Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-11 / 264. szám

2

DUNANTÜL1 NAPLÓ

1970. november 11.

Román—lengyel tárgyalások

♦ VAIiSj; Varsóuai) aláírlak az iy/i-j-a iáuia ténnyel —jugosz áv aereoke 'e.-mi S/.z i -ty a jövő évié. az ideibe.. ..in níegy 1 10 s'/.áalekos forga omnöve- kebéit irányoz elő.

♦ I.103ZKVA: Gromiko szovjet külilgymliiLuer az olasz kormány meghívására kedden híja talus látog ilásra L. . >.a.:agóu utazóit. Látó- J íj...i.'.za november 16-ig tart. |

•f LOURDES: A francia tűzöl- : tósag sóiban zalaija be a laac- j és inozUielyiségeket. Egyebeit | között erre a sorsia jutott a lourűes-i urántlokbely kél film- , színháza is. A tűzre-Mlészet azt I vizsgálja, megfeiei'iek-e a szó- | bsmforgó helyisége.» a biztonsági előírásoknak. Nem akarják, hogy megismétlődjék a St. Laurent du Pont-I katasztrófa, amelynek során Itt ember vesztette életét.

•f LAGOSZ: Hétfőn bolgár kormánydelegáció érkezett Lagoszba Avramovnak, a minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével. A bolgár küldöttség a Nigériához fűződő politikai, gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok kérdéseiről tárgyal majd.

■f KENNEDY FOK: A január 31-én startoló Apollo 14. hétfőn megtette az első 6 kilométert a Hold felé vezető úton. Egy hatalmas szállítószerkezet „fedélzetén” az összeszerelő helyről a kilövőhelyre vitték a 110 méter hosszú Saturnus—5. mintájú rakétát.

♦ GENOVA: Az Olaszországban időző Hailé Szelasz- szié kedden ötnapos magánjellegű észak-olaszországi körútra indult. Genovát, Milánót, Torinót és Velencét keresi fel, s eközben nem csak városokat néz, hanem üzleti ügyekről is tárgyal. Az etióp uralkodó — mint már jelentettük — 1924 óta most jár első ízben Itáliában. Hétfőn fogadta őt VI. Pál pápa is.

♦ PÁRIZS: A francia egészség- ügyi minisztérium szóvivője szerint vizsgálatokat folytatnak annál» megállapítására, hogy a francia kórházakban koleragyanúval kezelt két ember valóban elkapla-e a betegséget. A mol- bousi kórházban egy Isztambulból visszatért francia állam- vasúti tisztviselőt kezelnek péntek óta. A bakteorológiai vizsgálatok eddig negatívak. A másik koleragyanús eset egy VaJ- salnt-Germain-i háziasszonyé, akit ugyancsalt a múlt héten gyomorbántalmakkai szállítottak kórházba éa vasárnap óta családjával együtt vesztegzár alatt tartják.-f PEKING: Jahja Khan pakisztáni elnök kedden hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett.

♦ LUSAKA: Kaunda zambiai elnök kedden számos államosítást és gazdasági reform-intézkedést jelentett be. Szakértők szerint az új intézkedések szinte az egész gazdasági életet érintik. A kormány által elhatározott lépések között szerepel, hogy az állam átveszi a magánbankok részvényeinek 51 százalékát.

\z állam veszi kezelésbe az

pííőipari vállalatokat is és íz ország lársadalombiztosí- :úsát.

♦ SAIGON: Saigoni katonai szóvivők közlése szerint Dél-Vietnam területén hétfőn kisebb csatározások folytak az ország különböző részeiben. Dél-Vietnam felett az amerikaiak hétfőn egy újabb helikoptert vesztettek.

•f KARACHI: Karachiban a pakisztáni—lengyel baráti társaság gyászünnepséget rendezett a karachi repülőtéren tragikusan elhunyt Wolniak lengyel külügyminiszterhelyettes emlékére.

♦ NEW YORK: Tűzharc zajlott le hétfőn az egyik, brooklyni utcán rendőrök és ismeretlen polgári személyek között. A rendőrség szerint egy emberekkel tömött személygépkocsi súrolta azt az autót, amelyben két kábítószer-nyomozó ült. A nyomozók megállásra kényszerítették a másik autót, amelyből fegyveresek ugráltak ki, s azonnal tüzet nyitottak. A tűzpárbajban a két nyomozó az ismeretlen támadók közül kettőt megölt.

4 SZÓFIA: Szófiában kedden megkezdődtek a tárgyalások Iván Basev bolgár külügyminiszter és Nguyen Thi Binh asszony, a Dél-Vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának külügyminisztere között.

Kedden délután Binh asszony koszorút helyezett él Georgi Dimitrov mauzóleumánál.

4 HÁGA: Joseph Vans holland külügyminiszter bemutatkozó látogatáson fogadta a közelmúltban állomáshelyére érkezett dr. Jókai Lo- rándot, a Magyar Népköztársaság hollandiai nagykövetét.

4 BELGRAD: 4 millió 315

ezer turista járt ebben az évben Jugoszláviában, a legnagyobb számban olaszok: több mint egymillióan.

4 MONTEVIDEO: Levelei és fényképet kaptak a hatóságok Claude Fly amerikai szakértőtől, aki három hónapja az uruguayi Tupama- ros-gerillák fogságában van. A levél tartalmát biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra, a kép azonban kétségtelenül Fly-t, ábrázolja, alkalmilag összetákolt börtönében.

4 NEW YORK: A négy nagyhatalom állandó ENSZ- képviselői hétfőn este New Yorkban újabb két és félórás tanácskozást tartottak a közel-keleti válság politikai rendezésének lehetőségeiről. Közleményt nem adtak ki.

4 V ATI KÁNVAROS: A Vatikánban kedden bejelentették, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesítenek az európai gazdasági közösséggel. VI. Pál pápa Igino Cardinale érseket nevezte ki nagykövetnek, aki egyben a stras- bourgi Európa Tanács vatikáni képviselője is lesz.

Kedden délután Bukarestben az államtanács épületében megkezdődtek a román j —lengyel hivatalos tárgyalások. Román részről a tárgya- I lásokon részt vettek: Nicolae Ceauesescu, a RKP főtitkára, az államtanács elnöke, Ilié Verdet, a RKP KB végrehaj- | tó bizottságának és állandó I elnökségének tagja, a mi- ! nisztertanács első elnökhelyettese. Emil Bodnaras, Gheorghe Pana, Fazekas János, Comeliu Manescu külügyminiszter és Tiberiu Pet- rescu, Románia varsói nagykövete.

A lengyel delegációban részt vettek: Wladyslaw Go- mulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Józef Cyrankiewicz, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, — a delegáció vezetői — Boleslaw Jaszczuk, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Mieczyslaw Jagielski, a LEMP KB Politikai Bizottságának póttagja, miniszterelnök-helyettes, Adam Will- mann külügyminiszter-helyettes és Jaromir Ochen- duszko, Lengyelország bukaresti nagykövete.

A délután folyamán a lengyel küldöttség megkoszorúzta a nép és a haza szabadságáért, a szocializmusért vívott harc hőseinek emlékművét.

Kedden este a miniszterta- i nács , épületében a Román I Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsa nagyszabású fogadást adott a lengyel párt- és kormányküldöttség tiszteletére.

Szovjet—olasz kapcsolatok

II szovjet diplomáciai aktivitás fontos jele

Gromiko Kómában

Moszkvában a szovjet dip- i lomáciai aktivitás jeleként és a szovjet—olasz kapcsolatok fontos eseményeként értékelik Andrej Gromiko külügyminiszter kedden kezdődő római látogatását.

Gromiko útjának jelentőségét csak növeli az a tény. hogy a szovjet államférfiak viszonylag régen jártak Olaszországban: a szovjet

külügyminiszter még 1968- ban kereste fel olasz kollegáját, Nyikolaj Podgornij, á Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke pedig rá egy évre, 1967-ben tett hivatalos látogatást Olaszországban.

A szovjet külügyminiszter négy és fél esztendővel ezelőtti római látogatásának j idején készítették elő a FIAT I és a szovjet szervek meg- ! állapodását a volgai autógyárról, ahol azóta olasz li- j censz alapján már- megkez- | dődött a Zsiguli személygépkocsik gyártása. Gromiko és Fanfani aikkori olasz külügyminiszter gazdasági és tudományos—műszaki megállapodást is aláírt.

Nagyjelentőségű fejlemény volt a szovjet—olasz cső-földgáz-egyezmény megkötése. Ennek értelmében az idei esztendő végén Olaszország megkezdi nagyátmérőjű csövek szállítását a Szovjetunióba. A nagyszabású kooperáció keretében Olaszország húsz év alatt — külön felépítendő gázvezetéken — előreláthatólag több mint száz milliárd köbméter földgázt kap szovjet partnerétől.

