Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-19 / 297. szám
1970. december 19. DUNANTCL! NAPLÓ Az Országgyűlés elfogadta a népgazdaság 1971. évi költségvetését tFolytatás az 1. oldalról) technikai gépek és alkatrészek gyártásának és alkalmazásának fejlesztése, a ruházati ipar rekonstrukciója; továbbá a nagyüzemi szarvas- marha és sertés-tartást szolgáló létesítmények építése. A lakosság jobb ellátását ered- ményéző szolgáltató-javító tevékenység és a hiánycikkek körét szűkítő beruházások ugyancsak kedvező elbírálásra kerülnek. A termelőmunkával, a gazdálkodással szemben támasztott minőségi követelmények, meggyőződésem szerint, megalapozottak és teljesíthetők. Számítani lehet azonban arra, hogy egyes vállalatok, egyes vezetők a könnyebb megoldást választva kívánnak boldogulni, úgy, hogy nagyobb igényekkel lépnek fel állami kedvezmények és mentességek iránt, vagy az árak emelésével próbálnak magasabb nyereséget elérni. A modern technológiai eljárások és termelési módszerek szélesebb körű alkalmazása megköveteli a hazai és a nemzetközi műszaki eredmények minél gyorsabb gyakorlati alkalmazását, a fejlesztések megvalósítási idejének lerövidítését. Ezért a kormány nagy figyelmet fordít a beruházások gyors kivitelezésére és üzembehelyezésére, a befejezetlen beruházások állományának csökkentésére. Ez különösen az építőiparra hárít nagy feladatokat. Tisztelt Országgyűlés! Ebben az évben maga az országgyűlés, de az ország közvéleménye is több alkalommal és behatóan foglalkozhatott a gazdaságpolitikai kérdésekkel, részben az ötéves tervről szóló törvény előkészítése alkalmából, részben -a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa nagyjelentőségű határozatai tükrében. Ezért ezúttal röviden szólhattunk a jövő év gyakorlati feladatairól és a költségvetés vitája is kpn- centráltabb lehet. » Gazdasági céljaink megvalósulása és a népgazdaság pénzügyi helyzete főként attól függ, hogy már a IV. ötéves terv első évében menynyire tudjuk növelni a munka eredményességét. Ehhez az szükséges, hogy a gazdasági tevékenységben az eddiginél előrelátóbb, a társadalom érdekeit minden döntésben mérlegelő szemlélet érvényesüljön. Koncentráltabban kell felhasználnunk anyagi és szellemi erőinket, javítanunk kell a gazdasági és a pénzügyi munka szervezettségét. Az 1971. évi költségvetés hiánnyal számol, ami elsősorban annak a következménye, hogy a jogos és elismerhető igények minél jobb kielégítésére törekszünk. Szeretném azonban megjegyezni, hogy a tervezett nagyságú hiány nem szükségszerű. Kisebb lehet, ha a társadalmigazdasági hatékonyság fokozásában jelentős előrehaladást érünk el. A népgazdaság minden ágában, a termelés és a forgalom valamennyi tényezőjénél ehhez számottevőek tartalékaink. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében a kormány nevében kérem a .tisztelt ország- gyűlést, hogy az 1971. évi költségvetésről szóló törvény- javaslatot fogadja el. Legfőbb feladat a termelőkapacitások jobb kihasználása A pénzügyminiszter nagy tapssal fogadott beszéde után Egri Gyula, (Heves megye, L sz. vk.), a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, a terv- és költségvetési bizottság előadója emelkedett szólásra. Elöljáróban elmondotta, hogy a jövő esztendei költségvetésről szóló törvényjavaslatot az ország- gyűlés állandó bizottságai megvitatták, elfogadták, és a költségvetés lényegét nem érintő kisebb módosító javaslatokat tettek. A vitában hetven képviselő fejtette ki véleményét. A bizottsági vitákban felszólalók kiemelték: népgazdaságunk egészséges alapokon, kiegyensúlyozottan fejlődik. Ahhoz, hogy a fejlődés meggyorsulhasson, következetesen