Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-25 / 276. szám
T970. november 35. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának keddi tanácskozása (Folytatás a 2. oldalról) A helyi szervekre, a vállalatokra és az intézményekre váró feladat, hogy a párt határozata, a kormány rendelkezései alapján mielőbb kidolgozzák saját teendőiket, megbeszélve azokat az érintettek széles körével. A társadalmi szervek és a kormány, valamint a helyi szervek összefogásával, a tömegek demokratikus bevonásával kialakulhat a végrehajtás ésszerű menete, a lehetőségek mind teljesebb kihasználása. Fock Jenő elv társ ezután a gazdaságirányítás új rendszere bevezetésének tapasztalatairól szólott: — Most, három év távlatából és eredményeinek ismeretében kijelenthetjük: a reformmal fokozatosan elérjük célunkat. A reform bevezetése óta eltelt mintegy három esztendő bőséges bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a népgazdaság irányítása, a gazdasági folyamatok közgazdasági módszerekkel történő szabályozása eredményesebb és hatékonyabb, de kétségtelenül nehezebb és bonyolultabb feladat, mint a terv- lebontásos módszeren alapuló gazdaságvezetés. Részben ennek tulajdonítható, hogy az állami irányító szervek munkáját 1968-ban és részben még 1969-ben is inkább az útkeresés, a bizonytalankodás, mint a következetes vezetés jellemezte. Viszonylag lassan haladt előre az irányító szervek és a vállalatok közötti új típusú kapcsolatok és az új irányítási módszerek meghonosodása. A legtöbb problémát az ágazati felelősség, a tulajdonosi jogból eredő kötelezettségek érvényesítése és a vállalati önállóság értelmezése jelentette. Jó néhány minisztérium és főhatóság még olyan esetekben sem avatkozott be a vállalatok munkájába, amikor erre a népgazdaság egészének, sőt az illető vállalat távlati fejlődésének érdekében is feltétlenül szükség lett volna. Erre a tényre élesen mutatott rá pártunk Központi Bizottságának múlt év végi határozata. Ennek nyomán a kormány több intézkedést tett mindenekelőtt a minisztériumok és főhatóságok munkájának hatékonyabbá tételére. Az irányító szervek tevékenységében ez évben már határozott fejlődés mu- I ta fkozott. Egyebek közölt ennek köszönhető, hogy nagyrészt megvalósultak azok a jelentős intézkedések, melyeket a lakosság áruellátásának javítására hoztunk. Továbbfejlesztettük a kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabályozókat. Általában kiegyensúlyozottabbá vált az áruforgalom, bár néhány árucikkből még mindig nem tudjuk az igényeket hiánytalanul kielégíteni. Hatékonyabb intézkedéseket foganatosítottunk az alacsony keresetű dolgozók áruellátásának javítására. Javult az árellenőrző tevékenység, az árhatóságok fellépnek az indokolatlan áremelések ellen. Gazdasági minisztériumaink már határozottabb módszerekkel szorítják visz- sza a népgazdaság számára előnytelen vagy alacsony hatékonyságú tevékenységet és központilag is támogatják a hasznosat. A kormány alapvető követelményként jelölte meg a beruházási tevékenység javítását. E téren azonban a javulás még korántsem kielégítő. Egyelőre még nem kielégítő a minisztériumok irányító tevékenysége a munkaügyekben. főként a munkaerő-gazdálkodásban. Bár 1970-ben a termelékenység alakulásának kedvező jelei mutatkoznak, a vállalatok létszám- és munkaerő-gaz- dalkodasában továbbra is sok a probléma. Vállalataink jelentős része munkaerőhiánnyal küzd, másutt viszont belső munkaerő-felesleg van. Meg nagyon sokat kell tenni a munkafegyelem Megszi lárdításáért. Az egészségtelen mértékű munkaerő-vándorlás megszüntetésének, a törzsgárda növelésének egyik fontos feltétele, hogy az üzemekben olyan munka- és szociális körülményeket teremtsenek, amelyek megfelelnek a dolgozók igényeinek. Éppen ezért, amennyire helyeselhető, hogy egyes üzemek óvodákat, bölcsődéket, öltözőket, nyok változnak. Nyilvánvalóén szükséges és indokolt a türelem. Ám azt is szüntelenül hangsúlyozni kell, hogy a gazdasági viszonyok nem merevedhetnek meg. és hogy a változás üteme világméretekben meglehetősen gyors. Fock elvtárs ezután utalt arra, hogy harmadik ötéves tervünk feladatait átgonKS/D. NAPLÓ, TELEPOTO Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke hozzászól a Központi Bizottság beszámolójához a párt X. kongresszusán. fürdőket, orvosi rendelőket építenek, annyira elítélendő, hogy másutt, különböző indokokra hivatkozva, elhanyagolják, nem törődnek eléggé a munkások élet- és munka- körülményeivel. Célszerűnek látszik, hogy a SZOT-tal egyetértésben, a Kiváló üzem cím elbírálásánál, a Minisztertanács és a SZOT-vándorzászló odaítélésénél a termelési-gazdasági eredményeken túl, nagyobb figyelmet fordítsunk arra is, hogyan gondoskodnak a dolgozókról. összegezésképpen megállapítható, hogy az irányító tevékenységben kedvező változások tendenciája jelentkezik. De még többre van szükség. A minisztériumoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a távlati fejlődést biztosító tervezőmunkára, az új követelményeknek megfelelő vállalatvezetési módszerek kialakítására. A szocialista építés során jelentkező legkülönbözőbb érdekek összehangolása, a közgazdasági szabályozó- rendszer gazdaságpolitikai céljainknak megfelelő eredményes működtetése, a rugalmasság és a stabilitás követelményeinek egyidejű érvényesítése nem könnyű feladat. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszere a korábbinál jóval nagyobb követelményeket támaszt az üzemi, a vállalati, a szövetkezeti vezetőkkel szemben is. , Nem mindenki képes alkalmazkodni az új viszonyokhoz. A vállalatvezetőknek, a termelőmunka parancsnokainak többsége azonban mindinkább érti a gazdaságirányítás rendszerét. Tudják, mit jelent önállóan dönteni, kockázatot és felelősséget vállalni újszerűén, a kor követelményeinek megfelelően vezetni. Az iparilag fejlettebb országokban a termelékenység közismerten ma még körülbelül kétszer nagyobb, mint hazánkban. Ugyanakkor alapos vizsgálatok szerint például a gépiparban a termelékenységi színvonal eltérésének hozzávetőleg csak egy- harmada magyarázható a technikai felszereltségben mutatkozó különbséggel. Még ha fenntartással is élünk e számításokkal szemben, a lényeget helyesen tükrözik. Azt tudniillik, hogy a termelekenységi színvonal különbségének oka feltehetően jelentős részben nem anyagi természetű, hanem főként az, hogy a vállalat- vezetési és irányítási módszereink ma — még az adott technika lehetőségeihez képest is — viszonylag elmaradottak. Sok ezer vezető gondolkodásmódja, szemlélete nem alakulhat át olyan ütemben, ahogyan a gazdasági víszo dőlt, céltudatos irányítással, a dolgozók növekvő szakértelemmel párosult szorgalmas munkájával teljesítjük, néhány vonatkozásban túlteljesítjük, majd új ötéves tervünkkel foglalkozott: — A kitűzött célok elérése érdekében — mondotta — a kormány máris több intézkedést tett. Előrehaladásunk fontos feltétele például a szervezettebb munkaerő-gazdálkodás. Ennek érdekében lényegesen módosítottuk a vállalati jövedelem és bér- gazdálkodás állami szabályait. A termelékenység dinamikus növelése megkívánja, hogy ezután is a munka bonyolultságához és a teljesítményhez igazodó differenciált bérpolitikát . alkalmazzunk, még következetesebben, mint ma, ugyanakkor olyan tudatos szociálpolitikát folytassunk, amely a nagycsaládosok, a kis nyugdíjasok helyzetét javítja, és az alacsony keresetűek jövedelmét is megfelelően növeíi. Biztosítjuk a fogyasztói árak megfelelő stabilitását, de — ahol ez indykolt — az árak kívánatos változtatásának lehetőségét is, ami összhangban áll a termelés önköltségével, a kereslettel, hiszen ez végső soron a lakosság jobb ellátását szolgálja. Arra törekszünk, hogy a rendelkezésre álló beruházási eszközöket és kapacitásokat a legfontosabb célokra koncentráljuk. Alapvető követelmény a beruházások befejezetlen állományának csökkentése. Az építő- és építőanyagipart az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlesztjük, ezzel bővítjük a kereslet kielégítésének lehetőségeit, ugyanakkor a szabályozórendszer módosításával a beruházási vásárlóerőt ' megfelelő keretek között tartjuk. Fokozatosan csökkentjük a különféle állami támogatásokat, amelyek az esetek nagyobb részében a gazdaságtalan termelés következményei. Minden vonatkozásban erősítjük gazdaságunk egy'efisü- lvát. Népgazdaságunk arányos fejlődésének és egyensúlyi helyzetének nagyon lényeges eleme a fakosság vásárlóereje és az árualapok közötti összhang biztosítása. Az áruellátás javítása érdekében fontos, hogy a hazai termelés megfelelő, több és választékban szélesebb áru alapot bocsásson a belkeres kedelem rendelkezésére. Következetesen továbbfolytatjuk a területi aránytalanságok felszámolását, a vidék iparosítását. A foglalkoztatás és a települések ellátottsági színvonalának közelítése útján biztosítjuk, hogy mérséklődjenek az ország egyes területein elő népesség életkörülményeiben még meglévő különbségek. A területi fejlesztés. az urbanizáció szükségszerűvé teszi, hogy a lakosság számára megfelelőbbé tegyük a közegészségügyi viszonyokat. Tisztelt Kongresszus! A Központi Bizottság beszámolója joggal szólt arról, hogy az eltelt években nem kis eredménnyel dolgoztunk, s jó néhány lépést tettünk előre a szocializmus felé vivő úton. A beszámolóban sokoldalú kritikai elemzőmunka alapján. őszintén és felelősséggel igyekeztünk feltárni az eredményeket és a fogyatékosságokat, a megtett utat. Ezek mérlegelése alaDján vázoltuk fel a következő időszak főbb feladatait. Az alapvetően pozitív értékelés nem feledteti velünk, hogy amikor a dolgozókkal hétköznapi életünkről beszélgetünk, az eredmények és fogyatékosságok nem ilyen arányban jelentkeznek. Ezekben a beszélgetésekben érthetően nagyobb teret kapnak a gondot okozó problémák, mint az elért eredmények, a figyelem középpontjában az indokoltnál több a bírálat, mint a dicséret. Ez a látszólagos ellentmondás korántsem azért van, mintha a beszámoló rózsásabb színben igyekezne feltüntetni a dolgokat, mint amilyenek azok a valóságban. Tudjuk, érezzük, hogy az egészséges fejlődés, a pozitív összkép mellett egyéni életünkben bizony még sok olyan bosszantó dolog van, mely az adott esetekben az egyes egyének szempontjából nagyon fontos, és amely a dolgozó ember hangulatát sokszor meghatározza. Ezek a jelenségek társadalmi méretekben a fejlődés irányát ugyan nem érintik, de időről időre befolyásolhatják, ronthatják a dolgozók hangulatát, munkakedvét. A valóságos helyzetünknek megfelelő közhangulat kialakítása érdekében nagyon fontos, hogy különbséget tegyünk a vélt és a valóságos állami érdek között. Igaz ugyan, hogy vállalataink tulajdonosa az állam, de a vállalat csak akkor képviseli valójában az össztársadalom érdekeit, ha munkájában, az egyénekkel való kapcsolatában nap nap után ezt kifejezésre is juttatja. A szocialista demokratizmusnak, a korszerű követelményeknek megfelelő munkastílus kialakításában nagy szerepük van a vállalat gazdasági vezetőinek, de legalább ilyen szerepük van a helyi párt- és tömegszervezeteknek is. E politikai testületek akkor végzik valóban jól munkájukat, ha egyszerre tudják szolgálni az általános társadalmi érdeket és a szű- kebb közösségét. Az ilyen munkastílus kialakítása egyáltalán nem könnyű, hiszen az érdekek esetenként ütközhetnek s ez időnként komoly problémákat vet fel. Az ilyen munkához szükséges bátorságot nem lehet egyik napról a másikra megszerezni. Mégsem lehet a problémát megkerülni, m’ég- csak elodázni sem. hiszen nálunk a párt és a kormány és annak minden szerve a népért van, a népért kell hogy dolgozzék. Munkánkat úgy kell végeznünk, hogy a dolgozókban mindinkább erősödjék az az érzés: ebben az országban minden a nép érdekében, a népért történik. Tisztelt Kongresszus! Kedves EJlvtársak! Népköztársaságunk kormánya a szocialista építő- munka szervezésében, irányításában pártunk IX. kongresszusának határozatait igyekezett végrehajtani az állami élet minden területén. A IX. kongresszus határozatainak helyességét bizonyítják mindazon sikerek, amelyeket a végrehajtás során elértünk. Meggyőződésünk, hogy a X. kongresszus vitája es határo zatai új lendületet, erőt adnak az állami munka javításához, tökéletesítéséhez, amellyel hozzájárulhatunk a szocialista társadalom teljes felépítéséhez hazánkban, a Magyar Népköztársaságban. Majd dr. Gustav Husak, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára lépett a küldöttek nagy tapsa közben a mikrofonhoz. i Csehszlovák kommunista Pari ú jra szilán! marxista wart i Tisztelt Elv társnők j és Elvtársak! Engedjék meg, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja, munkásosztályunk, dolgo- t zó népünk nevében a legszí- vélyesebben üdvözöljem a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát, a kongresszus küldötteit, pártjuk minden tagját és a Magyar Népköztársaság dolgo- i zóit. Csehszlovákia dolgozói a második világháború után a kommunista párt vezetésével szintén figyelemre méltó eredményeket értek el a szocialista társadalom építésében. a gazdaság, a tudomány, a kultúra és az életszínvonal fejlesztésében. Az átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba nálunk sem volt egyszerű — sok buktató és probléma kí- j sérte. Csehszlovákia Kommu- ! nista Pártja, dolgozó népünk és társadalmunk túljutott fejlődésének válságos évein, különösen az 1968—1969-es éveken. Nehézségeinknek és válságunknak sok oka volt. Ezek gyökerei korábbra nyárnak vissza. A társadalmi problémák osztályszempon- tókból való megközelítésének elhanyagolása, a politikai és ideológiai munka meggyengülése, a burzsoá ideológia, j valamint a kispolgári tenden- ! ciák elleni harc lanyhulása, j a célok szubjektív kitűzése, az egyes fejlődési ^szakaszok átugrása, valamint a párt és a munkásosztály, a párt és a parasztság, illetve az értelmiség közötti szoros szövetség elhanyagolása, kedvező feltételeket teremtett az opportunista és revizionista tendenciák erősödéséhez, a párttagság, a lakosság elégedetlenségéhez. Ilyen körülmények között került sor az 1968. januári változásokra. A gyenge pártvezetés azonban- a kezdeményezést átengedte a revizionista és opportunista erőknek, s teret nyitott a leplezetlen szocialistaellenes erők számára is. Az ellen- forradalom feliilkerekedését • Csehszlovákiában csak a Szovjetunió és többi szövetségeseinek testvéri, internacionalista segítségével lehetett megállítani, amplyet munkásosztályunknak, dolgozóinknak nyújtottak. A revizionista erők ellen- forradalmi bomlasztása nyomán nehéz örökség maradt ránk. Pártunk új vezetése 1969 áprilisa óta lépésről lépésre számolja fel ennek politikai és gazdasági következményeit. Másfél év erőfeszítései után elmondhatjuk, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja újra szilárd marxista párt, újra társadalmunk vezető ereje és min- dennapf munkájával egyre jobban megnyeri a munkás- osztály, a dolgozó nép valamennyi rétegének bizalmát. Tisztelt Elvtársak! A cseszlovák küldöttség nevében megköszönöm Kádár elvtárs beszámolójában hozzánk inézett kedves szavait, önöknek, a kongresszus küldötteinek mégegyszer tolmácsolom Csehszlovákia Kommunista Pártja, a csehszlovák nép üdvözletét és további sikereket kívánok a magyar nép javát szolgáló munkájukhoz. Ezután szünet következett, majd Benke Valéria elnökletével folytatta munkáját a kongresszus. A küldöttek nagy tapsa közepette Todor Zsivkov. a Bolgár KoThrtm*"’ nista Párt Központi “BiSSft-1’ ságának első titkára lépett a mikrofonhoz. Páríjaink nézetazonossága teljes Kedves Elv társnők és Elvtársak! Örömmel és elégedetten továbbítom a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, országunk kommunistái és dolgozói szívélyes, harcos üdvözletét a testvéri Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának, a magyar komunistáknak, az egész baráti magyar népnek. Nagy figyelemmel hallgattuk Kádár elvtárs tartalmas beszámolóját pártjuknak a IX. kongresszus óta kifejtett tevékenységéről, eredményeiről. Mi, bolgár kommunisták és bolgár dolgozók, önökkel együtt örülünk ennek és teljes szívből köszöntjük önöket! Az önök sikerei a mi sikereink is, mert mi, a szocialista közösségben tömörült testvéri országok szilárdan elhatároztuk, hogy közösen védjük meg vívmányainkat, vállvetve haladunk előre a barátság és az együttműködés, a közös felemelkedés útján. Néhány hónap múlva Szófiában megtartjuk a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusát, amelyre mi is hasonlóan jó és örvendetes mérleggel készülünk. Elégedetten állapítjuk meg. hogy a két párt között teljes egység van a világ jelenlegi fejlődésének minden kérdésében. A Bolgár Kommunista Párt és népünk gyűlölettel elítéli az amerikai katonaság bar- bar cselekedeteit Vietnamban. Laosz.ban és Kambodzsában. Mély meggyőződésünk, hogy Indokína szabadságáért és függetlenségéért küzdő népeinek ügye győzedelmeskedni fog! Szeretném itt a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa előtt kifejezni elegedettségünket a bolgár és a magyar nép barátságának és testvéri kapcsolatainak fejlődése felett. Az utóbbi években országaink között erősödött és bővült a gazdasági . és műszaki-tudományos együttműködés. Minden feltétele megvan annak, hogy tovább bővüljenek és elmélyüljenek e kapcsolatok mind a két ország között, mind a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében. » Pártjaink között teljes nézetazonosság van a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetét illetően is. Kívánok önöknek, drága magyar elvtársaink, eredményes munkát az önök X. kongresszusán, sikereket álmaik. terveik és kezdeményezéseik valóraváltásában. Todor Zsivkov nagy tapssal fogadott felszólalása után Pap János. a Veszprém megyei Pártbizottság első titkára kapott szót. Dr. Gál István, a Tatabányai Szénbányák igazgatója, Komárom megyei küldött felszólalásában a magyar szénbányászat helyzetével foglalkozott. Tóth Lajos, a Vaskeresztesi Termelőszövetkezet elnöke Vas megye nemzetiségi lakossága nevében üdvözölte a | kongresszust. Dr. Vámosi Erzsébet vezető főorvos. Pest megye kommunistáinak küldötte hozzászólásában a többi közt a falusi lakosság szociális és egészségügyi ellátásával foglalkozott. Varga Ferenc, a Kalocsai Járási Pártbizottság első titkára a járás fejlődéséről számolt be. Kovács Ferencné, a Nagy atádi Cérnagyár technikusa, iizemí párttitkára. Somogy megye küldötte, azokat a változásokat ismertette, amelyek a IX. kongresszus óta Nagyatádon végbementek. Ezzel a keddi tanácskozás befejeződött, a kongresszus ma reggel 9 órakor folytatja munkáját.
