Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-17 / 295. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvn.évf.395.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.dec. 17.,csütörtök Az ország költségvetése A z országgyűlés üléssza­kán megvitatják a kö­vetkező évi állami költ­ségvetést A költségvetés összeállítása több hónapos előkészítő munkát igényel. Idén ez a tevékenység a ko­rábbinál is alaposabb volt, mert összekapcsolódott a IV. ötéves terv kidolgozásának munkáival. Ez azt jelenti, hogy már az 1971. évi fel­adatokat is ötéves távlatra előretekintve határozták meg. A költségvetés előirányzatai részben a középtávú tervidő­szak gazdaságpolitikai cél­jainak megalapozását is elő­segítik. Középtávra kellett előrete­kinteni azért is, mert az idén tárgyalásra kerülő törvény- javaslat tartalmazza a taná­csok 1971—75. évi pénzügyi tervét A középtávú pénzügyi terv, — amelynek készítésé­ben aktívan közreműködtek a különböző szintű tanácsok — figyelembe veszi, hogy az 1971-től érvényes közgazda- sági szabályozóknak megfe­lelően bővül a tanácsok sa­ját bevételeinek köre és az előirányzat az egyes terüle­tek fejlettségében mutatkozó eltérések fokozatos csökken­tésére is megfelelő fedezetet biztosít A költségvetés összeállí­tása elsősorban, — de nem csak — a Pénzügyminiszté­rium feladata. Ebben a mun­kában részt vettek a külön­böző testületi szervek, a mi­nisztériumok, a népgazdaság ágazatainak képviselői, a ta­nácsok, és kifejezésre juttat­ták elképzeléseiket, észrevé­teleiket (A Pénzügyminisz­térium jelentős feladata volt az igényele összehangolása' a terv céljaival és a reális pénzügyi lehetőségekkel.) Már az előkészítő munka egyes fázisaiba bekapcsolód­tak és útmutatást adtak az előirányzatok kialakításához az országgyűlés bizottságai, a megyék képviselőcsoport­jai is. A szakbizottságok megtárgyalták az állami költségvetés általános kérdé­seit, fő arányait, valamint a minisztériumok és a terüle­tek elképzeléseit tartalmazó tájékoztatókat, majd az elő­készítés befejező részében a konkrét előirányzatokat is. Az állami költségvetés be­vételeinek több mint 80 szá­zaléka az állami vállalatok befizetéseiből származik. A költségvetés vállalatoktól származó bevételeinek ter­vezése a gazdasági fejlődés sokrétű elemzése és értéke­lése alapján történhet, mivel a felsőszintű pénzügyi ter­vezést végző szervek rendel­keznek azokkal az informá­ciókkal (évközi beszámolók, adóbevallások, pénzforgalmi jelentések stb.), amelyekkel megalapozhatók a reális elő­irányzatok. Ehhez kellő biz­tonságot nyújt a közgazda- sági szabályozók rendszere, amelynek alapvető elemei több évre érvényesek. Ilyen körülmények között már nincs szükség arra, hogy a vállalati tervek összegezésé­vel kerüljenek kialakításra a központi költségvetési elő­irányzatok. A szövetkezeti szektorban létrehozott tisztajövedelem és az állampolgárok jövedel­mének egy részéből szárma­zó adóbevételek tervezésénél számos sajátosság érvénye­sül. így például a szövetke­zetek befizetésének mértéké­nél és részben az elvonás formáinál is kifejeződnek a csoporttulajdonból adódó kü­lönbségek, míg^az állampol­gárok befizetéseinél figye­lemmel kell lenni az állami adópolitika érvényesülésére. Minden forrás tervezésének közös vonása azonban az, hogy az állami pénzbevéte­lek számításbavételének alap­ja a népgazdasági terv. Ez ugyanis a gazdasági fejlődés mellett meghatározza a jö­vedelmek képződését is. A z állami költségvetés ké­szítésénél a várható be­vételek mellett megter­vezik a várható kiadáso­kat is. Ennek kapcsán első­rendű feladat az államra há­ruló kötelezettségek reális felmérése és az elismert szükségletek rangsorolása. Ennek keretében kell figye­lembe vermi, hogy még min­dig az állam finanszírozza a termelés bővítésének jelen­tős részét, a társadalmi kö­zös fogyasztásnak csaknem egészét, jelentős összegeket juttatva mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek és a vál­lalatok támogatására, továb­bá jelentős részt kell magára vállalnia a bel- és külföldi árszínvonal különbségeinek kiegyenlítésében is. A költségvetési kiadások legnagyobb összege a társa­dalmi közös fogyasztásra — egészségvédelemre, nyugdíj- ellátásra, közoktatásra, kul­turális kiadásokra, igazgatás és honvédelem céljaira stb. — nyújt fedezetet. Éppen ezért az ellátási színvonal elemzésére, a különböző igé­nyek indokoltságának vizs­gálatára különös figyelmet kell fordítani. A Pénzügymi­nisztérium ebben a témában már júliusban tervezési irányelveket és keretszámo­kat közölt a jövő évi költség- vetési előirányzat összeállí­tásához. Ezek képezték alap­ját a minisztériumokkal és a megyei szintű tanácsokkal folytatott tárgyalásoknak, amelyeken meghatározták a költségvetési szervek bevéte­leit és kiadásait Húszmillió forint a különleges timföldek gyártásának növelésére FockJenő és Kádár János fogadta az oiasz miniszterelnök-helyettest Francesco de Martino a Minisztertanács elnökét és Péter Jánost meghívta Olaszországba kára szerdán fogadta Fran­cesco de Martinót, az Olasz Köztársaság miniszterelnök­helyettesét, az Olasz Szocia­lista Párt elnökségének tag­ját, aki a kormány meghí­vására tartózkodik hazánk­ban. A találkozó szívélyes légkörben zajlott le. A tartalomból; Szadat beszéde (2. old.) Elkészült a raktárváros (3 old.) Vizsgáznak a konténerek (3. old.) Gazdálkodnak — a gyerekekért (3. old.) Filmszínházból színesfémöntöde (5. old.) Munkatársunk torinói telefon jelentése (8 old.) Fock Jenő kormányelnök szerdán hivatalában fogadta Francesco de Martinót, az Olasz Köztársaság kormá­nyának miniszterelnök-helyettesét Fock Jenő, a kormány el­nöke szerdán reggel hivata­lában fogadta Francesco de Martinót, az Olasz Köztár­saság miniszterelnök-helyet­tesét, aid a magyar kormány vendégeként tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes eszmecserén részt vett Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, er. Bényi József, Magyarország római nagykövete, L. Barat- tieri di San Pietro, Olaszor­szág budapesti nagykövete és dr. Aldo Conte Marotta, olasz meghatalmazott miniszter. A látogatás során De Mar­tino az olasz kormány nevé­ben meghívta Fock Jenőt, hogy tegyen hivatalos láto­gatást Olaszországban és megújította Moro külügymi­niszter Péter Jánosnak szóló meghívását. A meghívást kö­szönettel elfogadták, az idő­pontot később diplomáciai úton rögzítik. Kádáir János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­Llést tartott ' a Megyei Pártbizottság Tegnap, szerdán ülést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága. Egri Gyula, a Központi Bizottság tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára tájékoztatta a résztvevőket a kong­resszus munkájáról és a határozat feldolgozásának folyama­táról. Ezután a pártbizottság megvitatta a negyedik ötéves tervből Baranya megyére háruló feladatokról szóló írásos jelentést, amelyhez dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Több mint 26 ezer négyzetméterrel bővül Pécs üzlethálózata Új áruházak, üzletek Befejeződött a magyar—szovjet kulturális kormányközi vegyesbizottság ülésszaka Megállapodás az együttműködés fejlesztésében A hazai timföldgyárak kö­zül egyedül az almásfüzítői- b.'n foglalkoznak az aktív, vagy más néven a különle­ges timföldek gyártásával. Ez a- anyag egészen más fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a kohósí- tásra kerülő közönséges tim­föld. Az aktív timföldek egyik fajtája például perme­tező lébe keverve elpusztítja a peronoszpórát. Egy másik fajta a szénhidrogén-, a mű­anyag- és a kőolajfeldolgozó ipar nélkülözhetetlen segéd­anyaga. A negyedik ötéves tervben a különleges timföldek mi­nőségét olyan színvonalra akarják emelni az almásfüzf- tőiek, hogy valamennyi ver­senyképes legyen a hasonló célokra szolgáló külföldi ter­mékekkel. Ezért az öt év alatt: mintegy 20 millió fo­rintot fordítanak a különle­ges timföldek kutatásával és előállításával foglalkozó rész­legek fejlesztésére. Moszkvában szerdán jegy­zőkönyv aláírásával véget ért a magyar—szovjet kul­turális együttműködési kor­mányközi vegyesbizottság 7. ülésszaka. A kormányközi vegyesbi­zottság, amelynek ülésein a magyar delegációt Ilku Pál művelődésügyi miniszter, a vegyesbizottság magyar tago­zatának elnöke, a szovjet küldöttséget pedig Jekatye- rina Furceva, a vegyesbizott­ság szovjet tagozatának el­nöke vezette, megvitatta a társadalomtudományok okta­tásával kapcsolatos együtt­működés kérdéseit. A két fél megállapodott abban, hogy sokoldalúan fejleszti az együttműködést a felsőfokú oktatási intézmények és tan­székek között, megszervezi a marxizmus—leninizmus ak­tuális kérdéseinek együttes alkotó tanulmányozását, a marxizmus—leninizmus okta­Eltiiazoít Budapestről Nyikolaj Paíolicsev Szerdán elutazott Magyar­országról Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedel­mi minisztere, aki néhány napos budapesti tartózkodása során dr. Bíró Józseffel alá­írta a magyar—szovjet hosz- szú lejáratú árucsere-forgalmi és fizetési megállapodást, va­lamint az 1971. évi forgalmat szabályozó jegyzőkönyvet tásában szerzett tapasztala­tok cseréjét. Az ülésszakon összegezték a nemzetközi kulturális ver senyeken, kiállításokon és fesztiválokon gyűjtött tapasz­talatokat, s megállapodtak abban, hogy az utóbbi téma­körben kialakított közös vé­leményt előterjesztik a szo­cialista országok művelődés- ügyi minisztereinek jövő évi értekezletén. A vegyesbizottság ezenkí­vül kiegészítést fogadott el az 1971. évi magyar—szovjet kulturális munkatervhez. En­nek megfelelően jövő szep­temberben Moszkvában ven­dégszerepei a Magyar Állami Operaház együttese és egy­idejűleg hazánkba látogat a Moszkvai Nagy Színház ope­ratársulata. A szovjet fővá­ros közönsége megismerked­het a Londonban és Párizs­ban már nagy sikert aratott középkori magyar képzőmű­vészeti kiállítással. Budapes­ten klasszikus orosz festésze­ti alkotásokat fognak kiál­lítani. A kormányközi vegyesbi­zottság ülésszakának ered­ményeit tartalmazó jegyző­könyvet a két ország műve­lődésügyi minisztere, Ilku Pál, illetve Jekatyerina Fur­ceva asszony írta alá. Az ünnepélyes aláíráson ott volt Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete. A negyedik ötéves terv nemrég elkészült bolthálózat­fejlesztési terve mind a vá­sárlóknak, mind a kereske­delmi vállalatoknak sok jót ígér. A tervidőszakban 26 215 négyzetméternyi alapterület­tel nő Pécs üzlethálózata, s ezen belül két áruház és több ABC áruház épül. A terve­zet mindenekelőtt az új la­kótelepeken élőkről gondos­kodik. Újmecsekalján, az Ipari Tanulóintézet mögötti „H” területen régi adósságát törleszti az építőipar: itt épül meg a régóta tervezett, 1200 négyzetméter alapterü­letű ABC áruház. A szigeti városrészben lakók jogos igé­nyeit is az új tervidőszak va­lósítja meg. Ez a negyed ABC áruházat kap a Megyeri úton, Otthon áruházat a Rókus ut­cában, ruházati és virág- " | boltot ugyancsak a Rókus utcában, szuperettet az Al­kotmány utcának a Sörgyár­ral szembeni területén, bú-. torbemutató termet, kölcsön­zőt és játéktermet, valamint papírboltot a Rókus utcában. A Kertvárosban létesítendő új lakótelep üzlethálózatának kialakításáról ugyancsak ez a tervidőszak gondoskodik. Itt iparcikk kisáruházat, ru­házati boltot, két ABC áru­házát, hús-, tej-, kenyér-, do­hány- és zöldségboltot, vala­mint iparcikk szaküzletet építenek. A Patacs nyugati városrészben 500 négyzetmé­ter alapterülettel bővül a bolthálózat, a Mecsek nyuga­ti lakóterületén 680 négyzet- méternyi bővítést terveztek. A negyedik ötéves tervidő­szak végére Pécs városköz­pontjában is korszerűbb, s a jelenleginél 15 500 négyzet- méternyi területtel nagyobb lesz az üzlethálózat. A vá­rosközpontban épül fel az új áruház és egy nagy alap- területű lakberendezési áru­ház. A karácsonyi bevásárlás, az ajándékok beszerzése napjaink fontos témája. A karácsonyi ajándékok között a mesés­könyvek, a szépirodalmi, tudományos vagy fantisztikus regé­nyek ugyanúgy helyet kaptak, mint a gyermekjátékok. A könyvkiadók gondoskodtak, hogy mindenki ízlésének és érdeklődésének megfelelően válogathasson a könyvek között. Képünkön: karácsonyi könyvvásár a Színház téri könyv- pavilonnál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents