Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

1970. november 24. DUN ANTÜLF NAPLÓ 13 Munkavállalások, röpsyülések, üdvözlő táviratok, levelek, üzenetek Baranya dolgozói köszöntik a kongresszust Kiváló termelési eredmények a Mecseki Szénbányáknál rpáviratok, levelek, üzenetek tömege közvetítette az ország dolgozóinak, munkáskol­lektíváinak, pártszerveze­teinek üdvözletét —, amelyben a Magyar Szo­cialista Munkáspárt teg­nap összeült X. kongresz- szusát köszöntötték... A X. pártkongresszus tisz­teletére felajánlott termelő- napon a Mecseki Szénbányák dolgozói önmagukat múlták felül. Az eredmények össze­sítésénél a vállalat vezetői szinte hihetetlennek tartották a szombaton termelt 15 272 tonnát, amelyhez november 22-én — vasárnap — ráadás­ként újabb 2520 tonna szenet adtak a bányászok. Az üzemek közül Pécsbá- nya 2015, Szabolcsbánya 2362, Vasasbánya 2432, Ko&suth- bánya 4382, Béta 1293, Zobák 2447, Szászvár 310 és Tanbá­nya 31 tonna szénnél járul­tak hozzá. A fenti eredmé­nyekkel a vállalat november 22-ig 266 822 tonna szenet termelt, 300 tonnával többet mint az előző hónap azonos időszakáig, pedig a munka­napok 6záma kevesebb volt. A minőségi operatív terv­hez viszonyítva a vállalat hosszú idők óta mindössze 163 tonnával van lemaradva, ebben a hónapban, ezzel szemben többletként jelent­kezik 13 073 tonna iszapszén. Hétfőn reggel a Mecseki Ércbányászati Vállalat vala­mennyi üzemében, leszállás előtt röpgyűlést tartottak a dolgozók, amelyen a pártta­gok, pártonkívüliek együtte­sen vettek részt — és távirat­ban kívántak jó munkát, eredményes tanácskozást pártunk X. kongresszusának. Ugyancsak röpgyűlés kereté­ben fogalmazták meg az üd­vözlő távirat szövegét a Pé­csi Hőerőmű Vállalat dolgo­zói, a Pécsi Porcelángyár kol­lektívája, párttagjai is hétfőn délelőtt adták postára a kö­szöntést tolmácsoló táviratot A Kesztyűgyár pécsi egyes számú' szocialista üzemének dolgozói röpgyűléseken üd­vözölték a kongresszust, táviratuk szövegében a kö­vetkező is szerepel: a kong­resszus eredményeihez mun­kaversenyek felajánlásainak teljesítésével is hozzá szeret­nénk járulni. A vasutas pártértekezlet megbízásából, a Pécsi Vasúti Csomópont kommunistái és dolgozói hétfőn a következő táviratot adták fel a fővá­rosba, az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házába: „Elvtársi üdvözlettel és tisz­telettel köszöntjük a X. kong­resszust Jelentjük, hogy a kongresszusi munkaverseny­ben vállalt kötelezettségünk­nek becsülettel eleget tet­tünk, ezzel hozzájárultunk, hogy a MÁV Pécsi Igazgató­sága tervét 103,92 százalék­ban teljesítette. Mintegy 500 ezer tonnával szállítottunk többet a tervnél és ezzel az igazgatóságok egymás közöt­ti versenyében az első helye­zést értük el. Vállaltuk, hogy a kongresszusi munkaver­senyt az év végéig folytat­juk ... A Pécsi Vasúti Csomópont kommunistái, dolgozói." A beremendi Dózsa Ter­melőszövetkezet kommunis­tái és a termelőszövetkezet tagjai levélben köszöntötték a kongresszust; „Munkacsa­pataink, szocialista brigád­jaink ezekben a napokban értékelik a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaikat. Köszöntjük a kongresszust úgy is, mint akik a jövő évi kenyér biztosításáért, 1970. október 29-én, 1159 holdon befejeztük az őszi vetést. A traktoros szocialista brigád, vállalásának megfelelően, no­vember 13-ig befejezte a ku­korica betakarítását, jelenleg a szomszéd, drávaszerdahelyi termelőszövetkezetnek segí­tenek gépeink. Őszi mély­szántásunkat a kongresszus befejezéséig elvégezzük, s fel­szabadult gépeinkkel a drá- vaszabolcsi termelőszövetke­zetnek segítünk az őszi mun­kában ... A kongresszus ko­moly, fáradságos munkájához sok sikert kívánunk.” Megyeszerte hasonló volt a reagálás: több üzemben, ter­melőszövetkezetben, intéz­ményben tartott röpgyűlést már a kongresszus első nap­ján — folyik a munkaver­senyek eredményeinek érté­kelése is. A mohácsi Farostlemezgyár I-es és Il-es üzemének dol­gozói kongresszusi hét szer­vezésével köszöntötték a pártkongresszust. Az üzem dolgozói vállalták, hogy a kongresszusi ülésszak heté­ben 68 tonna farostlemezt gyártanak terven felül — összesen több, mint negyed- millió forint értékben. A Pécsi Kémén yí tőgy ár befejezte éves tervét Befejezte 1970. évi tervét a Pécsi Keményítőgyár. Szom­baton reggel elkészült a 451. vagon keményítő, eggyel több mint a gyár egész évi feladata. A gyár dolgozói a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy az év vécéig még 50 vagon keményítőt gyártanak az édesipar, pa­mutnyomó vállalatok, papír­ipar és más fogyasztók el­látására. A Pécsi Keményítőgyár 92 dolgozója ez évben, a terve­zett 37,6 millió forintos ter­melési érték helyett várha­Érdekes újítás szemléltető oktatáshoz tóan 41 milliónál is. többet teljesít. * Befejezte az őszi munká­kat a mohácsi Űj Barázda Termelőszövetkezet. A párt- kongresszus tiszteletért 'lett vállalásai eredményeképpen 1500 holdnyi kalászost ''etet­tek. Kétszázhúsz vagon ku­koricát takarítottak be, arreiy már a tárolókba került. Vé­geztek az őszi mélyszántás­sal: a közös földön kívül a háztáji is jól megmunkáltán várja a telet. A munkák so­rán talajjavításra holdanként 6—6,5 mázsa vegyes műtrá­gyát használtak fel. Az Üj Barázda 5 nagy gépe hétfőtől már a himesházi ter­melőszövetkezetben segít; 500 hold mélyszántás, 200 holdról pedig kukorica betakarítás lesz a feladatuk. A szövetke­zet gépei a himesházin kívül más szövetkezetekben is se­gítenek a talaj munkák meg­gyorsításában. * A Baranya megyei Fo­gyasztási szövetkezetek is a munkaverseny finiséhez ér­keztek. Az eredményes moz­galom a gazdasági adatokban is érezteti hatását. Az 1970-re tervezett 64 millió forint nye­reséget minden bizonnyal alaposan túlteljesítik majd, hiszen az máris megközelíti a 60 milliót. Az üzemágak közül legdi­namikusabban a felvásárlási és 1 ipari tevékenység fejlő­dött. Az elmúlt háromnegyed ( év árbevételé 37 millióval több mint az egész elmúlt évben amit elértek. Érdemes megjegyezni néhány számot: 16 vagon baromfi, 26 millió darab tojás, 80 vagon burgo­nya, 211 vagon zöldség és 172 vagon gyümölcs segítette a városi lakosság ellátását. Az ipari üzemekben 200 millióval magasabb az árbe­vétel mint az elmúlt évben. Ügy tűnik a munkaverseny­ben vállalt 3 százalékos nye­reség emelkedést alaposan túlteljesítik — várhatóan a 10 százalékot is el fogja az év végére érni. Érdekes újítást vezetett be a szemléltető oktatáshoz Kiss László, a Pécsi Tanárképző Főiskola Műszaki Tanszékének adjunktusa. A kétütemű motort nem egy metszetben, hanem több, részeire bontott modellen mutatja be, a funkciók az alkatrészek szemléltetése, a hibaelhárítás, mérés stb. be­mutatása érdekében. így külön modelleket képez a sebesség- váltó, a tengelykapcsoló, a gyújtás, világítás, az üzemanyag­ellátás, a henger és dugattyú szerelés, az alváz és a kerekek. Minden modellhez leírás, rajzok, és egy végtelenített úgy­nevezett hurok film is tartozik, amelyen a hallgatók a vetítés során többször is megnézhetik a fontosabb működési, szere­lési folyamatokat. A képen: Kiss László modelljeinek egy részével. Erb János felvétele A bányász kulturális hónap keretében Műszaki klubok és szakkörök vezetőinek tanácskozása December végéig 300 ezer téglát égetnek ki Próbaüzemei az új mohácsi téglagyár Háromszázezer tégla készül el december végére az új mohácsi téglagyárban. Keve­sen számítottak erre. Több határidő eltolás után, a ki­vitelezés ezernyi problémá­ja, a kellően össze nem han­golt program semmi jót sem ígért. A baranyai beruházá­sokról szólva már egyszer megírtuk: kidolgoztak egy olyan tervet, amely lehetővé teszi, hogy részlegesen októ­berben, teljes üzemben pe­dig februárban meginduljon a gyár. Nyersanyagot esetleg gyárthatnak, de égetésre nem kerülhet sor az új ke­mencékben. Ha nem is októberben, de- pár napja megindult a nyers­tégla gyártás, a próbaüzem. A Baranya-Tolna megyei Téglaipari Vállalat vezetői szerint a kongresszust sze­rették volna köszönteni a be­indulással. Sőt lesz kész ki­égetett tégla is december vé­gére. A régi kemencében égetik majd ki. S akkor, ami­kor minden egyes darab tég­la jól jön, sokat jelent az a háromszázezer. Kintjártamkor a gyárban tegnap éppen a felrakó auto­matika fotocelláját állították. Eckert József gyárvezető he­lyettes kalauzolt végig az új üzemen. Ahogy elmondotta, sok még a tennivaló. A szá­rítót még csak egy provizó­rikus rendszerrel tudják üze­meltetni, most készítik a ke­mencekocsikat, most szerelik a légtechnikát a kemence te­tején. Az agyagraktárra még a tél beállta előtt tető kerül. A másik oldalon pedig már a keverőbe jön a nyersanyag: a szénnel kevert agyag. On­nan szintén szalag szállítja a vákuumprésbe, a leválasztón keresztül pedig a csatorna­szárítóba. Emberi kéz nem ér hozzá. Egyedül a kemence- rakók végzik még hagyomá­nyosan munkájukat. — ki — Szovjetunió, Jugoszlávia, Lengyelország, Csehszlová­kia, Bulgária, Románia, a Német Demokratikus Köz­társaság! — sorban jelent­keztek tegnap ezek az orszá­gok, illetőleg néhány amatőr rádiósuk a Ságvári Endre Művelődési Ház hívására. Tizenöt amatőr rádióst „va­dásztak össze” a művelődési ház szakkörének amatőréi. Emellett azonban más látvá­nyosság is akadt: úttörők, rádióirányítás-mérők mutat­ták be tudásukat, aztán fel­nőttek — akiknek adókészü­lék működtetésére szóló en­gedélyük van — selejtezett rádiókból előállított munkáit láthattuk. Mindez a Bányász Kulturális Hónap keretében, amikor itt, ebben az újme- csekalji művelődési házban megrendezték a „műszaki együttműködés tapasztalat- cseréjét”. Pécs és Baranya megye rádiószakköreinek vezetői, MHSZ klubjainak irányítói, — utóbbiak az or­szág legkülönbözőbb részei­ről — összesen százhúszan tanácskoztak. A megnyitó előadást Antal Gyula, az MSZMP Pécs vá­rosi Bizottsága művelődési és propaganda osztályának vezetője tartotta. A műszaki szakkörök, klubok szerepe az MSZMP ifjúságpölitikai ha­tározatának tükrében cím­mel. Elmondotta, többek kö­zött, a technikai szakköri munka főbb jellemzőit: a szakkör élete nevelőhatású, önként választott és vállalt közösség, amelyben az ér­deklődés fejleszthető, ötle­tességre, igényességre, önál­lóságra nevel. Aztán poten­ciálisan magában hordja a szocialista nevelés főbb ele­meit is. Továbbá társadalmi haszna is van: a műszaki munkát szerető, értő, abban igényes, képzett ember egy­re nagyobb kincs lesz a jö­vőben. Ismertette a szakkö­rök fejlesztési feladatait is. Hiányolta ennek során a sajtófórumot, a kedvezmé­nyes anyagellátást, a patro­náló szervet, a mozgást, test­edzést. Javasolta: javítsák a kifejezetten nevelő jellegű tevékenységeket. Ezek után beszámolók, majd vita következett. Ké­sőbb a tanácskozást folytat­ták a Tiborc utcai iskola rá­dióklub helyiségében. üdülők a Mecseken Egyelőre inkább csatatér­hez hasonlít a Mecseki SZOT-üdülő hallja — a por­ta előtt hosszú sor kígyózik, öregek, fiatalok állnak a be­utalóval, szakszervezeti. könyvvel és személyivel a kezükben. Valamennyi fotel foglalt, mellettük kofferek, szatyrok, kabátok hegye. Az asztalok fölé még sokan görnyednek: a bejelentőlapot töltik, ki lassabban, ki gyor­san, aztán ha'megvan, a'Sor' végére állnak... Azért itt is akad, aki siet. A portáspult mögött Dóró Gyula, az üdülő vezetője mosolyogva veszi tudomásul és figyelmeztetéssel is szol­gál... •* — Két hétig Van időnk Tegnap váltott beutalt - csoportot az üdülő. Negyed tizenkettőkor érkezett meg az Ikarus, amely a délelőtti gyorsnál fogadta a vendége-, két. A hall pillanatok alatt megtelt, hogy félóra múlva' mindenki a saját. szobájában’*’ hódoljon a birtokbavétef gyönyörűségeinek, a kieső- * magolás, bepakolás, az épü­lettel, környezettel való gyors ismerkedés hagyomá- . nyának. Az üdülőt nemrég tata­rozták. Felújították a társal­gót, az éttermet, az egész „C” épületet, a „B” épület-, be új központifűtés-hálózatot szereltek, minden csodaszép és ragyog. Hatvannyolc szo­ba — hat egyágyas, kétágya­sok és családoknak való pót­ágyas szobák — várja a cso­portokat. Három televíziós készülék, heti két alkalom-, mai mozielőadás, kirándulá­sok — Siklósra, Harkányba, Szigetvárra — teszik élveze­tessé és változatossá a két­heti pihenőidőt, de szervez­nek városnéző körutakat, múzeumlátogatásokat is. kampis ÜNNEPLŐ BANYAMENTŐK Megismerni a bányászt fur­csa járásáról. Mintha minden lépésnél azt tapogatnák: biz­tos a talaj, ahova lépnek... Most is furcsán, csoszogva mennek a Puskin Művelő­dési Ház sima padlóján. Buzási Géza bányamérnök, a Központi Bányamentő Ál­lomás parancsnoka olvassa a neveket: Bajomi János, Czir- kos Kelemen, Gyulasi Jó­zsef és még tíz bányász az 5 éves bányamentő szolgá­latért ketten, 15 éves szol­gálatért, Pitz János és Orbán Antal a megbecsült bánya­mentési munkásságáért vál­lalati igazgatói, két bánya­mentő bajtárs pedig üzem­vezetői dicséretet kap. Aztán hat szomorú ember megy az asztalhoz. Hatal­mas tenyerükben szinte el­vész az apró, krómozott bá­nyász lámpa. Valamennyien meggyújtják az égőt — úgy mennek vissza a fehér asztal­hoz. . Ök a búcsúzók: Fábi- ánffi Zsigmond, Sallai Imre, Kovács Antal, Kiss Ferenc, Zsolnay József és Gyugel La­jos. Egyszer egy régi, sok­szoros életmentő bányásztól hallottam, amikor elbúcsúz­tatták: autóból, repülőből nem jó kiesni. Mentésből még rosszabb ... A bányamentő csapat egy nagy család. Nem vérségi kapcsolatok kötik össze — annál sokkal több. Ezernyi veszély, felsebzett tenyerek, verejték ... Aztán az együtt átvirrasztott éjszakák, ami­kor minden telefoncsengésre megrándulnak az izmok. Amikor a rajparancsnok te­kintetéből is megértik, ha csatolni kell a készüléket « a hagyományos mentő csa­ládi estek, mint az Is, ame­lyet szombaton rendezett a Szabolcsbánya 95 főnyi men­tőcsapata. Ilyenkor számot adnak az elmúlt évi tevé­kenységről. „Hálisten” 1970- ben ritkán szólt a riasztó- csengő. Néhány kisebb bá­nyatűz, 31 sérülés és az érc­bányában nyújtott segítség a tűznél... És a zobáki tra­gédia ... Jobb arról most nem beszélni... Hiszen ünnepelni jöttek össze. Fábiánffi Zsigmond is megpróbál vidáman beszélni az elmúlt évekről. Szép volt a „hetes” mentőbe 11 férfi állandó készültségben, de azért sok kellemes percet át­élve élt együtt. A főzések, a viccelődés, a gyakorlatok — s többször a mentés is olyan amit nehezen lehet majd el­felejteni. Sajnos a porcko­rongsérv í .. Hiába ezt a munkát — hivatást — csak teljesen egészséges emberek csinálhatják. Ismerős arcok az ünneplő mentők között: dr. Koncsag Károly, a Kerületi Bánya­műszaki Felügyelőség vezető­je, Fulmer József, á vállalat főmérnökhelyettese, dr. Bank József, a Megyei Kórház igazgatója, egykori bánya­mentő orvos. Itt van Dézsi Gyula bácsi is, a mentőál­lomás nyugdíjas főműszeré­sze. Az általa szerkesztett ónmentő készülék hosszú évek óta, a gázkitöréses bá­nyákban, a bányász egyik legfőbb oltalmazója. A kitüntetettek közül Ró­zsa Györggyel tudok néhány szót váltani — hiába: jó a bor, vidám a zene, együtt a család, nehéz ilyenkor ... Pe­dig a pécsbányai tűz emlé­kezetes, amikor 50 fokos me­legben négy órát kellett a készülék égető levegőjét szív­ni. A hatalmas, kisportolt bányásztechnikus szédelgett a fáradságtól. , A hangulat kitűnő — a józan brigádnak mégsem akad dolga. Néhány mentő ugyanis most is ügyeletes: ők nem ihatnak, ők a rend­felelősök. Nem sok dolguk akad. Muhari Sándor is azt mondja: 5 éve vagyok men­tő, komoly bevetésem még nem volt... Az a jó! A bányamentők akkor dolgoz­nak a legjobban, ha nincs mit csinálniuk. Ne is le­gyen ... Lombosi Jenő (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents