Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-06 / 286. szám

Ara; 1 forial Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli X3TVTL év folyam, 286. szám Az MSZMP Baranya megyéi Bizottsága és a Megyei Tanács lapja w»-december6„vasám^ Hetvenezer példány Kettős ünnep a mostani. Öt­venkét éve, 1918- december 7- én jelent meg először a Vörös Újság, a KMP lapja, ennek az eseménynek állít emléket az e napon évenként megrendezett magyar sajtó napja. S most, ezen a napon a Dunántúli Napló örömteli hírről számolhat be kedves olvasóinak: a megyei pártlap naponta átlagosan het­venezer példányban jelenik meg. A két esemeny félévszázad távlatában is nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz. A kis­fa rmátumú, négyoldalas Vörös Újság új fejezetet nyitott a ma­gyar sajtó történetében. A kom­munista sajtó szinte belerob­bant az akkori viharos társa­dalmi, politikai életbe. Az első szám megjelenése után órákon belül követelte az utca a máso­dikat, az először néhány ezer példányban megjelenő újságból rövid hónapqk alatt négyszáz- ezres . napilap lett. Pedig útját nem kísérte nagy hírverés, sem pénz, sem' hatalom, nem ren­delkezett modern, korszerű nyomdával, sajtóházzol. A nép ügyének, gondolatvilágának, az igazság szenvedélyes hirdetése, a kor nagy és kis kérdéseinek megfogalmazása emelte rang­ját az egyszerű emberek köré­ben. Létrejöttének első pillana­tától a pórt fegyvere volt a ha­talom megragadásáért, megtar­tásáért és az új életért folyta­tott harcban. Milliók szívét, ér­telmét hódította meg, szólította munkára, küzdelemre. A Dunántúli Napló immár negyedszázada a nagy előd, a Vörös Újság nyomdokain jár. Vállalta mindazokat a feladato­kat és kötelességeket, amelye­ket a kommunista sajtó hagyo­mánya rótt rá: a munkásosz­tály, a dolgozó nép szócsöve. Az akkori szerkesztők, újságírók, nyomdászok eszmei öröksége hasznosításával dolgozunk mai tennivalóinkon. S ez, csakis ez a ragaszkodás juttathatott ben­nünket ahhoz az örömhöz, hogy a magyar sajtó napján jelent­hetjük be: lapunk, a párt Ba­ranya megyei Bizottságának or­gánuma elérte a napi átlagos hetvenezres példányt. Az ötve­nes évek elején még huszonöt- ezer példányban jelentünk meg, 1957-ben is csak harmincnégy­ezerben. Ettől kezdve azonban szinte megállíthatatlanul fejlő­dött a lop: 1966 októberében ünnepeltük a hatvanezres pél­dány elérését, s most négy év múltán újabb tízezerrel szaporo­dott olvasóink száma. Hatalmas példányszám ez egy megyei lap esetében. Első szavunk az olvasókhoz szól: kö­szönjük a nagy bizalmat, tiszte­letet és elismerést A lap a párt lapja, de az olvasókhoz szól. Fórum, a párbeszéd eszköze, ahol mindenki elmondhatja vé­leményét közös dolgairól. Nép­lap: a nép igaz ügyének szó­szólója, s mint pártunk X. kong­resszusa is tanúsítja: a nép ügye a párt ügye, a párt ügye o nép ügye. Szerkesztőkhöz és újságírókhoz, nyomdászokhoz és postásokhoz is szólunk ebből az alkalomból, mindenkihez, aki­nek köze van ahhoz, hogy a kommunista gondolat ilyen szé­les körbe jut el a megye leg­távolabbi sarkába is. Ezért szinte alig mérhető az a felelősség, amely a kötelesség terheit rakja a kommunista saj­tó munkásainak vállára. A párt állandóan arra törekszik, hogy tovább szélesítse a gyors, a fo­lyamatos, hiteles tájékoztatást. A kommunista sajtónak ebben öntevékeny, kezdeményező sze­repet kell vállalnia. A félévszá­zados tapasztalatok nagy segít­séget nyújtanak számunkra az elkövetkező évek feladatainak elvégzéséhez. Bem most Fogadás a Megyei Tanácson a magyar sajtó napja alkalmából A bolgár néphadsereg kül­döttsége, amely Velko Ivanov Palin vezérezredes, nemzet­védelmi miniszterhelyettes, politikai főcsoportfőnök veze­tésével tartózkodik hazánk­ban, szombaton Baranyába látogatott. A katonavendégek először a; pécsi Petőfi laktanyát ke­resték fel, ahol Évin Sándor ezredes, a magasabb egység parancsnoka fogadta a kül­döttséget. A bolgár és a ma­gyar Himnusz elhangzása után a dtszszázad tisztelgett a magasrangú vendégek előtt, majd úttörők kedveskedtek, piros nyakkendőt ajándékoz­tak a bolgár delegáció tag­jainak. A köszöntések után a parancsnokok beszámoltak katonai tevékenységükről, be­mutatták a legénységi körle­teket, az egység harci tech­nikáját. Délelőtt tíz órakor ünnepi helyőrségi gyűlés kezdődött a Petőfi laktanyában. Ezen részt vett a bolgár katonai delegáció, továbbá megjelent Az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága és a MUOSZ Baranya megyei csoportja tegnap, a magyar Aajtó nap­ja alkalmából ünnepséget rendezett a Baranya megyei Tanacs nagytermében. A bensőséges ünnepségen részt vett Egri Gyula, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, Gerencsér Jenő, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda osztályának munkatársa, dr. Csendes Lajos, a Baranya megyei Pártbizottság titkára, Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács vb-elnöke, Szentistványi Gyuláné, a Pécs városi Pártbizottság titkára, Horváth Lajos, a Pécs városi Tanács vb-elnöke és Csollány Ferenc, a Hírlapkiadó Válla­lat igazgatója, a Szikra Nyom­da, valamint a Postás Szak- szervezet területi bizottsága és a pécsi posta több vezető­je. A sajtó napja alkalmából dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság nevében köszön­tötte a sajtó és a tájékozta­tással foglalkozó megyei szer­vek vezetőit, munkatársait, a nyomdászokat és a postáso­kat. Hetvenmillio tojás Javuló ellátás a húsboltokban Több a hízott sertés és baromfi, mint tavaly Kevesebb a búza, a zöldség és a gyümölcs A háromnegyedévi tény- számok birtokában a felvá­sárlási helyzet a főbb mező- gazdasági cikkekből végered­ményben nem olyan rossz, mint ahogy a mostoha gaz­dasági év után ezt várni le­hetett. Legalább is a fo­gyasztók szempontjából nem, hisz a mezőgazdaság legfáj­dalmasabb kieséséről, a gyengébb búzatermésről a fogyasztó valójában csak a' hírből értesül. Ha a fogyasz­tókat nem is, a termelőszö­vetkezeteket érzékenyen érinti az a tény, hogy az idén 3500 vagonnal kevesebb búzát adtak el az államnak, mint tavaly. A háromnegyed- év végéig 9000 vagon búza Tizenkétmillió látogató külföldi magyar kiállításokon A Hungexpónál összesítést készítettek a magyar kiállí­tók idei külföldi szereplésé­ről. A magyar külkereske­delmi vásár- és propaganda iroda 1970-ben harminchat vásáron, illetve kiállításon rendezte meg a hazai válla­latok együttes bemutatkozá­sát. A magyar árukat a szo­cialista országok tíz nagysza­bású vásárán láthatták az érdeklődők, ezenkívül az európai tőkés országok 16 kiállítására küldtek ipari és mezőgazdasági termékeket a magyar vállalatok. A tenge­rentúli országokban a koráb­bi évekhez képest több he­lyen, összesen tíz vásáron vettek részt kiállítóink, akik először jutottak el a kenyai Nairobiba és az ecuadori Quitoba. Másod, illetve har- madizben tértek vissza a ma­gyar vállalatok a nagyszabá­sú indiai, brazíliai, kanadai, columbiai ás japán kiállitá- sokrat A Hungexpo 26 helyen árukiállítást' rendezett, s há­rom vásáron nyitottak infor­mációs irodát, ahol felvilá­gosítást adtak a magyaror­szági üzletkötési lehetősé­gekről. 1970-ben három or­szágban magyar kereskedel­mi napokat, illetve magyar hetet rendeztek. Ugyancsak három helyen volt önálló magyar kiállítás, a legna­gyobb a moszkvai, „A sza­bad Magyarország 25 éve” — című jubileumi kiállítás, amely a látogatók számát te­kintve is rekordot hozott: egymillióan keresték fel a bemutatót. Hozzávetőleg 1500—1700 magyar vállalat és szövet­kezet mutatta be gazdag anyagát a világ minden ré­szében, összesen 42 800 négy­zetméteres területen. 1970- ben kiállításainkat 12 millió ember tekintette meg, két­millióval több, mint egy év­inél ezelőtt került felvásárlásra a tsz-ek- ből, ami a tavalyi mennyi­ségnek csak 70 százaléka. Ez a 'mennyiség — ami az év végéig még valamelyest emelkedhet is — az állami gazdaságok értékesítésével kiegészülve zavartalanul fe­dezi a megye egy évi búza szükségletét A tavalyinál rosszabb a zöldség- és gyümölcsterme­lés, és az ebből következő alacsonyabb felvásárlás vi­szont már érintette a fo­gyasztókat, úgyis, hogy keve­sebb zöldségféléhez jutottak, meg úgyis, hogy drágábbán jutottak hozzá. Ez alól a bur­gonya kivétel, a burgonya- termés tavaly is és az idén is igen jó volt Baranyában s ennek megfelelően - magas a felvásárolt mennyiség is. A* készletek messze megha­ladták a megyei szükségletét, A vágóállatok és állati termékek felvásárlása — és ess részben ellensúlyozza a mezőgazdaság kieséseit — viszont minden tekintetben kedvezőbben alakult a tava­lyinál. Hízottsertésből no­vember elejéig 2,8 százalék­kal, vagyis 2500 darabbal ér­tékesítettek többet a közös és' háztáji gazdaságok, mint tavaly hasonló időszakban. Az év végéig ez a szám már, tízezerrel lesz nagyobb, így az emúlt évi 107 ezerrel szemben ez évben 117 ezer hízottsertés felvásárlására le­het számítani. Ez az ellátás­ban is érezteti és december­ben még inkább éreztetni fogja kedvező hatását. De­cemberben és januárban a húsboltokban javuló kínálat várható. Ez összefügg azzal is, hogy az elmúlt évhez ké­pest jelentősen megnő a ma­gánvágások száma. Becslések szerint 15—20 százalékkal lesz több a magánvásárlás, ami 25—30 ezer sertés levá­gását jelenti. A hízómarha felvásárlás ugyan háromnegyedévkor még; öt százalékkal elmaradt a tavaly h áram negyedévi mennyiség mögött, az év vé­géig azonban behozzák a tsz-ek ezt a lemaradást s az értékesítés a tavalyi 25 644 darabos tönten fog alakulni. I Vágóbaromfiból imponáló a felfutás. Hárorrmegyedév- kor 75 vagonnal haladta meg. az év végéig 100 vagonnal fogja felülmúlni a tavalyi szintet. Az előrejelzés is biz­tató, 1971-ben a sertésnél is nagyobb mértékben, 40—50 százalékkal emelkedik a me­gye hízottbaromfi termelése, vagyis csaknem megduplázó­dik. Nemcsak húscsibéből, de a tojás értékesítéséből is tö­retlen ívű a fejlődés. Míg tavaly egész évben 51 mil­lió tojást értékesítettek a tsz-ek, és a háztáji gazdasá­gok, addig az idén 70 millió felvásárlásra kell számítani. az eseményen Novics János, a Baranya megyei Pártbi­zottság titkára, dr. Nagy Gyu­la, a Megyei Tanács vb-el- nökhelyettese, dr. Nemes Al - ]os vezérőrnagy,, a Baran; a megyei Rendőrfőkapitánysug vezetője, Kaluczki László al­ezredes, a B. m. karhatalom helyi parancsnoka. Jelensz1 y Márton ezredes, a ha'árő - körlet parancsnoka és Ouya Józse], megyei munkásőr pa­rancsnok. Halász Arital ezre­des, a Magyar Néphadsereg politikai csopoi*tfőnöke kö­szöntötte a vendégeket. A gyűlésen felszólalt Velko Ivanov Palin vezérezredes, a bolgár katonai delegáció ve­zetője. Délután Harkányban foly­tatódott a program. A kül­döttség ünnepélyes külsősé­gek között megkoszorúzta a bolgár hősök emlékművét. Ezután a siklósi Magyar— Bolgár Testvériség Termelő­szövetkezetbe látogatott a bolgár katonai delegáció, ahol Roskó Zsigmond, a tsz elnöke tájékoztatta a vendégeket a közös gazdaság munkájáról, tagságának életéről, majd megmutatta a termelőszövet­kezet néhány üzemágát. Ij tantermek 1971-ben és az azt követő években Baranya iskoláiban új tantermek építésével biz­tosítanak jobb feltételeket a tanuláshoz. Siklóson 12 tan­termes. tornateremmel és szabadtéri sportpályával ren­delkező általános iskola épül. Folyamatban van a felső- mindszenti hat tantermes ál­talános iskola építése is. 1971-re elkészül a gödre- kereszturi napközi otthon. Bár korábban elkezdték, de a jövő évre húzódik át a mágocsi új, négy osztályter­mes általános iskola átalása. A meglévő általános iskolát Egerágon két osztályterem­mel bővítik. Korszerűsítés az idegenforgalmi helyeken 1971 végére felépül a szigetvári szálloda A jövő “esztendő egyik leg­jelentősebb, idegenforgalmi kapacitást növelő beruházá­sa, a szigetvári szálloda és turistaszálló építése lesz. 1971 vég<jn „belép” tizennégy szállodai és huszonnégy tu- ristaszoba, s ezzel egyidőben mód nyílik rá, hogy meg­szüntessék a jelenlegi turis­taszállásokat, illetőleg meg­kezdjék ezek korszerűsítését. Még nem döntöttek a jelen­legi turistaszállások sorsáról, de valószínű, hogy legalább nyári diákszállók céljára — természetesen a szükséges korszerűsítés után — meg­tartják őket. A szigetvári szálló beruházási költségei meghaladják a 12 millió fo­rintot Ebből az összegből fedezik az étterem, a bisztró építésének, valamint a jelen­legi étterem török presszóvá való átépítésének költségeit is. Korszerűsítés. A szigetvári új turistaszálló ismét egy lé­pést jelent azon az úton, amelyen a meglévő szállók, szálláshelyek, kempingek korszerűsítésére törekszik az Idegenforgalmi Hivatal. Pécsváradon ilyen elgondo­lásból kezdik el, előrelátha­tólag 1973-ban a vár re­konstrukcióját, valamint a benne lévő turistaszálló kor­szerűsítését. Az a terv, hogy a várudvarban, vagy a vár közelében megépítik a Keleti Mecsek oly régóta nélkülö­zött szállodáját is. Korszerű­sítésre törekszenek az aba- ligeti turistaházban is. A je­lenlegi elképzelések szerint’ valamikor szállodát is épí­tenek mellé, ám ehhez ko­rántsem áll rendelkezésre a szükséges anyagi fedezet. Az abaligeti kempingben egy 25 férőhelyes motel 1971-beli üzembelépése jelenti a kor­szerűsítést. valamint az, hogy társalgót építenek, s megold­ják a melegvízszolgáltatást. A harkányi kempingben jö­vőre ugyancsak bevezetik a melegvizszolgáltatást. S mi­vel a korábbi évekhez képest jelentékenyen nőtt a lakóko­csival érkezők száma, gon­doskodnak róla, hogy a vil­lanyhálózat bővítésével min­den lakókocsit elláthassanak elektromob arammal. jf A k Bolgár katonai küldöttség Baranyában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents