Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-25 / 276. szám

1970. november 23. dunántúli napló Kukoricabetakarítás, mélyszántás Használjuk ki a kedvező időjárást! Az évszakhoz képest szo­katlanul enyhe novemberi időjárást igyekeznek kihasz­nálni a baranyai termelő- szövetkezetek és állami gaz­daságok. Az őszi munkák ál­talában jó ütemben halad­nak, bár helyenként az iram további fokozására lenne szükség, nehogy a bármikor beköszönthető rossz idő fenn­akadást okozzon. Valamennyi őszi munka közül a kenyérbúza vetésé­vel áll legjobban a megye. Az összes- terület 97 százalé­kán földben van már a mag. A pécsi és a siklósi járás néhány termelőszövetkezete maradt még el. Nagy erővel folyik megye- szerte a kukorica betakarí­tása. Az állami gazdaságok már befejezték a kukorica- törést, a háztáji gazdaságok­ban is végeztek, ezért a be­takarításban most már min­den erőt a közös kukoricára kell fordítani. Az elmúlt két héten a megyében 27 ezer holdról takarították be a ku­koricát, s ezt az iramot kel­lene tartani, vagy ha lehet, még fokozni is a következő hetekben. Az időjárás kedvez a munkának, a kukorica ál­lapota is a legjobb. A mun­kában lemaradt termelőszö­vetkezetek számítanak az állami gazdaságok és más termelőszövetkezetek segítsé­gére: a felszabadult kukorica betakarító gépeket itt nagy­szerűen használhatják még. A mélyszántásban jelenleg 45 százaléknál tart a megye, ez valamivel jobb a tavaly ilyenkori állapotnál. Az utóbbi két hétben 28 ezer holdon végezték el a mély­szántást. Az ütemet itt is tartani kell, s a vetőszántá­sok várhatóan közeli befeje­zése után a rendelkezésre álló erőket ide kell összpon­tosítani, nehogy a tavalyi eset megismétlődjék. A pártkongresszus tiszteletére Már a következő évet alapozzák Az utóbbi hónapokban nem múlt el olyan hét, hogy be ne számoltunk volna — rendszerint első oldalainkon — a X. pártkongresszus tiszteletére széleskörűen kibontakozott munkaverseny ered­ményeiről. Volt miről beszámolni: a felajánlások nyomán jelentős munkasikerek születtek, több vál­lalat már teljesítette vagy hamarosan teljesíti éves tervét. A kongresszus már ülésezik, ezzel azon­ban a kongresszusi munkaversenynek nem szakad vége, a legtöbb vállalatnál év végéig tart. Munkasikerek, táviratok, röpgyülések... Élénk ligvelem kíséri Baranyában a pártkongresszus munkáját MÁV A pécsi vasúti csomópont dolgozói a múlt évi jó terv­teljesítés eredményeként az idén, április 25-én megkapták a Kiváló vasúti csomópont kitüntetést. Ekkor ünnepélye­sen megígérték: a X. párt- kongresszus tiszteletére mun­kafelajánlásokat tesznek. A legfrissebb értékelések szerint a pécsi vasúti csomó­pont kedvező gazdasági ered­ményekkel dicsekedhet. Egyetlen negatív tényező: Pécs állomáson lemaradás van a személyvonatok me­netrendszerinti indításában. A MÁV-nál most az a cél: tovább fokozzák a jelenlegi teljesítményeket, teljesítsék az élüzem szinteket. Az Igaz­gatóság mozgalmi és gazda­sági vezetése a november 1 és december 31-e közötti idő­re különösen a következő feladatok teljesítésére irányí­totta a dolgozók figyelmét: az üzemi és forgalmi balese­ti helyzet megjavítása, a bal­esetek megelőzése, a télre való felkészülés, a személy- szállítás menetrend szerinti és kulturáltabb lebonyolítá­sa, a szállítási előirányzat túlteljesítése, a tehervonatok menetrendszerűségének bizto­sítása, a vonatközlekedési rend érvényesítése, a kocsi­tartózkodási idők csökkenté­se és a gazdaságosabb üzem­vitel. mert már 1969-ben is a leg­magasabb teljesítést érték el a szakmában, és ezzel el­nyerték a Belkereskedelmi Minisztérium dicsérő okleve­lét. A versenyt tovább foly­tatják, az idén szeretnék el­nyerni a Kiváló vállalat cí­met. [ Változatlanul intenzív ér- j deklődés kíséri Baranya me- ! gye dolgozói körében pár­tunk X. kongresszusát. — egymás után érkeznek a je­lentések a kongresszusi munkaversenyben elért si­kerekről, a röpgyűléseken most már a kongresszuson elhangzott beszámoló a fő téma. újabb levelek és táv­iratok üdvözlik a magyar kommunisták országos fóru­mát. Az Építőgépgyártó Vállalat barcsi üzemében jelentős munkasikerrel köszöntötték a kongresszust: az eredetileg tervezett határidő előtt ké­szítették el azt a cementsi­lót, amelyet NDK megrende­lésre gyártottak. Röpgyűlé- sen fogalmazták meg üdvöz­lő táviratukat a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem kommu­nistái, — a diákok pedig kedden délután tartottak Betongyár RÖVIKÖT A Dél-dunántúli Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat dolgozói a kong­resszusi munkaverseny kere­tében azt vállalták, hogy a kongresszus kezdetére befe­jezik az évet. A vállalat eddigi forgalma közel 7 szá­zalékkal magasabb, mint amit 1969-ben egész évben forgalmaztak. Ez az ered­mény annál is értékesebb, A Pécsi Betongyár október havi tervét félmillió forint­tal teljesítette túl. November 15-ig, a kongresszusi hónap első két hetében, kétszáz­ezer forintos pluszt hoztak a betongyáriak. Jelentős sze­repe volt ebben a hirdi te­lep kollektívájának és a pé­csi mozaiklap készítőknek. A munkaverseny mozga­lomban a komlói telep áll a legjobban: itt készül a vopa-panel. A termék az idén befutott. A pécsi telep egyik jó brigádja, a lépcső­egységeket készítő Erdősi- brigád. A tervezett 580 lép­csőegységet — ami az újme- csekaljai panelokba kerül, — november végéig elkészítik. Így a decemberi termelés már a következő év indulását segíti. A vállalat vezetői külön kiemelték mindhárom tele­pük szállító és rakodó bri­gádjainak teljesítményét, ök igazán magukévá tették a kongresszusi hónap felhívá­sát: az elmúlt vasárnap plusz munkában 76 vagont raktak meg! Az elhatározás is ha­mar megszületett: november után a december is kong­resszusi hónap lesz. Háziipari Szövetkezet A Baranya megyei Házi­ipari Termelőszövetkezet, amelynek tagjai zömében nők, november 19-én telje­sítette éves tervét. A novem­béri évzárás jelentős több­letbevételt jelent a szövetke­zetnek: évi 25 millió forintos tervüket közel 6 millió fo­rinttal teljesítik túl. A versenymozgalomban el­ért eredmények alapján ki­alakult a brigádok rangsora. Első helyen a legutóbbi ér­tékelés szerint a fémjáték- részleg áll, amely tervét ugyan „csak” 124 százalékra teljesítette, de a társadalmi munkavégzésük, az aktív mozgalmi tevékenység az el­ső helyet biztosította. A mű­anyagrészleg ezért került 166 százalékos tervteljesítéssel a második helyre. Az értékelés­sel párhuzamosan a szövet­kezet vezetősége javaslatot tett a verseny folytatására. A munkaversenyt 1971. áp­rilis 4-ig folytatják. összejövetelt, s a többszáz diák együttes véleményét, a kongresszus üdvözletét — táviratban fejezték ki. Az orvosok, egészségügyi dolgo­zók kedden Pécsett több he­lyütt tartottak röpgyűléseket, és ugyancsak táviratban kí­vántak eredményes munkát, hasznos tanácskozást a X. pártkongresszusnak. • A Pécsi Kesztyűgyárban elhelyezett faliújságok na­gyon frissek lesznek a ta­nácskozás hetében: az üzem kommunistái elhatározták, hogy a naponta figyelemmel kísért eseményekről, a kong­resszuson elhangzottakról rö­vid cikkekben fejezik ki vé­leményüket. A részletes és pontos tájékozódás érdeké­ben a kesztyűgyárban a szo­kásos mennyiségen felül másfélszáz Népszabadságot rendeltek, amely teljes egé­szében közli a kongresszus anyagát. Miért késnek a vonatok? „Az egyetlen vágányon valósággal csúszkálunk a szerelvények között“ Mezőgazdasági adórendeletek A Magyar Közlöny keddi számában megjelent a pénz­ügyminiszter rendelete a mezőgazdasági tsz-ek jöve­delem adójáról és jövede- lemnövekvény adójáról. A rendelet kimondja, hogy a tsz-ek jövedelem adót fizet­ni kötelesek a tagok, a kö­zös munkában résztvevő csa­ládtagok, továbbá az állandó és időszaki dolgozók részére kifizetett bérek után. A nyugdíjasok és a járadéko­sok jövedelmét a rendelet szerint — nem kell figye­lembe venni. Az egy mun­kanapra eső átlagjövedelem alapján az adókulcsok mér­téke változó. A rendelet kü­lön adókulcsot tartalmaz a tagok és külön az alkalma­zottak járandósága után. A rendelet kimondja: ameny- nyiben a tsz jövedelme, il­letve az egy tagra eső jöve­delem az előző évhez képest megnőtt, akkor a tsz jövede- lemnövekvény adót köteles fizetni. A pénzügyminiszter egy másik rendelete a mezőgaz­dasági nagyüzemek termelési adóját szabályozza. A rende­let szerint a mezőgazdasági nagyüzem termelési adót kö­teles fizetni az ipari ter­mékelőállító, az építőipari, -« szolgáltató és a kereskedelmi tevékenységből származó ár­bevétele után. A termelési adó a jövedelem szabályozási rendszer továbbfejlesztésé­nek szerves része és lénye­ges feladata: az állami vál­lalatok és a kisipari szövet­kezetek, illetve a mezőgaz­dasági nagyüzemek jövede­lemszabályozó rendszerében mutatkozó különbségek ki- egyenlítése. 1971. január 1- től a mezőgazdasági nagy­üzemek is az állami vállala­tokkal azonos forgalmi adót fizetik, illetve azonos árki­egészítésben részesülnek. Fehér Klára tokiói úti­könyvében olvastam, hogy valamelyik express nyolc percet késett, s a rendkívüli eseményről első oldalukon számoltak be a napilapok. Tessék mondani, nálunk szenzációnak számítana effé­le vonatkésés? Persze szeretném látni azt a japánt, aki az itteni körül­mények között pontos lenne. November 23., hétfő. Bo­rús, ködös hajnal, álmos em­berek vacogva tolakodnak a kijáratoknál. Az üres vonat kihúz, helyet ad a követke­zőnek, amely már a kijárati jelző előtt türelmetlenkedik. Átlagosan három percenként érkeznek szerelvények a pé­csi pályaudvarra. Többségük pontosan, illetve három­négy perces késéssel, ám a MÁV statisztikája nem jegy­zi a négy percen belüli ké­sést. Az még elenyésző. De 50 ... És ez sem elírás: kereken ötven évvel ezelőtt is ennyi vágány és ilyen el­rendezésben állt rendelkezés­re a pécsi pályaudvaron. Közben az érkező-induló vo­natok száma a kétszeresére nőtt. A forgalmi iroda érkezteti az 1912-es vonatot. Késett. — Mondja kérem, miért késett ? — Itt a menetlevél. Indigós papír: ezernyi rub­rika. A vonatvezető kezeli, minden leolvasható róla. Nézzük! Az 1912-es a Buda­pest Déliből 7,31-kor indult. Távolsági személyvonat. Pé­csi érkezése — a menetrend szerint — 13.10 perc. De ... A Pártkongresszus csapásvágalon A vágat alig különbözik a többitől: erős TH vasak tart­ják felettünk a hegyet. Csiz­mánk a sárban cuppog — a csorga még nem készült eL A ventillátorok halk surro- gással nyomják a friss leve­gőt. Vagyis inkább a rosszat elszívják — helyette friss öblíti a meleg, párás mun­kahelyet. Szóval olyan bá­nyavágat mint a többi, és mégis más: először is a ne­ve: Pártkongresszus csapás­vágat. Kettő van belőle. Az egyik a nyugati, a másik ke­leti. Már nem tudják ponto­san, ki volt a keresztapa, de mintha Ács József, a III-as körlet vezetője lenne, aki a reggeli raporton bejelentette: az üzem jövő évi termelé­sének egynegyedét biztosító terület előkészítő vágataiban példanélkül álló teljesít­ményt vállalnak. November 1 és december 20-i között kihajtanak a két munkahe­lyen 150 méter 3 és 4 méter átmérőjű vágatot. Ezért is más ez a két vágat, mint a többi. Mihályi Sándor hét­szeres szocialista brigádja 141 százalékos. Magyar János ötszörös szocialista brigádja pedig 157 százalékos ered­ményt ért el november 23- ig. Ügy tűnik, nem lehet vé­letlen, hogy az Ércbányászati Vállalat kongresszusi küldöt­te éppen az I-es üzemből és éppen ebből a körletből ke­rült ki Lendvai Gellért csa­patvezető vájár személyében. A 14. szinti terület előké­szítése éppen a kongresszus időszakában éri el a legna­gyobb lendületet. Különben az üzem történetében még nem fordult elő, hogy a mostanihoz hasonló eredmé­nyek szülessenek. — Talán a kongresszus a bányászoknak is hoz valamit — szól közben Mihály Sán­dor. — Eddig minden kong­resszus után egy kicsit job­ban mentek a dolgok. A teg­napi beszámolóban viszont — hallottam, emilyen-amo- lyan formában, mindent amit a bányában vagy másutt, egymásközt beszél­getve sérelmeztünk — úgy tűnik, nem pusztába kiáltott szavak voltak. A tegnapi napon a Párt- kongresszus csapásvágatokon 34 centiméteres műszakon­kénti teljesítményt értek el — a tervezett 19 centiméter volt. — I,. J. — Pusztaszabolcson 8.27-kor kellett volna lennie, s 8.32- kor érkezett. Kilenc perces késéssel indult tovább. Sá­rosáig 4,5 percre sikerült csökkenteni késését. Várnia kell. Az 1007-es - gyors vá­gányépítések miatt késik, és itt kerülik egymást. Űjabb két perc. Simontornyáig lefaragja 3,5 percre. Vizet vesz; 7 perces késéssel indul. Tolnanémedi. Hivatalosan csak 1 perc len­ne a várakozás, de 9-et kény­telen tölteni. A dombóvári menetirányító utasítására te­hervonat előzi. Egyébként felborulna szinte az egész Dél-Dunántúl menetrendje. Hiába: egy sínpár és renge­teg a vonat. Tolnanémediből tehát 16 perces késéssel indult. Pin­cehelyen újabb 2,5 perc vá­rakozás. Az ok ezúttal a nemzetközi gyors. Szakályhő- gyész és Kurd között lassú­jel. Döbröközre 22,5 perces plusszal érkezik, Dombóvár­ra már 27-tel. Dombóváron szétszedik a szerelvényt. Külön tolják a közvetlen kaposvári kocsit, postavagont akasztanak a mozdonyra. A késés 33 perc. Vásárosdombón csupán 1 percre tartják fenn. 34 perc. Sásdtól végre szabad az út. Csökken a késés. A mozdony vezetője jól végzi munkáját, a körülmények ellenére mind­össze 16 perces késéssel ér Pécsre a szerelvény. * Délután. Egy kivételével pontosan indáinak a vona­tok. Csak azzal van baj, amelyik Pestről érkezett: a mozdony kiszerelésével nem készülhettek el időre. Pedig az viszi vissza a szerelvényt. Sötétedés. Ismét csúcsfor­galom. Az állomásfőnök Hor- nyák István sétára hív: — Figyelje meg milyen kö­rülmények között dolgozunk. Vonat érkezik. Foglalt min­den vágány. Csupán az elsőn kínálkozik 200 méter. Lám­pát lóbáló vasutas szalad a vágány mellett. A váltókat kézzel kell állítani, aztán le­zárni és a kulcsot leadni. A bejárást csak akkor engedé­lyezik. És 50 évvel ezelőtt is így, kézzel állították a vál­tókat. Egy váltóőr naponta átlag 20 kilométert gyalogol. Gyalogol? Szalad. Felkapaszkodunk az érke­ző szerelvény motorkocsijá­ra. — Mennyit késett? — 12 percet — feleli Szabó Sándor motorvezető. — Miért késett? — Az egyetlen vágányon valósággal csúszkálunk a sze­relvények között. Döcögünk a fűtőházhoz. A váltónál tilos jelzés. Állunk. Szembe vonat közeledik, a szombathelyi. Amikor elro­bog, szalad a váltókezelő. Szabad az út. Előttünk ismét kettős fény : várakozó motor­kocsi. Ez majd csak akkor jöhet ki, ha elmentünk mel­lette és a váltókat átállít­ják. Van időnk tehát leugra­ni és átszállni az indulásra készre. Bátaszékre megy. És most megint ez a csiki-csuki já­ték. A félkilométeren há­romszor állít tilos jelzés, összekötő vágányon óvatos­kodunk az egyesre. Persze csak azután, hogy az előbb érkezett szerelvény kitol, egy közbe ékelt mozdony előre­húz. * Borsos Mihályné. Abaliget- ről jár be. — Mi a véleménye, miért késnek a vonatok? — Emberhiány ... Kevés a fizetés. — Korszerűsítik a vágá­nyokat. A lassú-jelek köte­lezik a mozdonyvezetőt — mondja a dombóvári Deme Józsefné. — Gyakori a tíz perces ké­sés. A hosszabb ritkán fordul elő — így Majer Béla, aki szintén Dombóvárról utazik. — Hosszú az út, egyetlen vágány van, a csatlakozások okozzák a késéseket. Ezt meg kell érteni — védi a vasutat. Szabó Cicília. — A késésekről készült statisztika mit mond? Erre a kérdésre Hornyák István ad választ: — A menetrendet 98,5 szá­zalékos mértékben tartjuk be. Az utasok számára azon­ban hihetetlennek tűnik ez, mert ha pontosan érkezik a vonat, arról nem esik szó, de a késéseknek nagy híre van. És ezt is mondja: — Olykor hibásak vagyunk mi is. De minden perc késést kivizsgálunk, s a vétkes oko­zót büntetjük. Néha érdekes okok is közrejátszanak. Ta­valy Szigetvár és Kaposvár között a környezetnél mele­gebb sínre húzódtak a her­nyók s a rájuk futó mozdony kereke egyhelyben forgott. Késés ... De késést okoznak most a sínekre hulló leve­lek ... Hiába sepertetnénk, félórán belül ismét belepi a síneket az avar. ÖNTŐ SZAK- ÉS BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT formázási munkakörbe FELVESZÜNK Jelentkezés: Pécs, Fürst S. szám alatt. u. 48.

Next

/
Thumbnails
Contents