Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-05 / 260. szám

1970. november 5. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Újabb részhajrá a BCM-ben Megérkezett a 82 millió éf 0 i f ifi rr r forint ertekn gép Tizennégy millió értékűt máris szerelnek Megemlékezések az 1956-os ellenforradalom áldozatairól Nem múlik el egyetlen nap, hét most már anélkül, hogy Beremenden fontos ese­mény ne történne. Ezúttal a szerelő vállalatok számos nagyméretű tevékenységéről adhatunk képet. A programnak megfelelően október 22-én befejeződött a forgókemence összeszerelése. Azóta megtörtént az első for­gatási próba, centírozás és a hegesztés is megkezdődött. A kettes számú kemencén is dolgoznak már a szerelők, december 25-ig a beemelése minden bizonnyal megtörté­nik. A szerelők mindkét hőki­cserélő toronynál feljutottak a 46 méteres szintig — az év végéig a hiányzó szintek­re is beszerelik a ciklonokat. Ezzel párhuzamosan megkez­dődött mindkét vonalon a ] klinkerithűtők szerelése, | amely megfelelő intézkedé­sekkel a rossz idő beálltakor is teljes kapacitással folyta­tódik. A BCM-ben november lő­re várják Csehszlovákiából az első nyersmalom egysé­gek szállítását, amelyek a kemencékhez hasonlóan, köz­úton, trélereken történik majd A 94 ezer 500 kilogramm sú­lyú, 4,2 méter átmérőjű, 9 méter hosszú malom ideszál- lítása minden bizonnyal ne­héz feladat lesz, miként azt már a kemencék szállításánál is tapasztalták. A második malom érkezése december 15-re van beütemezve. Az óriási gépek beemelése és szerelése ez év legfontosabb feladatai közé tartozik. A főtrafó szerelése befeje­zéshez közeledik — a B tra­fó szerelését pedig megkezd­ték. December közepére vár­ható, hogy feszültség alá he­lyezik a pécsi erőművet és BCM-et összekötő 120 kilo­voltos távvezetéket és a fő­trafót. Megkezdődött a 3 darab, 5000 köbméteres olajtartály szerelése, amelyet a vállalá­sok értelmében február 15-ig befejeznek. Érdekessége a Budapesti Vegyigápgyár által végzett munkának, hogy ere­detileg csak 1971 decembe­rére voltak hajlandók a ha­táridőt elvállalni. A KISZ védnökség operatív bizott­sága közbenjárására a ha­táridőt közel egy esztendővel végül is előbbrehozták. A BCM építkezésének fél­idejében 82 millió forint ér­tékű gépi berendezés érkezett Beremendre, amelyből 14 mil­lió máris szerelés alatt van. Az 1956-os ellenforradalom ] áldozatairól kegyelettel em- | lékeztek meg szerdán' a fő- j város dolgozói. A Köztársaság téren lévő budapesti pártszékház védel­mében elesettek emléktáblá­jánál koszorúzási ünnepséget | tartottak. Először a Buda- I pesti Pártbizottság nevében I Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a Budapesti Pártbi­zottság első titkára, Katona Imre, Somogyi Sándor, Szép­völgyi Zoltán, a pártbizott­ság titkárai és dr. Vida Kál­mán, a pártbizottság osztály- vezetője rótták le kegyeletü­ket, majd a hősi halált hal­tak hozzátartozói, s a párt- bizottság apparátusának dől- I gozói helyezték el virágaikat | a márványtáblánál. Mező Imrének, a Buda­pesti Pártbizottság egykori titkárának emléktábláját szintén megkoszorúzták. Virágokkal díszítették a Kerepesi temető panteonjá­ban nyugvó mártírok sírjait, majd az ellenforradalom el­leni küzdelemben hősi ha­lált halt katonák, rendőrök emlékének adóztak tisztelet­tel. A Kerepesi temetőben nyugvó hősi halottak sírjai­nál Németh Károly, Katona Imre, Somogyi Sándor és Szépvölgyi Zoltán helyeztek el koszorút. A fegyveres erők képviseletében Pesti Endre vezérőrnagy, a buda­pesti helyőrség parancsnoka, valamint dr. Tihanyi Sándor rendőrezredes, a Bp. Rend­őrfőkapitányság vezetőjé­nek első helyettese és Ruzs- batzky László, a Budapesti Munkásőrség parancsnoka helyezte el a megemlékezés virágait. A KISZ budapesti bizottsága nevében Csillik András első titkár, Szirbek Vilmos, Biró József és dr. Alföldi Árpád, a KISZ Bi­zottság titkárai koszorúztak. A Kerepesi temetőben nyugvó hősi halottak emlék­művénél a fegyveres testüle­tek tagjai álltak díszőrséget. A Himnusz után gyászdalla­mok hangjai közben helyez­ték el a kegyelet virágait. A Budapesti Pártbizottság nevében Németh Károly, Ka­tona Imre, Somogyi Sándor és Szépvölgyi Zoltán, a Fő­városi Tanács nevében Sar­lós István, a végrehajtó bi­zottság elnöke, valamint Ke­lemen Lajos, Hantos János, Kőmives István elnökhelyet­tesek helyeztek el koszorút. Pártmunkások kitüntetése A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 53. évfor­dulója alkalmából ünnepsé­get tartottak tegnap az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága székházában. Ez al­kalommal pártmunkások ki­tüntetésére került sor. Érdemes és eredményes munkássága elismeréséül a Munkaérdemrend arany fo­kozatát kapta: Novics János, a Megyei Pártbizottság tit­kára és Földes Andrásné, a Megyei Pártbizottság párt és tömegszervezetek osztályá­nak vezetője. A Munkaérdemrend ezüst fokozatát kapta: Tiborcz Ist­ván, a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat Pártbizott­ságának titkára, és Bíró Sán­dor, a Siklósi Járási Pártbi­zottság titkára. A Munkaérdemrend bronz fokozatát kapta: Pánczél Fe­renc nyugdíjas bányász, a Mecseki Szénbánya Vállalat Pártbizottságának társadalmi munkása. A kitüntetéseket az Elnöki Tanács megbízásából Egri Gyula, a Megyei Pártbizott­ság első titkára nyújtotta át Holnapi premier Est láttuk Bábolnán Kukorica 11 ezer holdon monokultúrában ~ Évi 100 millió broyler csirke — Aszfaltutak a szántóföldeken A termelés értéke egymilliárd forint A kutyás férfi Két színész kap ezúttal igen parádés, szinte virtuóz feladatot: Tímár Éva és Bánffy György. Végigjátsszák a darabot úgy, hogy minden jelenetben övéké a főszerep, összesen kilenc-kilenc alakot elevenítenek meg. Ez nem­csak nagy, tehetséget igényel, hanem igen sok fizikai erőt is, kilenc gyors átöltözést, ki­lenc különböző maszkot. Sze­rencséjükre segítséget is kap-, nak: Vágó Nelli remekül ter­vezett. Nógrádi Róbert igaz­gató mondta ezt a főpróba végén, hozzátéve, hogy soha ilyen jó úgynevezett „első- öltözéses főpróba” nem volt még a színházban, mint teg­nap, továbbá nagyon hálás a kilenc változást lebonyolító műszaknak, aztán az öltöz­tetőnőknek is, akikről soha szó nem esik, de akiknek óriási részük van az ilyen darab sikerében. Főpróba volt tehát a szín­házban : Csehov novelláiból Gábriel Arout írt darabot Kutyás férfi címmel, s ezt fordította magyarra és alkal­mazta színpadra Czimer Jó­zsef. S a főpróba alatti láz­ban, amikor a színésznő az utcán is hordozza magában a szerepet, napközben sem tud szabadulni tőle, jön Tí­már Éva: — Egyszerre kilenc szere­pe, ritka alkalom ez egy szí­nész életében. Ráadásul Cse- hov-szerepek. Bár ezeket Arout franciásította, de a figurák és a légkör mégis igazi csehovi világot jelen­tenek. Fantasztikus öröm ez nekem, s így premier előtt nem is tudok többet monda­ni róla, annyira tele vagyok vele. De mit mond a darab ren­dezője, Nógrádi Róbert: — Most egy szabálytalan színházi estre invitáljuk a nézőket. Csehovot ugyanis el­sősorban drámáiból ismeri a közönség. Csehov-novellák — tudomásom szerint — még nem szerepeltek színpadon, legalábbis Magyarországon nem. Czimer Józseffel nem ötletszerűen válogattuk ösz- sze Csehov—Arout elbeszélé­seit, Czimer József változta­tott is a francia szerző ere­deti művén. Sőt, a novella­eredeti és a mostani színpadi szöveg között is itt-ott eltérés lesz. Ezeket a változtatásokat a dramaturgia diktálta, azt viszont, hogy milyen novel­lákat tettünk bele ebbe az előadásba, az egy koncepció. Megpróbáljuk felidézni a csehovi színházat, a csehovi irodalomszemléletet, még pontosabban Csehov ember ­és életszemléletét, s ennek bonyolultságában választ ke­resni Csehov és talán leg­többünk végső kérdéseire. Mert az élő színház mindig a máról beszél, még akkor is, ha Shakespeare van a színpadon. — Mi ebben a lényeg? — Az, hogy a kutya az előadásban az ember lelké­ben élő örök pesszimizmus szimbóluma. A kutyás férfi vitába száll ezzel a pesszi­mizmussal. A novellák a vi­ta egy-egy momentumai, amelyek egyik vagy másik érvet cáfolják, vagy erősítik. A kutyával való vita alapján „Szerették a mindig vidám, mosolygós térfiút, ki percről percre változott át komoly, tettrekész emberré. Szerette embertársait, s azok szebb lövőiéért áldozta életét.** Így szól a brigádnaplóból átvett idézet. — Apánk vasúti-mérnök volt, két bátyám, Ferenc és Richard az ő tudta nélkül találták meg a kommunista pártot. De amikor megtudta, és őt is vallatták a gyűjtő­ben, fiaihoz hasonló módon viselkedett. Ferenc élete so­kak előtt ismert, de talán az , „agyonretusált” fényképei, melyek plakátokon, iskolai tankönyvekben megjelennek, nem tudják igazán visszaad­ni őt. Mindig hallatlanul vi­dám, jókedélyű, optimista ember volt. Rózsa Ferencről, a mártír­halált halt kommunistáról így vallott testvérhúga Rózsa Irén És rengeteget mesélt küzdelmeiről, újságírói tény­kedéséről — mesélt a test­vérről és a hazafiról. összeállított novellák nem válnak mozaikokká, hanem maga a vita a dramaturgiai összetartó elemük. Ez a vita úgy zárul, hogy az ember azt mondja az őt felfaló ku­tyának: engem az embert el­pusztíthatod, de az embersé­get nem. Vagyis az élet ha­lállal végződik, de a cselek­vőén, emberséggel, bizonyos humánus hagyományokat ál­landóan megújítva folytatott élet csak fizikailag semmi­sül meg, de a nyomok, ame­lyeket a tevékeny, tisztessé­ges, emberséges élet a vilá­gon hagyott, azok élnek. Földessy Dénes Rózsa Irén kedden délelőtt érkezett egynapos látogatásra a komlói Carbon Könnyű­ipari Vállalathoz. Fivéréről elnevezett szocialista brigád volt a meghívó. Egy „igazi” brigádünnepséget szerettek volna tartani a „carbonos” lányok, s ez megvalósult. Céljuk, a munkavégzésen kí­vül az volt, hogy névadójuk­ról minél többet megtudja­nak Kutattak is utána, lexi­konokat forgattak át — és közben meghallották: Rózsa Ferencnek él még hozzátar­tozója. Sok hívó levél után, a várva várt vendég megérke­zett. A sok levélre, azért volt szükség, mert az emigráció­ban szerzett „élmények”, s a felszabadulást követő aktív munka, bizony a szivet elég­gé megviselte. A napokban baranyai me­zőgazdasági szakemberek egy hetven fős csoportja látoga­tott el Bábolnára azzal a céllal, hogy megismerkedjen a ma már világhírű Állami Gazdaság legújabb eredmé­nyeivel. Bábolnán Burgert Róbert, a gazdaság Állami díjas igazgatója fogadta a zömmel termelőszövetkezeti vezetőkből álló küldöttséget, akik közül néhány főként baromfitartósító üzem évek óta konkrét partneri kapcso­latban áli Bábolnával. Bá­bolna, a hazai és külföldi agrárszakemberek Mekkája — előttünk ötszáz agráregye­temista és egyetemi tanár járt ott s másnapra vártak egy hatszáz fős szakember- csoportot az ország vala­mennyi állami gazdaságából megkülönböztetett figyelem­mel fogadta a kis baranyai csoportot, a rögtönzött lovas­bemutató és sok más apró figyelmesség adta ezt tud­tunkra, s mindenekelőtt az, hogy Burger Róbert, aki ma­ga is baranyai származású s pályája elején évekig dol­gozott a megyében, maga mutatta be a nagyhírű gaz­daságot. Bábolnát leírni nem köny- nyű, hisz minden tekintetben A sok kérdés után, a lá­nyok megmutatták a vendég­nek munkahelyüket, s ven­dégül látták egy szerény ebé­den. A brigád egyetlen férfi­tagja — egyben a brigádve­zető — Nemes János a láto­gatás befejezése előtt meg­kérdezte: — Hány brigáddal tart fenn kapcsolatot? A vendég így válaszolt: — Sokan hívtak már, de sajnos egészségem nem tette lehetővé, hogy meglátogas­sam őkét. Önök nagyon ki­tartóak voltak, talán ezért vagyok az önök körében. Meg a szívem i6 idehúz Ba­ranyához. Pécsett születtem. Kózma Ferenc más, mint amit eddig meg­szoktunk. A termelést itt úgy koncentrálták, hogy egy­ben decentralizálták is, s eb­ben az elődök nyomdokain járnak, akik egymástól né­hány kilométer távolságban „szórták szét” a méntelepe­ket s így ha a betegség va­lahol felütötte a fejét, azt a telepet azonnal el tudták szigetelni a többitől. Ezen az elven épült ki a bábolnai baromfitelep rendszere, amelyet egy légi­felvétel adhat vissza tömö­ren és mégis beszédesen. Több mint 20 kilométer hosz- szúságban egymástól 2 kilo­méter távolságra húsz tele­pet számoltunk meg — egy- egy telepen hat-hat alumínium baromfiól képezett egy zárt egységet. A pedigré telepeket — itt tenyésztik a genetiku­sok és tenyésztők a nagy- szülőpárokat, s innen szál­lítják a szülőpárokat az or­szág nyolc nagy szaporító üzemébe, többek között a baksai Ezüstkalász Tsz-be is, — aszfaltutak kötik egy­mással össze. Csak ebben az évben negyven új alumínium ól épült fel Bábolnán. Az itt előállított broyler csirke, a Tetra B évente 100 millió darab, ebből Magyarország 45 millióra tart igényt, a többi külföldre megy. Prá­gától Kuwaitig és Teheránig 30Ó hazai és külföldi part­nergazdasággal tart fenn kapcsolatot Bábolna. Évi ex­portjuk tavaly megközelítet­te az egymillió dollárt, illet­ve a 2,7 millió rubelt. Mi­után az elmúlt évben füg­getlenítette magát a nyugat­német Lehman cégtől Bábol- j na, ma már a saját lábán áll meg a világpiacon, s hogy ' milyen jól, azt jelzi, hogy a nagy világversenyben ma már a világ három első ba­romfihibrid előállító cégével versenyez. Üthálózat. Ez volt az első, ami szembetűnt. Az aszfalt­utak, mint az erek, úgy há­lózzák be a 10,6 ezer hektá­ros üzem területét. És egyre újabb utak épülnek, lépten- nyomon úthengerek fékezik le a forgalmat. A bábolnai aszfaltutak hossza meghalad­ja Baranya állami gazdasá­gaiban található műutak hosszát, beleértve a 28 ezer holdas bolyi gazdaságot is. A műút behatol a szántóföl­dek, a táblák közé is. A szántóföldekre, amelyet mindenütt kukorica borít, il­letve ma már alig látni lá­bon kukoricát. Szerencsénk volt, hogy az egyik utolsó táblán még láthattuk a ku­koricaszedést bábolnai mód­ra. Ritka látvány, még a föld más részén is ritka, hogy a világ három legnagyobb s egyben konkurrens mezőgaz­dasági gépgyárának, az ame­rikai John Deer-nek és az ugyancsak amerikai IHC-nek — nálunk Cormik-ként is­merik — és a Ford érdekelt­ségű CLAAS-nak a legújabb kombájnjai adnak találkozót egy üzemben. Bábolna az idén kapcsolatba lépett s en­nek eredményeként CBC né­ven közös vállalkozást hoz létre egy nagy chicagói tár­sasággal, az új kukorica termesztési rendszerének ki­alakítására. A vállalkozás végső célja 10 év alatt, te­hát 1980-ra megduplázni a kukorica hozamát, a termés akkor 79 mázsa lesz holdan­ként. Bábolna csakúgy, mint a baromfi esetében tette, itt is keresi a hazai partnereket s e célból kooperálni akar a tsz-ekkel, hogy az új techno­lógiából származó előnyöket minél több hazai nagyüzem élvezhesse. Tekintve, hogy adottságai jobbak. Baranya különösen érdekelt lehet a monokulturális kukoricater­mesztésben s erre Bábolnán külön is felhívták az érintet­tek figyelmét. Nem esett még szó a ser­tésrendszerükről, melyben szintén újat hoznak, új hib­ridet és új technológiát, épü­letet együtt. Baranyában Somberekén épült fel rekord­idő alatt az első bábolnai sertéstelep alumíniumból. A legkorszerűbb könnyű épü­letelemekből készülő telepeik egyaránt népszerűek itthon és külföldön, jelenleg Moszk­va mellett építettek egy to­jásgyárat és Egyiptomban, a sivatagban egy broyler-tele- pet. A gazdaság területe nem tartozik a legnagyobbak kö­zé, a mi Bolyunknál tízezer holddal kisebb, termelési ér­téke mégis a Mecseki Szén­bányákéval vetekszik, ez év­ben eléri az egymilliárd fo­rintot. Földjei sem a legjob­bak. nyolc és tizenkét arany­koronásak. Baranyában az átlag 11—12 aranykorona kö­rül mozog. De a legkorsze­rűbb technika, a termelés magas színvonala terméke­nyíti meg ezt az üzemet, s aki a jövőbe néz az jó, ha néha-néha odavet egy pil­lantást Bábolnára. Érdemes. — Rné — A „carbonos" lányok kedves vendége Rózsa Ferenc testvérhúga Komlón / Tímár Éva és Bánffy György a darab egyik epizódjában.

Next

/
Thumbnails
Contents