Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-25 / 302. szám

4 DUNANTÜLI NAPLÓ 1970. december 25. Tizenöt éves a Mecseki Ércbányászati Vállalat Talán egyetlen Pécsre lá­togató vendég sem mulasztja el, hogy közelebbről meg ne tekintse a régi városhoz ta­padt új Pécset, amelyet hi­vatalosan soha nem nevez­tek úgy ahogy legtöbben is­merik: Urán város. Nincs pé­csi „tüke”, aki ne büszkél­kedne ezzel a szép város­résszel, s nincs vendég, alá a kényesnek vélt kérdések sorát fel ne tenné. Az idén 15. születésnapját ünnepelte a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat, ahol a me­gye munkásosztályának 10 és műszaki értelmiségének 12 százaléka dolgozik. Már rég a múlté, amikor „Bauxit” felírással robogtak az ércet szállító autók. S ha nem akarunk „a titokzatos város lakói” szerepében tetszeleg­ni, a kérdések többségére vá­laszolhatunk. Robbanásszerű fejlődés Dr. Glenn T. Seaborg, az USA Atomenergia Bizottsá­ga elnöke a következőket mondotta: „...mielőtt rea­lisztikusan beszélhetnék az atomenergia jövőjéről, hadd ismertessem azt a mindenki előtt nyilvánvaló tényt, hogy a világ népessége 2000-re megduplázódik. Ha a civili­záció a mostani szinten ma­radna is, és holnap minden ember csak annyi energiát fogyasztana, mint ma, úgy az energiaszükséglet megduplá­zódnék. Tudjuk azonban, hogy nem ez történik: kép­zeljük csak el, mennyi ener­giára lesz szükség, hogy Af­rika és Ázsia nagy részéit légkondicionálással lássuk el, hogy fűtsük a sarkvidéken felépülő lakott központokat. Képzeljük el, mennyi ener­giára lesz szükség a jövőben a szárazföldi és tengeri ere­detű élelem termelésére, fel­dolgozására és elosztására, a mainál kétszer nagyobb né­pesség ellátására.” Az idézetet hadd egészít­sem ki azzal, amit Virágh Károly, a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat geológusa em­lített: amilyen természetes volt, hogy a fát felváltotta a széntüzelés, a szenet az olaj, olyan bizonyos, hogy a jövő energia-szükségletét a nuk­leáris energia tudja csak ki­elégíteni. Divatos mostanában a ja­pán ipar robbanásszerű fej­lődésére hivatkozni. Nos, jobb példát most sem talál­hatnánk: 1966-tól 1981-ig 30 atomerőművet építenek. Az NSZK-ban 1965-ben 40 000 mW, 2000-re 225 ezer mW elektromos teljesítményre fog emelkedni az atomener­gia. Nem volt véletlen A béke nem veszélyezteti az urántermelést — Virágh Kárólytól hallottam ezt a szellemes mondást. Dr. Sza­bó János geofizikus pedig arról győzött meg, hogy a pécsi urán termelése aligha csak azért volt fontos, hogy katonai célokat szolgáljon. A különböző államok ka­tonai raktáraiban annyi uránium és plutónium van felhalmozva, hogy az embe­riség teljes megsemmisítésé­re további robbanó-anyag felhalmozás már lényeges változást nem eredményez. Ézért volt az ötvenes évek végétől egészen napjainkig a nyugati világban krízis az uránérc termelésében. S azért is, mert az atomerőművek­ben termelt villamosenergia nem vált olyan gyorsan gaz­daságossá, mint korábban számították. Sorra zárták be a bányákat, eresztették szél­nek a bányászokat. Most vi­szont pénzt, energiát nem kímélve tárják fel és fejlesz­tik az uránbányákat. Ugyanakkor mi felépítet­tük Uránvárost, az új rende­lőintézetet, és az ország leg­mélyebb, és legmodernebb aknáját a Mecsekben, a Pe­tőéit. Azt hiszem egy kissé na­gyot ugrottam előre, hiszen előbb kezdődött ez a törté­net. A permben, mintegy 200 millió évvel ezelőtt, hatal­mas törmelékanyagot szállí­tó folyórendszer öntözte a Mecsek vidékét. A víz egy része a mederből oldalirány­ban és lefele szivárgott, má­sik része az árvizes időszak után a lefűződött holtmed­rekben, ártéri tavakban és mocsarakban maradt vissza. Ezeken a helyeken, bizonyos kémiai folyamatok hatására, a pangó vizek urántartalma kicsapódott és leülepedett. Virágh Károly és Szolnoki János, az MTA Geokémiai Kutató Intézetének munka­társa nemrégiben szenzációt keltő tanulmányban foglal­ták össze felfedezéseiket, amelyek szerint a szulfátre­dukáló baktériumok fontos szerepet játszottak a mecse­ki uránérc keletkezésében. A lelőhely különböző ércanya­gából baktériumokat tenyész­tettek ki. Laboratóriumi kö­rülmények között modellkí­sérleteken tanulmányozták a baktériumok szerepét az uránnak ércből való kilúgo­zására és oldatból történő kicsapódására. A mecseki uránérclelőhely felfedezése nem volt teljesen véletlen. Szovjet geológusok és geofizikusok magyar szak­emberek közreműködésével módszeres kutatások ered­ményeképpen találták meg az uránércet. Város épül A kutató-mélyfúró tevé­kenységnek növelésével a kővágószőlősd I-es bánya­üzem építésével párhuzamo­san megkezdődött az Urán­város építése is. A Jakab- hegy lábánál négy bánya­üzem, az Ércdúsító, a kutató­mélyfúró és szolgáltató üze­mek nőttek ki a földből, a régi repülőtéren pedig több mint 1,4 milliárdos költséggel 3694 lakás épült fel. Ebből közel ezerrel már nem a vál­lalat rendelkezik. A Városi Tanács is épített 1—2 ezret, így nem is annyira uránvá­ros már. A teljesség kedvéért nem árt Uj-Mecsekaljáról egy kis leltárt készíteni: 250 óvo­dai és 120 bölcsődei férőhe­lyet létesítettek. Két iskola épült 40 tanteremmel és a szükséges tornatermekkel. Felépült 8900 négyzetméter, alapterületű kereskedelmi és vendéglátó egység, a Mecsek Aruház és az Olimpia A pos­ta, az OTP, fodrászat és más szolgáltató egységek, a már említett 7120 négyzetméter alapterületű Szakorvosi Ren­delő Intézet, játszóterek, sportpályák, közművek, út­hálózat, Péos vízhiányának enyhítésére a Duna-víz: a leltár durván számítva is közel félmilliárd forintos ér­téket képvisel. A számveté­sünk azonban nagyon hiá­nyos lenne, ha kihagynánk belőle az embereket. Több száz egyetemi vég­zettségű, közel ezer techni­kus, több mint félezer érett­ségi bizonyítvánnyal rendel­kező dolgozik az Ércbányá­szati Vállalatnál. Nem túl­zás, ha azt mondom: óriási szellemi energia gyűlt itt össze. A megye tudományos életében a vállalat 80 dolgo­zója vesz aktívan részt. A Magyar Tudományos Akadé­mia pécsi szekciójában 8—10 tudományos kutató tevékeny­kedik, ugyanennyien rendel­keznek a különböző tudo­mányok kandidátusa címmel is. Jelenleg is többen kandi­dátusi disszertációjukon dol­goznak. Az elmondottak il­lusztrálására néhány adat: az 195!)-es évtől napjainkig 5753 újítást. illetve talál­mányt nyújtottak be, amely­ből 1778 megvalósult. A ta­lálmányok és újítások gaz­dasági eredménye nehezen számítható. Annyi azonban bizonyos, hogy minden esz­tendőben 4 és 17 millió fo­rint között mozog. A kísérleti és kutató üzem­ben gyártott műszerek és az Ércdúsítóban készült gumi­ipari termékek kül- és bel­földön óriási érdeklődést kel­tenek. Akár főtermékként is forgalmazhatnák a nukleáris és geofizikai műszereket, a kopás- és saválló gumiszéle- peket, a szolgáltató üzemben gyártott kazánokat, az öntö­dében készült különleges acólötvözeteket. A kényes témák Hogyan élnek az emberek? — Nehéz erre válaszolni. Kezdjük talán a béreknél. A bányászok keresete országos probléma. Az uránbányászok sem kivételek ez alól. Ezután a megállapítás után azonban lejegyezhetek néhány szá­mot, amelyek jóval megha­ladják az országos átlagot, de a tudvalévőén magas ba­ranyai átlagot is másfélsze­resen felülmúlják. A vállala­ti dolgozók 1970. évi havi át­lagkeresete 2960, a bányabe­li dolgozóké 3400 forint. Ezen felül 2—16 százalék hűségju­talmat kapnak minden esz­tendőben. Más: háromezernél több dolgozó kapott modem, össz­komfortos lakást — sajnos a lakásigénylők és hosszú évek óta várakozók jegyzéke sem rövid. Ide tartozik: évi 5.3 millió forintos költséggel 1000 fős munkásszállót üze­meltet a vállalat. Balatonfü- reden. Harkányban, Orfün és Mohácson saját üdülő szol­gál! a a bányászok pihenését. A bányászat veszélyes, le­gyen az urán, kő vagy szén. önámítás lenne arról beszél­ni: az uránbányászat ve­szélytelen foglalkozás. Nehéz összeszámolni a rokkantakat, s azokat, akik meghaltak. Az 1970-es adatok azonban — bár magasak — alul vannak a bányászati átlagon: 3 ha­lálos, 804 kisebb-nagyobb sé­rülés történt. Kérdés: van-e uránbeteg­ség? — A Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat egészség- ügyi szolgálata 13 éves. Ti­zenhárom orvos foglalkozik a betegekkel. Dr. Faust Fülöp megbízott üzemi főorvos hosszú évek óta gyógyítja az uránbányászokat. Urán­beteggel, vagyis olyannal, aki ártalmas sugárzást szenve­dett, eddig nem találkozott. — Nézzen körül Űj-Me- csekalján! Látott valahol még ennyi egészséges gyere­ket? Több olyan 5—10 éves dolgozónkat ismerek, akinek 4—5 gyermeke is van. Még egy kérdés: mit ka­punk az uránért? Tóka Jenő, a vállalat igaz­gatója válaszol: — Először is tudni kell, hogy bármennyire is ener­gia-alapanyag az urán, de fontos stratégiai célokat is szolgál, a szocialista tábor védelmi potenciáljának fon­tos eszköze. Ha az uránról nem beszélünk olyan nyíl­tan, mint a szénről, az nem azt jelenti, hogy misztifikál­ni akarjuk, de bizonyos ti­toktartás még az ipar más területén is célszerű. — Annyit azonban el­mondhatok: a mecseki urán­ércet az átlagosnál nagyobb költséggel termeljük, de a világpiaci árnál jóval ma­gasabb áron is adjuk el. Ezenkívül hatalmas összegű, hosszúlejáratú, kamatmentes hitelt kapunk á Szovjetunió­tól beruházásokra, amelyből jut az uránnal csak közve­tett kapcsolatban álló beru­házásokra is. Csak pécsi példákkal élve — már emlí­tetteket nem ismétlem —, a most épülő távbeszélő-köz­pont építéséhez 8 millió fo­rint, a 600 személyes, új-me- csekaljai mozi, a szigeti vá­rosrész közművesítéséhez járult hozzá az uránbánya. Gazdag tartalékok — Rendelkezünk bőven uránnal?­— A termelés jelenlegi üteme mellett jónéhány szénbánya élőbb fog kime­rülni, mint a mecseki urán­ércbányák. A teljes igazság­hoz azonban az is hozzátar­tozik, hogy hazánk energia- ellátását akár csak egy év­század távlatában sem tud­juk a jövőben kizárólag atomenergiával megoldani. Lombosi Jenő Az idei őszi, téli könyvúj­donságok között örömmel fedeztük fel egy pécsi szer­ző könyvét: Németh Márton Ampelográfiai albumának második kötetét. A finom, merített papíron nyomott, gyönyörű, színes ábrákkal illusztrált könyvnek feltét­lenül ott a helye az év leg­szebb könyve kitüntetésre esélyes művek listáján. A mű igazi értékét azon­ban belső tartalma adja. Már az első kötet meghódí­totta Európát. A külföldi, olasz, román, francia, német szaksajtó a legmagasabb el­ismerés hangján szól a könyvről. A szerzőnek 1966- ban megjelent szőlőfajta ha­tározója és az ampelográ­fiai album három kötete a legkorszerűbb munka tárgy­körében olyannyira, hogy pillanatnyilag egyetlen kül­földi ampelográfia sem tud újabbat mondani olvasóinak. ni. Szerkesztőségünk az ősz fo­lyamán felkereste a Magyar Földtani Intézet igazgatóját Pesten, s megkérdezte: Szá­míthatnánk-e arra, hogy a Földtani Intézet anyagilag támogat egy kutatófúrást az ellendi térségben? A válasz az volt, hogy amennyiben a Földtani Intézet pécsi terüle­ti szolgálatánál dolgozó szak­emberek kedvező szakvéle­ményt mondanak illetve ku­tatási tervet készítenek, a Földtani Intézet támogatja a tervet, s ugyanilyen javaslat­tal fordul a felettes hatáság­hoz, a Központi Földtani Hi­vatalhoz is. Ezt követően kerestük fel dr. Szederkényi Tibort, a Földtani Intézet Dél-dunán­túli Területi Szolgálatának vezetőjét, aki — mivel sok embert érdeklő, közérdekű témáról van szó —, elmon­dotta, hogy még az év vége előtt megvizsgálják ezt a té­mát. Dr. Szederkényi Tibor karácsonyi ajándéknak is be­illő jó hírrel lepte meg a vá­rost. A következőket közöl­te: Geotermikus és egyéb szá­mításokat, méréseket végez­tek. A geotermikus számítá­sok arra mutatnak, hogy az ellendi medence aljzatáig kel­lene fúrni, amely mintegy 1300 méter mélységben van. Amennyiben mészkőből áll a medencealjzat (ami valószí­nű), abban az esetben leg­alább 65—70 fokos termálvíz várható a felszínen. Minden bizonnyal a víz hozama is kielégítő lesz. Ha a geológiai viszonyok eltérnének ettől, abban az esetben a meden­ceüledékek alsó részéből szá­míthatnánk meleg vízre. E víznek valószínű kisebb len­ne a hőmérséklete és a ho­zama, mint az előbb vázolt alternatívában. De még így is legalább 45—50 fokos vízre lehetne számítani a felszí­nen. A geológus megjegyez­te, hogy hasonló jellegű üle­dékekből nyerik a magyar­Németh Márton huszonegy éve él és alkot városunkban szerényen, szinte észrevétle­nül, másfél évtizedig csak­nem teljes névtelenségben. Publikálni csak a hatvanas évek elején, méginkább kö­zepén kezd. Számos cikket, tanulmányt ír majd 1965-től gyors egymásutánban négy könyvet. Az első „A szőlő” című 1966-ban jelent meg, ez még közös munka. De még ugyanebben az évben megszületik az első önálló mű, az igazi nagy siker a Borszőlőfajták határozókul­csa, amellyel egycsapásra a hazai és nemzetközi élvonal­ba tör. A hatvanadik évéhez közeledő tudóst „felfedezik”, szárnyra kapja a hírnév, külföldi kiadók ostromolják, kutatók keresik ismeretségét, kérik ki véleményét, s a sok külföldi meghívásnak képtelen eleget tenni. És megsokszorozódik a pécsi te­hertelendi és különösen a dá- vodi termálvizet is. Termálvíz Eilend alatt? 80—90 százalékos a valószínűség Már 1971-ben megkezdődhető kutatófúrás Az atomkorszak hajnalán Üjabb és kedvező fejle­mény történt az ellendi ter­málvíz ügyében. A napokban készült el egy geológiai szak- vélemény, amely szerint ko­moly esélyünk van arra, hogy meleg vizet találjunk a mély­ben, a Pécstől mintegy 12 kilométerre fekvő község ha­tárában ... Örömmel közöljük olvasó­inkkal ezt az eseményt, hi­szen egy csaknem egyévas ügy első fejezete zárult le evvel... Mint ismert, még az év elején került köztu­datba az a hír, hogy esetleg meleg vizet rejthet ott a föld mélye. A Komlói Mélyfúró Vállalat vetette fel ezt a gon­dolatot, amely — még 1959- ben — egy 1200 méter mély­ségű kutatófúrást végzett azon a területen. Mivel a komlóiak szén, nem pedig termálvíz után kutattak, fel­tevéseik valószínűségét — vagy valószínűtlenségét — csak újabb mérésekkel, szá­mításokkal lehetett eldönte­A geofizikai mérések sze­rint több víztartó szint talál­ható illetve várható Eilend alatt a 700-tól 1200 méter mélységig terjedő szférában. Magától értetődik, kutatófú­rással kellene ellenőrizni ezt. S mivel már van egy fúró­lyuk a térségben, számításo­kat végeztek arról is, mi az olcsóbb és célszerűbb: a régi fúrólyuk felújítása, vagy pe­dig egy új kutatófúrás? A számítások arra mutatnak, hogy az utóbbi alternatíva az ésszerűbb, köztük azért is, mert az 1959-es fúrólyuk meglehetősen régi már. Dr. Szederkényi Tibor el­mondotta, hogy Pécs ivóvíz- ellátása szempontjából is cél­szerű fúrást végezni ott, mert amellett szól a valószínűség, hogy számottevő mennyiségű ivóvizet találhatnánk a ki­sebb mélységekben. Hozzá­tette, hogy az ellendi meden­cét a Pécs—Nagypall—Mária- kéménd—Belvárdgyula—Pécs vonallal lehetne körülhatá­rolni, amelyben nagyjából azonos geológiai viszonyok uralkodnak, következésképp egyetlen fúrás alapján is megbízható következtetésekre lehetne jutni. A Központi Földtani Hiva­tal egyébként a IV. ötéves terv során hidrogeológiai ku­tatást kíván végezni az el­lendi medencében. Ez a terv annyira konkrét, hogy a ku­tatófúrás már 1971-ben meg­kezdődhet, Egy hidrogeoló­giai célzatú kutatófúrás, meg a — termálvíz nyerésére szolgáló — termelőkút ter­mészetesen nem azonos fo­galmak. Az utóbbi drágább, az utóbbihoz több pénzre van szükség, amelyet elő kel­lene teremteni. Dr. Szederkényi Tibor el­mondotta, hogy kutatási ter­vet készített a munkák el­végzésére, amelyet megkül­dött. a Központi Földtani Hi­vatalnak. K ét-három hónap múlva várható a válasz. Ev­vel egyidőben felkérte a Komlói Mélyfúró Vállalatot, hogy tegyen árajánlatot a fú­rást illetően. Pécsnek egyéb­ként Eilend az utolsó esélye, mert máshol nem számítha­tunk termálvízre. Ami az el­lendi esélyeket illeti, min­dent egybevetve 80—90 szá­zalékos valószínűség szól a meleg víz mellett... A 80—90 százalékos való­színűség több, mint amit a legoptimistább emberek re­méltek. Még a rosszabbik esetnek említett 45—50 fok is elegendő volna arra, hogy Pécsre vezessük be a termál­vizet. Megfelelő vezeték ese­tén kellő hőmérsékletű víz jutna be a városba. Hogy miből legyen az a vezeték, hol haladjon stb. arról egyébként a Pécsi Tervező Vállalat néhány fiatal és lel­kes szakembere már a ta­vasszal elkészített egy tanul­mányt. Magyar László A SZŐLŐ TUDÓSA lep forgalma, egyszeriben mindenki látni akarja Kö- zép-Európa legnagyobb és talán legtisztább fajtagyűj­teményét, ahol 1029 szőlőfaj, fajta és klón található na­gyobb részt pontosan beazo­nosítva. Nem e város szülötte, 1910-ben, a Sopron megyei Nemesladányban született egy kilenc gyermekes nép­tanító fiaként, de Pécshez kötődik mindaz, amit tudo­mányos kutatásaiban elért 1949-ben kezdődik tudomá­nyos pályája, akkor, amikor a Földművelésügyi Miniszté­rium a Szőlészeti és Borásza­ti Kutatóintézet pécsi tele­pére nevezi ki. Itt vetette meg alapját a korszerű hazai szőlőfajta kutatásnak és a klón szelektálási mód­szernek, amelynek kezdet­ben hosszú ideig nem ismer­ték fel a hazai kutatásban igazi jelentőségét. Négy M 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents