Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-15 / 293. szám

WJ9. december IS, DUNANTÜL1 NAPLÓ 3 Este a rajzasztal mellett Milliós tervek társadalmi munkában Baj van u gázolajellátással Fiatalok, nemrég kerültek ki az egyetemekről, tele el­képzelésekkel, az alkotás vá­gyával. Tervezők, építészek, gépészek, szerkesztők, rajzo­lók. Munkájuk nyomán ter­vekké válnak az álmok. Egy­re több olyan ház épül, amely a megálmodástól a kiviteli tervig társadalmi munkában készül — visszhangja mégis kevés, pedig megérdemel­nék ... Bozsa József, a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál dolgozik. Épületgépész. Hét éve végzett Pécsett a Gép­ipari Technikumban, onnan erősáramú elektrotechnikus­ként a Pécsi Tervező Válla­lathoz került egy épületgé­pész csoporthoz. Három év­vel ezelőtt jött át jelenlegi munkahelyére, s tagja lett a jól működő Ifjúsági Társa­dalmi Tervező Irodának. Társadalmi munka? Az el­ső Kolozsvár utcai emeletrá­építések adaptációs tervei, a ledinai KISZ-lakóház, a sik­lósi lakóházak épületgépésze­ti tervezése — ezek meglevő „élő” házak. Az MHSZ Bőr­gyár melletti telephelye szin­tén az ITTI munkáját dicséri és — amire különösen szere­tettel emlékszik — az Építők pinceklubja, melyet teljes egészében ő tervezett. — Egy-egy munka, amire felkérnek bennünket, szép feladatokat, jó lehetőségeket biztosít. Valamennyi terve­zésnél figyelembe kell venni: hogyan a leggazdaságosabb, a legolcsóbb? S a gondolko­dástól a konkrét munkáig mindent munkaidő után. na­ponta két-három órán át ol­dunk meg ... Jelenleg egy pályamunkán dolgoznak. A KISZ hirdette meg a pályázatot, a siklósi KISZ-lakótelep tervezésére. Az építész már elkészült — mondja — most én jövök. A Pécsi Tervező Vállalat negyedik emeletén pauszra rögzí tetten néz farkasszemet velem a Péter utcai KISZ- lakóház homlokzati rajza. — Ez már a második ütem — mondja Üjvári István épí­tészmérnök — az első ütem terveit augusztus végén át­adtuk. 1967-ben végzett a Műegye­temen. Egy évig kivitelező mérnök volt Somogybán, az­tán idekerült Pécsre. Akkor merült fel a Péter utcai KISZ-ház megtervezése — a munkába azonnal bekapcso­lódott. A társadalmi munka már itt is múlttal rendelke­zett: annak idején diszkutá­ltat terveztek — felkérésre — Pécs városa több helyére. Mit jelent számukra a tár­sadalmi munka, szívesen csi­nálják-e? — Munkaidő után sokszor este tízig dolgozunk, de átla­gosan egy-egy munkán napi három-négy órát — mondja. Nem fárasztó? — Időnként már sok ... Az elején vállalja az ember, Ipari kosarak, fonott bútorok gyártását megadott méret szerint VÄLLALJO K. 19*1, l negyedévre. Kaposvári Háziipari Szövetkezei Kaposvár, Május 1. utca 23, szám. Telefon: 11-560, tudja előre azt is, hogy mek­kora teljesítményre lesz szük­ség, de más már a második hét után este fél tízkor a rajzasztal felett görnyedni . ,. Négyen ülnek körülöttem a Baranyaterv tanácstermében. Szintén a társadalmi munká­ról van szó: sorban mondják, hogy mi készült eddig, mi készül jelenleg. KlSZ-szerve- zetük állítja össze a gárdát egy-egy megbízáshoz. Tanul­mányterv készült a közvetlen szomszédjuk, a Zrínyi utca 13. számú ház Helytörténeti Múzeummá alakításához. Itt tartotta hajdan a Szociálde­mokrata Párt gyűléseit, itt tervezték a komolyabb meg­mozdulásokat. A megbízást ebben az évben kapták, há­rom hét alatt elkészültek a munkával... Három építész, statikus, gépész, szerkesztők — közel tizen vettek részt a munkában. Levéltári kutatá­sok előzték meg a tervezést, hisz a ház régi, nincsenek tervrajzok. Erre is vállal­koztak. A tanulmányterv el­készült, kíváncsiak, mikor j kapják a megbízást a kivi­teli terv elkészítésére. Jelen­leg szintén dolgoznak egy tár­sadalmi munkán: a szigetvári vár egyik bástyájában — a Nádasdy-bástyában — sza­badtéri színpadot és nézőteret képeznek ki. Bonyolult mun­ka: műemlékvédelmi szem­pontokat is figyelembe kell venniük. Befutott a megbí­zás a balokányligeti Ifjúsági Park tanulmánytervének el­készítésére is — itt készül majd el... Kistelegdi István 1968-ban végzett, építészmérnök. Mind­járt a Baranyatervhez került ott első munkája a Harkányi Szabadtéri Színpad volt. Je­lenleg egy foghíjbeépítésen dolgozik. Siklóson épül majd 12 lakás, az utcaszinten pe­dig GELKA-szerviz. Jankovics Tibor egy „szo­bában” végzett Kistelegdivel — a Bercsényi utcai kollé­gium lakói voltak — a Kos­suth Lajos utcába tervezett egy épületet, jelenleg — a Komlói ÁFÉÍSZ áruház ter­vein dolgozik. Oltai Péter szintén egy tan­körben végzett velük. Egy évig a KÖZTI-ben dolgozott, utána került a Baranyaterv­hez. Jövő nyáron készül el az orfűi ABC áruház, melynek terveit ő készítette, és jelen­leg a pécsi 1. számú postahi­vatal régi épületének rekonst­rukcióján dolgozik, melyet akkor kezdenek építeni, ami­kor befejezik az új műszaki épület építését. Deák László egy évvel ko­rábban végzett. Félévig ki­vitelező mérnök volt, másfél évig a BUVÁTI-ban dolgo­zott. azóta a Baranyatervnél. A Mohácsi Vegyesipari Vál­lalat új telephelyének terve­zésével „debütált”, jelenleg egy Barcson épülő hattanter­mes szakmunkástanuló iskola tervein dolgozik. * Ök a „társadalmi munká­sok.” Többen is vannak, hi­szen egy tervdokumentáció elkészítéséhez egész kollektí­vára van szükség. Forintra átszámítva: többmilliós érté­kű munkát végeztek — in­gyen. Felépült házaikon még egy tábla sem hirdeti érde­müket: Tervezte a ... válla­lat, vagy iroda kollektívája társadalmi munkában. Pedig ennél is többet érdemelné­nek . .. Kampis Péter Közismert, hogy a fűtési szezon kezdetekor mindig felszökik a gázolaj iránti ke­reslet, s a kis kapacitású ba­ranyai ÁFOR-telepek — a szigetvári és a mohácsi telep például csak egynapi szük­ségletet tud tárolni — ilyen­kor nehezen birkóznak meg az ellátással. Ennélfogva az igények kielégítése ilyenkor soha nem teljesen zavarta­lan. Most azonban nem er­ről van szó, hanem olyan kifejezett és nagy mérvű gázolaj hiányról, ami máris jelentős termeléskiesést oko­zott a mezőgazdaságban, az őszi szántási és szállítási munkákban, s ha nem törté­nik gyors intézkedés, leáll a fűtés a nagy baromfikombi­nátokban, s valamennyi olaj­fűtésre berendezkedett me­zőgazdasági létesítményben. Az elmúlt napokban több termelőszövetkezet vezetője fordult hozzánk segítségért. Törő Lajos, a diósviszlói tsz elnöke elmondotta, hogy most, mikor az őszi mély­szántás a körmükre ég, a gé­peik teljes kapacitással me­hetnének, ha lenne üzem­anyag. de valahányszor Sik­lósra mennek gázolajért, mindig üres hordókkal jön­nek vissza. Bán Ferenc, a Új szokás: pálinkás üveg a „gleitni-tán64 Számvetés a fülpösdaróci 133 nanról Kél és lél nap alatt egy liáz — Kgér a nadrágszáruan „Amivel megbíztak, végrehajtottam“ Befejeződött a nagy újjá­építés. A Baranya megyei Építőipari Vállalat munka­társai is hazatértek már, az a tizenhat pedig, aki a 133 napot végig ott dolgozta le, jutalomszabadságra ment Harkányba. Jakab József, a fülpösdaróci részleg építésve­zetője számára még tart a munka: az adminisztráció rendezése, a költségelszámo­lások, a jövő évre maradt munkák összeállítása... Néhány jellemző szám az ott végzett munkákból: 2500 köbméter felmenő fal, 1900 köbméter alap és lábazati beton, 5770 négyzetméter homlokzati alapvakolat, 11 220 négyzetméter belső vakolat, 3540 négyzetméter fafödém, 6550 négyzetméter tetőfedés. A baranyaiak ösz- szesen 81 807 munkaórát, eb­ben 27 748 túlórát fordítottak az építkezésre. A 133 újjáépí­tési nap alatt 53 házat épí­tettek fel átlagosan 14—15 órás napi munkaidőben. Egy házra 2.5 nap építési idő jutott, valójában az első so­rozat 23 házának átadása ok­tóber 20-án volt, tehát ennyi volt az átfutási idő. Most egy másfajta szám­adásra kérjük a fiatal építés- vezetőt, akinek ez volt az első önálló ilyen nagyobb- lélegzetű munkája. — Hogyan lehetett ilyen rövid idő alatt elvégezni ezt a munkát? — Jó volt az indulás. Az elején jól fogtuk meg a mun­kát és akkor nyertük meg tulajdonképpen november 10- ét, amikor az utolsó házakat is átadtuk. A munkát úgy szer­veztük meg, hogy minden szakmának folyamatosan volt dolga és inkább emberben volt hiány, mint munkaterü­letben. Nagyon jó kollektíva volt együtt. Mindenki tudta, mit, hogyan és főleg: miért! — kell csinálni a hihetetle­nül rossz körülmények kö­zött. Ha úgy nézett ki, hogy valami munkához még né­hány túlóra kell, hogy a kö­vetkező szakma másnap nyu­godtan kezdjen, szó nélkül csinálták. Aki ezzel nem ér­tett egyet, nem maradhatott meg. — A hét-nyolc túlóra sok volt, nem? — Júniusban, augusztus­ban, de még szeptemberben is ragyogóan ment a munka, októberben viszont már kez­dett érződni a fáradtság. — Dolgoztak folyamatosan az emberek, mégsem termeltek annyit, mint előtte. — Ha kitüntetést adhatna, kire gondolna? — Mindenkire. Molnár An­tal kőműves brigádjára, Vass Sándor ács brigádjára, Tur- csics József és Hallgató Imre kubikos brigádjára, vagy a hat bolyi kűművesre ... — Ezek mivel remekeltek? — Egy kétszoba, összkom­fortos háznál másfél nap alatt 42 köbméter falat húz­tak fel alaptól falegyenig, de úgy, hogy még az állványt- is ők csinálták. Olyan ’tempó volt ez, hogy a falubeli segéd­munkások már szinte sírtak a végén. — Sokat hallottunk itthon az árvízsújtotta területek la­kóinak, vagy inkább a lakos­ság egy részének passzív ma­gatartásáról. Találkoztak-e ezzel Fülpösdarócon? — Tény, hogy voltak olya­nok, akik egy téglát sem tettek odébb a portájukon. Voltak olyanok is, akik ve­lünk egyszerre építettek a telkükön egy kis kalyibát, s abban laknak ma is. De vol­tak olyanok is, akiknek a házuk épségben maradt, még­is elmentek dolgozni a bajba­Csatoriialiszlítás — kémiai úton Több éves program kere­teben komplex talajvédelmi, talajjavítási és vízrendezési munkát hajtottak végre a Szentegáti AJlami Gazdaság­ban. Közel 450 kilométer hosszú árokrendszer készült, négy szivattyútelep épült, fel­újították a gazdaság teljes belső úthálózatát. A rekonst­rukció összege 56 millió fo­rint volt. Ez az összeg azon­ban könnyen elvész, ha a létesítmények rendszeres kar­bantartását mellőzik. Külö­nösen sok gondot okoz a csa­tornák gyomosodása. Kétféle­képpen védekeznek ez ellen: fizikai és kémiai úton. Ez utóbbi még csak kísérleti stá­diumban van. Az Eszéki Nö­vényvédő Kutatóintézet végez már április óta kémiai gyom­irtást a gazdaságban. Tegnap délután a Techni­ka Házában dr. Gojko Pivar, az eszéki kutatóintézet tan­székvezető tanara és Ana Skander biológus számolt be eddigi tapasztalatairól. Az előadás előtt, amelyet a Ma­gyar Hidrológiai Társaság pécsi csoportja rendezett — megkérdeztük az eszéki ku­tatókat: Milyen eredménye­ket hozott az elmúlt időszak? — Kísérleteinkhez a szen- tegátiak adtak „gyakorló” te­rületet — mondotta dr. Goj­ko Pivar. — Közel a mi vi­dékünkhöz hasonló talajon dolgozhattunk. Ügy érzem, hogy jó úton haladunk — bár kísérleteinkhez több esz­tendőre van szükség. Ameny- nyiben mód nyílik arra. hogy jövőre is itt lehessünk — örömmel nyújtunk további segítséget magyar kollégáink­nak. Az értekezletre eljött Kassó József is. a Szentegáti Állami Gazdaság igazgatója. —■ Gazdaságunkban folyó kísérletek — bár egyesapásra nem oldották meg a vegy­szeres ároktisztítást, — azt mutatják, hogy jó úton ha­ladunk, érdemes ezzel a kér­déssel foglalkozni — mondot­ta. Bár a vegyszerek hatása az időjárástól nagyban függ — a csapadék sokat ronthat, javíthat —, az eredmények biztatóak. És azon érdemes elgondolkozni, hogy mi a jobb: kaszálni az árokparto­kat, oldalakat nehéz fizikai munkát végezve, vagy egy­szeri beszórással gyomtalaní- tani? És egy dolgot kell csak megtalálni: a legmegfelelőbb gyomirtószert. Ehhez azon­ban nem elég egy nap! Ana Skander így nyilat­kozott: — Négyféle gyomirtószert vettünk vizsgálat alá. Mun­kánkat a zágrábi Export Kemikalija Import — azaz a Vegyianyag Exportáló és Im­portáló Vállalat — finanszí­rozza. Készítményüket pró­báltuk ld — úgy érzem a várt eredmény nem maradt el. jutottakhoz. — Milyen volt a viszony az építők és a falubeliek között? % — Általában jó. Persze, legtöbbször Vigyázni kellett arra, mit mond az ember. Türelmetlenek voltak, nem is nagyon bíztak az ígéret­ben, hogy novemberre elké­szülnek a házak. Sokan kri­tizálták a munkánkat, de úgy, hogy... inkább nyelt egyet az ember és csinálta tovább a dolgát. De azért jó volt a viszony köztünk. Annyira, hogy két munka­társunk onnan fog nősülni. — Szóval a túlóra mellett udvarlásra azért jutott idő? — Mondja, mikor nem jut arra? — Milyen apróságok teszik emlékezetessé ezeket a hóna­pokat? — Talán az egerek. Na­gyon sok volt. Az almatáro­lóban is, ahol előbb volt a szállásunk, meg a kultúrház- ban is. Egyik emberünk egy­szer álmában a fejéhez nyúlt, hát egy egér ugrott ki a haja közül. Egy másik meg tv-nézés közben akkorát ug­rott, hogy azt hittük, valami baja történt. Egeret rázott ki a nadrágszárából... Egértör­ténete, azt hiszem, mind­egyiknek volt. — De volt azért más is? — Persze, a gleitni-fák. Ott az a szokás, hogy ha fel­jutottak a tetőig és kirakják a bokrétát, annyi törülközőt kötnek rá, ahány a kőműves. Most meg megtoldódott ez a szokás egy-egy üveg pálin­kával is. És nemcsak a kő­műveseknél, hanem az ácsok­nál is felkerült a bokréta. Innivaló volt bőven. ö maga 9600 kilométert autózott ebben a 153 napban (20 nap volt a fel- és le­vonulás.) Anyag után. Anyag volt, hiszen az egész ország­ból odaáramlott minden épí­tőanyag. Csakhogy utána kel­lett menni, felderíteni, hogy hol, mikor, mit lehet kapni. — Ha lehetett szép szóval, ha kellett erélyesebb fellé­péssel, de meg kellett sze­rezni, ami kellett. Csak így lehetett biztosítani a munka folyamatosságát, a novemberi határidő betartását. A házak végül elkészültek, a lakók beköltöztek (ame­lyik nem, az maradt a ka­lyibában). az építőket pedig elbúcsúztatták. Mint mondja, egyik oldalon is, a másikon is könnyeztek. Fülpösdaróc nagyot lépett előre. A vá­lyogházak eltűntek, helyükön vízvezetékes, csatornázott há­zak épültek, olyanok, hogy ellentállnak. . No, de ilyen próbára inkább ne kerüljön sor. — Nehéz volt? — ez volt az utolsó kérdés az építés- vezetőhöz. — Nincs nehéz munka. Ha akarja az ember, mindent meg tud oldani. Persze, nem egyedül. Ügy érzeín, amivel megbíztak, azt végre is haj­tottam , Hársfai István mozsgói tsz főagronómuss múlt csütörtökön kijelentette, hogy 39 traktoruk van, ezek kukoricát és fát szállítanak, valamint rétet törnek fel, te­hát szántanak, de az üzem- j anyaguk már csak délután 4 j óráig elég, ha addig nem ; történik valami, leállnak a j traktorok. Ök még soha nem jártak így, hisz saját, elég nagy tárolókapacitásuk van, 1 ezt azonban az ÁFOR két I hónap óta nem tudja feltöl­teni. Mivel nem számítottak ilyen rossz ellátásra, kölcsön adtak a nagypeterdi tsz-nek gázolajat, de Nagypeterd minden igyekezete ellenére sem tudja azt visszaadni, mert nem kap Szigetváron, de még Pécsett sem. A bak- sai tsz a területi szövetség­től kért segítséget, csak hat hordó üzemanyagot kaptak, ha nem történik valami, le­állnak a baromfitelepek fű­tésével, az állomány megfá­zik és tömegesen betegedik meg. A helyzet tehát megye- szerte kritikus. A panaszok nyomán hétfőn sorra meg­kérdeztük a baranyai ÄFOR- kirendeltségeket, mondják el mi van a gázolajjal, mekko­rák a készleteik, mi várha­tó? Szigetvár tároló kapaci­tása 50 ezer liter, készletük a beszélgetés elején 400 liter volt, de akkora sor állt a te­lep előtt, hogy mire befejez­tük, már ki is szivattyúzták. Elmondták, hogy a probléma mér kéthónapos, diszpozíció van, de az olaj nagyon „vé­konyan” jön. Mohácson teg­nap kaptak 60 tonna olajat, s már alig van, úgy megro­hanták őket. A szállítás aka­dozásában ők a MÁV-ot is hibáztatják, a múlt héten egy szállítmányuk kerek egy na­pot vesztegelt Villányban, s emiatt nagyon sok traktor nem jutott aznap üzem­anyaghoz. Csakúgy mint Szi­getváron, itt is elmondották, hogy elsősorban a háztartá­sokat elégítik ki, s csak utol­sósorban a mezőgazdaságot. Az ellátásba átmenetileg a Bolyi Állami Gazdaság is be­segített, amelynek nagy saját tárolótere van. Most azon­ban kimerülőben van ez a lehetőség is. A siklósi ÁFOR. 175 ezer literes tárolójában hétfőn egyetlen csepp gáz­olaj sem volt. Czégény La- josné kirendeltségvezető el­mondotta, hogy napi 52 ton­nás rendelésükkel szemben napi 13 tonnát kapnak, ez az igénynek csak egynegye­dét fedezi, s jóformán mind a háztartásoknak megy. Aki vidéken nem kap ola­jat, az Pécsre jön. Nos, a pé­csi kirendeltségen hétfőn kaptak valamennyit, de ez csak a saját körzet nem I egész egynapi igényét fede­zi, a vidékieket nem tudják kiszolgálni. A kirendeltsége­ket Kaposváron — itt disz­ponálják öt megyére a gáz­olajat — úgy tájékoztatták, hogy Százhalombattán van elegendő gázolaj, de a tar­tálykocsikat az ÁFOR buda­pesti központja egy külföldi szállításra kötötte le, ezért akadozik a belföldi szállí­tás. Felhívtuk a kaposvári ÁFOR-elosztót, ahol Lukács József áruforgalmi osztály- vezető megerősítette ezt mondván, olaj van, de MÁV- tartálykocsi nincs, ezért va­sárnap már országúton kezd­ték meg a finomítóból a szál­lítást. A közeljövőre nézve megtudtuk, hogy 1000 tonna gázolajat adtak fel szomba­ton Záhonynál, amely gép­kocsikon érkezik meg, de ez sem lesz elég. Megkérdeztük a pécsi tsz szövetség illetékeseit, tud­nak-e a problémáról, s mit tehetnek a tsz-ek érdekében. Csötönyi Gyula, a szövetség titkára elmondotta. hogy nemcsak tudnak róla. de már tettek lépéseket is az ügy­ben. Felkérik az ÁFOR-t, hogy elsősorban azoknak a tsz-eknek adjon gázolajat, amelyek fűtik az állattelepe- ket. Persze ebből nem lesz több gázolaj, s a szántó trak ­toroknak üzemanyag. Az ÁFOR abban bízik, hogy mi­előbb beáll a fagy és a me­zőgazdaság igénye azonnal lecsökken az olaj iránt. De hát kinek jó az, ha több tíz­ezer hold föld szántatlanul megy a télbe” —Bné-= * i Mar csak a lakosságot szolgaija ki az At OK A mezögazdasagban sok traktor leállt

Next

/
Thumbnails
Contents