kell továbblépni azon az úton, amelyet a gazdaságirányítás reformjának bevezetésével elkezdtünk. Folytatnunk kell azt a gazdaságpolitikát, amely a népgazdaság intenzív fejlesztését — mindenekelőtt a termelőerők fejlesztését, a termelés hatékonyságának növelését, az össztársadalmi bevételek, a nemzeti jövedelem növekedését szolgálja. — A költségvetés összeállításakor általában az elosztás okozott gondot — most, a bizottsági vitákban mégis a termelés, az állami bevételek növelésének, a munka hatékonyságának problémái kaptak nagyobb hangsúlyt Szinte valamennyi bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a legfőbb feladat a termelő kapacitások jobb kihasználása, a termelés észszerűbb és jobb megszervezése. Szót ejtettek arról is, hogy a jövő esztendei költ- s-gvetés és az 1971-es terv a tavalyinál feszítettebb munkát követel az ipari vállalatoktól. — Egybehangzó vélemény volt azonban, hogy még a „feszesebb” követelmények is teljesíthetők, ha tovább javítják az ipar szerkezeti Összetételét, a gyártmánystruktúrát és hathatósabb intézkedéseket teszünk a munkaerőhelyzet javítására. — A mezőgazdaság! bizottságban egyetértettek a termelés növekedésének mértékével. Némi kockázat azonban itt is van, mert a mező- gazdaságban gyakoriak az olyan termelési ingadozások, mint amilyenek 1969- ben, 1970-ben voltak, és előfordulhatnak az ideihez hasonló természeti csapások is. De a mezőgazdaság évről évre egészségesen fejlődik, s ha megvalósítjuk mindazt, amit terveztünk a gépesítés, a kemizálás, a takarmány- és hústermelés növelésére, akkor a terv teljesíthető és • mezőgazdaság a várakozásnak megfelelően járulhat hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez. A törvényjavaslat előadója hangsúlyozta, hogy a jövő 'esztendei beruházásokra szánt összegek felhasználásakor szem előtt kell tartani a X. pártkongresszus határozatát, amely szerint véget kell vetni az olyan gyakorlatnak, amikor a műszaki fejlesztési alapok túlnyomó hányadát nem a meglevő'‘termelő berendezések korszerűsítésére és munkaerőmegtakarításra, hanem munkahely-bővítésre használják. — Teljesen jogos az az igény, hogy mind állami, mind vállalati szinten átgondoltabban és előrelátóbban kell beruházni. A jövő évi költségvetés arra törekszik, hogy pénzügyi eszközökkel szabályozza a beruházási piacon a keresletet, a kínálatot. Az országgyűlés állandó bizottságai ezt helyeselték, s megelégedéssel vették tudomásul, hogy a negyedik ötéves terv részeként már a jövő esztendőben is számos intézkedést terveznek az épí tő- és építőanyagipar fejlesztésére, az építőipari munka erő hatékonyabb felhasználására. — A törvényjavaslatból kitűnik, hogy az országgyűlés első ízben erősíti meg a budapesti, illetve a megyei tanácsok költségvetésének szabályozóit. A vita során elhangzottak olyan vélemények, hogy egyik vagy másik terület fontossága vagy éppen elmaradottsága nem kap kellő figyelmet a költségvetésben. A képviselők túlnyomórészt azonban úgy foglaltak állást, hogy a kormány a mai ismereteknek, a területfejlesztés általános elveinek megfelelően készítette el a törvényjavaslatot s az figyelembe veszi az ország egyes megyéinek ellátottságában mutatkozó különbségeket, s — amennyiben lehetséges — igyekszik ezeket fokozatosan csökkenteni. A képviselő végezetül a terv- és költségvetési bizottság nevében javasolta az országgyűlésnek, hogy fogadja el az 1971-es állami költség- vetést. Ezután az elnöklő Kállai Gyula indítványára az országgyűlés úgy határozott, hogy a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben együttesen vitatja meg. Ezután szünet következett. Szünet után Vass Istvánná elnöklésével folytatódott az ülés. Egri Gyula elvtárs után Csépányi Sándor Borsod megyei, Sárvári István Vas megyei, Inokai János budapesti, majd Németh István (Baranya 1. sz. vk.) általános iskolai igazgató szólalt fel. Korszerű gépeket a tűzoltóknak! Németh István, Baranya megyei képviselő felszólalása Tisztelt Országgyűlési Szocialista fejlődésünk jelenlegi szakasza a szocialista munkaiskola megvalósítását követeli meg tőlünk. Ehhez szertáraink, műhelyeink fejlesztése, felszereltségének növelése szükséges. Megyénkben jelenleg a szükséglet 37 százaléka van meg, a teljes szükséglet kielégítés 55 millió forintot igényelne még. Beszerzési előirányzatunk 1969. évben 4,9 millió forint volt. Mivel magyarázható megyénk magas forintigénye? A hiányok oka a települések elaprózottsága. Nincs meg a kiadásoknak egy egységre vetítve ugyanaz a művelődéspolitikai hatékonysága, mint a tö- mörültebb települési megy ékben. Az 1969. évi statisztika szerint a megye területén egy iskolára mindössze 102,7 tanuló jutott, míg országosan 209,4. Ez arra vezet, hogy berendezéseink, de részben épületeink kihasználtsága sem gazdaságos. Ez a körülmény viszont egy egységre jutóan aránytalanul több ráfordítást is igényeL Ha valamelyik taneszközből iskolánként egy darabra van szükség, azt a megye területén 102,7 tanulóra kell számítani, országosan 209,4 tanulóra. Világos ebből, hogy az 1000 tanulóra szükséges felszerelési előirányzat a megye területén kb. kétszer olyan magas, mint országosan. Kérésem a Pénzügyminisztériumhoz, hogy ezt a településből adódó hátrányos helyzetet a beszerzési előirányzatnál figyelembe venni szíveskedjék. A művelődésügyi költségvetés problémájaként szeretném még megemlíteni a felújítási költségvetési összeg alacsony voltát. A művelődési épületek az egyéb tanácsi épületek között különösen költségigényesek, mert nagy részük nem a jelenlegi rendeltetése céljára épült, és sok. közöttük a kisebb értékű építőanyagból készült építmény. Ezeket az épületeket nem lehet ugyanolyan felújítási hányaddal figyelembe venni, mint más, igényesebben elkészített épületeket. Ezeknek az épületeknek az állaga az utóbbi 2-3 évben nagyon megromlott. Ezért szükséges volna magasabb felújítási hányad képzése. Baranya megye művelődési intézményeinek felújítási hányada 10 millió forint. Az építőipari árak aránytalanul megnőttek és így a korábbi évek normatív gazdálkodási költségeit 3-4-szeresével túlhaladták. A művelődésügy kérdésénél szeretnék még említést tenni a technikai dolgozók közismert alacsony bérezéséről. Ebből adódóan sok iskola, főleg az egy-két tantermesek havi 110 forintért nem kapnak szegődményest. Baranyából jó pár ilyen iskolát tudnék felsorolni, ahol jelenleg a pedagógus, vagy a pedagógusfeleség végzi sze- gődményes hiányában a takarítást. Ezen a helyzeten bérkeretnöveléssel feltétlenül segíteni kellene. Tisztelt Országgyűlés! A baranyai képviselőcsoport meglátogatta a megyei tűzrendészet! parancsnokságot. Meggyőződtünk e szervezet jelentőségéről, komoly feladatáról. A feladat eredményes végrehajtásához korszerű eszközökre van szükségük. A tűzoltószerek és felszerelések gyártásának jelenleg nincs profilgazdája. Az egyes vállalatoknál a tűzoltószerek és felszerelések csak kiegészítő mellék gyártmányt képeznek. Az alapfelszerelést képező gépjármű fecskendőket korábban az IKARUS gyártotta kisebb mennyiségben. A kis mennyiség és a gyártmány speciális volta miatt a vállalat a gyártmány átprofi- lirozását kezdeményezte. A gépjárműfecskendők gyártását 1969. évben az Esztergomi Műszeripari Művekhez utalták. Az 1970. évre tervezett gépjárműfecskendőt az ipar nem gyártotta le. A gépjárműfecskendő ellátás ilyen kedvezőtlen alakulása tovább rontja a tűzvédelem helyzetét. Tiszteit 'Országgyűlés! A tűzoltás technikában az utóbbi 20 év alatt bekövetkezett nagyarányú fejlődés a különböző rendeltetésű nagyteljesítményű speciális gépjárművek, mint pl. a habbal- oltó, porraloltó, műszaki mentőszer, áramfejlesztő gépjármű, és repülőtéri gépjárművek használatát is megköveteli. A hazai ipar arra való hivatkozással, hogy ezekből az egyedi jellegű gépjárművekből csak kis mennyiségű az igény, a gyártást nem vállalja. A tűzoltóság a szükséglet egy részét import beszerzés útján, másrészt a tűzoltóság Központi Javítóműhelyére alapozva külön egyedi gyártásprogram keretében biztosította. A különleges tűzoltószereknek a tűzoltóság javítóműhelyében való legyártása csak átmeneti megoldás. Az évről évre növekvő igényeket figyelembe véve, ezeket a különleges felszereléseket feltétlenül ipari szinten kellene gyártani. A fent említett különleges gépjárművek mellett hasonló probléma van a kismotorfecskendők gyártásával is. Pedig ezek a gépek képezik a községi önkéntes és létesítményi tűzoltóság alapfelszerelését. A fecskendők 800 1/per- ces típusát NDK gyártmányú motorral és hazai gyártású szivattyúval a Diósgyőri Gépgyár gyártja. 1972. évtől a DIGÉP a kismotorfecskendők gyártását már nem vállalja, miután a szükséges IFA-mo- torok további importálására nincs lehetőség. Ebből a fecskendőből a IV. ötéves terv várható igénye 700 darab. Kérem a KG miniszter elvtársat, hogy a felvetett problémák megoldását 8 BM-mel egyetértésben segítse elő. Biztosítsa, hogy a tűzvédelem gépgyártásának 8 jövőben profilgazdája legyen. Tisztelt Országgyűlés! Az 1971. évi állami költségvetést az általam említett észrevételek figyelembe vételével elfogadom. Németh István után Varga Sándor, Hajdu-Bihar megyei képviselő, majd az ebédszünet után dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Dr. Tímár Mátyás: Indulási pozíciónk jónak mondható Tisztelt Országgyűlés! A következő hetekben sikeresen fejeződik be harmadik ötéves tervünk. Az eltelt öt évben a nemzeti jövedelem növekedése mintegy 40 százalék, ami nemzetközi ösz- szehasonlításban is figyelemre méltó eredmény azért is, mert e fejlődést az egyensúly javulása kísérte. A költségvetés tételei arról tanúskodnak, hogy az ország gazdasága töretlen vonalban fejlődik tovább. E fejlődést jól jellemzik a közületi kiadások. Ezeken belül a szociális-egészségügyi és kulturális előirányzatok együtt 46,2 millárd forintot tesznek ki, és az ez évi várható teljesítést mintegy 6 százalékkal haladják meg. Tovább növekednek a fejlődés fontos hordozói, a költségvetés beruházási kiadásai is, mintegy 11 százalékkal. A következőkben a nép- gazdasági terv pénzügyi mérlegei mögött álló egyes problémákkal kívánok foglalkozni, amelyek alapvető jelentőségűek előrehaladásunk szempontjából. Az első ezek között a vállalati gazdálkodás. Állami vállalataink adják a költségvetés bevételeinek legjelentősebb részét, 83 százalékát. Ugyanakkor a kiadások között is igen jelentős összegek szerepelnek vállalati támogatások címszó alatt, tehát a nettó hozam kisebb. Az államháztartással szemben a szociális, kulturális ellátás iránt támasztott igények, a beruházások évről évre nőnek. Hogy ezeket mind nagyobb mértékben tudjuk kielégíteni, szükséges, hogy nagyobb ütemben növekedjenek a vállalatok befizetései és hogy csökkenjenek az állami támogatások. A gazdaság hatékonyságának növelése terén nagy lehetőség a tudományos kutatások eredményeinek a gyakorlatban való jobb alkalmazása. A tudomány és a termelés szoros együttműködése. a kutatások eredményeinek gyors felhasználása az üzemekben — milliárdos értékeket jelenthet a bel- és külföldi piacokon, hisz a legkorszerűbb új termékeket a világpiac magasabb áron ismeri el. Vállalataink egy része — amint ezt említettem — jelentős összegű támogatásban részesül az állami költségvetésből. Vannak olyan hozzájárulások — elsősorban a mezőgazdaságban — amelyek meghatározott fejlesztési célokat szolgálnak. Van azonban a támogatások között nagy összegben olyan is, amely azt jelzi, hogy a szó- banforgó vállalatnál az idők folyamán gazdaságtalanná vált a termelés egy része és' számos terméket csak ráfizetéssel tudnak előállítani. E területekre a vezetésnek különös gondot kell fordítania. A költségvetés említett problémái mellett szólni szeretnék a lakosság összesített háztartási mérlegéről, bevételeiről és kiadásairól is. A lakosság legjelentősebb bevételeit a bérek alkotják, ez 1971-ben több mint 100 milliárd forintot tesz ki. Bérpolitikánkban sok a probléma. Elsősorban a mainál jobban kell biztosítani a bérezés megfelelő differenciáltságát a munkateljesítménynek megfelelően. Ellene vagyunk minden egyenlősdinek! A felelősséggel végzett jó munkát jól kell megfizetni, a rossz munkát nem szabad megtűrni. E téren vállalataink gyakorlata sok kívánni valót hagy maga után. A minisztériumoknak is intenzívebbé kell tenniük munkájukat. Bérrendszerünk nagyjában— egészében megfelelő kereteket biztosít az igazságos bérezéshez. Igaz, és meg kell jegyezni azt is, hogy a felügyeletet gyakorló minisztériumok munkája sem elég intenzív. A lakosság bevételeit döntő részben áruvásárlásra és szolgáltatások vásárlására fordítja. A lakossági áruellátást az elmúlt évben lényegesen növeltük, a választékot bővítettük szocialista és tőkés fogyasztási cikk importtal, ezzel is ösztönözve a hazai ipar versenyképességének kibontakozását. Tisztelt Országgyűlés! ..... Az 1971-es év negyedik- ötéves tervünk induló éve. Indulási pozíciónk jónak mondható. Javasolom a tisztelt országgyűlésnek, hogy az 1971- es költségvetést — amely új ötéves tervünk alapján — az abban foglalt feladatok- ■ nak megfelelően készült —, emelje törvényerőre. Ezután Tűz Ferenc Komárom megyei, Simon István Veszprém megyei, Böhm József Somogy megyei, dr. Nez- vál Ferenc, nyugdíjas, Zala megyei, Kelemen Sándor Bács-Kiskun megyei, Pályi Sándorné Veszprém megyei, Juhász István Borsod megyei képviselő, majd Huszár István államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke szólalt fel, aki beszé-. dében visszatekintett az elmúlt ötéves tervidőszak nép- gazdasági eredményeire, az iparban, a mezőgazdaságban és a többi ágazatban elért fejlődésre, majd a nemzeti jövedelem alakulásának kér- déseivel foglalkozott. Huszár István után Molnár József Komárom megyei képviselő felszólalása után az elnöklő Vass Istvánná a vitát lezárta és átadta a szót Vályl Péternek, aki válaszolt a vitában elhangzott észrevételekre, majd határozathozatalra került sor, A terv- és költségvetési bizottság által beterjesztett — a költségvetés lényegét nem érintő — módosító indítványt az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az 1971. évi költségvetésről szóló es a tanácsok 1971—75. évi pénzügyi tervének költségvetési szabályozóiról szóló törvény- javaslatpt általánosságban és — a megfelelő módosítással — részleteiben ugyancsak egyhangúlag fogadta el az országgyűlés. A szavazás után dr. Bélák Sándor Veszprém megyei képviselő interpellációja következett. amire Benkei András belügyminiszter válaszolt. A választ mind az interpelláló, mind az ország- gyűlés tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés idei utolsó ülésszaka befejezte munkáját á
