Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-14 / 267. szám
1978. november 14. DUNANTÜLI NAPLÓ YB-ülés Meghosszabbítják a gerincvezetéket Pécs város Tanácsának végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén ismét több közérdekű döntést hozott. A tervosztály előterjesztése nyomán megvitatták a Szigeti városrész alapközmű, víztároló és vízellátás beruházási programjának módosítását. Az eredeti tervet tavaly júliusban hagyták jóvá. Az eltelt idő során azonban kiderült, a tervezettnél hosz- ■zabb gerincvezeték építése szükséges, mert ez biztosítja majd az ott létesülő új lakónegyed vízellátását is. A vb elfogadta a módosítást: a pótmunka mintegy két és félmillióba kerül, míg a gerincvezeték teljes megépítése csaknem 27 milliós beruházást igényel. A befejezési. határidő változatlanul a jövő év decembere maradt. A Képcsarnok Vállalat már tavaly azzal a kéréssel fordult Pécs tanácsához, hogy járuljon hozzá a Kossuth Lajos utcában felépülő, bemutatótermet valamint műteremlakásokat magába foglaló ház létesítéséhez. A Pécsi Tervező Vállalat kapott megbízást tanulmánytervek készítésére. A tervek alapján már megkötötték a szerződéseket Eszerint a Képcsarnok csaknem 3 milliót ad; Pécs pedig másfél millió forinttal járul a létesítmény költségedhez. A létrejött megállapodásokat tegnap jóváhagyta a vb. Így rövidesen, már a jövő évben megkezdik a munkálatokat. Az épület földszintjén 420 négyzetméteres bemutatóterem lesz. Az első emeleten két lakást, míg a másodikon két műterem-lakást alakítanak fcL Országgyűlési képviselőink a megyei tűzrendészeti parancsnokságon A Baranya megyei Tűzrendészeti Parancsnokságra látogattak tegnap megyénk országgyűlési képviselői. A találkozón részt vett dr. Farkas György vezérőrnagy, a tűzrendészet országos parancsnoka, Megyaszai József, az MSZMP Baranya megyei bizottságának osztályvezetője. A képviselőket és a vendégeket Kosteleczky Sándor alezredes, megyei parancsnok köszöntötte és tájékoztatta a megyei tűzoltóság és tűzrendészet fejlődéséről és távlati terveiről. Beszélt arról a szervezett és fegyelmezett munkáról, melyet az állami és önkéntes tűzoltók végeznek mind a tűzesetek megelőzésében, mind a tűzoltásban és a műszaki mentésekben. A tűzoltók jelentős gazdasági értéket védenek. A 600- nál több ipari üzem, a 100- nál több termelőszövetkezet, az állami gazdaságok, erdőgazdaságok és a kereskedelmi létesítmények ezrei állnak „védelmük” alatt úgy, hogy évente ellenőrzik helyszínen a tűzrendészeti szabályok betartását, és ha szabályszegést találnak, élnek hatósági jogukkal, bírságot szabnak ki a vétőkkel szemben. A tűzoltóság szakvéleményét igénylik a tervező mérnökök is egy-egy létesítmény megtervezésénél. 1969- ben 1600 esetben, 1970-ben 766 létesítménynél kérték szakértői véleményüket. Az állami tűzoltók segítői a lelkes önkéntesek. Számuk Baranyában mintegy tízezerre tehető, ök a megelőzésben nyújtanák nagy segítséget, de ott vannak, amikor tüzet kell oltani, vagy amikor j műszaki mentésre — árakba ízek cseréje Vendégszakácsok a Napsugárban A Baranya «negyei Vendéglátó Vállalat és az NDK-beli heringsdorfi vendéglátó mindkét féJ számára egyaránt hasznosnak bizonyuló kapcsolatot létesített egymással. Három hónapos időtartamra hét baranyai felszolgáló utazott a német vállalathoz, b tegnap írták alá a két vállalat igazgatói a jövő évi szerződéseket. Már december elején két német szakács érkezik Baranyába. Előreláthatóan a harkányi Napsugár konyhájában dolgoznak majd: az ottani idegenforgalom, s a különösen sok német turista speciális igényeit elégítik ki ilyenformán. A szakácsokkal együtt felszolgálók is jönnek. A most megkötött szerződés csereüdültetéssel is foglalkozik. Elsősorban a két vállalat kis fizetésű beosztottainak akarják ilymódon lehetővé tenni az olcsó külföldi pihenést. A magyarok a tengerparton, míg a német vendégek főként Harkányban és Pécsett töltik szabadságukat. A szerződések aláírása után Görcs Károly igazgató fogadást adott a HO-Gaststätten Betrieb igazgatója, Edmund Kraust tiszteletére. Ez alkalommal elmondotta a vendég, hogy sajnos ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, mint a magyar vállalat. Részben a munkaerőgondok hátráltatják a tervteljesítésüket, másrészt nehéz feladatnak bizonyul a régebbi egységeiket ufyanarra a színvonalra emelni, mint amelyen az újak vannak, noha sokkal nagyobbarányú anyagi támogatást kapnák az államtól, mint a baranyi vendéglátó. Igen nagy sikerük van a magyar felszolgálóknak. Azokban az üzletekben, ahol — Az ŐRI rendezésében november 18-án a Nemzeti Színház- ) ban fellép, az Illés együttes a Tolcsvay trió közreműködésével. Az október 29-én elmaradt két hangverseny november 18-án a Liszt-teremben lesz, a jegyeket átcseréljük. (x) a magyarok dolgoznak, ugrásszerűen ■ megnőtt a forgalom. Kitűnő szakemberek, akiktől sokat tanúinak a német kollégáik. A Fegyverbarátság hadgyakorlat vezérkarának egyik fogadásán is a magyar felszolgálókat tették meg szervizmestereknek, s a hadgyakorlat parancsnoki kara a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a felszolgálók munkájáról. A német vállalat egyébként — éppen a sikereken felbuzdulva — egy speciális magyar étterem felállítását tervezi. Amíg a német szakácsok és felszolgálók beletanulnak, magyar kollégáik irányítása alatt dolgoznak. A magyar étterem létrehozására már a jövő év közepén sor kerüL borult traktor kiemelésére — kerül sor. A tűzkárstatisztika adataiból következtetni lehet, hogy a megelőzés érdekében kifejtett ellenőrző munka, propaganda, felvilágosítás eredménnyel járt. Az 1969-es évben 332 tűzesetet jelentettek. A keletkezett — becsült — kár értéke 5 millió forint. Ebben az évben 224 esethez vonultak ki korszerű motoros fecskendőikkel, szerkocsijaikkal. Népgazdasági ágakra bontva csökkent a tűzesetek száma az iparban, javulás látszik a mezőgazdaságban — ez a jól képzett tűzrendészeti előadók beállításának kedvező következménye. Emelkedett viszont a közlekedési balesetekből származó tűzesetek száma. Bár jelentéktelen (1969-ben 20, 1970-ben 22) a növekedés, inkább a fokozódó veszélyt kívánjuk aláhúzni, ami személygépkocsik és teherjárművek szabálytalan közlekedéséből adódhat. A tűzrendészeti szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy a lakáskultúra növekedésével, az olajtüzelésű, vagy villamos árammal fűtött kályhák sugárzó hője — az előírások be nem tartása esetén — tűzveszélyt rejt magában. A tűzkárstatisztika a keletkezési okoknál a nemtörődömséget jelöli meg első helyen. A nyílt láng használat, a dohányzás ott, ahol az nem kívánatos, vagy tiltott, vagy a felügyelet nélkül hagyott gyermek gyufával játszadozása, sajnos több esetben volt már a pusztító lángok előidézője. A képviselők közül Pila- szanovich Imréné, az állami és az önkéntes tűzoltók fokozott megbecsülésének, társadalmi elismerésének adott hangot. Halasi Lajosné a tűzoltók erkölcsi elismeréséről érdeklődött Szabó Mátyás a szabálysértőkkel szembeni bírságolás helyességét húzta alá. Dr. Farkas György vezérőrnagy többi között a tűzoltó laktanyák építésének gondjairól beszélt Kérte, hogy a helyi tanácsok saját erőforFÍLMGY ÁR FILMFORGATÁSHOZ KERES GDI 1940 év körüli autóbuszt „Film” jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe rásaikból adjanak segítséget a létesítmény megvalósításához. Beszélt arról is, hogy a gépjármű-fecskendők utánpótlása nem biztosított, a hazai ipar ilyet nem készít. Ez nem csak Baranyának, de az egész országnak gondot okoz Dr. Szabó József ország- gyűlési képviselő javasolta, hogy az Országgyűlés egyik ülésszakán nyújtsanak be interpellációt a kohó- és gépipari miniszternek címezve, s ebben kérjék a tárca vezetőjét, vagy a hazai ipar gyártson tűzoltó felszereléseket, vagy a szocialista országokkal történő kooperációval biztosítsák a szükséges, nélkülözhetetlen gépi felszereléseket, berendezéseket. A tájékoztató, majd a hozzászólások után a tűzoltók korszerű bemutatót rendeztek a képviselők és meghívottak részére. N. I. A Közgazdasági Társaság kereskedelmi szekciójának vitaülése Áruházakat Pécsre! Megyénk és Pécs kereskedelmi szakemberei, vállalati igazgatók, főkönyvelők, közgazdászok részvételével került sor tegnap délután a Technika Házában a Köz- gazdasági Társaság kereske-. delmi szekciójának vitaülésére. A negyedik ötéves terv kiskereskedelmi hálózatfejlesztésének koncepciójáról Kamarás Sándor és dr. Bőbei Hubert tartott vitaindítót. Ismertették a Megyei illetve Városi Tanács által jóváhagyott célkitűzéseket, ezzel mintegy társadalmi-szakmai bírálat alá vetették a fejlesztési elképzeléseket. Érdekes módon a valóra- váltás legkevésbé sem anyagi okokon múlik majd, hanem azon, hogy sikerül-e az építőipari kivitelezőket kellően aktivizálni a nagyarányú, s egyre égetőbben jelentkező fejlesztés kivitelezésére. Egy évvel korábban készül el a Metró A SZOT székházában pén- i teken délután írták alá a kelet—nyugati Metro második szakaszának határidő előtti felépítésére kötött szocialista együttműködési szerződést a munkában részt vevő tíz legnagyobb vállalat párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői. Előzőleg termelési tanácskozáson beszélték meg a vállalatok dolgozói a közös felajánlást, amely szerint az MSZMP X. kongresszusának tiszteletére egy évvel hamarább, 1973 vége helyett 1972 végére megépítik és üzembehelyezik a Metró teljes kelet—nyugati vonalát. Ismeretes, hogy a Deák térig húzódó első szakaszt 1970. december 31. helyett április 2-án adták át. A Deák tér és a Déli pályaudvar közötti második szakasz munkálatainál tehát ezt a háromnegyedéves előnyt újabb negyedévvel növelik. Az ünnepélyes aláírásnál Pandurovics József, a Szak- szervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára hangsúlyozta, hogy a felajánlás teljesítésének megvannak a reális lehetőségei. Hídvégi Károly, a „Metró Budapesti Földalatti Vasút” igazgatója felhívta a szerződést aláíró vállalatok vezetőinek figyelmét: a Metró teljes kelet—nyugati vonalának határidő előtti üzembehelyezése szükségessé teszi, hogy az állomásokhoz csatlakozó felszíni létesítmények is előbb készüljenek el. így a Batthyány tér, a Moszkva tér és a Déli pályaudvar környékének rendezését is meg kellene gyorsítani. Az Expressznél betelt a torinói létszám Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda pécsi ki- rendeltsége csoportos utazást szervezett a torinói Dózsa-meccsre. A vártnál is nagyobb érdeklődés nyilvánult meg az út iránt, s a fiatalokon — azaz a harminc éven aluliakon — kívül az idősebb korosztály képviselői is tömegesen jelentkeztek. Megkérdeztük az Expressz- kirendeltség vezetőjét, Horváth Ilonát, végül is hányán lesznek a szerencsések? — Mindössze negyven személy részére kaptunk helyet, ugyanis nem különvonat, hanem menetrend szerinti nemzetközi vonat egyik kocsija áll csupán a rendelkezésünkre. A harmic éven felüli jelentkezőket eleve el kellett utasítanunk, hiszen köztudott, hogy az Expressz csak a fiatalabb korosztály utazási irodája. Egyébként a jelentkezés első napján betelt már a létszám. Filmesek pécsi „albérletben46 Sári néni Sz. Patkós Irma — Csendet! Próba! — kiáltja ki valaki a villából. Hát addig gyönyörködjünk a kilátásban — mondom magamban és nekitámasziko- dom a veranda betonoszlopának. Az oszlop hirtelen be- hajlik, miift a gumi, s alapjaiban rendül meg fölöttem a terasz. Az egyik filmes elránt az oszloptól és súgja: — Vigyázzon! Csak diszlet! Megkaparom a „betont” — benyomódik az ujjam alatt. — De nemcsak ez, hanem a padló is — teszi hozzá. A padló is? Akkor gyerünk innen a biztos szárazföldre. A Kisszkókó 11-ben lévő Zábó villát már vagy egy hónapja bérlik a filmesek. Nem jártam itt régebben, így nem tudom mit alakítottak át az épületen, de hogy megszólalásig hasonlít a díszlet is a valódihoz, az szentigaz. Sándor Pál rendező — a Bohóc a falon alkotója — készíti itt a Sárika, drágám c. filmjét, amelyet Tóth Zsuzsával írt közösen. A film napjainkban s jórészt Pécsett játszódik, ezért is költözött) huzamosabb időre ide a stáb. Két nemzedék találkozásáról szól a film. Az egyiket a filmbeli Sárika néni képviseli, az idős, veterán kommunista asszony, aki egész életében tiszta elvek alapján élt. A másikat Bóna Péter rendező személyesíti meg, akit Kern András alakít. Életének egy válságos időszakában — feleségével válófélben van — keresi fel vidéken élő nagynénijét. A filmben szerepel a Gyárvárosi Üttörőzenekar is. A pécsi színház művészei közül Bázsa Éva, Bódis Irén, Kutas Béla, Varga Dénes, Paál László, Kovács Dénes, Faludi László kapott szerepet a filmben. De játszik Mándoky Kálmán Is. — Szünet! Szöveggyakorlás! — a villa ajtaja kinyi- i lik. Jön Sári néni, azaz Sz. Patkós Irma, aki 15 évvel ezelőtt a Madách Színházból ment nyugdíjba. Korábban Szegeden volt vezető primadonna. Az ideiglenesen berendezett büfében moccanni sem lehet. Egyedül itt fűtenek. Fázósan toporognak a színészek, díszletmunkások, világosítók. Kávézás közben „előjönnek” a sztorik is. — Emlékeztek, amikor a Vak Bottyán utcánál forgattunk? — mondja valaki. — Ott, ahol letakartuk az utcanév-táblát? — Ott, -ott. Tudja, letakartuk az utcanév-táblát, mert a filmben arról van szó, hogy éppen egy mártírról neveznek el utcát. S fel is került az új tábla: „Galambos Mátyás utca”. Jön egy nénike s meglátja az új nevet. „Hát már megint megváltoztatták a nevét! Sose jó az, ami van? Ott volt a Papnevelde utca most MereA megyében s így Pécsett is, mintegy negyven százalékos áruforgalmi növekedéssel számolnak. Az eladótér a jelenlegi forgalomhoz is kevés, valamennyi kereskedelmi szakmában mielőbb új üzleteket kell létrehozni. A Megyei Tanács elsősorban a városok és a járási székhelyek hálózatát fejleszti, de a tervidőszakban elérik, hogy minden községben biztosított legyen az alapvető árucikkek kulturált árusítása. Együttesen 12 ezer négyzet- méter alapterületű fejlesztést látnak szükségesnek a kiskereskedelemben. Ehhez jön még a vendéglátó hat és félezer négyzetmétere: különösen a fiatalokra gondolva, új presszók, kellemes szórakozóhelyek létesülnek. A pécsi tervek az áruházakat részesítik előnyben. A szaküzletek hálózata kielégítőnek tűnik, annál nagyobb baj mutatkozik a tömegforgalmat kiszolgáló nagyobb áruházaknál. Legelsőnek ezért is egy nagy áruház építését tervezik. Szükség van lakberendezési áruházra, rövidesen ezt is létrehozzák. ABC típusú áruházból az öt év alatt négy-öt készül majd, s építenek egy közepes áruházat is. S még ez sem bizonyos hogy elegendő lesz: olyan nagy hiányokat kell pótolni. Az elképzelések szerint egyébként a távolabbi jövőben az áruházak kettős gyűrűt képeznek majd a városban. A külső kört az új városrészekben létesülök alkotják, míg a belsőt a centrumba tömörítik. Súlyos karambol Debrecenben Pénteken a kora reggeli órákban Debrecenben a Budai Ézsaiás úti, sorompóval ellátott vasúti és közúti kereszteződésnél, a Mátészalka felől jövő tehervonat nekiszaladt a síneken áthaladó helyi járatú AKÖV autóbusznak. A baleset következtében az autóbusz utasai közül Tóth Gyula 19 éves, Tóth Lajos 61 éves és Sáska Istvánná 54 éves debreceni lakosok életüket vesztették. — Másik három utas súlyos sé-' rülést szenvedett, hatan köny- nyebben sérültek meg. A rendőrségi vizsgálat megállapítása szerint Komlósi Sándor 47 éves sorompóőr idézte elő a balesetet azzal, hogy késve engedte le a sorompót. A rendőrség Komlósi Sándort őrizetbe vette, s a vizsgálatot a MÁV szakértőinek bevonásával folytatják. dek utca. De miért nem volt jó a régi? Igaz, olyan meredek az, hogy fenéken lehet lecsúszni rajta, de ki tudja megjegyezni, ha mindig más neve lesz?” — Itt vannak az Omegáék! — kiáltják kint a szőlőben. A szőlőkarók között, a sikos talajon éviekéi lefelé Presser Gábor, nyomában a többiek, fázósan összehúzva a bekecsüket. — Gyerekek, teát, reggelit, bármit! — mondja Laux József, a dobos. A filmben ők lesznek a gyárvárosiak „riválisai”. — Próba! — kiáltja Sándor Pál. A villa alsó helyiségében kakasülő-szerű létrán gubbaszt Ragályi Elemér operatőr. Méri a jelenetet. Nem irigylem a színészeket: a másfél perces jelenetet már vagy tizedszer próbálják el. — Gyerekek, félre az ajtóból. Kifut a kép! Az ajtó előtt ácsorgók félrehúzódnak. „Kifut a kép” — hát ha mondják, akkor biztosan kifut. De ma még nem is láttam a felvevőgépet. Marafkó László l % h Szerepel a gyárvárosi űítorőzenekar is
