Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-15 / 293. szám
Ara: 18 mié* Világ proletárjai, egyesüljetek? Dunántúli napló XXVTI. évfolyam, 293. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. december 15., kedd Tél és hó N e vegyék rosszízű tréfának, az esztendőkön át ismétlődő sajtótémák újbóli feleanlítéséí. De az első hóvirág, az első májusi cseresznye, az első strandoló lány, vagy az első szüret és a téli karácsonyfa-árusítás mellé mégis csak le kell írni ismételten az első téli figyelmeztetést: készüljünk fel a hideg hetekre és takarítsuk le a járdát. Kár ezen mosolyogni, mert ezek nem is olyan „bagatell” problémák. Ha az emlékezetem nem csal, éppen lapunknak ezen a hasábján volt szerencsém szóvá tenni még a nyári kánikulában, hogy az autóbuszok ablakai — nyilván meghibásodás és nemtörődömség révén — nyithatatlanok, következésképpen a jámbor utas fuldoklik a harminc- egynehány fokos melegben. De azt is megjósoltam — könnyű volt persze — hogy ezek az ablakok viszont télen mégsem zárulnak amy- nyira, hogy az esőnek, huzatnak, hidegnek útját állják. És mit tesz isten, bekövetkezett A 20-as buszon történt — de mondhatnám több más járatra is — azért nem lehetett négy ülőhelyet elfoglalni, mert a félig zárt ablakon behulló esőtől csuromvizessé vált az ülés. Ezzel a busszal másfél hét alatt harmadszor találkoztam, az ablak még mindig megmozdíthatatlan. Nem akarok esküdözni, hiszen bármikor bizonyítható lapunk levelezési rovatánál: a téli hónapokban mennyi panaszlevél érkezik a vasúti kocsik és a kispálya udvari várótermek fűtetlensége miatt. Lehet, hogy az idén nem kapunk egyet sem. Biztos értesülésem van arról, hogy a pécsi pályaudvaron előfűtő berendezést építenek a vasutasok, közöttük KISZ- fiatalok — még hozzá gyakran társadalmi munkában. S ezzel megoldandó a kocsik előfűtése. Tiszteletreméltó cselekedet. D e van itt valami, amiben nem bízom. A hóeltakarításban. „örökzöld” sirám és nem csak Pécsett, hanem a megye többi városaiban, Komlón, Szigetvárott, Mohácson vagy a nagyobb járási székhelyeken úgyszintén: az üzletsorok előtti járdaszakaszon soha nincs gazdája a hónak. Üzlet-üzlet hátán, ahány üzlet, annyiféle vállalat, a vállalatok pedig eddig még nem rendszeresítettek hóhányó embert. És ha némely bolt előtt tisztán is tartják a járdát — ilyen is van! — attól még a járókelő térdig járhat a latyakban a következő járdaszakaszon. Pedig minden fagyos tél, megváltja a maga balesetes járókelőjét, tessék csak megint lapunk baleseti rovatát figyelemmel kísérni. Lesz majd mégint lábtörés, koponyaalapi törés, bokaficam, meg egyebek a belváros síkos járdáin. Lehet, hogy e sorok láttán majd némely jószándékú — de kicsit agresszív — olvasó imigyen kiált fel: „Ha így van, a felelőst húzzák karóba, akasz- szák fel, állítsák fal mellé, vagy legalább is büntessék meg ötven forintra, ha nem ért a jó szóból!” Én az utóbbiban reménykedem. A jó szó hatásában bízom. Még nem esett le a hó, nem is akarom az ördögöt falra festeni. Csak mindez éppen eszembe jutott. Minden esztendő telének küszöbén ez jut eszembe. Rab Ferenc 1971. január elsején Önálló vállalattá alakul a Pécsi Bőrgyár Budapestre érkezett a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere Kádár János fogadta Nyikolaj Patolicsevet Aláírták a magyar—szovjet hússzá lejáratú kereskedelmi és fizetési megállapodást Január 1-től módosul a hazai bőripar szervezete; decentralizálást hajtanak végre, amelynek értelmében az 1963-ban alakult bőripari nagyvállalat három egységre oszlik; önálló vállalati életet kezd a pécsi és a simontor- nyai bőrgyár, míg a budapesti gyárakat és a debrecenit a Budapesti Bőripari Vállalat fogja majd össze. E három vállalat együttesen hívja életre a negyediket; a BIVIMPEX néven az exportáló-importáló közös külkereskedelmi vállalatot. A bőripar 1969-ben nyerte el az önálló export jogot, s míg korábban a kész bőr nem számított jelentős exportcikknek, a piackutatók eredményes munkája következtében az 1968. évi 25 000 dolláros értékkel szemben 1969-ben 1 millió dolláros exportot bonyolítanak le, ez évben pedig ez az érték már jóval meghaladja a kétmillió dollárt. A ruházati sertésvelúrnak van a legnagyobb sikere külföldön, de igen kedvelt az idei esztendő új terméke, a velúr kikészítésű sertéshasítás is. Velúrruházati célokra exportálunk hasított marhabőrt, méghozzá kétféle változatban. Az új vállalatnál, a BIV- IMPEX-nél az előzetes elképzelések szerint évi 3—3.5 millió dolláros exporttal számolnak. Ezt széles körű piackutató munkával kívánják elősegíteni. Ott voltak a hazai bőripar képviselői például az őszi párizsi bemutatón is, ahol nem kevesebb, mint ezer bőrgyár vonultatta fel termékeit. Itt is jelentős sikert arattak a magyar termékek, amelyek iránt a többi között USA- beli, kanadai és japán bőrgyárak képviselői részéről nyilvánult meg élénk érdeklődés. Az export tervezett nagymértékű növekedése egyébként nem rövidíti meg a hazai fogyasztókat. Magyarországon ugyanis a bőr, mint ruházati cikk nem olyan elterjedt mint külföldön. Nyikolaj Patolicsevnek, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterének vezetésével hétfőn szovjet külkereskedelmi delegáció érkezett Budapestre. Nyikolaj Patolicsev látogatásának célja, hogy aláírja a magyar—szovjet hosz- szúlejáratú, valamint az 1971 évre szóló árucsere-forgalmi és fizetési megállapodást. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn fogadta Nyikolaj Patolicsevet, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterét A szívélyes, baráti légkörben folytatott megbeszélésen részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Hétfőn délután a Parlament delegációs termében ünnepélyesen aláírták a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió következő öt évre szóló hosszúlejáratú árucsereforgalmi és fizetési megállapodását, valamint az 1971. évi forgalmat szabályozó jegyzőkönyvet. Az okmányokat magyar részről dr. Bíró József, szovjet részről Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter látta el kézjegyévéi. Az aláírásnál jelen volt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miSzáztizenegy évvel ezelőtt született dr. Zamenhof Lázár Lajos, az eszperantó nyelv megalkotója. Az évfordulóról békegyűlés keretében emlékezett meg a Baranya megyei Eszperantó Szövetség és a Hazafias Népfront vasárnap délelőtt, a Járási Tanács nagytermében. Dr. Zamenhof 83 évvel ezelőtt jelentette meg első, 40 oldalas nyelvkönyvét. Az eszperantó nyelvtől, a nemzetközi nyelvtől az emberek és a népek közti megértés megvalósulását várta. Az eltelt időszak alatt a mozgalom szép fejlődésnek indult. A brit szövetség londoni könyvtárában 30 ezer eszperantó nyelvű könyv címét tartják nyilván. A 2000 eredeti eszperantó nyelvű mű mellett niszter, Vályi Péter pénzügyminiszter, Baczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Karádi Gyula, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese, Böjti János külügyminiszterhelyettes, továbbá gazdasági életünk több vezető képviselője. Jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. 6000 fordítás és számos szótár, nyelvkönyv látott napvilágot. A békegyűlés keretében felléptek az Anna utcai óvodások, a legfiatalabb eszpe- rantisták is, akik eszperantó nyelven „iskolásdit” játszottak. A műsorban szereplő HVDSZ népi táncegyüttes egyébként vállalta, hogy jövőre eszperantó dalokból állít össze műsort. Az ünnepséggel egyidőben eszperantó könyvkiállítás és vásár is nyílt. A jelenlévő eszperantisták kivétel nélkül kötelességüknek érezték, hogy eszperantó könyvet vásároljanak. Az ünnepség befejezéseképpen a közeli Eszperantó parkban megkoszorúzták dr. Zamenhof emléktábláját. A fő veszély a jobboldali opportunizmus — de óvakodni kell a szektás elszigetelődéstől is Nyilvánosságra hozták a Csehszlovák Kommonista Párt Központi Bizottsága ülésének határozatait Száztizenegy éve született Zamenhof Eszperantisták békegyűlése Vasárnap nyilvánosságra hozták a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága december 10-én és 11-én megtartott ülésének határozatait. Az ülésen az alábbi dokumentumokat vitatták meg: a CSKP 13. kongresszusa után a pártban és társadalomban kialakult válság tanulságai, jelentés a tag- könyvcsere lebonyolításáról és eredményeiről, jelentés a Központi Bizottság elnökségének és titkárságának a júniusi plenum óta kifejtett tevékenységéről, határozat a pártegység időszerű kérdéseiről. Megtárgyalták továbbá a CSKP KB elnökségének tájékoztatását a népgazdaság idei fejlődéséről, a jövő évi népgazdasági terv alapvető feladatairól, az ötéves terv előkészületeiről és a csehszlovák föderációs államjogi elrendezésben végrehajtandó részleges módosításokról. A Központi Bizottság megvitatta ezenkívül a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé berlini ülésszakának következtetéseit, s egyetértését nyilvánítja a csehszlovák delegáció álláspontjával, valamint az ott elfogadott dokumentumokkal, amelyek — mint hangsúlyozza — további jelentős mértékben hozzájárulnak Európa és az egész világ békéjéhez. A Központi Bizottság jóváhagyta a csehszlovák külNagyteljesítményű pernyeleválasztó berendezést készítenek NSZK megrendelésre a Cserkúti Gépjavító Vállalat szigetvári üzemében. A filter súlya meghaladja a hatszázhetven tonnát, értéke pedig a tizenhárommillió forintot. A jövő év tavaszára elkészülő filterhez ez év végéig két és fél millió forint értékű vasszerkezeti elemeket gyártanak le a szigetvári üzemben Szokolai felv. r Évad helyett naptári évet Változás Pécs város közművelődési tervezésében politika eddigi tevékenységét, valamint a nemzetközi kommunista mozgalomban kifejtett tevékenységet. Kádervonatkozásban a plé- num az alábbi intézkedéseket hozta: más megbízatásával kapcsolatban Frantisek Pencet felmentette a CSKP KB titkára a titkárságban betöltött tagsági és a KB mezőgazdasági bizottságának elnöki funkciójából. Jóváhagyta Oldrich Svestka megválasztását a Központi Bizottság titkárának és a titkárság tagjának funkciójába, s egyidejűleg felmentette a CSKP KB cseh irodájának titkári megbízatása alól. A Központi Bizottság megerősítette Oldrich Cemik kizárását a CSKP tagjainak sorából. A Központi Bizottság az 1971-es népgazdasági terv fő alapelveiről szóló határozatában többek között megállapítja, hogy teljes mértékben helyesnek bizonyult az a tavaly májusban elfogadott irányvonal, amely a fenye(F oly tatás a 2. oldalon.) 1971. január 1-től Pécsett naptári év szerint tervezik meg a kulturális intézmények feladatait, munkáját. A korábbiakban ugyanis az oktatási évvel párhuzamosan — ősztől a következő év őszéig — művelődési évadot terveztek a népművelők. Ennek voltak előnyei. Ám a közös munkát, a közös távlati feladatok kimunkálását mind jobban zavarta, hogy az állami költségvetési szervek naptári években gondolkoztak, terveztek. Ezen túl sok szervezési problémát okozott l ais, hogy a tervkészítések időszakában a nyár második felében az ebben illetékesek többsége még szabadságon volt. A korábban sok pénzügyi tervezési vitát, problémát okozó különbséget január el- ! sejével megszüntetik. A közművelődés feladatainak tervezését biztosabb és a költségvetési évvel párhuzamos alapokra helyezik, (összhangban a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elképzeléseivel, ahol hasonlóképpen intézkednek.) Az új tervezési módszer jelentős az ötéves távlati tervezés szempontjából is. Ezenkívül a naptári tervezésre való áttérés alapján a nyári idény is — amelyet eddig sokan eleve holt idénynek tekintettek — szerves része az egész évi közművelődési tervnek. Az intézkedés végrehajtá- ! sát háromhónapos előkészítő munka vezette be. 1971-ben tehát egész éves, naptár szerinti terv alapján folyik a munka Pécs öt nagyobb tanácsi művelődési intézményében és a kisebb művelődési termekben. Ipartelepítés Baranyában Eser új munkahely falvakban Országosán is úttörő kezdeményezést valósítottak, meg a baranyai fogyasztási szövetkezetek: kisüzemeket telepítettek az iparral nem rendelkező falvakban. Jelenleg már csaknem húsz jelentősebb szövetkezeti üzem működik megyénkben és ezek mintegy 170 millió forint értékű különféle árucikket állítanak elő ez év végéig. Az ipartelepítés során több mint ezer új munkahelyet teremtettek a falvakban — elsősorban ott, ahol eddig semmiféle ipari tevékenység nem folyt —, s főként lányokat és asszonyokat foglalkoztatnak, azokat akiknek a mezőgazdaság már nem tudott munkát adni. A kisüzemek többnyire helyi alapanyagok felhasználásával olyan termékeket készítenek, amelyek hiánycikkeknek számítanak és a nagyüzemeknek nem lenne érdemes a gyártásukkal foglalkozni. A baranyai szövetkezetek ipari tevékenységének össze- I hangoláséra és fejlesztésére közös vállalkozás alakult Pécsett. A vállalkozás biztosítja a nyersanyagot a falusi üzemek részére és egyben gondoskodik a termékek értékesítéséről. Új üzemet alapít a közös vállalkozás is. Most készítik elő az eddigi legnagyobbat. Megvásárolják a volt hidasi bánya üzemépületeit és ott bútorgyárat rendeznek be. i *
