Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-13 / 266. szám
1970« november 13. dunaniüli napló í p I3l Mérlegen: öt esztendő Életszínvonal — kicsiben és nagyban Repülőgépet — társulással Mondják, jól élünk. Állítják az ellenkezőjét is. Akárcsak azt, hogy egyenletesen növekedett az életszínvonal, meg azt, hogy riern emelkedett. Több a jövedelem? Nagyobbak az árak is! Ahány ember, annyi féle nézőpont. Hol az igazság, ki állít valót? Hiszen, aki egészen jól él, az is azt panaszolja: szeretne, de nem tud még jobban élni... Mit mondjon akkor az, aki valóban csak szerény körülmények között éli mindennapjait? Ahány ember, család, annyi „életszínvonal”? Igen, ha a nagy egészet molekuláira bontjuk. Az egész, meg a rész is igaz külön-kü- lön. Együtt azonban a való. Mert az életszínvonal: viszonyítás. Hozzátett az élet A harmadik ötéves tervről szóló törvény IV. fejezete 29. paragrafusának (3) bekezdésében ez áll: „A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 14— 16 százalékkal növekedjék. A parasztság jövedelme — a mezőgazdaság termelési eredményeire támaszkodva — az átlagosnál valamivel nagyobb ütemben ' emelkedjék.” Az életszínvonal: jövedelmek, életkörülmények bonyolult kölcsönhatásának függvénye. Alakításában része van a bérnek éppúgy, mint az árpolitikának, a szociálpolitikának s így tovább. Jövedelmünk is kétféle. A személyes rendelkezésű jövedelem forrása a munka. A meghatározott rendeltetésű jövedelem pedig — mint amilyen az ingyenes orvosi ellátás, ä bölcsődében lévő gyermek költségeinek állami fedezete stb. — társadalmi juttatások formájában járul hozzá életszínvonalunkhoz. Tény: a törvény megfogalmazta pélhoz alaposan hozzátett az élet. A reáljövedelem á tervezett 14—16 százalékkal szemben 30—32 százalékkal nőtt az 1966—1970 közötti években, a reálbérek pedig 9—10 százalék helyett 16—17 százalékkal emelkedtek. A parasztság személyes reáljövedelme elérte a munkásokét. Tehát minden rendben? Nagyban igen, hiszen az életszínvonal-politika célkitűzései teljesülnek, összességében minden társadalmi réteg jobban él. Kicsiben már nem ilyen egyértelmű a kép, s a társadalmi rétegek életszínvonal emelkedése ellenére egyénileg nem mindenki él jobban, mint öt esztendeje. Növekedés, gondokkal A reáljövedelmek évi növekedési átlaga a második ötéves terv esztendeiben, 1961—1965 között 3,7 százalék volt. 1966—1969 között 6.2 százalék. A lakosság főbb jövedelmi forrásokból származó pénzbevétele 1966-ban 98,1 milliárd forintot tett ki, 1969-ben már 126,5 milliárd dot. Tengernyi pénz. S hogy van. akinek fazéknyi, másnak csak bögrényi jut belőle? önmagában ez nem lenne baj, hiszen cél volt és maradt, hogy az életszínvonal elsősorban a munkával összefüggő differenciált reálbérek útján emelkedjék. A gond, a baj az, hogy ma még kevésbé van így. S ezért, hogy 'a családok esetében, az egy főre jutó jövedelmet tekintve — szakszerűen — „nagy a szóródás”. Azaz: azonos jövedelem esetén is jól élhet a háromtagú, s szerényen a hattagú család. Vagy: a jobban kereső, de szövetkezeti lakásban lakó esztergályos életszínvonala mérséklődik, míg gyengébb képességű, de olcsó állami bérlakást elvező társáé emelkedik ... Furcsa? Igen. Ezért szükséges a munkával ösz- szefüggő jövedelemnek - nagyobb súlyt kapnia az életszínvonal emelésében. Gyors, ötletszerű fölsorolás: a harmadik ötéves terv esztendeiben több ízben került •or bérrendezésre (textilipari éjszakai pótlék bevezetése, egészségügyiek bérének rendezése stb.) Emelték az alacsony nyugdíjakat, ma ötven százalékkal több pénzt fizetnek ki nyugdíj címén, mint a második ötéves terv esztendeiben. Bevezetésre került a 44 órás munkahét. Hétszázezer család élvezi a felemelt családi pótlékot. Megvalósult a gyermekgondozási segély. A szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlagkeresete 17Ő6 Ft volt 1965-ben, s 1990 Ft 1969-ben . .. Mindez része az életszínvonalnak A gondoknak is alkotóeleme. A megítélés mércéje 68,9 kg-ra nőtt a fogyasztás, egy főre számítva. Babkávéból 69 dkg-ról 1.20 kg-ra. Nézzük meg, mi készült nekik a gyárakban? 1965-ben 103 ezer, 1969-ben 214 ezer villamos hűtőszekrény például ... Írjuk föl, mit látunk konyhájukban, szobájukban? 1965-ben ezer lakosra 114 mosógép jutott. 1969-ben 158. Hűtőszekrényből 25. illetve 80. Tévéből 82. illetve 155. S még a személygépkocsi is .. . 1965-ben ezer lakosra tíz autó jutott, 1969-ben 19. Tehát? Döntse el mindenki maga, alaposan, tárgyilagosan fölmérve. jobban él-e, mint öt éve. A nagy többség csakis igennel felelhet. S hogy ehhez az igen-hez még egy támaszt adjunk: 1950-ben mindössze 300 millió forint volt a takarékban. 1965-ben 20,4 milliárd. S 1969-ben 35,1 milliárd forint... M. O. Beruházási helyzetkép Elénk hitelkereslet Jó dolog, s nagy vívmány, hogy a lakosság 97 százaléka élvezi a társadalombiztosítást, s hogy a harmadik ötéves terv esztendeiben a nemzeti jövedelem 12 százalékára rúgtak a társadalombiztosítási kiadások. Az összes jövedelmek 75 százalékát teszik ki a munkával összefüggő bevételek, s 25 százalékát a társadalmi juttatások. Arii a megítélés mércéje torz. Az emberek döntő többsége természetesnek veszi e juttatásokat, s nem tekinti jövedelmének, életszínvonala részének! Ahogy a 2—3 százalékos reálbér emelkedését sem, amint ezt a vizsgálatok igazolják, s ezért, hogy bár 1957 óta egyetlen esztendő sem akadt, amelyben ne emelkedtek volna a reálbérek, a családok nagy többsége csak a jelentős többletet — új kereső, nagyobb prémium stb. — hajlandó növekedési tényezőként elismerni. Azt pedig végképp nem, hogy a nemzeti jövedelemből nem csak a fogyasztásra, hanem a felhalmozásra fordított hányad is az életszínvonal emelkedését szolgálja. Sokszor közvetlenül is, mint például a lakásépítés. (1966— 1969 között évente átlagosan 62 ezer lakás épül.) A Bolyt AHami Gazdaság egész évre bérel repülőgépet. Miben mérve? Végülis tehát miben lehetne, kellene mérni Nagy ék, Kissék, Kovácsék, Szabóék életszínvonalát? Abban, hogy 1966—1969 között a nemzeti jövedelem évi átlagban hét százalékkal emelkedett, s ez a legmagasabb növekedési ütem modern ' történelmünk során? Abban, hogy 1965-ben 19 orvos jutott tízezer lakosra, s 1969-ben 22? Vagy abban, hogy a harmadik ötéves terv éveiben a kiskereskedelmi forgalom esztendőnként átlagosan 8 százalékkal, ezen belül az iparcikkeké 9,2 százalékkal emelkedett? Kukkantsunk asztalukra? 1965- ben egy lakos 97 kg-ot fogyasztott tejből és tejtermékből, 1969-ben 111 kg-ot. Tojásból 188 helyett 218 darabot. Gyümölcsből 52,8 kg-ról Igen sok építkezés késik — Tetőcserépgyár Bátaszéken Némi javulás az anyagellátásban A Magyar Beruházási Bank megyei fiókja közzétette jelentését az év háromnegyed évének beruházási tevékenységéről. Eszerint Baranya állami szektorában az idén mintegy 3 milliárd forintnyi beruházási volumennel számolhatunk. A nagyberuházások közül a pécsi raktárbázis az idén elkészül, a műszaki főiskola teljes befejezése viszíónt előreláthatólag áthúzódik a következő évre. Az Orvostudományi Egyetemen folyó beruházás III. szakaszának idei megkezdésére — a többletköltség fedezete hiányában — nincs reális lehetőség. Ez az elhúzódás a beruházás teljes befejezési időpontját várhatóan egy évvel késlelteti. Nem kerül sor az egyetem 400 fős kollégiumának idei átadására, az új határidő 1971. július 31. Építőipari kapacitás hiányában késik a kesztyűgyári beruházás, késik a Pécsi Sörgyár rekonstrukciója, vontatottan halad — az előmunkálatok, a partvédelem késedelme miatt — a mohácsi 600 vagonos siló építése, továbbá a Mohácsi Farostlemezgyár bővítése. Az állami gazdaságok az idén 270 millió forintot ruháznak be, az .összeget főként az állatférőhelyek növelésére, korszerűsítésére és talajjavításra fordítják. A sertéstelepek építésében lemaradás van a bükkösdi, a December végére elkészül a Pécsi Soplana Gépgyár új épüietsrárnya. irt rendezik be a gyár fínomszereldéjét, a nagy csarnokból ide költözik a festőrészleg, a hegesztők és itt helyezik el a teljes termelési osztályt. A kepeit; a finomszerelde világítását szeretik. bolyi és a szentegáti állami gazdaságokban, továbbá késik a pécsi ág szakosított tehenészeti telepének építése, a Villány—Siklósi- ÁG szőlőfeldolgozó és bortároló beruházása, valamint á Szentegáti ÁG-ban a belvízrendezés. A megyei fiók jelentése szerint előkészítés alatt áll a Téglaipari Vállalat bátaszé- ki tetőcserép-gyárának beruházása. A beruházási terv szerint a gyár 350 millió forintba kerül, 1973 októberében kezdené meg próbaüzemelését. Kapacitása: 51 millió égetett cserép, 47 millió kisméretű téglára számított vázkerámia és fegymillió alagcső. A vállalati beruházási körben megnövekedett beruházási kedv tapasztalható. Élénk a vállalatok hitelkereslete. Az anyagi-műszaki összetétel alakulása kedvező, a gépbeszerzések megnövekedett volumene és aránya a decentralizált pénzeszközök hatékonyabb felhasználására való törekvést fejezi ki. A preferenciák jó irányba hatnak. Példa erre a szocialista gépimport hitelakció, amely igen élénk hitelkeresletet váltott ki a vállalatok körében. A megyei fiók jelentésében megjegyzi: általában hosszabb távra szóló beruházási elképzelések, iránytervek a vállalatoknál jelenleg nem készülnek, és ez a tervszerű beruházási tevékenységet nagymértékben gátolja és így teret enged az alapok felhasználásában az eseti elképzeléseknek. A háromnegyed évben ösz- szesen 42 beruházási hitel- kérelem futott be a Beruházási Bank megyei fiókjához. Ebből 21-et engedélyeztek, a többit elutasították vagy még nem bírálták el. A 21-ből 14-en a szocialista gépimport lehetőséget kívánják kihasználni. A lakossági javító- szolgáltató tevékenység fejlesztésére mindössze egy vállalat kért hitelt. Az engedélyezettek közül a legjelentősebbek: a Zepgőaljai ÁG részére a 120 millió forintos költséggel épülő sertéstelepéhez 52 millió forint hitelt engedélyezett a bank: a Villány-Siklósi ÁG 24 millió forint hitelt kapott 31 mii lió forintos költséggel épülő 50 ezer mázsás kapacitású szőlőfeldolgozójához. A Bolyi ÁG a baromfitenyésztés és a hibridüzem fejlesztésére, a pécsi ÁG egy 300 vagonos hűtőtároló építésére kért hitelt. Ezeket a kérelmeket azzal utasították el, hogy a jövőben ártámogatás csak a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés fejlesztésére nyújtható. Baranyában továbbra is szűk az építőipari kapacitás, különösen a közmű- és mélyépítő kapacitás. Ezért sok más megyei székhelyű vállalat épít a megyében. Az elmúlt időszakban a kivitelező vállalatok jelentős létszám- hiánnyal küszködtek. Az állandó jellegű mélyépítő kapacitáshiányon felül elsősorban a festő-mázoló és a szakszerelő szakmunkáshiány volt a jellemző, s ez a lakásátadásokat is késleltette. Az anyagellátásban mérsékelt javulás mutatkozik, azonban továbbra is számos építőanyag szerepel a hiánycikklistán. Az elmúlt időszakban a négy kivitelező vállalat termelését kedvezően befolyásolta a termelékenységi mutató alakulása. A vállalatok a munkaerőhiányt jobb munkaszervezéssel, nyújtott műszakban és pihenőnapokon végzett túlmunkával, valamint fokozottabb gépesítéssel igyekeztek megoldani. A repülőgép, mint a lcff* modernebb növényvédelmi eszköz. Baranyában még nem foglalta el az őt megillető helyet. A rendelkezésünkre bocsátón országos adatok alapján e-_ 1 lapíthattuk meg nemrégiben a Repülőgépes Növényvédő Állomás munkájáról írt riportunkban: A bolyi és a Villány—siklósi állami gazdaságok, mint rendszeres gephasználók mellett termeieszövetkeze cink igény, bevételi aránya messze az országos átlag mögött van, s ezt a gazdaságok vezetői az ez évben bevezetett új szerződési rendszer rovására írják. Van is ebben némi igazság, hiszen a gépeket ma már nem lehet egy-egy munkára igénybevenni, hanem egész éves használatra — 340 légiórára — kell szerződést kötni. Ez sok egy termelőszövetkezetnek, ennyi időre nem tud egész évben növényvédelmi munkát biztosítani egy átlagos — tehát nem nagy földterülettel rendelkező — gazdaság. Társulásokra lenne tehát szükség, mint ahogy ezt egy korábbi — márcus 1-én megjelent — riportunkban felvetettük. Akkor Pécs környéki termelőszövetkezetekre, állami gazdaságokra gondoltunk, amelyeknek rendelkezésükre áll a repülőtér, a gép maximális kihasználása biztosítható, ami egyúttal azt jelenti, hogy az improduktív repülés is a minimumra csökkenthető. — Több gazdaság könnyebben eloszthatja a 340 órát, s ugyanígy a költségek is elviselhetőbbre csökkennek. A társulási forma az eddigi tapasztalatok szerint hasznosnak bizonyult a mezőgazdaság egyéb területein. Miért ne lehetne hasznos éppen ott, a munkáknak abban a szakaszában, amelyben a későbbi jó termést kell megalapozni. Azért utalunk most erre a régebbi gondolatra, mert minap egy rövid jelentés adta tudtul, hogy ennek a társulási formának a jelentőségét az ország más részében'felismerték és tovább is léptek a felismerésnél: megalakították a társulást. Hevesen öt termelőszövetkezet és két állami gazdaság összefogásából jött létre a repülőgép-használati növényvédelmi társulás. Ilyen társulásra szükség lenne Baranyában is. Az 1971-es szerződéseket még nem kötötték meg, az áment sem mondták ki még arra, kik kapják jövőre a gépeket. II. I. Dohányipari lesztek A vizsgálat sok mindenre lényt derít Ankét a Dohánygyárban Mindössze két óráig tart a j vizsgálat. A jelentkező elé kerül egy mechanikai „játék”, működtetni kezdik. Ezután megkérdezik, hogy érti-e, tudja-e mit lát? A válasz után a gépecskét elviszik, szétszedik, majd újból az asztalra kerül. Most már a vizsgázó következik. Stopper indul, s akkor áll meg, ha ismét zakatol a masina. Utána tesztlapokat kap, megfigyelőképességét teszik próbára azonos és különböző ábrákkal. A műszaki felkészültséget szakmai teszt-lapon mérik. Fogaskerekek, rugók, egyszerű és összetett kapcsolatok felismerését kérik. Ha az idő lejárt, osztályoznak: elégtelentől jelesig. A jelentkezőt vagy más munkahelyre tanácsolják, vagy beállhat a dohánygyári gépek mellé. A pszichológiai vizsgálat végétért. Elég nehéz vázolni a képességvizsgálat folyamatát, de maga a megoldás nem ördöngösség. A vizsgálatok üzemenként, gyáranként, vállalatonként változók, s van. ahol csak a dolgozó nevét kérdezik meg. — A vizsgálattal kettő* feladatot próbálunk megoldani — mondja Kostyál. Gábor, a Magyar Dohányipar üzem- szervezési osztályvezetője. — Egyrészt megállapítjuk a megfelelő rátermettséget és tudást, s így nyugodtan a gépek mellé állíthatjuk a jelentkezőt. Másrészt a teszt segítségével kimutatható hiányosságokat — felkészültség fpka, stb. — megtudjuk. Így a továbbképző tanfolyamok indításakor előre meghatározhatjuk, hogy mire kell a figyelmet irányítani, kinek mit kell tanulnia. A vizsgálati módszer kipróbálási éve az idei esztendő volt. Ugyanis az Élelmi- szeripari Gazdaságkutató Intézet két munkatársa, pszichológusa a dohányipar területére új felvételi rendszert dolgozott ki. Ez az első eset volt. amikor egy ágazaton belül, az ország összes gyárában hasonló felvétel alakult ki. A tapasztalatokról és a további tervekről tartottak tegnap délután ankétot a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület rendezésében a Pécsi Dohánygyár ban. * K. F. A 4 f
