Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-22 / 299. szám

ISIS, december 22. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Mit ígér a IV. ötéves terv? Kompletté válik a gazdaság A mágocsi termelőszövetkezet termelési érteké elén a 100 milliót Lf premizálási, ösztönzési rendszer A mágocsi Béke Tsz a thegye egyik legrégibb ter­melőszövetkezete: 1949-ben alakul t. Jelenlegi területe 1968. január 1-gyel alakult ki- véglegesen. öt község — Ma- goos, Alsomoesolad, Bikái, Köblény, Szalatnak — ter­melőszövetkezeteinek. egyesí­tésével A gazdaság eredmé­nyeivel kezdettől fogva az élvonalba tartozik nemcsak a megyében, hanem országo­san is. A termelőszövetkeze­tek országos versenyében egy alkalonunaJ második, két alkalommal harmadik helyezést ért el. Több megyei és járása elismerő oklevelet kapott. Összes területe 8915 kh, ebbal közös bérűiét 8238 kh. Közös szántóterület 6042 kh. Taglétszám 1145. fő profil , az állattenyésztés . A , gazdaság fő profilja az állattenyésztés. Az 1969. évi bevételek 58 százaléka állat­tenyésztésből, 38 százaléka növénytermelésből, 4 száza­léka egyéb' bevételekből adó­dott. Az állattenyésztési ága­zatok 1970. évi 40 milliós hozam értékéből 43 százalé­kot a baromfi, 24 százalékot a szarvasmarha, 23 százalé­kot a sertés, 7 százalékot a hál, egy százalékot a juh képvisel. A termelési muta­tók kedvezőek, így az egy tehénre eső tejtermelés 1969- 3156 ‘liter volt, 1970-re 3300 1) ter a tervezett. A termelőszövetkezet 100 fős építőbrigáddal rendelke­zik. Ez végzi el a termelő- szövetkezet összes építési be­ruházásait és a tagok lakás­építését. Az árutermelés erős ütem­ben fejlődik, tíz,' év alatt megkétszereződött, az 1 kh szántóra eső bruttó termelési érték: 1960 évben 5798 fo­rint volt, 1969. évben 10 934 forint A termelőszövetkezet össz­vagyona 1969-ben 73 millió forint volt. ebből tiszta va­gyon 60 millió forint. A ta­gok jövedelme évről évre emelkedik, az egy tagra eső átlagkereset 1960-ban 11 788 forint voll. 19G9-ben 15 060 forint. 450 vagon különféle táp, me­lyet a 20 km távolságra lé­vő keverőüzemből kell szál­lítani, ugyanide kell beszál­lítani a kb. 400 vagorinyi alapanyagot kepezó terményt. Ez .nagy szállítási költséggel jár. Kiküszöbölése érdekében felépül egy terményszárító és keverőüzem. Az állati ter­mékek kedvezőbb értékesíté­se céljából végül építünk húsfeldolgozó üzemet. Az erő- és munkagépek folyó javítását eddig is saját műhelyében végezte a szö­vetkezet. A megelőző kar­bantartásokat azonban a traktorosok nem végezték el rendszeresen és kellő időben. Ök csak a termelő munká­ban van.nak érdekelve, mert fizetésüket az elvégzett mun­ka szerint kapják. Így sok esetben már csak akkor ke­rül műhelybe a gép, amikor teljesen üzemképtelen és | nagy költséggel lehet csak megjavítani. Ezek kiküszöbö­lésére egy szervizműhelyt épít és rendez be megfelelő gépekkel a szövetkezet. A termelőszövetkezet mun­kaerő-ellátása és utánpótlása biztosított. A jövedelem eléri az ipari szintet, így a fiata­lok is szívesen jelentkeznek. Jelenleg 24 ipari tanuló van különböző szakmában. A dolgozd tagok átlag életkora 42 év. Termelőszövetkezetünk 1962 óta garantált pénzbeni munkadíjat fizet. Ez a jöve­delemelosztási forma bizto­sítja a szövetkezet számára a munkaerőt, ellensúlyozza a környező üzemek szívóha­tását. A termelékenység no­velese érdekében azonban tovább kell fejleszteni. A termelőszövetkezet vezetősé­ge ebben az. irányban a kez­deti lépést már * ez évben megtette. Olyan premizálási rendszert vezet be, mely a termékek önköltségének csökkentése irányában hat. Kisállattenyésztés a háztájiban Háztáji gazdálkodásban különösen a szarv asmarha- j és sertéstenyésztés fejleszté­se területén még sok tenni­való van. A szövetkezet igyekszik az. eddiginél is löbb segítséget adni (takar­mányellátás. értékesítés meg­szervezése, anyakoca-kihelye- zes stb.), de téved az, aki ezt a kérdést csak anyagi vonatkozásban akarja meg­oldani. Itt szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a nagy­állat-tenyésztés munkaigé­nyes foglalkozás (etetés, ita­tás. trágyázás, fejes stb.). Annak a tagnak, aki a kö­zösben rendszeresen eltölt 8 —10 órát, nemigen van ked­vé még a háztájiban is 4 órát dolgozni: A fiatal csa­ládtagok nem szívesen fog­lalkoznak állatokkal. A ta­gok szívesebben foglalkoz­nak a kevésbé munkaigényes kisállat-tenyésztéssel. A má- gocsi Béke Tsz háztáji gaz­daságába mintegy 50 000 tyúk van kihelyezve. Az. évi tojástermelés 10 000 000 db. Ehhez is megad .mindén le­hetséges támogatást a szö­vetkezet; Elkészíti a szüksé­ges férőhelyet, beszerzi az alapanyagot, biztosítja a ta­karmányt, össz/együjti a ter­mett tojást. Háztáji agronó- mus ad szaktanácsot. A szö­vetkezet állatorvosa ellátja az állategészségügyet. A termelőszövetkezet 1970. évi termelési értéke 91 mil­lió forint. Az ötéves terv so­rán meghaladja a 100 millió forintot. Ez. részben a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés fejlesztés::'vei. részben a ter­mékek feldolgozásával való­sul majd meg. Sz.ivcri Kálmán elnök Rendszeres ellenőrzési a szövetkezetekben! Könnter/ü az 1047-es kormányhatározatról A gazdaságirányítás új rendjének bevezetésével együtt kerüli napirendre a szövetkezetek fokozottabb önállóságának kérdése is. Ennek egyik következménye a külső ellenőrzési formák megszüntetése. Az eredmény: ugrásszerűen megszaporod­tak a visszaélési ügyek. A szövetkezeti érdekképviseleti szervek, de maguk a szövet­kezetek többsége is érezte, hogy ez a helyzet nem ve­zethet jóra. Szükség van olyan intézkedésre, amely le­hetővé teszi a házon kívüli, de mégis szövetkezeten — azaz szövetségen — belüli hatékonyabb ellenőrzést. Erről hozott a közélmúlt- ban határozatot a kormány Ez a belső ellenőrzés meg­szilárdítása mellett előírja a szövetkezetelmek, hogy leg­alább kétévenként külső szakértőt tartoznak igénybe­venni. A szövetségeknek e célból revizori irodát kell létrehozniok 1971 július 1-ig. A vizsgálatok megállapításait a szövetkezetek vezető szer­vei, súlyosabb esetelvben pe­dig a közgyűlés köteles meg­tárgyalni. A kormányhatározat által nyújtott lehetőségekről be­szélgettünk három szövelke­Szak tuai utak 13 országba Elkészült a COO jövő évi programja Havid életűek a rendelkezések Ennyit gazdasagunkról ál­talában. A. tervezesse! kap­csolatban eJ kell mondani, hogy a hosszú időre való előre, tervezést a sűrűén váltakozó rendelkezések na­gyon megnehezítik. A jó ter­vezéshez szükséges lenne a felvásárlási árak, állami tá­mogatások több évre való rögzítése. Különösen áll ez az építkezések állami támo­gatására. A nehézségek ellenére a termelőszövetkezet vezetősé­ge a lehetőségek ha tarán be lül. rögzíti elképzeléseit az új ötéves terv vonatkozásá­ban is. Ép.i tésjellegű beruházások közül legjelentősebb a ser­tés- és tehenészeti telep épí­tésé, mely a ÍV. ötéves terv első időszakában be is feje- ződik. Az állattenyésztés évi ab­raktak ármány-szükséglete mintegy 600 vagon, ebből Tavaly, — alakulásának el­ső évében — szakmai prog­ramjaival aratott legnagyobb elismerési a COOPTOURIST baranyai kirendeltsége. Len­gyelországba és Csehszlová­kiába vas-műszaki, Ausztriá­ba mezőgazdasági. Lengyel- országba takarékszövetkezeti, Jugoszláviába kisipari szövet­kezeti szakembereket utaz­tattak tapasztalatszerzés cél­jából. Miután az első utak jól sikerültek, egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg megyeszerte a kirendeltség jövő évi programja iránt. 1971 ben 13 országba szer­veznek szakmai utakat állat­tenyésztők, szőlészek, borá­szok, gyümölcstermelők, ke­reskedők, vendéglátók, élel­miszeripari és könnyűipari szakem berek számára. Raj­tuk kívül még lakásszövet­kezeti, takarékszövetkezeti és In tel szövetkezeti ügyvitelben dolgozókra is gondoltak. Ezek Bulgária, Csehszlovákia. NDK, Olaszország és Skandinávia városaiba látogathatnak el a COOPTOURIST segítségével. Áruházak, vertikális üzemek, rakt a rak megteki ütésére Ausztriában, Romániában, az NDK-ban és az NSZK-ban kerestek lehetőséget. A szál­lodai és vendéglátóipari szak­embereket Csehszlovákiába, az NDK-ba és Jugoszláviába, a gyümölcstermelőket, kerté­szeket Bulgáriába, Csehszlo­vákiába és Hollandiába utaz­tatják. A szőlészeknek, borá­szoknak Ausztriát, Francia- országot, Jugoszláviát és Olaszországot, az állattenyész­tőknek Dániát, Csehszlová­kiát, NSZK-t, Svájcot és Franciaországot ajánlják. Az élelmiszeripari szakemberek Ausztriában, Bulgáriában, Hollandiában, a könnyűipari szakemberek Ausztriában, Csehszlovákiában. Olaszor­szágban és NDK-ban tehet­nek tanulmányutat. A felso­roltakon kívül hét vásár és kiállítás várja a baranyaia­kat 1971-ben: Lipcse. Brno, Poznan, Plovdiv, Grác, Zág­ráb és Újvidék. A COOPTOURIST turista­programja is Változatos. A Szovjetunióba, Ausztriába, Angliába, Belgiumba, Bulgá­riába, Csehszlovákiába, Dá­niába, Egyiptomba, Finnor­szágba. Franciaországba, Hol­landiába. Jugoszláviába, Len­gyelországba. Libanonba, az NDK-ba, NSZK-ba. Olasz­országba. Romániába és Svéd­országba szerveznek jövőre turistautakat. Kooperáció a Montecatini céggel Variálható üzem épül Peremartóuban KÜF. 250*750 típusú egyetemes köszörűgépünkre szabad kapacitás miatt bérmunkát vállalunk VOLÁN 12. SZ. VÁLLALAT Pécs, Bacsó Béla u. 4. Növényvédőszer gyártással bővítette profilját a Pere- martoni Ipari Robbanó­anyaggyár. Ä műtrágyájáról és az ipari robbanóanyagai­ról ismert üzem adottságai­nak gazdaságosabb kihasz­nálására. valamint a mező- gazdaság égető szükségletei­nek kielégítésére variálható üzemet hozott létre. Az új csarnokban rugalmasan vál­toztatható a termelés. A pereinartoni növény vé ■ dőszer gyártás szellemi bázi­sa a Veszprémi Nehézvegy­ipari Kutató Intézet, mely­nek szakemberei öteves szer­ződés alapján növényvédő- szer variánsokat állítanak elő részükre és kidolgozzák azok gyártástechnológiáját is. A változó igények gyors kielégítését szolgálja az s szerződés is, amelyet a Mon­tecatini céggel kötöttek. Az olasz vállalkozó hatóanyagot szállít Peremartonha, ahol azt kész szerré formálják. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy speciális hatású, kis meny- nyiségben szükséges növény­védőszerekből is kielégítsék a hazai igényeket. Jelenleg növényvédőszer szükségletünk 35 százalékát fedezzük importtal. évente átlagban 10 millió dollár ér­tékű rovar- és gombaölő- szert, valamint talajfertőtle­nítőt vásárolunk külföldről. A hazai növény védőszer­gyárlás fellendítésére, az im­port csökkentesére az elmúlt években már sok kezdemé­nyezés történt a Nehézvegy­ipari Kutató Intézetben, a fűzfői Nitrokémiánál és a Ti­szai Vegyikombinátban A helyzetet azonban nehezíti, hogy’- a növényvédőszer a vegyipar legrövidebb „életű” terméke. Egy-egy új variáns 3—4 év alatt elavul. Korszerűbb és hatékonyabb váltósat»! je­lennek meg a világpiacon, így az új termek gyártására hónapok alatt kellene fel­készülni, hogy az nemzetközi viszonylatban is versenyké­pes legyen. Ez azonban még mindig csak a minőség ver­senyképessége lenne. Az ár versenyképessége ezen túl­menően megkívánná. hogy olyan nagy kapacitású üze­met hozzunk létre, amely al­kalmas az, adott termék gaz­daságosabb előállítására. Ha­zai erőinket, beruházási ka­pacitásunkat figyelembe vé­ve ez teljesen illuzórikus tö­rekvés lenne. Előnyösebb lenne, ha egyes speciális ha­tású. csak kis mennyiségben szükséges növényvédőszere­ket lehetőleg úgy, hogy csak a hatóanyagot vásároljuk meg, külföldről hozzuk be. A peremartoni kezdeménye­zés éppen ilyen szempontnál figyelemre méltó, sőt egye­dülálló a maga nemében. zeti érdekképviselet illetéke­seivel. Kikerülhetők a radikális megoldások Előszói' Tárnái Ferenctöl, a Baranya megyei KISzöV elnökétől kértünk véleményt. Nem véletlenül. Az utóbbi években visszaélések kap­csán éppen kisipari szövet­kezetek nevét kapta szár­nyára legtöbbször a hír. 1957 és 1967 között egyetlen szövetkezet vezetőivel szem­ben kellett eljárni. Azóta — tehát az érdekképviseleti el­lenőrzés megszüntetése óta — négy szövetkezet került olyan helyzetbe, hogy a tel­jes vezetőséget ki' kellett cse­rélni. — Meggyőződésem. hogy ezeket a radikális megoldá­sokat el lehetett volna ke­rülni, ha a szövetkezeti de­mokrácia elveivel egyező el­lenőrzési rendszer létezik — mondta Tárnái Ferenc. — A revizori társulás létreho­zásának gondolatával, már foglalkoztunk, most a kor­mányhatározat erre módot is nyújt. — Az elmúlt évek tapasz­talatai azt mutatják, hogy az önállóság gyakran téves értelmezése miatt a belső ellenőrzés tevékenysége nem volt mindig kielégítő. Azok a szövetkezetek viszont, ame­lyek az önállóságot a megnö­vekedett felelősséggel együtt értelmezték, segítséget kér­tek és kaptak a továbblépés­hez, s ott a fejlődés a belső rend megszilárdulását is ma­gával hozta. Az ellenőrzés lélektani hatása A Szövetkezetek Baranya megyei Központjában dr. Erdősi Ákos, a közgazdasági és ellenőrzési titkárság veze­tője így foglalta össze a kö­zelmúlt tapasztalatait: — Az ellenőrzésre az utób­bi években, az új gazdasági mechanizmus adta rugalma­sabb vezetési lehetőségek kö­zepette nagyobb szükség lett volna, mint valaha. Ehelyett azonban űr támadt, amit a belső ellenőrzés részben a szakképzetlen ség, részben a hivatássaerűség hiányában nem tudott betölteni. A ve­zetés döntéseinek bírálatára pedig a függőségi viszony következtében ez a szerv nem mindig alkalmas. Hiányzott az ellenőrzés lé­lektani hatása, az a preven­ció, amelyet az általános vizsgálattól való tartás je­lentett. — A kormányhatározat végrehajtásáról már tárgyal­tunk több szövetkezeti veze­tővel, s erdekes módón töb­ben úgy vélekedtek. hogy kevés a „legalább kétéven­ként”-) megliatározás, ők gyakrabban kívánják igénybe venni a revizorok munkáját. Ehhez kell méreteznünk a re­vizori Irodát is. Az ellenőr­zés iránti igény szövetkeze­teink többségében eddig is megvolt, s ebben az évben is annyi vizsgálati igény volt, amit 8—9 revizorral lehetne teljesíteni. Segítséget a szerv ezésben is A kormányhatározat vég­rehajtásában viszonylag könnyű helyzetben van a Mecset;- és Dráváméul! Ter­melőszövetkezetek Szövetsé­ge, amely tavaly augusztus­ban kezdte meg revizori cso­portjánál; szervezését. A 62 tagszövetkezet közül 55 be­jelentette igényét a rendsze­res revízióra, s ebben az év­ben 496 vizsgálati napra kap­tak megbízást a szövetség revizorai. — A somogyapáti, a pel- lérdi és legutóbb a kishaj- mási példa bizonyítja, hogy a termelőszövetkezetek gaz­dasági tevékenységére és a társadalmi tulajdon védel­mére kiterjedő ellenőrzésre szükség van — mondta Gyurkoyits Géza. a szövet­ség pénzügyi munkatársa. — Kishajmáson idejében sike­rült beavatkozni. így yeszte- ség helyett ..csak” 0 körüli eredménnyel zár a szövetke­zet, a tervezett 1,2 milliós nyereség elúszott. — Átfogó vizsgálatokra van szükség. különösen a | legproblémásabb szakterüle- f leket érintő vizsgálatokra, j esetleg külső szakértők be- I vonásával. A szövetkezetek különösen a készlet- és álló- | eszközgazdálkodás ellenőrzé­sét igénylik. Munkánkban elsősorban a szervezés bírá­latára kell nagy súlyt fek­tetni, segítő .jelleggel szerve­zési ajánlásokat tenni. Néze­tem szerint ugyanis a hibák fő forrása-általában a rosszí szervezés, a munkakörök la­za elhatárolása, s ezért a hi­bák feltárása után nehéz a felelősségrevonás is. Emelkedett a NEB-vizsgálalok »/.ama Végezetül meg egy figye­lemreméltó nyilatkozat a Baranya megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság részéről: — Ha a termelőszövetke­zetekben és kisipari szövet­kezetekben 1967-ben lefoly­tatott vizsgálataink számát j 100 százaléknak vesszük, a következő években így ala­kult a növekedés: 1968-ban 117. 1969-ben 139, 1970-ben pedig eddig 154 százalék — mondta dr. Nyirati Ferenc elnökhelyettes. — Ebből is látható, hogy a kormányha­tározat szinte a huszonne­gyedik órában jött. A koráb­bi ellenőrző szervek érdek- képviseletté alaikulva nem folytathattak rendszeres vizs­gálatokat. A népi ellenőrzés maradt, de mi is csak akkor mehetünk, ha bejelentés tör­ténik, s ilyenkor legtöbbször már késő. A nyilatkozatokból egyér­telműen kitűnik: a szq,V,£!t; kezetek ellenőrzési rendszer rének továbbfejlesztéséről, szóló 1047-es kormányhatá­rozat a szövetkezeti élet va­lamennyi területén meglévő igény megvalósulását jelenti. Általa sokat nyerhet a szö­vetkezetek gazdálkodása, Hársfai István Féléves munka Hollandiának Üzleti tárgyalások es szak­mai tapasztalatszerzés céljá ból Hollandiában járt a múlt héten Zseni Pál, a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat igazgatója. Az út eredmé­nyeiről és tanulságairól mun­katársunk rövid nyilatkozatot kért. — Köztudott, hogy válla­latunk 3 éve kapcsolatban áll egy holland ipari-keresked»l- mi céggel — mondotta 8» igazgató. — Ez. idő alatt több százezer darab ruhaneműi száltítöttunk partnerünknek, és az együttműködés köl­csönösen előnyösnek bizo­nyul. Utazásunk alapvető célja éppen az. volt, hogy elemezzük, értékeljük eddigi kapcsolatunkat, és felmérjük a további, elsősorban a jövő évi lehetőségeket. — Sikerült-e konkrét meg­állapodást kötni? — Igen, félévre szóló bér­munka-szerződési kötöttünk. Ennek értelmében a Hollan­diából érkező anyagból 1971, június. 30 ig 120 ezer ruhát gyártunk és szállítunk part­nerüknek. — Szakmai vonatkozásban milyen eredménnyel járt n látogatás? — Megtekintettük holland partnerünk üzemeit és szá­mos olyan műszaki, technoló­giai tapasztalatot szereztünk, amelyeket rövid időn belül kamatoztaíni tudunk és ter­melésünket korszerűsítve kül- és belföldi fogyasztóink igé­nyeit magasabb színvonalon elégíthetjük ki. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents