Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-25 / 302. szám
4 DUNANTÜLI NAPLÓ 1970. december 25. Tizenöt éves a Mecseki Ércbányászati Vállalat Talán egyetlen Pécsre látogató vendég sem mulasztja el, hogy közelebbről meg ne tekintse a régi városhoz tapadt új Pécset, amelyet hivatalosan soha nem neveztek úgy ahogy legtöbben ismerik: Urán város. Nincs pécsi „tüke”, aki ne büszkélkedne ezzel a szép városrésszel, s nincs vendég, alá a kényesnek vélt kérdések sorát fel ne tenné. Az idén 15. születésnapját ünnepelte a Mecseki Ércbányászati Vállalat, ahol a megye munkásosztályának 10 és műszaki értelmiségének 12 százaléka dolgozik. Már rég a múlté, amikor „Bauxit” felírással robogtak az ércet szállító autók. S ha nem akarunk „a titokzatos város lakói” szerepében tetszelegni, a kérdések többségére válaszolhatunk. Robbanásszerű fejlődés Dr. Glenn T. Seaborg, az USA Atomenergia Bizottsága elnöke a következőket mondotta: „...mielőtt realisztikusan beszélhetnék az atomenergia jövőjéről, hadd ismertessem azt a mindenki előtt nyilvánvaló tényt, hogy a világ népessége 2000-re megduplázódik. Ha a civilizáció a mostani szinten maradna is, és holnap minden ember csak annyi energiát fogyasztana, mint ma, úgy az energiaszükséglet megduplázódnék. Tudjuk azonban, hogy nem ez történik: képzeljük csak el, mennyi energiára lesz szükség, hogy Afrika és Ázsia nagy részéit légkondicionálással lássuk el, hogy fűtsük a sarkvidéken felépülő lakott központokat. Képzeljük el, mennyi energiára lesz szükség a jövőben a szárazföldi és tengeri eredetű élelem termelésére, feldolgozására és elosztására, a mainál kétszer nagyobb népesség ellátására.” Az idézetet hadd egészítsem ki azzal, amit Virágh Károly, a Mecseki Ércbányászati Vállalat geológusa említett: amilyen természetes volt, hogy a fát felváltotta a széntüzelés, a szenet az olaj, olyan bizonyos, hogy a jövő energia-szükségletét a nukleáris energia tudja csak kielégíteni. Divatos mostanában a japán ipar robbanásszerű fejlődésére hivatkozni. Nos, jobb példát most sem találhatnánk: 1966-tól 1981-ig 30 atomerőművet építenek. Az NSZK-ban 1965-ben 40 000 mW, 2000-re 225 ezer mW elektromos teljesítményre fog emelkedni az atomenergia. Nem volt véletlen A béke nem veszélyezteti az urántermelést — Virágh Kárólytól hallottam ezt a szellemes mondást. Dr. Szabó János geofizikus pedig arról győzött meg, hogy a pécsi urán termelése aligha csak azért volt fontos, hogy katonai célokat szolgáljon. A különböző államok katonai raktáraiban annyi uránium és plutónium van felhalmozva, hogy az emberiség teljes megsemmisítésére további robbanó-anyag felhalmozás már lényeges változást nem eredményez. Ézért volt az ötvenes évek végétől egészen napjainkig a nyugati világban krízis az uránérc termelésében. S azért is, mert az atomerőművekben termelt villamosenergia nem vált olyan gyorsan gazdaságossá, mint korábban számították. Sorra zárták be a bányákat, eresztették szélnek a bányászokat. Most viszont pénzt, energiát nem kímélve tárják fel és fejlesztik az uránbányákat. Ugyanakkor mi felépítettük Uránvárost, az új rendelőintézetet, és az ország legmélyebb, és legmodernebb aknáját a Mecsekben, a Petőéit. Azt hiszem egy kissé nagyot ugrottam előre, hiszen előbb kezdődött ez a történet. A permben, mintegy 200 millió évvel ezelőtt, hatalmas törmelékanyagot szállító folyórendszer öntözte a Mecsek vidékét. A víz egy része a mederből oldalirányban és lefele szivárgott, másik része az árvizes időszak után a lefűződött holtmedrekben, ártéri tavakban és mocsarakban maradt vissza. Ezeken a helyeken, bizonyos kémiai folyamatok hatására, a pangó vizek urántartalma kicsapódott és leülepedett. Virágh Károly és Szolnoki János, az MTA Geokémiai Kutató Intézetének munkatársa nemrégiben szenzációt keltő tanulmányban foglalták össze felfedezéseiket, amelyek szerint a szulfátredukáló baktériumok fontos szerepet játszottak a mecseki uránérc keletkezésében. A lelőhely különböző ércanyagából baktériumokat tenyésztettek ki. Laboratóriumi körülmények között modellkísérleteken tanulmányozták a baktériumok szerepét az uránnak ércből való kilúgozására és oldatból történő kicsapódására. A mecseki uránérclelőhely felfedezése nem volt teljesen véletlen. Szovjet geológusok és geofizikusok magyar szakemberek közreműködésével módszeres kutatások eredményeképpen találták meg az uránércet. Város épül A kutató-mélyfúró tevékenységnek növelésével a kővágószőlősd I-es bányaüzem építésével párhuzamosan megkezdődött az Uránváros építése is. A Jakab- hegy lábánál négy bányaüzem, az Ércdúsító, a kutatómélyfúró és szolgáltató üzemek nőttek ki a földből, a régi repülőtéren pedig több mint 1,4 milliárdos költséggel 3694 lakás épült fel. Ebből közel ezerrel már nem a vállalat rendelkezik. A Városi Tanács is épített 1—2 ezret, így nem is annyira uránváros már. A teljesség kedvéért nem árt Uj-Mecsekaljáról egy kis leltárt készíteni: 250 óvodai és 120 bölcsődei férőhelyet létesítettek. Két iskola épült 40 tanteremmel és a szükséges tornatermekkel. Felépült 8900 négyzetméter, alapterületű kereskedelmi és vendéglátó egység, a Mecsek Aruház és az Olimpia A posta, az OTP, fodrászat és más szolgáltató egységek, a már említett 7120 négyzetméter alapterületű Szakorvosi Rendelő Intézet, játszóterek, sportpályák, közművek, úthálózat, Péos vízhiányának enyhítésére a Duna-víz: a leltár durván számítva is közel félmilliárd forintos értéket képvisel. A számvetésünk azonban nagyon hiányos lenne, ha kihagynánk belőle az embereket. Több száz egyetemi végzettségű, közel ezer technikus, több mint félezer érettségi bizonyítvánnyal rendelkező dolgozik az Ércbányászati Vállalatnál. Nem túlzás, ha azt mondom: óriási szellemi energia gyűlt itt össze. A megye tudományos életében a vállalat 80 dolgozója vesz aktívan részt. A Magyar Tudományos Akadémia pécsi szekciójában 8—10 tudományos kutató tevékenykedik, ugyanennyien rendelkeznek a különböző tudományok kandidátusa címmel is. Jelenleg is többen kandidátusi disszertációjukon dolgoznak. Az elmondottak illusztrálására néhány adat: az 195!)-es évtől napjainkig 5753 újítást. illetve találmányt nyújtottak be, amelyből 1778 megvalósult. A találmányok és újítások gazdasági eredménye nehezen számítható. Annyi azonban bizonyos, hogy minden esztendőben 4 és 17 millió forint között mozog. A kísérleti és kutató üzemben gyártott műszerek és az Ércdúsítóban készült gumiipari termékek kül- és belföldön óriási érdeklődést keltenek. Akár főtermékként is forgalmazhatnák a nukleáris és geofizikai műszereket, a kopás- és saválló gumiszéle- peket, a szolgáltató üzemben gyártott kazánokat, az öntödében készült különleges acólötvözeteket. A kényes témák Hogyan élnek az emberek? — Nehéz erre válaszolni. Kezdjük talán a béreknél. A bányászok keresete országos probléma. Az uránbányászok sem kivételek ez alól. Ezután a megállapítás után azonban lejegyezhetek néhány számot, amelyek jóval meghaladják az országos átlagot, de a tudvalévőén magas baranyai átlagot is másfélszeresen felülmúlják. A vállalati dolgozók 1970. évi havi átlagkeresete 2960, a bányabeli dolgozóké 3400 forint. Ezen felül 2—16 százalék hűségjutalmat kapnak minden esztendőben. Más: háromezernél több dolgozó kapott modem, összkomfortos lakást — sajnos a lakásigénylők és hosszú évek óta várakozók jegyzéke sem rövid. Ide tartozik: évi 5.3 millió forintos költséggel 1000 fős munkásszállót üzemeltet a vállalat. Balatonfü- reden. Harkányban, Orfün és Mohácson saját üdülő szolgál! a a bányászok pihenését. A bányászat veszélyes, legyen az urán, kő vagy szén. önámítás lenne arról beszélni: az uránbányászat veszélytelen foglalkozás. Nehéz összeszámolni a rokkantakat, s azokat, akik meghaltak. Az 1970-es adatok azonban — bár magasak — alul vannak a bányászati átlagon: 3 halálos, 804 kisebb-nagyobb sérülés történt. Kérdés: van-e uránbetegség? — A Mecseki Ércbányászati Vállalat egészség- ügyi szolgálata 13 éves. Tizenhárom orvos foglalkozik a betegekkel. Dr. Faust Fülöp megbízott üzemi főorvos hosszú évek óta gyógyítja az uránbányászokat. Uránbeteggel, vagyis olyannal, aki ártalmas sugárzást szenvedett, eddig nem találkozott. — Nézzen körül Űj-Me- csekalján! Látott valahol még ennyi egészséges gyereket? Több olyan 5—10 éves dolgozónkat ismerek, akinek 4—5 gyermeke is van. Még egy kérdés: mit kapunk az uránért? Tóka Jenő, a vállalat igazgatója válaszol: — Először is tudni kell, hogy bármennyire is energia-alapanyag az urán, de fontos stratégiai célokat is szolgál, a szocialista tábor védelmi potenciáljának fontos eszköze. Ha az uránról nem beszélünk olyan nyíltan, mint a szénről, az nem azt jelenti, hogy misztifikálni akarjuk, de bizonyos titoktartás még az ipar más területén is célszerű. — Annyit azonban elmondhatok: a mecseki uránércet az átlagosnál nagyobb költséggel termeljük, de a világpiaci árnál jóval magasabb áron is adjuk el. Ezenkívül hatalmas összegű, hosszúlejáratú, kamatmentes hitelt kapunk á Szovjetuniótól beruházásokra, amelyből jut az uránnal csak közvetett kapcsolatban álló beruházásokra is. Csak pécsi példákkal élve — már említetteket nem ismétlem —, a most épülő távbeszélő-központ építéséhez 8 millió forint, a 600 személyes, új-me- csekaljai mozi, a szigeti városrész közművesítéséhez járult hozzá az uránbánya. Gazdag tartalékok — Rendelkezünk bőven uránnal?— A termelés jelenlegi üteme mellett jónéhány szénbánya élőbb fog kimerülni, mint a mecseki uránércbányák. A teljes igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy hazánk energia- ellátását akár csak egy évszázad távlatában sem tudjuk a jövőben kizárólag atomenergiával megoldani. Lombosi Jenő Az idei őszi, téli könyvújdonságok között örömmel fedeztük fel egy pécsi szerző könyvét: Németh Márton Ampelográfiai albumának második kötetét. A finom, merített papíron nyomott, gyönyörű, színes ábrákkal illusztrált könyvnek feltétlenül ott a helye az év legszebb könyve kitüntetésre esélyes művek listáján. A mű igazi értékét azonban belső tartalma adja. Már az első kötet meghódította Európát. A külföldi, olasz, román, francia, német szaksajtó a legmagasabb elismerés hangján szól a könyvről. A szerzőnek 1966- ban megjelent szőlőfajta határozója és az ampelográfiai album három kötete a legkorszerűbb munka tárgykörében olyannyira, hogy pillanatnyilag egyetlen külföldi ampelográfia sem tud újabbat mondani olvasóinak. ni. Szerkesztőségünk az ősz folyamán felkereste a Magyar Földtani Intézet igazgatóját Pesten, s megkérdezte: Számíthatnánk-e arra, hogy a Földtani Intézet anyagilag támogat egy kutatófúrást az ellendi térségben? A válasz az volt, hogy amennyiben a Földtani Intézet pécsi területi szolgálatánál dolgozó szakemberek kedvező szakvéleményt mondanak illetve kutatási tervet készítenek, a Földtani Intézet támogatja a tervet, s ugyanilyen javaslattal fordul a felettes hatásághoz, a Központi Földtani Hivatalhoz is. Ezt követően kerestük fel dr. Szederkényi Tibort, a Földtani Intézet Dél-dunántúli Területi Szolgálatának vezetőjét, aki — mivel sok embert érdeklő, közérdekű témáról van szó —, elmondotta, hogy még az év vége előtt megvizsgálják ezt a témát. Dr. Szederkényi Tibor karácsonyi ajándéknak is beillő jó hírrel lepte meg a várost. A következőket közölte: Geotermikus és egyéb számításokat, méréseket végeztek. A geotermikus számítások arra mutatnak, hogy az ellendi medence aljzatáig kellene fúrni, amely mintegy 1300 méter mélységben van. Amennyiben mészkőből áll a medencealjzat (ami valószínű), abban az esetben legalább 65—70 fokos termálvíz várható a felszínen. Minden bizonnyal a víz hozama is kielégítő lesz. Ha a geológiai viszonyok eltérnének ettől, abban az esetben a medenceüledékek alsó részéből számíthatnánk meleg vízre. E víznek valószínű kisebb lenne a hőmérséklete és a hozama, mint az előbb vázolt alternatívában. De még így is legalább 45—50 fokos vízre lehetne számítani a felszínen. A geológus megjegyezte, hogy hasonló jellegű üledékekből nyerik a magyarNémeth Márton huszonegy éve él és alkot városunkban szerényen, szinte észrevétlenül, másfél évtizedig csaknem teljes névtelenségben. Publikálni csak a hatvanas évek elején, méginkább közepén kezd. Számos cikket, tanulmányt ír majd 1965-től gyors egymásutánban négy könyvet. Az első „A szőlő” című 1966-ban jelent meg, ez még közös munka. De még ugyanebben az évben megszületik az első önálló mű, az igazi nagy siker a Borszőlőfajták határozókulcsa, amellyel egycsapásra a hazai és nemzetközi élvonalba tör. A hatvanadik évéhez közeledő tudóst „felfedezik”, szárnyra kapja a hírnév, külföldi kiadók ostromolják, kutatók keresik ismeretségét, kérik ki véleményét, s a sok külföldi meghívásnak képtelen eleget tenni. És megsokszorozódik a pécsi tehertelendi és különösen a dá- vodi termálvizet is. Termálvíz Eilend alatt? 80—90 százalékos a valószínűség Már 1971-ben megkezdődhető kutatófúrás Az atomkorszak hajnalán Üjabb és kedvező fejlemény történt az ellendi termálvíz ügyében. A napokban készült el egy geológiai szak- vélemény, amely szerint komoly esélyünk van arra, hogy meleg vizet találjunk a mélyben, a Pécstől mintegy 12 kilométerre fekvő község határában ... Örömmel közöljük olvasóinkkal ezt az eseményt, hiszen egy csaknem egyévas ügy első fejezete zárult le evvel... Mint ismert, még az év elején került köztudatba az a hír, hogy esetleg meleg vizet rejthet ott a föld mélye. A Komlói Mélyfúró Vállalat vetette fel ezt a gondolatot, amely — még 1959- ben — egy 1200 méter mélységű kutatófúrást végzett azon a területen. Mivel a komlóiak szén, nem pedig termálvíz után kutattak, feltevéseik valószínűségét — vagy valószínűtlenségét — csak újabb mérésekkel, számításokkal lehetett eldönteA geofizikai mérések szerint több víztartó szint található illetve várható Eilend alatt a 700-tól 1200 méter mélységig terjedő szférában. Magától értetődik, kutatófúrással kellene ellenőrizni ezt. S mivel már van egy fúrólyuk a térségben, számításokat végeztek arról is, mi az olcsóbb és célszerűbb: a régi fúrólyuk felújítása, vagy pedig egy új kutatófúrás? A számítások arra mutatnak, hogy az utóbbi alternatíva az ésszerűbb, köztük azért is, mert az 1959-es fúrólyuk meglehetősen régi már. Dr. Szederkényi Tibor elmondotta, hogy Pécs ivóvíz- ellátása szempontjából is célszerű fúrást végezni ott, mert amellett szól a valószínűség, hogy számottevő mennyiségű ivóvizet találhatnánk a kisebb mélységekben. Hozzátette, hogy az ellendi medencét a Pécs—Nagypall—Mária- kéménd—Belvárdgyula—Pécs vonallal lehetne körülhatárolni, amelyben nagyjából azonos geológiai viszonyok uralkodnak, következésképp egyetlen fúrás alapján is megbízható következtetésekre lehetne jutni. A Központi Földtani Hivatal egyébként a IV. ötéves terv során hidrogeológiai kutatást kíván végezni az ellendi medencében. Ez a terv annyira konkrét, hogy a kutatófúrás már 1971-ben megkezdődhet, Egy hidrogeológiai célzatú kutatófúrás, meg a — termálvíz nyerésére szolgáló — termelőkút természetesen nem azonos fogalmak. Az utóbbi drágább, az utóbbihoz több pénzre van szükség, amelyet elő kellene teremteni. Dr. Szederkényi Tibor elmondotta, hogy kutatási tervet készített a munkák elvégzésére, amelyet megküldött. a Központi Földtani Hivatalnak. K ét-három hónap múlva várható a válasz. Evvel egyidőben felkérte a Komlói Mélyfúró Vállalatot, hogy tegyen árajánlatot a fúrást illetően. Pécsnek egyébként Eilend az utolsó esélye, mert máshol nem számíthatunk termálvízre. Ami az ellendi esélyeket illeti, mindent egybevetve 80—90 százalékos valószínűség szól a meleg víz mellett... A 80—90 százalékos valószínűség több, mint amit a legoptimistább emberek reméltek. Még a rosszabbik esetnek említett 45—50 fok is elegendő volna arra, hogy Pécsre vezessük be a termálvizet. Megfelelő vezeték esetén kellő hőmérsékletű víz jutna be a városba. Hogy miből legyen az a vezeték, hol haladjon stb. arról egyébként a Pécsi Tervező Vállalat néhány fiatal és lelkes szakembere már a tavasszal elkészített egy tanulmányt. Magyar László A SZŐLŐ TUDÓSA lep forgalma, egyszeriben mindenki látni akarja Kö- zép-Európa legnagyobb és talán legtisztább fajtagyűjteményét, ahol 1029 szőlőfaj, fajta és klón található nagyobb részt pontosan beazonosítva. Nem e város szülötte, 1910-ben, a Sopron megyei Nemesladányban született egy kilenc gyermekes néptanító fiaként, de Pécshez kötődik mindaz, amit tudományos kutatásaiban elért 1949-ben kezdődik tudományos pályája, akkor, amikor a Földművelésügyi Minisztérium a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet pécsi telepére nevezi ki. Itt vetette meg alapját a korszerű hazai szőlőfajta kutatásnak és a klón szelektálási módszernek, amelynek kezdetben hosszú ideig nem ismerték fel a hazai kutatásban igazi jelentőségét. Négy M 4 i
