Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-19 / 297. szám

1970. december 19. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 Közbeszól a gyerek A szülői képmutatás és következményei Téli szobák dísznövényei A nem központi fűtésű, több­szobás lakásokban, — főleg a kertes családi házakban, — többnyire van olyan szoba, vagy üvegezett veranda, melyet nem főtériek és a szokásos szoba­növények közűi csak legfeljebb néhány alacsonyabb hőigényű tej teleltetésére alkalmasak. Ezeknek a helyiségeknek pom­pás téli díszei lehetnek azok a távoli földrészekről származó, széplombozatú örökzöld növé­nyek. amelyek a fagypont fe­letti néhány fokos hőmérsékle­ten is kitűnően telelnek, sőt a szokásos szobahőmérséklet ká­ros lehet részükre, pusztulásu­kat okozhatja. Az egyes ker­tészetekből, vagy a gyűjtemé­nyes és botanikus kertekből ná­lunk Is beszerezhető fajok kö­zül Ismertetek néhányat. Egyes trópusi tájak kedvelt virágos cserjéje a mályvafélék családjába tartozó Hibiscus rosa sinensis. Hazája Kelet-India és Kina. Levelei sötétzöldek, felületükön fényesek. Virágai nagyok, élénk- pirosak, tölcsérszerüen szétnyíló szirmokkal kiálló bibével és porzóval. Ez a különleges, szép- virágú cserje nagyon érdemes arra, hogy kerti és szobanövé­nyünkké váljék. Mint cserepes- növényt kell. nevelni. Tavasszal a fagyok megszűnése után cse­repét a kertben földbe süllyeszt­ve ■ helyezzük el, hogy ősszel a gyökérzet károsodása nélkül tudjuk majd a telelő helyre vinni. Teleltetéshez elegendő a » C fok körüli hőmérséklet. Megfelelő teleltetés esetén fé­nyeszöld leveleit télen Is meg­tartja. Virágzása rendszerint nyár elején kezdődik és késő őszig tart. Egy-egy virág csak egy napig nyílik, a virágzás mégis gazdag, mert a virág­zás! Időszakban minden levél tövéből egy-egy virág is fejlő­dik. A Hibiscus rosa sinensis fénylgényes növény, megfelelő szoktatás után szabadban a tel­jes napsütést Is elbírja, leg­feljebb a déli tűző naptól véd­jük. Az őszi Időszakban azon­ban feltétlenül teljes napon tartsuk őket, hogy a hajtások jól beérjenek, mert ez a virág­zásra kedvező hatású. Az Araliaceae családba tarto­zik a szobanövényként kedvelt Vataia japonica. Levelei nagyok, mélyen karélyosak, sötétzöldek, fényesek. Ez a szép növény ár­nyékkedvelő és télen szintén • hűvös szobában teleltessük, mert a hőigénye ilyenkor csak 6—I C fok. Az öntözést figyelem­mel kell végezni, mert télen ' hűvös helyen csak kevés vizet IgényeL A tavaszi átültetéskor tapdús, jó vízáteresztő földbe ültessük át. Nyáron árnyékos, de világos, levegős helyet szeret fii bőséges öntözést. A Fatsla Japonica a hűvös szobák egyik legdekorativebb növénye. A Fatsla Japonica és a boros­tyán (Hedera héllx) kereszte­zése nagyon szép, új szobanö­vényt eredményezett a Vatsedera litzei-t. A levelek alakja és nagysága a két növény levelei közötti átmenetet mutatja; a Hedera leveleinél jóval nagyobb bak, a Fatsla leveleinél kisebb. A növekedése is a zömök Fatsla és a kúszó Hedera közötti. A Fatshedera Utzel mérsékelt fű­tésű és hűvös szobáknak jól be­vált tartós növénye lett. A téli Időszakban a hőlgényc 5—» C fok, bár a magasabb hőfokon Is rendszerint Jól megmarad. Győry Miklós A szülők részéről hányszor elhangzik a megrovás: „Te gyerek vagy, ne szólj bele a felnőttek dolgába!” S a gye­rek tágranyilt szemekkel tu­domásul veszi a leintést. a szülő pedig elintézettnek vé­li a dolgot. Azonban újra és újra megismétlődik a csa­ládban ez a közjáték, sok­szor még verés ellenére is. A gyerek közbeszólásának a „felnőttek dolgába való belebeszélésének” igen sok oka lehet. Éppen ezért szin­te családonként kellene ele­mezni a gyerek közbeszólá­sának okát. Talán első helyre kívánko­zik a gyermek kielégületlen- sége. Nevezetesen az, hogy a gyermeket a szülők jó ré­sze nem tekinti a család egyenjogú „polgárának”. Ez alatt az értendő, hogy a gyermekkel nem foglalkoz­nak korának megfelelő „ko­molysággal”. Nem hallgatják meg annak okfejtését, véle­ményét, nem tolódnék egy­szerű, de nagyonis értelmes őszinteségével. Ellenkezőleg: „butaságokat beszélsz” — kapja a választ és elutasít­ják. Pedig a gyereknek ren­geteg mondani- és kérdezni- valója van a világról, hiszen mohó vággyal ismerkedik vele naponta, mindent meg­figyel, mindenre magyaráza­tot keres, és a maga módján, kutatja egyes jelenségek, tör­ténések összefüggéseit Ezért az elutasító válaszok után mindinkább arra „kényszerül”, hogy defen­zívába vonultán figyelje a felnőttek beszédét, s abból következtessen dolgokra. De amikor, ily módom nem tud valamit önmagától megfej­teni, mechanikusan kilép „megfigyelő” mivoltából — s kérdez! A másik nagyon megfi­gyelhető ok, amiért a „gyé­reik közbeszól”, a légkáro- sabb: a szülői képmutatás és az őszinteség hiánya. Lehet, hogy ez így szigo­rúan hangzik, de sajnos lé­tezik, tehát beszélni kell ró­la. Induljunk ki abból, hogy hány szülőt hozott már za­varba a gyerek a szomszé­dok, ismerősök előtt „Azt mondta apu, hogy ti úgy loptátok össze a kocsi árát”, „Mondta anyuci, nálatok olyan rendetlenség van, hogy nem lehet belépni a lakásba”. E megjegyzéseket a gyerek a szomszéd-, vagy ismerős gyermekhez intézi, amikor a két anyuka, vagy apuka rendkívül meleg barátsággal cseveg. És milyen kínos! „Ó, csacsiságokat beszélsz kislányom (vagy kisfiam) — hangiák a zavart szülői rea­gálás, de a gyerek vitába száll és még azt is közli, mi­kor beszéltek ilyesmit a szülők. Sokszor ennek a vi­tának a „felbőszült” atyai pofon vet véget. A legsúlyosabb utóhatások égyike a zárkózottság, a be- feléfordulás; a szülők iránti feltétlen hit megrendülése. Ennek „mellékterméke”-ként: a ciniznrjus, a hazudozás, és számtalan olyan káros tulaj­donság alakul ki a gyerek­ben, amely végkifej lésében nemcsak a szülőkkel fordít­ja szembe, hanem később — sajnos gyakran — a társada­lommal is. Érdemes tehát ezeken el­gondolkodni ! (—e. —gy.) \ PÁRIZSI CIPÓK: ISTI lábbelijeinek párizsi bemutatóján készült ez a kép. Bizonyosan nálunk !3 sikert aratnának. Gyógyvizek a kozmetikában Csúnya nő nincs, csak Visszakérdezi: — Kellemetlen? — Miért, talán nincs? — Hogyan lehetne, hiszen tudnom kell, miképp szerel­jem le az ideges, vagy beteg vendéget... Mert azt ne fe­lejtse el, csúnya arcbőr nincs, csak beteg van. A rendellenességeknek legalább 90 százalékánál valami bel­ső okra vezethető vissza a baj. A kozmetikusnak nem a kendőzés az elsőrendű fel­adata, hanem... Jutási Jánosné pécsi koz­metikussal beszélgetünk. Most egy pillanatnyi szüne­tet tart. — Hanem? — A gyógyítás. Furcsán hangzik? Pedig másként eredményt nem érhetünk eL Előbb az okot kell megszün­tetni, ezért is szoros a kap­csolatunk nőgyógyászokkal, bőr- és belgyógyász szakor­vosokkal. Tapasztalataink szerint igen sok betegség első jelei bőr elváltozásában mu­tatkoznak. A kozmetikus te­hát éppen úgy segítségére lehet az orvosnak, mint az neki. Lezajlott a kozmetikusok párizsi kongresszusa. Erről mondta Jutasd Já­nosné: — A külföldi kollégák iri­gyeltek bennünket a sok gyógy vizünkért. Valóban, sze­rencsés a helyzetünk, csak éppen kevéssé élünk vele. Azt ugyan tudtuk, hogy a külső világ és a test között a bőr védő és közvetítő sze­repet tölt be. Mostanában jöttünk rá, hogy a porlasz- tásos módszerrel a bőrre fel­vitt gyógyvizek, illetve a bennük lévő ásványsók nagy­szerű gyógyhatást érnek el. Végre mi is túljutottunk a kísérleti időszakon, eredmé­nyeink magunkat is meg­hökkentenek. A kénes és szénsavas vizek felhasználá­sának módszereit dolgoztuk ki elsőnek, rövidesen fel­használjuk a többit is. Jutasiné huszonnégy éve kezdte a szakmát, itt, Pécsett. Akkor csak négy szalon, s mindössze hét kozmetikus dolgozott. A fodrászipari vál­lalatnak 1950 óta alkalma­zottja. — Alaposan megváltozott a vendégkör? — Akkor luxus volt... De annyiszor mondtam már ezt, hogy közhelynek érzem, In­kább egy kis statisztikával szolgálóit. Vendégeim negy­ven százaléka diplomás nő: orvosok, tanárok, mérnökök. Másik negyven százaléka munkás: a Porcelángyár, a bánya, a cemantenű dolgo­zói. És tíz-tíz százalékra te­hető a háztartásbeliek és a tisztviselők aránya. — Hány évesek a vendé­gei? — Húsztól hatvanig. A fia­talabbaknak általában nincs pénzük, vagy legalábbis so­kallják azt a harmincast. Pe­dig a bőr gondozását, gyó­gyítását már egészen ifjan, a bakfiskor ban el kellene kezdeni. Mert higgye el, nincs öreg nő, nincs csúnya nő csak... — Csak gondozatlan ..? — Így -igaz — feleli. (SZ) A karácsonyi ünnepekre a Pannónia Étterem konyha- fönöke, Klemcntisz József állítot­ta össze az igen változatos ét­rendet. Korácsony első napjára: ebéd: 1. Erőleves húsos táská­val, 2. Tűzdelt gyöngytyük gesz­tenyesalátával, X Mandarin bom­ba. Vacsora: Hideg táL Az ün­nep másnapjára: ebéd: 4. Puly- kaaprólékleves gombóckákkaL &. Sonkával töltött borda, burgo­nya köret, vegyes savanyúság. *. Mogyoröfelfújt mogyoró so- dóval. Vacsora: kocsonya tor­mával. L Erőleves: hozzávalők: SO de­ka sovány marhahús, 60 deka marhacsont, IS deka sárgarépa, 10 deka petrezselyemgyökér, 6 deka zeller, 2 deka vöröshagy­ma, 2 deka paradicsompüré, 1 tojásfehérje, só, pár szem bors. A csontokat kis darabokra vágjuk, leforrázzuk és hideg vízzel leöblítjük. A marhahúst ledaráljuk, majd a leveses fa­zékba tesszük és hozzákeverjük a tojásfehérjét s a paradicsom­pürét. Ezután két liter hideg tüzet öntünk rá, beletesszük a csontokat, a vékony karikára vágott zöldséget, a fűszereket és gyengén megsózzuk, majd fel­tesszük főni. . Közben többször megkeverjük, nehogy a hús vagy a tojásfehérje odaégjen. Ha fel­forrt, többször keverni nem sza­bad, hanem szép, egyenletes tű­zön lassú forrással főzzük körül­belül - 3 - óra hosszáig. Ha meg­főtt, a tűzhelyről az edényt le- ■ vesszük, a leves zsírját kanállal . leszedjük, majd tiszta ruhán ke­resztül átszűrjük. A levesben főtt darálthüs közül a zöldséget kiválogatjuk és félretesszük. Húsostáska: hozzávalók: 3 de­ka zsír, 2 tojás, 3 deka vörös­hagyma, só, bors, majoránna, „Süssünk, főzzünk otthoni' Tűzdelt gyöngytyúk gesztenyesalátával zöldpetrezselyem, 15 deka liszt, kevés zsemlemörzsa. A finomra vágott vöröshagy­mát zsírban megpirítjuk, bele­tesszük a darált marhahúst, a fűszereket, a finomra vágott zöldpetrezselymet és az egészet lepirítjuk, majd kevés liszttel meghintjük, kis levessel felfor­raljuk és fél tojást keverünk hozzá, hogy sűrű pépet kapjunk. A többi tojásból levestésztát gyú­runk és vékonyra kinyújtjuk, mint a finom metéltet. A tészta­lapot behajtjuk, egyik felére kis halmokat helyezünk a húsvagda- lékból. A közöket tojással meg­kenjük és a tészta másik felét ráhajtjuk, dereiycvágőval felda­raboljuk és sós vízben kifőzzük. A levesben vagy külön tálaljuk. 2. Tűzdelt gyöngytyúk: A ryöngy tyúkot megtisztítjuk, be­sózzuk, kb. 20 deka hosszúkásra vagy kockára vágott szalonnával megtűzdeljük és kevés zsíron a sütőben egyben megsütjük szép pirosra. A hús mellé egy kis fej vöröshagymát is tehetünk és kis vízét öntünk hozzá. Többször sa­ját levével ’ locsoljuk. Gesztenyasaláta: hozzávalók: háromnegyed kiló gesztenye, kis zeller, ecet, olaj, mustár, só, bors, egy fej saláta, 20—25 szelet főtt cékla, 3 főtt tojás, cukor. A gesztenyét nyersen megtisz­títjuk, sós vízben — melybe egy kis zellert is teszünk; — megfőz­zük. Ezalatt elkészítjük a saláta levét: 3 kanál erős ecetet ön­tünk egy tálba, hozzá 7 kanál olajat, 3 kanál mustárt, sót, bor­sot, kis cukrot. Ebbe a lébe be­leteszünk egy fej megmosott és metéltre vágott fejessalátát, 20— 25 szelet céklát kockára vágva és 3 keményre főtt tojást felsze­letelve. Es amikor a gesztenye megfőtt, forrón lehúzzuk a belső héját és egészben vagy ketté­vágva hozzátesszük a saláta töb­bi részéhez, majd pár órát állni hagyjuk, azután tálaljuk. Sült pulykával is igen finom. 3. Mandarin bomba: Tíz tojás- sárgát gőzön vagy tűzön 20 de­ka cukorral, 5—6 mandarin ki­facsart levével (lehet 2 narancs is) és két lereszelt héjával sű­rűre főzzük. Addig keverj |t, míg kihűl, majd fél liter ke­mény tejszínhabot adunk hozzá, esetleg vaniliakrémet is tehe­tünk még bele. Gyümölcsös vagy jénai tálba öntjük, cukro­zott narancshéjjal díszítjük és hidegre tesszük mielőtt feltá­lalnánk. 4. Pulykaaprólékleves: hozzá­való : pulykaaprólék, l zeller, 1 nagyobb sárgarépa, 2 petrezse­lyemgyökér, l kis csomag zöld­petrezselyem, só, törött bors, majoránna, 1 tojás, 1 zsemle, 3 deka zsemlemorzsa, $ deka liszt, 10 deka zsír. A jól megtisztított aprólékot összevágjuk, megfelelő vízzel (kb. másfél liter) feltesszük fő­ni, megsózzuk. A megtisztított zöldséget kockára vágjuk, kevés zsíron állandó keverés közben kissé megpirítjuk, majd az apró­lékhoz öntjük. Közben világos rántást készítünk az összevágott zöldpetrezselyemmel és berántjuk. Ha szükséges, utána sózzuk, be­lehintjük az ízlés szerinti borsot és majoránnát, majd tovább forraljuk. A zsemlét vízben megáztat­juk, jól kinyomjuk, elkeverjük kis zsírral, tojással, hozzáadjuk a morzsát, sózzuk, fűszerezzük, zöldpetrezselymet is tehetünk bele. Ebből apró gombóckákat formálunk, belefőzzük a levesbe, majd néhány percnyi főzés után tálaljuk. 5. Sonkával töltött sertésborda: hozzávalók: 1 kiló sertés karaj, 5 deka vaj, 20 deka sovány son­ka, 20 deka liszt, bors, só, I deci tej, 10 deka zsír, 1 tojás, kevés paradicsompüré. A karajt felszeleteljük, hegyes késsel felszúrjuk, hogy tölteni lehessen. A vajat megolvasztjuk és liszttel rántást készítünk, majd sózzuk, borsozzuk és tejjel felengedjük, de csak úgy, hogy sűrű pépet kapjunk. Habverővel Kép a lakásban Képet festeni művészet, de művészet a képet megfelelő helyre felakasztani is. Nem elég a képet valamely falon jobbról is, balról Is egyfor­ma távolságra elhelyezni, ha­nem előre, alaposan meg kell nézni, hogy a helyiség melyik részébe illeszkedik harmonikusan be, és hol ér­vényesül a legjobban a kép. Ablakkal megszakított fal­ra nem való kép: e falon kedvezőtlen a fényhatás és maga az ablak is konkurrál a képpel. Képeket általában szemmagasságban kell el­helyezni. Kicsit nevetséges, ha a képek túl magasan vagy túl alacsonyan függe­nek. Ha a kép magában függ egy falon, helyezzük úgy el, hogy a megtekintéséhez a fejet se emelni, se lehajtani ne kelljen. A lakószobának a hosszú falát általában maga­sabb bútorokkal rendezik be. Ezek felett már kisebb, kes­keny keretű képek számára sincsen hely. Annyira fel kellene rájuk nézni, hogy ez még nagyértékű művek ese­tében sem helyes. Nagy képeket, vastag ke­retben csak az vegyen, aki nagy, szabad falra szánja. Az Ilyen képek érvényesülé­séhez ugyanis körös-körül nagy tér szükséges. Alacsony bútorok közé és fölé, odail­lő keretben, kisebb képeket felakaszthatunk. Élénk színű és tarkán mintázott fal es­küdt ellensége minden kép­nek. Ilyen háttérben semmi­féle művészi színhatás vagy forma nem érvényesülhet. Egyszínű, esetleg nagyon fi­noman mintázott festés vagy tapéta a megfelelő háttér, különösen ha meleg és sem­leges színárnyalatú. Elkép­zelhető ma már olyan szoba, amelynek egyik fala egy kép kedvéért, nyugodt, sem­leges színű, míg a többi fal élénk színű vagy tarka. A kép talán így még jobban érvényesül. E. R. A műfogsorok fiszfífása A műi agakra éppúgy le­rakódik a nyálból kiváló, fogkőnek nevezett meszes képződmény, mint a termé­szetes fogakra. Az orvos vagy a fogtechnikus forgó gumikorong segítségével könnyedén és gyorsan eltá­volítja ezt a barnás színű le­rakódást. A mű fogsorok há­zilag is megtisztíthatók. s utána ismét régi fényükben ragyognak. állandó keverés mellett beietesz- szük a tojást és a darált son­kát, majd a bordákat ezzel a péppel megtöltjük, a nyílást be­varrjuk. Sütő edénybe kevés zsírt teszünk és a megsózott bor­dákat szép rózsaszínűre sütjük. A húst kiszedve, a zsírba kevés pürét teszünk, kis ideig sütjük és lisztet szórunk rá, majd víz­zel felengedjük. Egy kevés sót, borsot is belehintünk, felforral­juk és a bordákra öntjük, majd puhára főzzük. Burgonyát vagy rizst adhatunk hozzá. Vegyes savanyúsággal tálaljuk. (. Mogy or Afelfújt: hozzávalók: 10 deka liszt, 8 deka vaj, három és fél deci tej, 8 deka cukor, 8 deka mogyoró, vanilla. A vajat felmelegítjük, hozzá­tesszük a lisztet, majd felereszt­jük a vanfliával felforralt tejjel, simára keverjük és ha felforrt, levesszük a tűzről. Ha félig ki­hűlt, hozzákeverjük a tojássár­gákat, 4 deka cukrot, a 6 deka darált mogyorót, ezután a tojás­fehérjékből a megmaradt cukor­ral felvert kemény habot. Vaj- ! jal kikent és liszttel megszórt tűzállóedénybe tesszük, mérsé­kelt tűzön sütjük. Mogyorósodó­val adjuk. Mogyorósodé: hozzávalók: 12 1 deka cukor, 6 deka őrölt mo- I gyoró, 3 tojássárgája, 3 deci tej, 1 deci tejszín, 1 kávéskanál liszt, | vanília. A cukrot, tojássárgát, mogyo­rót, lisztet habverővel simára keverjük, lassan hozzáadjuk a vaníliával felforralt tejet és tűz­re téve szapora keverés mellett forrpontig hevítjük. Ha megsű­rűsödött, hozzákeverjük a tej­színt. Tetszés szerint rumot is I tehetünk bele. Ha teljes fogsort akarunk megtisztítani, amely egészé­ben műanyagból készült (tehát sem fémalaplemezt, sem fémkapcsokat nem tar­talmaz), egy éjszaka tarta­mára tegyük bele 10 száza­lékos sósavoldatba. Ez idő alatt a híg sósav a fogkövet leoldja, vagy legalábbis any- nyira felpuhítja, hogy utána könnyűszerrel eltávolítható. Ha még ezután is maradna a műfogsoron imitt-amott fogkő, átszitált VIM-porral és fogkefével „vegyük keze­lésbe”, majd finom romgy- darahkára vékonyan rákent fogpasztával dörzsöljük, po­lírozzuk fényesre a kifelé néző fogfelületeket. E szak­szerű — általában féléven­ként elvégezhető — kezelés után (szájba helyezés előtt) többször váltott vízben öb­lítsük ki a műfogsort. Nehezebb feladat előtt állunk, ha a fogsor fémalkat­részeket is tartalmaz. Eze­ket ugyanis — kivéve az aranyat — a sósav megtá­madhatja, feloldhatja. Ilyen esetben a fémalkatrészeket vonjuk be vékonyan köröm­lakkal, szárítsuk meg, s ez­után következhet az ismer­tetett sósavas tisztítás. A lerakodott fogkő leka­parása semmiképpen .sem tanácsos, mert mind a fog­kő, mind a kaparószerszám keményebb a műanyagból készült fogsornál, ezáltal könnyen megsérülhet a pro­tézis. Ne feledjük, hogy a só­sav még hígítva is méreg, ezért a beáztatást ne ivó- edényben végezzük (nehogy valaki tévedésbő megigya i színtelen f'lyatí k'l' ha­nem pl egy közép nagy­ságú befőttesüvegben. B. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents