Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-31 / 305. szám

1970. december 31. DUNÁNTÚLI NAPLÓ „Tanácstagi alapok66 Komlón A pénz helyben van Egy törvényes kiskapu ■— Jobb a kontaktus és az információ Nincs olyan tanácsülés, hogy az utolsó napirendi pontnál, amikor az interpel­lációk kerülnek sorra, ne emelkednének magasba a ke­zek. A tanácstagok, egy-egy város, község lakóinak kép­viselői ilyenkor adnak szá­mot arról, hogy körzetükben mi a legfontosabb probléma, az ottlakók jelzései szerint hová kellene még néhány méter járda, hol lenne cél­szerű sürgősen rendbehozni az utat, honnan hiányzik a villany ... Kölcsönös bizalom Nyilvánvaló: egy-egy utca, lakónegyed, ha tetszik, ta­nácstagi körzet, legégetőbb gondjait azok az emberek ismerik, akik ott élnek, akik bokáig sárban járnak a járda hiánya miatt, vagy akik a sötétben botladoznak, mert hézagos a közvilágítás. Eze­ket, a tanácstagok közvetí­tette információkat kitűnően tudják hasznosítani a taná­csok vezetői — különösen a városokban, hiszen egy nagy település minden részének, részletének állapotát ők sem ' ismerhetik. Járdaépítésre, útjavításra, a közvilágítás fejlesztésére és egy egész sor más dologra a tanács fejlesztési alapjából jut pénz — ha jut, itt döntő szempont lehet a perspekti­vikus érdek, és a sürgősség — ezt a pénzt év elején el­osztják, felhasználásáról a tanácstagok döntenek. De va­jon mindenről precízen dön­teni tud-e ez a testület? Va­lószínűleg igen, de csak a kölcsönös bizalom alapján — eppen azért, mert az egymás­tól távol eső körzetek tanács­tagjai nem tudhatják való­ban olyan fontos-e, a yáros másik) r.céázén az;- néhány .szó« meter jardé,- vízvezeték, ‘ vil­lany. Arról nem is beszélve, hogy év közben is jöhetnek olyan problémák, amelyeket nem lehet már januárban betervezni... Ezek év köz­ben is a tanácsülés elé kerül­nek — bár egyáltalán nem biztos, hogy a kisebb jellegű és összegű munkákról, éppen egy város életét irányító,' nagy és átfogó kérdésekben döntést hozó testületnek kell dönteni. Komlón, az év eléjén, gon­doltak egy merészet — és kicsit megreformálták ezt a rendszert — persze a tör­vényesség szigorú betartásá­val — megtalálták azt a kis­kaput. amely a tanácsnak is, a komlóiaknak is kedvézö útnak bizonyult. A tanácstagok dön'enek. Arról van szó, hogy a Komlói városi Tanács, 1970- es fejlesztési tervében bizo­nyos összegeket biztosított a tanácstagi körzeteknek. Nagy­ságrendjük. fejlettségük, perspektívájuk figyelembe­vételével, különböző nagysá­gú összegeket Így például kelet-kökönyös harmincezer forintot kapott, ugyancsak ennyit a nyugati részen la­kók, Kenderföldre hatvanezer forintot adtak, a belvárosi körzet nyolcvanezer forintot kapott, a mecsekjánosiak negyvenezret, és így tovább... Mi ennek a jelentősége?. Ha valamelyik városrészen valami sürgős munka adódik, nem kell ezért „zaklatni” a tanácsot, ha indokolt a mun­ka elvégzése, a tanácstagok dönthetnek arról. hogy a rendelkezésükre álló összeg­ből elvégeztetik-e a szüksé­ges javítást. Így tulajdonkép­pen mindenkinek beleszólása van abba. hogy ott ahol la­kik, mi legyen előbb, mit javítsanak meg, építsenek fel. Ez persze túlzottan demok­ratikus lenne — ezért a ta­nácstagi alapok kezelését körzetenként egy-egy három tagú intéző bizottság végzi — ők döntenek, a körzetben la­kók, és a tanácstagok véle­ménye alapján a pénz fel- használásáról — egyetértés­ben a Hazafias Népfronttal. Természetesen megrendelése­ket nem adhatnak, számlákat nem írhatnak alá — ezt to­vábbra is a Városi Tanács illetékesei végzik — a dön­tési jog — és ez nagyon lé­nyeges — az övék. Az összeg felhasználásáról időközön­ként tájékoztatják a tanács vezetőit is. A kísérlet éve A módszer kitűnően bevált. A városrészek tanácstagjai a rendelkezésükre álló összeg birtokában, és nagyságának ismeretében, alaposan szelek- .láltak és valóbán arra köl lőtték a' forintokat, amire a legnagyobb szükség .volfe a körzetben. Mondani sem kell, minden forintnak akadt he­lye. Kökönyös keleti részén lakók a Fürst Sándor utcai üzletek, előtti járda felújítá­sát tartották a legsürgősebb­nek — erre költöttek, A dá- vidföldiek a Gagarin utcai iskolára fordították a pénzt, a somágiak az újtelepre ve­zető utat újították fel, a manfaiak pedig a vízhálózat építését tartottak a legsürgő­sebb feladatnak. A geszte- nyésiek és a Kökönyös nyu­gati részén lakók, úgy dön­töttek, hogy ebben az évben nem költik el a rendelkezé­sükre álló összeget, megvár­ják, míg összegyűlik egy na­gyobb summa, és akkor va­lami komolyabbat is tudnak építeni,. . Hasonló megoldással nem találkoztunk még .— leg­alábbis Baranyában nem, A Közös megállapodás a Műszaki főiskolán Február elején üzemkész állapot A Pollack Mihály Műszaki Főiskola épületében még aranyvasárnap is dolgoztak az építők. Az erőfeszítéseket, a munka jelenlegi ütemét látva, mind az iskola veze­tői, mind a beruházó és a Baranya megyei Építőipari Vállalat képviselője a szer­dai műszaki átadási tárgya­láson úgy látta, hogy febru­ár l-ig üzemkész állapotba lehet hozni a még be nem fejezett részeket. Ekkorra be­fejezik a kollégium munká­latait, tehát a meglévő há­rom szint mellett a további öt is elkészül, a konyha, a műhelyek és a kazánház is az oktatás szolgálatába áll. Ekkor érkeznek meg ugyanis Budapestről a II. évfolyamo­sok is. A kazánház öt kazán- (ja közül a Prométheusz cég hármat adott át szerdán, közülük kettőnek az automa- tikája is működik. Egyéb­ként a Diósgyőri Gép­gyárból elszállították Pécs­re azt a négy szi­vattyút, amely a kazánok készreszerelését eddig akadá­lyozta. A Prométheusz cég pécsi képviselőjének ígérete szerint január végére az ösz- szes kazán üzemkész állapot­ban lesz. Februar elejétől kezdve március végéig elvégzik az üzemeltetést nem gátló, egyéb belső hibapótlást a kivitele­zők. Az épületen és kör­nyékén végzendő külső mun­kálatok végső határideje pe- , dig június 15. számszerűen is kimutatható előnyökhöz perig még azt is hozzá kell tenni, hogy ily módon javult a kontaktus a tanácstagok és lakosság kö­zött, a tanács és a tanács­tagok között... Az első, a kísérleti év si­kerrel zárult., így nyilatkoz­tak a tanácstagok, a tanács vezetői is. Érdemes lenne a többi városban is tanulmá­nyozni ezt a módszert, hiszen mostanában éppen a tanácsi munka korszerűsítése az egyik fő téma. D. Kónya József Szilveszteri előzetes Import csemege Különleges „import cse­megéket” ígér az 1971-es hazai könnyűzenei évad előzetes tárgyalások foly­nak a Beach Boys, a Led Zeppelin, a Nice, vala­mint az angol népzenei hagyományokat kutat;-. Fairport Convention együt­tesekkel. Ezenkívül Buda­pestre érkezik a francia— spanyol Luisillo-balett ( együttes. A francia Jakab- < fivérek vidám sanzon- ’ műsorukat előreláthatóan $ tavasszal mutatják be Bu- í dapest.en. A dzsessz ked- \ velői Stankenton együtte­sét, valamint Sarah Maug­ham énekesnő műsorát láthatják majd. Lesz elegendő pezsgő, virsli 1 evé-hibabejeieulés; tua délit; A buzgóbbja — nehogy valamiről lemaradjon — már tegnap' fújta a papírtrombi­tát. A Színház téri papírbolt kiárusította egész trombita­készletét és eladtak itt még 500 sapkát, 6 ezer csomag konfettit és 30 ezer tekercs szerpentint. Ma már ..bün­tetlenül’ fújhatja mindenki a trombitát, hiszen az óesz­tendő utolsó napján a vi­dámság jegyében (majdnem) mindent szabad. — A jó hangulat egyéb ként is. az üzletekben van már — mondta Kurucsai Jó­zsef, a Mecseki Állami Pin­cegazdaság igazgatója, ami­A gránerek földjén aknatoronyra néz. Valóságos élő lexikon ez a régi bá­nyász. Emlékszik még arra az időre, amikor a püspök — a húszas évek elején — fel­szentelte az aknatornyot. Lát­ta azokat az orosz hadifog­lyokat, akik a Káposztásvöl­gyet keresztülszelő bányavas- utat felépítették, átélte az 1937-es éhségsztrájkot Há­rom napot töltött a föld alatt, két szem kockacukrot „evett” a három nap folya­mán. Mindegyik cukorra egy csepp Dianát cseppentettek. Ez volt a három napi fej­adagja a többi sztrájkoló bá­nyásznak is. A régi bányalakatos meg­mutatja a házát, melyet mind a négy oldalról sarokvas fog át. Meg kellett vasalni a házat, mert süllyed a talaj. Rég elhagyott vágatok lehet­nek valahol alattunk, ame­lyek így éreztetik a létüket. Ludwig Nándor ünneplő kabátja tele van kitünteté­sekkel, Szép jelvényekkel.. Pártvezetőségi ülésre jár, szakszervezeti gyűléseket tar­tanak a nyugdíjas bányászok szakszervezetében. Szociális és temetkezési segélyeket, üdülő jegyeket osztogatnak, olyan szervezeti életet élnek, mintha még most is ott dol­goznának a betonlábú akna­toronynál. * Egy „különc” is van Pécs- bányán: Pál Károly. Har­mincnégy éves korában nyug­díjazták szilikózis miatt, ma negyvennégy esztendős. Va­lóságos parasztportát tart fenn a Gesztenyés utca mel­lett. egy vertfalból készült is­tállóban. Két tehén, egy üsző és egy borjú néz rám, ami­kor belépek Ketrecekben nyulak, kétmázsás koca az ólban, malacok a szemközti oldalon. Esti etetés van: a feleség kukoricát szór a tyú­koknak. Két kutyát tartanak a rókák ellen. A férfi meg­próbálja lecsitít-ani a két ebet. — Gazdasági cseléd voltam valamikor, s amikor nyugdí­jazott a bánya, visszatértem a paraszti élethez — mondja Pál Károly. — Csak itt, Pécs- bányán vagyok különc, ha valahol falun élnék, termé­szetesnek tartanának min­dent. A tejet egyébként az utolsó cseppig elviszik a bá- m-ászok . , , * Ha dr. Konkoly Thege Ala­dár valahol London utcáin sétálna, tősgyökeres angolnak tartaná mindenki. Magas, szi­kár férfi, őszülő hajjal és múzeális jellegű lakással. Ré­gi pisztolyok, díszkulcsok lóg­nak a falakon, egy vitorlás­hajó a szekrény tetején. Veszprém megye, Skócia tér­képe néz rám a rizsporos hajú ősöket ábrázoló festmé­nyek között. Rengeteg a könyv, egészen a mennyezetig érnék, az antik költészettől kezdve a futurológiáig min­denféle tárgykörben. Régi értelmiségi családból származik, valamely! csilla­gászati könyvben is találkoz­tam a dr. Konkoly Thege névvel, az ógyallai csillag- vizsgálóval kapcsolatban em­— Gránernek csúfoltak gyerekkoromban az iskolá­ban. Abban az időben —■ vagy negyven évvel ezelőtt — voltak, akik sértő szándék­kal használták ezt a szót. Ma már kitüntetésnek számít, hi­szen egyre kevesebb itt a bányász ... Így sóhajt fel Krivanek Vilmos, a pécsbányatelepi is­kola igazgatója, majd szak­szerűen megmagyarázza a gróner szó jelentését: Karin- thiából származó bányász. Hozzáteszi: elég pontatlan az elnevezés, mert a régi, pécs- bányai bányászok többsége Csehországból települt át. Hudecz, Prohászka, Cserven- ka, Vecsera, Krivanek, Ve­szel! voltak a leggyakoribb nevek régebben. A cseheket követően valóban a karin- thiaiak — szlávosan kraj­naiak — voltak a legtöbben, köztük Echter. Ament, Lud­wig, Wagner, Pusch meg má­sok. -Len'gyeíék ■ is éltek’-itt, mint például LábdaVszki. Bü— kovszki, s persze -magyarok:- Molnár, Kővágó, Nagy, Sza­bó és a többiek. A csehek meg a lengyelek elnémetesedtek, s a pécsbá- nyatelepiek vagy fele még negyven évvel ezelőtt is né­met szót használt. A másik fele magyarul beszélt: Szép és egészséges ez a vi­dék ! E pillanatban például sűrű köd terpeszkedik el Pécs belvárosa felett, itt vi­szont ragyogóan süt a nap. Az egyik oldalról a Misina- tető, illetve a piros-fehér csí­kos tv-toronv uralja a tájat, a másik oldalon pedig a Káposztásvölgy házsora és fenyófoltjai. Néhány új', vagy felújított háztól eltekintve meglehető­sen régies képet mutat a bá­nyatelep. Favázas házakat lá­tok, melyekhez hasonlóval csak a német városokban ta­lálkoztam. Megvan még 8 raktár, tehát az az épület is, ahol élelmet osztottak a bá­nyászoknak a DGT-időkben. Ma egy fűszer- és csemege, egy rövidáru, illetve egy ve­gyesbolt van a helyén, s a boltvezetők panaszkodnak a csökkenő forgalom miatt. Pa­naszkodik az „Ezeréves” ven­déglő üzletvezetője is. Néhány éve még főztek a vendéglő­ben, -ma már nem, mert egy­re több a nyugdíjas, a ke­resőképes lakosság elvándo­rol. A bányatelep presszójának málladozik a fala, s ami a belsejét illeti, még jobb fa­lusi cukrászdával sem venné fel a versenyt. A kultúrház udvarán még ott van az „ezeréves” gesztenyefa tör­zsének csonkja. A régi bá­nyászok szerint néhány év­tizede még gesztenyét ter­mett. Most már csak egy korhadozó torzó. amelyet csaknem körülfont a télen is zöldellő repkény. Az „ezer­éves” törzset pirosra festett díszkerítéssel kerítették kö­rül. i kor az idei puzsgueüalasrui I érdeklőduiiuc. — A sziivesz- i téri mennyisegét aar.csony I előtt kiszállítottuk, ezen a j héten inkább csak a lyuka­kat foltozgattuk. A pezs'ó- j ellátás jobü a tavalyinál, tő­ben az évben különben is kétszer annyi pezsgőt adtunk I el, mint 1969-ben. I Szilveszter es újév — ser- | leshúsos ünnep. A csirke ai- . j Utólag elkaparja, a haJ el- j úsztatja a szerencsét. A Hus- j ipari Vállalat sertéshúsból a karácsonyival csaknem meg­egyező mennyiséget — pon­tosan 9 vagonnal — szállított a megye üzleteibe. Ennek megfelelően kapható kocso­nyahús is. Mindössze 100 darab 10 kiló körüli súlyú malacot kaptak a vendéglátó- ipari üzemek. Virsliből vi- szont 80 ezer párt gyártot­tak, ami ugyan nem sok, de kiegészítőnek elegendő lesz, hiszen ma nem virslivel aka­runk jóllakni. „Jóllakat” majd a televízió az idei műsorral, amitől — sok éves gyakorlat szerint — most is többet várunk, mint’ az előző évitől és utána fa­nyalogva állapítjuk majd meg, hogy a tavalyi azért jobb volt. .. Ha az adás kö­rül viszont zavarok lenné­nek, azokért senki sem a pécsi közvetítőáliomást hi­báztassa. A karácsonyi hava­tok is mar Pécs előtt kelet­keztek. — Számunkra a szilvesz­teri műsor sem különbözik a többi műsoroktól — mond la Kun Béla üzemmérnök. — Ugyanúgy karbantartjuk, mérjük berendezéseinket, mint máskor és üzemkész ál­lapotban tartjuk a tartalékot is. Reméljük, most nem lesz hiba a közvetítővonal­ban sem. A készülékek javításánál Igyekezett minden restanciát elintézni a Gelka. Decem­berben mintegy 3700 készü­léket javítottak (egyébként havonta átlag 3200 szokott lenni) es a karácsony utáni napon 190 bejelentés érke­zett. Ennyien akarták a ké­szülékre fogni az ünnepi mű­sor gyengeségét? Ma egyéb­ként délig elfogadnak még a Gelká-nái hibabejelentése­ket, s ezeket a készülékeket estig igyekeznek meg is ja­vítani. Délután és újévkor már nem tartanak ügyeletet. Hogy a közlekedésben sem legyen fennakadás, a 12 Vo­lán ma éjszakára — mint az tegnapi lapunkban meg­jelent — különjáratokat ál­lít be a 20-as, a 33-as, e 39-es és a 40-es vonalakon — a szokásos éjszakai -jára- - tok mellett. Dolgozik mind a 36 taxi is. No és a Mentők? — Minden évben „túlél­tük" különösebb megrázkód­tatás nélkül, a szilvesztert, reméljük idén sem számít­hatunk rossz értelemben vett szenzációra — mondta dr Farbaki Iván főorvos. — A szokásos szolgálatot tartjuk,- A szilveszter a. jóindulatú al-" koholfogyasztás jegyében te­lik el tapasztalatunk szerint. Részeg emberhez mi külön­ben is akkor megyünk, ha sérülés is történt, vagy az alkoholmérgezés életveszélyes méreteket ölt. És aki túllépte a „jóindu­latú alkoholfogyasztás” mér­tékét? Az nyilván ezúttal, is a Kijózanító Állomáson tölt néhány órát. — Persze ilyenkor nem olyan nagy a szigorúság, mint máskor, a hatóságok is elné­zőbbek szilveszterkor — mondta dr. Oppe Sándor, az állomás vezetője — és ez a mi „forgalmunkat ” is csök­kenti. Sajnos, ugyanezt nem mondhatjuk el az egész évre. vonatkoztatva. 1970-ben jóval több részeget szállítottak be hozzánk, mint az előző év­ben, és ez nem jó. Hát körülbelül így készü­lünk erre a nevezetes éjsza­kára. A pezsgőtől a kijóza- nításig minden meglesz ah­hoz, hogy megfelelő hangu­latban köszöntsük 1971-et. H, l Ludwig Nándor egyik ab­laka a tv-toronvra, a másik pedig a betonlábakon álló | litették. Régóta tudom dr. j Konkoly Thege Aladárról, hogy szenvedélyes utazó. Több szellemes, fordulatos úti be­számolót olvastam már a tollából. Évekig volt, körzeti orvos Pécsbányán, mindenki isme­ri, mindenki tisztelettel és barátságosan köszönti. S noha már a belvárosban dolgozik, nem tud elszakadni Pécsbá- nyától. Inkább bejár, bár elég fáradságos, mert messze van a város, de annyira hatalmá­ba kerítette a gesztenyés, a csend, hogy ittragadt. Az em­berek egyébként észrevették, hogy új lokálpatriótájuk tá­madt, s megválasztották a népfrontbizottság elnökének. Dr. Konkoly Thege Aladár háza közvetlenül a geszte- nyeerdö szélére épüli. Ez Ma ­gyarország egyik legrégibb gesztenyése. Gesztenyefák alatt szoktak pihenni a nyári vasárnap délutánokon, gesz- tenyefából készült a kerek, gombaszerű kerti asztal, á vaskos fatörzsből ki vájt „fo­tel”, még gesztenyefából ki­vájt pad is van ott. Bar most minden télies, kopaszak a fák,, de magam elé képzelem a nyarat, s megértem az or­vost és csaladját. Két asszony varakozik az autóbusz megállónál, A fia­talabb arról beszél, hogy Pécsbanyatelep lakóinak fele már nem bányász: Ök is a ..városból” jöttek, mert itt könnyebben kaptak lakást. Szívesebben élnének „bent”, mert messze van Pécs, mert ez a telep kissé elhanyagolt. Ha városiasabb lenne, akkor jól éreznék magukat, de így • ■ • Tűnődve hallgatom a fia­talasszonyt. s eszembe jutnak Krivanek Vilmos iskolaigaz­gató szavai. Hat-hét évvel ezelőtt még vagy 700 gyerek volt Pécsbányán, ma 320. . Pécsbánya nem a gránerek földje már, mert a gránerek lassan elköltöznek. Minden új lakótelep újabb gránere- ket csábít el, akkor bomlott meg először a régi közösség, amikor felépítették Űjme- szest. Azt követte a Petőfi utca, majd a Kodály Zoltán utca ... Hajókürthőz hasonló mély búgás riaszt fel. Az aknato­rony felől jön .a hang, este hat óra van, műszakra hívja a bányászokat Amikor elhallgat a gyári duda, azon töprengek, ki is az igazi pécsbányai? Ludwig Nándor, a régi bányász? Pál Károly, aki gazdálkodik, Kri­vanek Vilmos iskolaigazgató, vagy Konkoly Thege doktor? Vagy pedig az a íiatalasz- szony, aki autóbuszra vár? Mindnyájan azok — ők él­nek ma a régi gránerek föld­jén. S mindenki jól érzi ma­gát ezen a vidéken, ha egy kissé városiasabb lesz, mint ma, ha egy kicsit többet köl­tünk erre a munkások lakta telepre. Magyar László 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents