érdemelnek a szakmai tudo­mányos egyesületek tanfolya­mai: 1952 óta 45 ilyen tan­folyam volt — 4075 mérnök­technikus részvételével. Tanfolyamok, viták, anké­tok, gyártmánybemutatók, ta­pasztalatcserék és országos konferenciák — ezek a MTESZ visszatérő rendezvé­nyei, és persze a műszaki propaganda hónap, mely idén immár ötödször került meg­rendezésre Kitágítani a ha- 1 táskört, s kitágítani a fele­lősség határait is — e jelszó jegyében szervezték meg az első műszaki propaganda hónapot, a „hivatásos” mű­szakiak után immár a nagy- közönség informálásából, mű­szaki tájékoztatásából és ne­veléséből is részt vállalva. Műszaki színvonalunk ál­lása — közügy. Hogy hol ál­lunk a világranglistán — az ma már kenyérkérdés. Ép­pen ezért minden olyan tö­rekvést, akciót és szervezetet, mely műszaki előrehaladá­sunkat, a jóértelmű verseny- szellem erősödését és a te­hetségek kibontakozását se­gíti. támogatnunk kell. És az immár húszéves MTESZ ilyen szervezet. B. S. i k I

Next

/
Thumbnails
Contents