Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-14 / 267. szám

MW. november 14. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 Tizenhat ország mutatta be termékeit In tér gr a fika, 19 70 Az Ernst Goos Gyár szedőtermi berendezései őszi napsütésben, a főút­vonalakon szalag-transzpa­rensekkel, színes plakátokkal fogadta október végén Zág­ráb az INTERGRAFIKA ki­állítására érkező vendége­ket. A jugoszláv grafikusok szakszervezete 100 éves fenn­állásának tiszteletére rende­zett első nyomda- és faipari kiállításra tizenhat ország hozta el termékeit. A zág­rábi vásárváros egyharma- dát nyomdaipari gépek, be­rendezések, üzletkötő és in­formáló irodák foglalták el. A legtöbb gyár üzem köz­ben mutatta be gépeit. Az INTERGRAFIKA, 1970 kiállítás természetesen első­sorban a szakma érdeklődé­sét keltette fel, de végigjár­va pavilonjait, látható volt, hogy egyben a lakosság és a külföldi vendégek kíváncsi­ságát is kiváltotta. Reggeltől estig özönlöttek a látogatók, hogy az őszi vásárt követő, speciálisan szakmai jellegű bemutatót is megtekintsék. A látogatók elsőként a CO- META gyár információs iro­dáját ostromolták meg, ahol ízléses, négyszínű, kézben hordozható dobozocskákat ajándékoztak, melyekbe az­után nagyszerűen lehetett gyűjteni á szebbnél szebb prospektusokat, a különböző offset-gépeken, helyben nyo­mott plakátokat, reproduk­ciókat, színes képeslapokat, fóliás-nyomású levelezőlapo­kat, a legkülönbözőbb színes csomagoló anyagokat, kar­tondobozokat, és a gyereklá­togatók fejéről nem hiányoz­hatott az ott készített kar- tonkalapocska sem. A szakma értői, de a laikus látogatók is arra voltak kí­váncsiak: milyen újdonsá­gokkal szolgál a kiállítás, mit mutat be a nyomdaipar technikai és műszaki fejlő­déséből, hogyan állítják elő a legkülönbözőbb színesnyo­mású könyveket, folyóirato­kat, plakátokat, újságokat? Akik végigjárták a hatalmas csarnokokat, a kiállító cégek jóvoltából sok érdekes is­meretet szerezhettek. Nem célja írásunknak, hogy szakmai jellegű érté­kelését adjuk az INTER­GRAFIKA kiállításnak, in­kább csak néhány olyan érdekességre hívjuk fel a fi­gyelmet, mely betekintést enged a nyomdaipar techni­kai fejlődésébe. Hiszen sok­szor kérdezik meg szerkesz­tőségünktől is az olvasók, hogy néha miért csúnya la­punk nyomása, miért olvas­hatatlanok a címek, miért maszatosak a képek, mikor lesz szebb, ízlésesebb a lap előállítása, lehetséges-e, hogy napilap is többszínnyomás­ban, színes melléklettel je­lenjen meg? Jogosak ezek a kérdések, és az igényelt fej­lődés lehetőségeire is vá­laszt adott az INTERGRA­FIKA. Azok a nyomdaipari eljárások, gépek és felsze­relések, melyeket bemutat­tak, maradéktalanul megfe­A NEBITYPE olasz címsor- öntő-gép lelnek ezeknek az igények­nek. Az Emst Goos szedőtermi berendezések speciális gyá­rának kiállítóhelyiségében a nyugatnémet gyár bécsi le- rakatának képviselői adtak tájékoztatást azokról a mo­dern szedőtermi berendezé­sekről, melyeknek egy ré­szét mutatták csak be. A gyár negyven éve állít elő szedőtermi berendezése­ket. Az általuk készített be­rendezések célja, hogy meg­könnyítse a szedőtermi fizi­kai munkát, elősegítsék a legjobb munkaszervezést, biztosítsák a magasfokú egészségvédelmi feltételeket. Ennek érdekében a nehéz ólomformák mozgatását könnyen kezelhetőén oldot­ták meg, megfelelő helyet biztosítanak a kész formák, szedések tárolására, az emel- getések helyett a könnyű, műanyagszekrények görgő­kön való mozgatását biztosí­tották, a műanyaszekré- nyek, anyagtárolók könnyű tisztítását biztosították. Mint képünkön is látható, valóban ízléses, tiszta, praktikus sze­dőtermi berendezéseket ál­lítanak elő. Sok látogató érdeklődését keltette fel a kiállítás terü­letén működés közben be­mutatott NEBITYPE nevű olasz gyártmányú címsor­öntő gép. A gép, a kiállítók tájékoztatása szerint kb. 30 féle betűtípusból, különböző nagyságokban és szélességek­ben képes címsorok szedé­sére. Lehetővé válik, hogy könyvek, propaganda kiad­ványok és újságok címso­rait egyszeri használat után eldobják, illetve újra beol­vasszák, ezáltal biztosítható, hogy minden címsor tökéle­tes, kiválóan olvasható mi­nőségű. A sorszedésen kívül díszítőelemek, különböző vo­Monde-t is. A WIFAG OFV offset-rotációs újságok, színes mellékletek, magazinok nyo­mására alkalmas, váltakozó számú színnyomással: vagy egy oldalon 4, vagy oldalan­ként 2—2, vagy egy oldalon 1 és másik oldalon 3 szín nyomására alkalmas. Az an­gol Goss Suburban offset nyomógép óránként 25 ezer, 24 nagyformátumú oldalt nyom, közép- és nagypél­dányszámú napi- és hetila­pok nyomására alkalmas fe­kete és színes kivitelben. A Gass Metro-Offset maximális teljesítménye 60 ezer példány, óránként. Három, egymással összekapcsolható rendszerből áll, mely tökéletes újság­előállító rendszert alkot, fe­kete és színes előállításra egyaránt alkalmas. És végezetül: az egyik te­remben, mint egy végelátha­tatlan acélkígyó tekerődzött a FERAG svájci gyár transpor- tőre, mely karmos fogaskarú láncrendszerével . szállítja, számlálja, osztályozza, egy­behúzza a kinyomott újságo­kat. Nagy öröm lenne, ha a Pé­csi Szikra Nyomda közeli fel­újítása során lehetőség nyíl­na néhány korszerű, a kiállí­táson is látott nyomdagép, vagy nyomdaipari felszerelés beszerzésére és munkábaállí- tására! Mitzki Ervin Amíg egy hír eljut a lapokhoz... Hogyan dolgozik az MTI? nalak öntésére is alkalmas a gép. • A képnyomás tökéletesíté­sének előfeltétele a megfe­lelő nyomdai fényképezőgé­pek beállítása. Több gyár is jelentkezett a kiállításon olyan korszerű fűtőberen­dezésekkel, melyek biztosít­ják, hogy megfelelő eljárá­sokkal, kiváló minőségű, többszínnyomású képeket le­hessen nyomtatni. Különö­sen a nyugatnémet Klimsch és az olasz Bancolini gyárak fényképezőgépei keltettek nagy érdeklődést. Sok nyomógépgyár mutat­ta be termékeit. A legna­gyobb területen a nyugat­német Heidelberg gyár állí­tott ki különböző típusú és méretű nyomógépeket. Ezek között láthattuk a fólianyo­másra alkalmas gépük egyik típusát, több olyan gépet, mely a vásár időtartama alatt négyszínnyomású pros­pektusokat, reprodukciókat állított elő. A gyár gépei automatizáltak, színfedési pontosságuk teljesen meg­bízható, kiváló minőségű ter­méket állítanak elő. Hason­lóan a legtöbb nyomógép­gyár színnyomó gépeihez ezek is offset eljárásúak. Ennek az eljárásnak a lé­nyege, hogy a nyomat a le­meznyomóformáról nem köz­vetlenül, hanem egy közbe­iktatott, gumikendővel bo­rított hengerről kerül a papírra. A nyomóforma több­nyire horganyból, vagy más könnyűfémből készül, újab­ban filmet is alkalmaznak. Sima, szemcsés és kartonpa­pírra, fóliák nyomására is kiválóan alkalmazható ez az eljárás. „Csodás pénzkereső” — mondta az egyik tulajdonosa az NDK gyártmányú Plané­ta-Brillant gépről, melynek érdemei közé tartozik, hogy óránként 11 ezer ív nyomásá­ra alkalmas, teljesen automa­tikus. A ROLAND offset- nyomógépgyár a kiállításon a Roland Ultra nevű gépegy­ségét mutatta be. Ez az ív­nyomó gép a vékonyabb mi­nőségű papíroktól kezdve a kartonokig 1—2—4 és 6 szín nyomására alkalmas, legna­gyobb nyomófelülete 110x160 cm, kiváló nyomópontosság­gal és színfedéssel rendelke­zik. A König és Bauer cég mutatta be a Koebau-Rapida III. automata offset gépet, mely óránként 8 ezer, maxi­málisan 72x104 cm nyomófe­lület, 1—2 és 4 szín nyomá­sára alkalmas. A két utóbbi típus érdekessége, hogy a színek száma a gépegységek számának növelésével érhető el. Több újságnyomó gépet gyártó cég is, elsősorban ké­pekben, prospektusokban, makettek segítségével mutat­ta be a kiállításon legújabb újságnyomó rotációs gépét. A WIFAG svájci cég a ha­gyományos magasnyomású rotációsai mellett bemutatta offset rotációs gépeit is. A 32 méter hosszú, több szín nyomására alkalmas, 6 gép­egységből álló, teljesen auto­matikusan vezérelt magas­nyomó gépe, tizenkét oldalas újság nyomása esetén órán­ként 240 ezer példányt állít elő! Többek között ezen a típusú gépen nyomják a Le A WIFAG OFV újságnyomó offset-rotációs Az újságolvasó, a rádió- hallgató és a televíziónéző naponta találkozik olyan in­formációkkal, amelyek így kezdődnek: a Magyar Táv­irati Iroda jelenti... Lapja­inkban számos hír és tudó­sítás végződik ezzel a szig­nóval — MTI. Azt viszont már kevesen tudják, mi van a három betű mögött, mit csinál és hogyan dolgozik a Magyar Távirati Iroda. Magyarországon ez az egyetlen hírügynökség mű­ködik — más nagyobb or­szágokban kettő vagy több is. Két fővárosi gyors­író alapította 1890-ben Buda­pesten az első önálló ma­gyar hírszolgálati szervet. Korát tekintve tehát méltó helyet foglal el a világ nagy hírügynökségei — a szovjet TASZSZ és a francia AFP, az angol Reuter és az ame­rikai UPI, a japán Kyodo és a nyugatnémet DPA — között. Gyakorta megkérdezik, hogy mitőJ távirati a Táv­irati Iroda. S joggal, hiszen az MTI munkatársai is leg­feljebb csak magánszemé­lyekként adnak és kapnak táviratot, munkájuk során a legkorszerűbb hírközlési esz­közök állnak rendelkezé­sünkre: telefon, telex, rádió, képtáviró, adó-vevő berende­zés stb. A magyarázat egy­szerű — 90 évvel ezelőtt és még egy ideig táviratokban juttatták el az MTI hazai és külföldi tudósítói a sürgős információkat a hírügynök­ség budapesti központjába. Az MTI napjainkban 170 újságírót, 40 fotoriportert al­kalmaz, népes fordítógárdá­val rendelkezik és a munkát jól képzett műszakiak segí­tik. Tevékenysége igen sok­rétű. Negyven hírügynökség­től naponta mintegy 30 000 sornyi anyagot kap és szer­keszt. A világsajtó 400 új­ságját és folyóiratát kíséri figyelemmel és dolgozza fel. Kiadványai közel három és félezer szervhez jutnak el az országon belül. Az MTI fontos feladata, hogy széleskörűen és ponto­san tudósítsa a belföldi ese­ményekről a hazai közvéle­ményt. A belföldi hírszolgá­lat elsődleges feladata a bel­politikai események tudósí­Az MTI belföldi hírszolgá­lata az egész országot" át­fogja. Minden megyeszékhe­lyen van szerkesztősége, Pé­csett már több mint ötven éve. Munkatársai telexvona­lon továbbítják a központba az országos érdeklődésre számot tartó információkat, innen pedig folyamatosan jut el a lapokhoz, a Rádió­hoz, a TV-hez. A Magyar Távirati Irodá­nak az is kötelessége, hogy a magyarországi események­ről szóban és képekben tu­dósítsa a külföldi hír- és képügynökségeket, továbbá információs jellegű cikk- és képanyaggal lássa el a társ­irodákat, a magyar külkép­viseletek sajtóirodáját. Az MTI másik fontos fel­adata, hogy a hazai sajtót A Magyar Távirati Iroda új nagyterme — hírek, cikkek és fényké­pek útján — gyorsan és sokrétűen tudósítsa a nem­zetközi élet eseményeiről. Kiterjedt kapcsolatai révén a világ legtöbb jelentős hír- szolgálati irodájával és képszolgálatával együttmű­ködik. A szocialista hírszol­gálati irodákkal folytatott adásokat-vételeket megköny- nyíti az a nemzetközi telex­kábel, amely Varsó — Berlin, Prága — Budapest — Buka­rest — Szófia vonalon egész nap folyamatosan működik. A külpolitikai hírszolgálat hajnaltól hajnalig kíséri fi­gyelemmel, hogy mi történik a világban. Megállás nélkül ömlik a sok forrású nemzet­közi híranyag. Ezek nagyobb része hírügynökségek és rádió- állomások anyagából szár­mazik. A többit az MTI ti­zenöt országba akkreditált állandó tudósítói adják. A Magyar Távirati Iroda fényképszolgálata (INTER- FOTO MTI) gyorsan és kor­szerűen illusztrálja a világ eseményeit. A telefoto segít­ségével a történés után 5—10 percen belül képanyaggal is tájékoztatja a sajtószerveket, a TV-t. Képtávírón, rádión és légipostán havonta átla­gosan több mint 6000 fény­kép érkezik. A hírszolgálat korszerűsí­tése, gyorsítása érdekében egy évvel ezelőtt tért át az MTI a nagytermes szerkesz­tőségi rendszerre, amely Eu­rópa egyik legkorszerűbben felszerelt és legjobb munka- körülményeket biztosító szer­kesztőségi nagyterme. A 750 négyzetméter alapterületű, impozáns látványt nyújtó helyiség falait különleges szigeteléssel látták el, hogy ne verje vissza a hanghul­lámokat, ugyanakkor nyújt­sanak védelmet a külső zaj ellen. Az anyagok hangta­lan telexgépeken érkeznek. A telefonok itt nem csenge­nek, hanem optikai jelzőbe­rendezéssel működnek. Hajnal Lajosné

Next

/
Thumbnails
Contents