Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-15 / 293. szám

1970. december 15. DUNÁNTÜLI NAPLÓ Döntés a legjobbak fórumán Három pécsi pezsgő: kiváló A szigorú zsűri sok termékei elutasított (Munkatársunk telexjelen­tése.) örülhetnek a pécsiek. A Kiváló Áruk fóruma 1970. őszi-téli pályázatán elfoga­dott termékek hétfőn meg­nyílt kiállításának (Otthon Áruház, Budapest, VII., Rá­kóczi út 74—76.) megtekinté­se és a sajtótájékoztató meg­hallgatása után nyugodtan állíthatjuk, hogy az ország egyetlen városában sem ke­rül forgalomba annyi kiváló termék, mint éppen Pécsett, ahol a MERUKER és a Cent­rum Áruház jóvoltából külön mintaboltokban is árusítják nagy 'hagyományokkal ren­delkező hazai gyárak sok di­cséretet kapott, kiváló termé­keit. Ami a budapesti kiállí­táson újnak hatott, azt már javában viselik a pécsiek: a Richards Finomposztógyár jó tulajdonságokkal rendelkező szöveteit, a Pamutnyomóipari Vállalat könnyed nylprint anyagát, a Győri Textilipari Vállalat kiváló, tarkánszőtt ágyneműféleségeit, a Hazai Fésűsfonó külföldön is ver­senyképes terliszter szöveteit. — S ezért méltán illeti a MERUKER és a Centrum Áruház vezetőit elismerés. Ezenkívül még valaminek örülhetnek a pécsiek: az Ott­hon Áruházban kiállított ter­mékek között a Pécsett kap­hatókon kívül pécsi erede­tűek is voltak. Márkás ita­laink kitüntetett választékát tovább növelte a Mecsekvi- déki Pincegazdaság. Termé­kei közül az Arany Wer- mouth, a Pécsi Nektár és a Reservée Doux pezsgő nyerte el az őszi pályázaton a Ki­I váló Áruk Fóruma kitüntető jelét. Talán némi örömre ad az is okot, hogy az Országos Piackutató Intézet, a Keres­kedelmi Minőségellenőrző In­tézet és az Iparművészeti Ta­nács döntése alapján a jövő­ben igyekeznek minél több vidéki városban bemutatni a kiváló áruk teljes választé­kát. A választék nem csekély: a Kiváló Áruk Fórumának hét eddigi pályázatán bene­vezett termékek közül 691 jogosult a megkülönböztető minősítő jel viselésére. Az őszi-téli pályázatra 45 vállalat és szövetkezet 297 terméke érkezett a KERMI- hez. A magas minőségi köve­telményeknek nem felelt meg 116 termék. Az esztétikai zsű­rik további termékeket uta­sítottak el, s végülis 108-at találtak méltónak a Kiváló Áruk Fórumának elismerésé­re. Az új kiváló termékek köre igen változatos. A Lő­rinci Ülőbútor Ktsz Itália és Laci fantázia nevű bútorai, a Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat Anita elnevezésű fotel­je, az Alumíniumárugyár Alutef nevű teflonbevonatú szeletsütője, a Csepeli Kerék­pár és Varrógépgyár terem­edző kerékpárja mostantól éppúgy kiváló, mint a Her- bária Szövetkezet hajápoló teakeveréke, a Lakástextil Vállalat Edda műszörmetaka- rója. Mi az a narancshéj, ame­lyen a pályázatra beadott termékeknek nagyobbik há­nyada elbukott? A kiesett cikkek egyharmada méteráru volt, s majdnem mindegyik­Rita Pavone a nyelvórán A nyelvi laboratórium előnyei A nyelvi laboratóriumban végzett munka nagyon kifá­rasztja a tanulókat. Tízegy­néhány percnél tovább már nehezen viselik el a fejükön a fülhallgatót. Ilyenkor né­hány perc szünet következik, miközben hangszóróból köz­ismert számok hangzanak fel, Rita Pavone, Tom Jones énekel. Mindez a Leöwey Gimnázium nyelvi laborató­riumában folyó idegennyelv órákon. A módszert Németh Gyula tanár ismertette hétfőn, a Városi Tanács művelődés- ügyi osztályának értekezletén, amelyen a város iskoláiban meglévő nyelvi laboratóriu­mok munkáját értékelték az osztály munkatársai. Termé­szetesen nem minden órán van tánczene, hanem csupán azokon, amelyeken egyész óra alatt programozott okta­tás folyik. Hogyan is állunk Pécsett a nyelvi laboratóriumi ellá­tottsággal? A középiskolák közül egyedül a Leöwey Gimnázium és Szaközépisko- lában van laboratórium, im­már több mint négy éve. 21 magnetofon van a laborató­riumban, s a filmvetítőgépet is magnószalagra vitt jelek­kel lehet vezérelni. Az álta­lános iskolák közül kettőben van teljesen kész nyelvi la­boratórium, további ötben most folyik a beszerelés. Sokan nem is gondolják, hogy egy-egy laboratóriumi nyelvóra előkészítése milyen hosszú időt vesz igénybe, ál­talában 6—7 órát Az ered­mények Viszont jobbak, mint a hagyományos nyelvtanítási módszerekkel. A LéöWey Gimnázium diákjai a labora­tóriumi nyelvórák hatására évről évre jobban szerepeltek a megyei és országos idegen­nyelvi tanulmányi versenye­ken. Az első tagozatos, végzős osztályból, meiy ezzel a mód­szerrel tanulta az oroszt, s egyetemre vagy főiskolára jelentkezettek közül egy ki­vétellel mindenki felvételt nyert, s külkereskedelmi pá­lyára is került egy végzős tanítvány. A nyelvi labora­tóriumban foglalkoztatott ta­nulók kiejtése összehasonlít­hatatlanul jobb, mint a nor­mális órákat látogató diáko­ké, magabiztosabban mernek beszélni, több idő jut az órán egy-egy gyerekre. A továbblépésnek különbö­ző feltételei vannak. A peda­gógusok önként vállalt több­letmegterhelését jutalmakkal és egyéb módon is honorálni kell. Az újonnan létesítendő laboratóriumok tervét célsze­rű ellenőrizni, ugyanis ha minden elkészülő laborató­rium különböző színvonalú lesz, a már elkészült prog­ramokat nem mindegyikben lehet alkalmazni. A művelő­désügyi osztály javasolta, hogy a nyelvtanárokat tan­folyam keretén belül tanítsák meg az iskolában alkalmazott technikai eszközök kezelésére, ahogyan az például az NDK pedagógiai főiskoláin törté­nik, ahol a hallgatóknak vizsgát kell tenniük az ilyen eszközök kezeléséből. Mar— nek a kopásállóságával és színtartóságával volt baj. A színtartóság hiánya kísértett a divat- és kötöttáruknál, va­lamint a konfekció termékek­nél is. A színtartóság elégte­lenségével „vádolták” — s joggal — a bútorokat, bútor­kárpitokat is, a tartós fo­gyasztási cikkek legsebezhe­tőbb pontja a kevésbé gondos szerelés és a kivitel volt. A tartósított élelmiszereknél többnyire a gyártási techno­lógiát kifogásolta a zsűri. Az Otthon Áruházban de­cember 20-ig tekinthető meg a közérdeklődésre minden­képpen számottartó „kiváló” kollekció, amely irányzatot testesít meg: a kiemelkedően jó minőséget és kivitelt. Harsányi Márta Hat ex libris­kiállítás lesz Hat pécsi grafikus, illetve ex libris gyűjtő vett részt a november 5—8 között Buda­pesten megrendezett XIII. nemzetközi ex libris kong­resszuson. A kongresszussal egyidőben az Ernst Múzeum­ban megrendezett kiállításon Korda Béla, Hoós Elvira és Takács Dezső munkáit lát­hatta a közönség. A kongresszus tapasztala­tait hétfőn délután beszélték meg a Pécsi Kisgrafika Ba­rátok Körének tagjai. A hét­fői élménybeszámolón és megbeszélésen megállapodás született arra vonatkozóan is, hogy a kör tagjai közül ki szerepel önálló kiállítás keretében a Pécsi Kisgaléria kiállító helyiségében. Ezek szerint 1971-ben minden ne­gyedév előtti három hetes időszakban Hoós Elvira. Ker­tes Kollmann Jenő, Korda Béla, Takács Dezső, Varga Antal és Kardos István mun­káit mutatják be. Ezüstvasárnap Vásárlók a Mecsek Áruházban Vasárnap reggel kilenc órakor nyitottak a pécsi ru­házati boltok és áruházak, de még tíz órakor is úgy álldo­gáltak a pult mögött az el­adók, mint árva gyerekek. Bár legalább kipihenhetik az elmúlt napok minden kép­zeletet felülmúló forgalmát, s erőt gyűjthetnek az elkövet­kező hetekre. Mert, hogy mi­lyen összegek cserélnek gaz­dát! * Csongor férfi divatüzlet. Finom és drága holmi a polcokon. A nyakkendő tar­tókon kismillió férfiékesség hivalkodik dús színeivel és Az Építőipari Gépesítő Vállalat beiskoláz 3 hónapos tanfolyamra torony-, lánctalpas és autódaru-keselői munkakörbe dolgozókat. Jelentkezhet minden katonaviselt, egészségi­leg a munkakör betöltésére alkalmas férfi dolgozó, aki a 40. életévét még nem töltötte be, és legalább 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A jelentkezésnél LAKATOS, VILLANYSZERELŐ, GÉPKOCSIVEZETŐ, ÉPÍTŐIPARI KÖNNYÜGÉPKEZELŐ BEOSZTÁSÚ dolgozók előnyben részesülnek. Jelentkezés rövid önéletrajz megküldésével az alabbi címen: BUDAPEST. XX.. SOROKSÁR, MARX KAROLY ÚT 255. — csillagászati áraival. A legolcsóbb nyakkendő 61 fo­rint, s egyiknek másiknak a kelméje mégis meglehetősen gyatrának tűnik. — Van ennél drágább is? — Hogyne kérem. Néhány import nyakkendő megköze­líti a kétszáz forintot — mondja Babocsay Lajos üz­letvezető. — Azért viszik? — álmél- kodom. — Csak legyen elegendő. S mintegy válaszképpen az első vevők egyike, kellemes megjelenésű asszonyka — keze után ítélve munkásnő — kettőt is vesz. A drágá­jának — a drágájából. 13. számú játékbolt. A Kos­suth Lajos utcának ezen a részén csak eddig a játéküz­letig jönnek az érdeklődők. Itt aztán megtorpannak, s becsalogatja őket a kirakat ezernyi kincse. Dávid Zoltánná üzletveze­tő: — Hiánycikk egyedül a já­ték babakocsi, de rövidesen elfogynak a külföldi, felhúz- hatós vonatok is. Ezekből so­ha sincs elég. És kevés ele­mes autót kaptunk... Cipőszalon, szintén a Kos­suth Lajos utcában. A hosz- szú, keskeny bolt egyik ol­dalán dobozhegy. — Visszaküldöm ezeket a csizmákat a Cipőipari Szö­vetkezetnek — mérgelődik Szűcs József boltvezető. — Mert ez mégis tűrhetetlen, hogy olykor milyen árut ad­nak. Tessék nézni... Női csizmák. Áruk: 690 forint. A varrásoknál csú­Ajándék helyett nyán ráncolódnak, bélésük szivacs, úgy dörzsöl mint a smirgli. — Három éve ugyanezek 450 forintba kerültek, tavaly 550-et kértek, s az idén már... Én bevizsgálok minden egyes párat, s visszadobom a rosz- szat. Persze vannak rejtett hibásak, mint ezek — s egy másik kupacra mutat. — A Minőségi Cipőgyár műbőr csizmái. Néhányszor felvet­ték és cserélhetem vala­mennyit. Szétválnak a var­rásnál. A sarok felett... * Tünde női divatbolt. Ti­zenegyre jár az idő, de még mindig kényelmesen szolgál­hatják ki a szállingózó vevő­ket az eladók. Segítségre semmi szükség tehát, noha jó szívvel... Vevőt kérdezek: — A választék bőséges? — Fehér pullóvert kere­sek, de hiába. — Nincs? — Sem nagyobb sem ki­sebb. Brunner Józsefné boltve­zető: — Minden másból hatal­mas a készlet, csak éppen. . Általában a kötött holmik szín-, illetve mérethiányo­sak. A kucsmák és a kala­pok között azonban kedvére válogathat a vásárló, s azok a kis selyem meg más alap­anyagú habkönnyű micsodák is bőséggel kínálják magu­kat. — Mire va: panasz? — Sok harisnyanadrágot hoznak vissza. — Gyenge a minőségük? — Az is igaz, de néme­lyiken meglátszik, hogy va­lósággal lerángatták... — Lerángatták? — Ne értse félre, néha a nők is durván bánnak ezek­kel a finom holmikkal. 4 Centrum Áruház. A tömeg most is nagy. A zsebkendős pulthoz nyomulok és kérek egy olcsót; miért ne legyen nekem is karácsonyom? Tíz forint körül mozog az ára azoknak, amiket látok. — Még olcsóbbat kérek. Az eladónő kissé hűvösen néz. — Néhány éve vettem öt— hat forintért, olyant szeret­nék. — Ez az kérem, csak idő­közben ... — Hét forintos sincs? Kérdésem azonban vissz­hang nélkül hal el, az eladó­nő már messzejár. Amott egy díszdobozos zsebkendőt — da­rabonként huszas, hat darab az annyi mint... — kínál egy tisztes vásárlószándékú vevőnek. * Ülök az írógép előtt és tűnődöm. Mitől ezüst ez a vasárnap? Nos, mii degy. Megcsörgetem zsebemben rézpetákjaimat, s aláírom: Szántó Vasárnap délután három órakor kezdődött meg a Leö­wey Gimnázium átalakított dísztermében a KISZ Köz­ponti Művészegyüttes úttörő csoportjának az a jutalom- műsora, amelyet Pécs város őrsvezetői részére a Pécsi Szabó István Űttörőház a fenti címmel hirdetett és szervezett meg. Mindenekelőtt hadd dicsér­jük meg az életrevaló kezde­ményezést. A zene, az iro­dalom megkedveltetését nem lehet elég korán elkezdeni, és nem lehet elég alkalmat teremteni ilyen célra. Aki már gyermekkorában hozzá­szokik verses-zenés műsorok­hoz és szépségükre lel, bizo­nyos, hogy felnőtt korában is hallgatója lesz hasonló műsoroknak. Amit viszont nem szabad szem elől té­veszteni, hogy csak jó műso­rokkal szabad úttörők elé állni, mert egyetlen egy rossz rendezvénynek is na­gyon nagy a taszító hatása. Ez a műsor jó volt, sikeres volt. Négyszáz pajtás kapott színházi élményt. Éspedig nem felnőtt előadóktól, ha­nem hasonlókorú, igen tehet­séges budapesti pajtásoktól, akiket — nagyon helyesen — a KISZ Központi Művész- együttes mellett működő út­törő csoport gyűjt egybe és készít fel a szereplésekre. Mi­lyen jó volna, ha Pécsett is össze lehetne valahol gyűj­teni a tehetséges úttörő vers­mondókat, zenészeket és tán­cosokat! Aztán ők is, miként a budapestiek bemutathatná­nak ügyes verses-zenés-tán- cos műsorokat azonos korú hallgatóságnak. A megszépült Leöwey-nagyterem, a hajda­ni ifjúsági színház nagyon alkalmas lenne erre. Egy jó zongora hiányzik csupán oda, mert — amint arról meggyő­ződhettünk — a jelenlegi „hanghíjas” pianino már ki­öregedett. A műsort Pere János ve­zette. A szereplőkkel folyta­tott beszélgetéseiből sok min­dent megtudhattunk a köz­ponti úttörő művészeti cso­portokról. A szavalókról azt, hogy szigorú színházi próba­rend szerint dolgoznak, a szó­lista csoportról, hogy tagjai a kulturális szemlék legjobb- jaiból kerülnek ki, a szem­léken fedezik fel őket. A műsorban a Rajkó-zene­kar „Lavotta” zenekara is fellépett. Megtudtuk róluk, hogy évente négyszáz cigány­zenész gyermeke kéri felvé­telét az együttesbe. Ezek kö­zül válogatják ki a legtehet­ségesebbeket és töltik fel a Bihari, Csermák és Lavotta nevét viselő zenekarokat. A látott-hallott szereplő- gárdából néhány nevet külön is kiemelnék — bizonyára ta­lálkozunk még velük külön­böző pódiumokon — éspedig Csiszár Irénét, a 11 éves ..népdalénekes” Talikás Ma­rika nevét, Bodnár Miklósét és Császár Edéét. A rendezők a műsort ka­rácsonyi ajándék helyett szánták, de ajándéknak sem rossz ilyet kapni, illetve meg­hallgatni. (Várnai) *

Next

/
Thumbnails
Contents