A gyorsan és egyenletesen fejlődő szovjet—olasz árucsereforgalom értékösszege 1966 és 1970 között két és félszeresére növekedett, éa már tavaly elérte az 500 millió rubelt.

Jóllehet a két ország közötti megértés mindenekelőtt a gazdasági területre összpontosul, fontos közös érdekek mutatkoznak a nemzetközi politikában is. Olaszországot földrajzi fekvése, az amerikai és NATO jelenlét, továbbá az a körülmény, hogy a politikai és katonai helyzet bármilyen rosszabbodása a Földközi-tenger partvidékén a legközvetlenebb veszéllyel fenyegeti a félszigetet — különlegesen érzékennyé teszi a biztonsági problémák iránt.

Szovjet részről nyilvánvalónak tartják: Olaszországnak hatalmas lehetőségei vannak arra, hogy építő sze- I répet töltsön be az európai i- biztonság kialakításában, j Ebből a szempontból külön- | leges fontosságú lenne, ha Olaszország az elvi hajlandóságon túlmenően cselek- vőleg mozdítaná elő az európai biztonsági értekezlet összehívásának ügyét.

A«rarrelorin

Üél-Jemenben

Földreform-törvényt írt alá Szelim Ali Rabia, a Dél-Jemeni Népi Köztársaság elnöki tanácsának elnöke. A tör- j vény értelmében a régi rend- j szer urainak vagyonát azonnal és kártérítés nélkül elkobozzák. Ezeket a földeket mezőgazdasági termelőszövetkezetek formájában hasznosítják.

Az egyéni földtulajdon felső határa öntözött területek esetében 20 feddán (11,5 hektár), nem öntözött területek esetében ennek a kétszerese.

A tábornok halála

\& utolsó száz esztendőben 'ránciaországnak nem volt még egy olyan kiemelkedő állam- férfia, mint De Gaulle tábornok, a. második világháború idején a résístance, a hitlerista megszál- lókkal szembeni ellenállás londoni megszervezője, Franciaország felszabadulása után az első kormány elnöke, 1958-tól 1969-ig i>ödig az úgynevezett ötödik köztársaság elnöke, az ország új alkotmányának létrehozója.

Nemzetközi méretekben Is nagy ember volt, sajátos diplomáciai nódszereivel és a francia külpolitika új céljainak kitűzésével ieJe tudott szólni az európai és v vll-ghclyzet alakulásába. Nem t mi dolgunk, hogy véleményt orniálj'ink De Gaulle tábornok- fői, a bel politikusról, talán íem is értett ahhoz, amit saját »•zalaival „a Uadíáp teendőinek” minősített..

Franciaország határain túl a diplomata-tábornok tevékenységét kiérték mindenkor figyelemmel. Már 1940 és 1944 között Is, miikor De Gaulle Londonban szervezte meg n francia ellenállási moz aló •’ ’ •i'fökil részlegét, s ami o" az amerikai meg j az angol szövetségesekkel vltáz- I rti vigyázta a francia érdekeI két, azt, hogy a gyarmatok meg- j maradjanak, hogy a háború után |

I Franciaország — az ó vezetésé- j vei! — ismét nagyhatalmi rang- ra Juthasson. Igen, De Gaulle hiába látszott Churchill kegyelemkenyerén élni, a brit kor- I mányfővel csakúgy szembehe- ! lyezkedett néha, mint Roosevelt ! amerikai elnökkel vagy Eisen- | how.errai, a szövetséges erők fő- ; parancsnokával. 1944 decemberében Moszkvában járt és megkötötte a szovjet—francia szer- I zódést, amelyről 6 maga azt I mondta: „szép és jó szerződés...” Kétségtelen, hogy De Gaulle a francia tőkés osztály érdekeit | képviselte világéletében, annak ' is a legdinamikusabb, fejlődő- képes, monopolista szárnya volt , az, amely a tábornok mögé állott, illetve, amellyel De Gaulle és közvetlen hívei, munkatársai szövetkeztek. A második világháború után még ezek az erők ; képtelenek voltak egyedül megragadni a hatalmat. De Gaulle I tábornok —, akit azonban sohasem lehetett a' tőkés csoportok egyszerű kiszolgálójának tekinteni. a maga presztízse és ambíciója sokkal nagyobb volt an- | nál! — 1946-ban visszavonult,

mert nem tudta megvalósítani 1

az elnöki rendszer „erős államát”, Több mint egy évtizedig maradt a háttérben, amíg a francia politika színpadán egymást váltogatták gyönge, közepes tehetségű vagy éppen korrupt burzsoá politikusok. Az ország gyarmati háborúkba bonyolódott (Indokínában és Algériában),

, gazdaságilag éppúgy tönkrement,

I mint erkölcsileg, politikailag.

I Puccs segítette hatalomra 1958.

, május 13-a után De Gaulle tá- i homokot, aki az új alkotmányt I a szavazók 80 százalékának vok- 1 sával tudta elfogadtatni, s utána ! az elnöki rendszer legtöbb jogot élvező első embereként hozzálátott politikai programjának meg- i valósításához.

Leegyszerűsítve azt mondhatnék: a „grandeur” — Francia- ország „nagyságának” újra megteremtése volt ez a program. i Megkérdőjelezhetők olyan ele- j mei, mint az önálló francia I atomütőerő vagy a gyarmatbirodalom nemzetközi Jogi felszámolása után a gazdasági és katonai I újgyarmatosítás, a tábornok-eJ- j nők érdeméül sorolható fel viszont egész sor nagy fontosságú I nemzetközi állásfoglalás: az első I j volt, aki elismerte az Odera- I I Nelsse határt, ő fogalmazta meg, j hogy „az Atlanti-óceántól az Uraiig terjed Európa” — és ennek Jegyében tette szorossá a szovjet—francia viszonyt, ő teremtett diplomáciai kapcsolatot

I Párizs és Peking között. Világosan látta, hogy Franciaország érdekeit éppen az amerikai im- I perializmus terjeszkedő politikája sérti, ezért mondott nemet az Egyesült Államok vietnami vagy közel-keleti kalandjára. Elutasította a NATO agresszív és veszélyes politikáját. Hazája hadseregét kivonta az „atlanti” erőkből, távozásra szólította fel j az idegen csapatokat és a NATO | központját. Megakadályozta ;

Nagy-Britannia közös piaci csat- \ : lakozását, hogy ne legyen Fr&n- ; ciaországnak új riválisa, de I megpróbált megegyezni az N8ZK- val, hogy osztozkodhassál* azon a piacon, s így tovább sorolhatnék a De Gaulle-i diplomácia megannyi, a maga idejében mindig szenzációnak számító megnyilatkozását.

A tábornok meghalt. A gyász feledtetni fogja azokkal a franciákkal. akik életében ellenségesen tekintettek rá, az ellenvetéseket és kifogásokat. A De Gaulle-1 életműből sok minden megmarad nemcsak a „hatszőgű országi határain belül, de a világban is. Sajátos, kétségkívül a realitásokon alapuló külpolitikája hatással volt a nemzetközi ) kapcsolatok, az európai helyzet alakulására.

Páify József

De Gaulle életrajza

Charles de Gaulle nagypolgári katolikus családban született Lille-ben 1890. november 22-én. Apja a párizsi jezsuita főiskola tanára volt.

Tizennyolc éves korában a híres Saint Cyr-i katonai akadémiára került, négy évvel később, 1912-ben mint hadnagy kapott beosztást a

33. gyalogezrednél. Az első világháborúban századossá nevezték ki, a harcokban kétszer megsebesült, majd Verdun-nél fogságba esett. Őt ízben kísérelt meg szökést, a háború vége egy büntetőtáborban érte. A 20-as évek első felében a Saint Cyr-i akadémián hadtörténeti professzor volt, 1921-ben kötött házasságot Yvonne Vendroux-val.

1924-ben megvált a katonai akadémiától, s ezt követően a francia rajnai hadsereg mainzi vezérkaránál, majd 1929 és 1931 között Szíriában szolgált. 1937-ben, ekkor már ezredesi rangban, kinevezték egy Metzben állomásozó harckocsiezred parancsnokává. Belgium és Hollandia német invázióját követően mint a 4. páncéloshadosztály parancsnoka 1940. május 1-én Laonnál visszavert egy német támadást. E hőstette utón, 49 éves korában nevelik ki a francia hadsereg tábornokává, a tábornoki karnak ő volt a legfiatalabb tagja. Ugyanezen év június 6-án sürgősen Párizsba hívták és hadügyi államtitkárrá nevezték ki Paul Reynaud kormányában. A kormány lemondása után, 1940. június 17-én Londonba repült. Másnap, amikor értesült Franciaország fegyver- szünet kérelméről, kiadta történelmi jelentőségű felhívását az ellenállásra és megalapította a „Szabad Franciaország” mozgalmat.

Észak-Afrika felszabadulásával, 1943. június 3-án megalakították Algírban a Francia Nemzeti Felszabadítás! Bizottságot, amely egy évvel később átalakult a „Francia Köztársaság ideiglenes kormányává”.

De Gaulle tábornok 1944. június 14-én lépett újra francia földre Normandiában, majd 1944. augusztus 25-én. mint a felszabadító bizottság vezetője vonult be Párizsba. 1944 decemberben — az Egyesült Államokban tett két hivatalos látogatás között — Moszkvába utazott s ott Sztálinnal együtt aláírta a két ország szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződését.

1945. október 21-én tartották meg a parlamenti választásokat s az új nemzetgyűlés megerősítette De Gaulle-t kormány- és államfői hatalmában. Néhány hónap múlva azonban, miután nem tudta megszerezni a programjának végrehajtásához szükséges egyhangú támogatást, lemondott kormányfői tisztségéről és visszavonult Colombey-les-deux-Églises-be Amikor 1958 májusában az algériai ultrák és a lázadó tábornokok akciója következtében a negyedik köztársaság válságba jutott. De Gaulle kilépett a háttérből s mint „a nemzet megementője” átvette a hatalmat. 1958. december 21-én választják meg a Francia Köztársaság és a

francia közösség elnökévé. 1961. április 22-én győzedelmeskedett a tábornokok által megkísérelt puccs felett, a függetlenség megadásával rendezte az algériai kérdést, amit az 1962. április 8-i francia népszavazás 90 százalékos arányban jóváhagyott. Üj alkotmányt dolgozott ki, ez jelentette az úgynevezett V. köztársaság kezdetét. Bevezette a népszavazás rendszerét és korlátozta a parlament szerepét. 1965-ben első elnöki mandátumának lejártával ismét megválasztották köztársasági elnökké. Az 1968. évi egyetemi és szociális válság felett még sikerült győzedelmeskednie, de 1969. április

27-én a népszavazásban résztvevők 53 százaléka már elutasította az elnök által előterjesztett közigazgatási reformot. A népszavazás másnapján bejelentette, hogy lemond elnöki tiszts.gjről. Ettől kezdve visszavonult a politikai élettől és csak emlékiratai szerkesztésének szentelte idejét.

De Gaulle külpolitikáját kezdettől fogva a francia tőkének az angolszászokkal folytatott rivalizálása jellemezte. 1963-ban kiéleződtek ellentétei az angolszász hatalmakkal, amikor megvétózta Anglia csatlakozását a közös piachoz.

Ezt követően egyre élesebben fordult szembe az Egyesült Államok politikájával. L964-ben elismerte a Kínai Népköztársaságot, . 1965-től

kezdve támadta a dollár nemzetközi tartalékpénz szerepét, bírálta az amerikaiak vietnami háborúját. 1967-ben végrehajtotta Franciaország kilépését a NATO katonai szerv eze léből.

De Gualle tábornok az

európai Európa jelszavával meghirdette a kelet- és nyugat-európai országok közötti közeledést és ebben az irányban gyakorlati lépéseket is tett. Ennek legjelentősebb megnyilvánulása 1966 júniusában tett szovjetuniói látó gatása volt.

4z utóbbi évek legmagasabb szintű találkozója De Gaulle temetésén

kogzigiu vezeti a szovjet küldöttséget?

A tábornok, akinek halála — az UPI megfogalmazása szerint — lezárt egy korszakot, holtában valószínűleg létre hozza az utóbbi évek legmagasabb szintű találkozóját. Az emlékére csütörtökön a párizsi Notre Daniéban rendezendő gyászszertartáson márts bejelentette részvételét Nixon amerikai elnök, Gustav Heinemarin nyugatnémet szövetségi elnök és Willy Brandt kancellár, s a francia köztársasági elnökséghez közelálló forrásból szerzett értesülés szerint Koszigin szovjet miniszterelnök is jelen lesz a megemlékezésen.

Georges Pompidou francia köztársasági elnökhöz és az özvegyhez a világ minden részéből érkeznek a részvéttáviratok.

New Yorkban, az ENSZ közgyűlés keddi ülésén a szónokok kivétel nélkül megemlékeztek a tábornokról.

I

k

*

%