Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-24 / 275. szám
4 DUNANTÜLI NAPLÓ 1970. november S4. A Központi Bizottság beszámolója (Folytatás a 3. oldalról) A szocialista állam ereje abban van, hogy fő politikai alapja a munkásosztály és a parasztság szövetsége, és tevékenységében a lakosság, a dolgozó milliók széleskörű támogatására építhet. A munkásosztály államát, a dolgozó nép szocialista vívmányait, a Magyar Népköztársaság önállóságát és függetlenségét, területi sérthetetlenségét, belső rendjét hűségesen védelmezik fegyveres erőink, a néphadsereg, a határőrség, a karhatalom és a belügyi szervek. A Központi Bizottság, a kormány a honvédelmet, a társadalmi rend védelmét egész népünk ügyének tekinti; az ellátásukhoz szükséges személyi és anyagi feltételeket biztosította, és a jövőben is biztosítja. Az állam funkciói a fejlődés során változnak. A szocialista viszonyok között az állam elnyomó szerepe folyamatosan csökken, politikai, gazdasági és kulturális szervező szerepe viszont folyamatosan növekszik. Államunk most is sok feladat megoldásába bevonja a társadalom különböző szervezeteit és erőit, az egyes állampolgárokat. A fegyveres testületek mellett az ország, a hatalom védelmét szolgálják a munkásőrök, önkéntes rendőrök, a polgári védelem tagjai. A szakszervezetek vették át és látják el a társadalombiztosítással, a munkavédelemmel kapcsolatos feladatok legnagyobb részét. A dolgozók tömegesen vesznek részt az állam munkájában, mint tanácsi aktívák, bírósági ülnökök, népi ellenőrök. Meggyőződésünk szerint az államnak fontos szerepe van a szocializmus építésének időszakában. Nem fogadjuk el azokat a nézeteket, amelyek kétségbe vonják a szocialista állam szerepét, lebecsülik jelentőségét és a hatalom gyengítésével voltaképpen veszélyeztetik a nép vívmányait. Belső feladataink és a nemzetközi körülmények egyaránt azt követelik, hogy tovább erősítsük szocialista államunkat, növeljük gazdagságszervező és kulturális szervező szerepét, fejlesszük az államigazgatási munkát, emeljük színvonalát. Ezzel egyidejűleg arra kell törekedni, hogy a lakosság még nagyobb tömegei vegyenek részt a közéletben, az állami szervek, a tanácsok és más állami szervezetek munkájában. Az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése olyan feladat, amelynek sikeres megoldása lendületet ad további fejlődésünknek. A szocialista demokrácia további kibontakC/L látására irányuló tervünket biztos alapokra építjük, mert hazánkban a hatalom szilárd, az államépítésben pártunk, munkásosztályunk negyed- százados tapasztalatokkal rendelkezik, belpolitikai helyzetünk nemcsak szükségessé, hanem lehetővé is teszi terveink végrehajtását. Az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztése a munkáshatalom, a szocialista állam további megszilárdítását, erejének növelését, hatékonyságának fokozását jelenti. Államéletünk, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének lényege, hogy egyidejűleg erősítjük a központi hatalmat és növeljük a helyi szervek önállóságát. Jelentősnek tartjuk a törvényhozói és kormányzati munka korszerűsítését. Országgyűlésünk a népszuverenitás legfőbb megtestesítője, országunk legfőbb törvényhozó szerve. Társadalmi előrehaladásunk gyorsítása, rendszerünk szocialista jellegének fejlesztése céljából szükséges, hogy az országgyűlésben erősödjék a törvényalkptói tevékenység, növekedjék szerepe a kormányzati munka alkotmányos ellenőrzésében. A szocializmus építésének előbbrevitele az államapparátusban tevékenykedő kom] munistáktól, minden dolgo- i zótól politikánk következetesebb érvényesítését, a munkásosztály érdekeinek jobb , képviseletét, a kormány ren- I delkezéseinek pontos végre- i hajtását kívánja, helyes ve- | zetési módszert, jó közigazgatást, hatékony, operatív és | jó ügyintézést követel. Az ál- : lamigazgatási szervezet tökéletesítése, a pontosan körülírt hatáskör, a személyes felelősséggel végzett jó ügyintézés egyúttal a leghatásosabb harc a bürokrácia ellen. Ez a harc állandó és elemi kötelességünk, mert elhanyagolása fékezi fejlődésünket. Az államigazgatási szervezet tökéletesítésében és az ügyintézés fejlesztésében számítunk a köztisztviselőkre, akiknek e törekvésünk megvalósításában kulcsszerepük van. A köztisztviselő az állam képviselője és a köz szolgálója. Magatartása, az ügyfélhez való viszonya nagymértékben befolyásolja az állampolgár véleményét, az államhatalomról kialakuló álláspontját; az ügyintézés ez által válik politikává. Most, az államelmélet fejlesztésének központi feladata a helyi és a középfokú tanácsok hatáskörének és munkájának fejlesztése. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus építésében, a nép életének megkönnyítésében jelentősen előbbre léphetünk, ha az ügyek tetemes hányadát intéző tanácsok nagyobb önállósággal, nagyobb felelősséggel dolgoznak. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az államigazgatási munka és hatáskör fejlesztésével egyidejűleg erősödjék a tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellege. Ez nem mond ellent állami szervezetünk demokratikus centralizmuson felépülő elvének és gyakorlatának. Ellenkezőleg, így biztosítható, hogy a központi szervek hatáskörében olyan ügyek maradjanak, amelyek a társadalmi összfelyamatok szempontjából fontosak, lényegesek, a helyileg megoldható ügyeket viszont a helyi szervekben intézzék. Fontos, hogy a minisztériumok és más központi, állami szervek mielőbb adjanak át konkrét intézkedési jogköröket a Fővárosi Tanácsnak és a megyei tanácsoknak. Ugyancsak szükséges, hogy egyidejűleg a Fővárosi Tanács a kerületi tanácsoknak, a megyei tanácsok a városi és községi tanácsoknak adják át a helyileg sokkal jobban intézhető ügyekben a döntést, és segítsenek megteremteni az önállóság, felelősség, önkormányzat érvényre juttatásának feltételeit. A tanácsok önkormányzati jellege feltételezi és megkívánja a lakossággal, a tömegekkel való szoros kapcsolatot, tevékenységük sokoldalú ellenőrzését. A tanácsok ügyvitele feletti ellenőrzést a kormány, a felsőbb tanácsszervek, a tanácstagok, a választók, a néptömegek gyakorolják. Vannak, akik a népi hatalom szilárdságának kockáztatását látják az irányítás további decentralizálásában, a tanácsok önállóságának növelésében. Központi Bizottságunknak meggyőződése, hogy az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, ezen belül a tanácsok önállóságának növelése helyes osztálypolitika, amely államunkat, a dolgozó nép hatalmát erősíti. Az államéletben a szocialista demokrácia változatlan követelménye, hogy hazánkban maradéktalanul érvényesüljön a törvényesség. A szocialista törvényesség elengedhetetlen eleme egyrészről, hogy alkotmányos, törvényes rendünket senki sem sértheti meg büntetlenül, másrészről, hogy hazánkban minden törvénytisztelő állampolgár, származásra, foglalkozásra, világnézetre való tekintet nélkül — teljes védelmet élvez. A szocialista törvényesség e két követelménye érvényesül, és a jövőben is érvényesülni fog. Az erről való gondoskodást pártunk, kormányunk alapvető kötelességének tartja. Nagy jelentősége van az új választási törvénynek, azoknak az új eljárási szabályoknak, amelyek választási rendszerünket továbbfejlesztik, hogy még alkalmasabb legyen a népakarat kifejezésére és érvényre juttatására. Az általános, egyenlő és titkos választói jog nálunk a népi demokratikus rendszer vívmánya. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének fontos eleme választási rendszerünk tökéletesítése. Ennek lényege, hogy az állampolgárok — a jelölési jog és választási lehetőség bővítésével — még inkább, mint eddig, a véleményük szerint legalkalmasabb személyeket küldhetik az országgyűlésbe, a tanácsokba. A választási törvény egyik új rendelkezése, hogy a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok tagjait a jövőben nem közvetlenül a választók, hanem közvetett választással a helyi tanácsok választják. Ily módon a községi tanácsok munkáját irányító megyei tanácsok ténylegesen a helyi tanácsok küldötteiből alakulnak meg. A IX. kongresszus már utalt arra, hogy időszerűvé vált Alkotmányunk módosítása. E munka hosszabb időt vett igénybe — és most került olyan stádiumba, hogy a közeli jövőben végrehajtsuk. A Magyar Népköztársaság 1949-ben elfogadott Alkotmánya népünk nagy történelmi vívmánya. A több mint két évtizeddel ezelőtt elfogadott Alkotmány rögzítette, hogy a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama, összegezte addigi harcunk, munkánk eredményeit és nagy vonalakban kijelölte hazánk fejlődésének irányát. Az eltelt húsz esztendő alatt gyökeres változások következtek be hazánk politikai, gazdasági, kulturális életében. Kedves Elvtársak! Pártunk, a magyar munkásosztály marxista—leninista, kommunista élcsapataként társadalmunk eszmei-politikai vezetője; irányítja, szervezi a szocialista építést, s ezzel az egész magyar nép érdekeit szolgálja. Kormányzó párt, amelynek politikája meghatározóan kihat az ország, a társadalom életének egészére. A párt csak azért és azáltal töltheti be megfelelően történelmi misszióját, mert tevékenységében a marxizmus—leninizmus tudományos elmélete vezérli. Pártunk a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásának híve. Lenint követi, aki arra tanít, hogy „... a marxizmus nem holt dogma, nem valami befejezett, kész, változatlan tanítás, hanem a cselekvés vezérfonala”, másutt ugyanezt, másképpen kifejezve azt mondja „ ... a marxizmusban a leglényegesebb, ami a marxizmus élő lelke: a konkrét helyzet konkrét elemzése”. Pártunk a marxizmus—leninizmus elveiből, a magyar és a nemzetközi munkásosztály forradalmi tapasztalataiból indul ki, és a konkrét helyzet konkrét vizsgálata alapján hozza meg döntéseit. A legutóbbi másfél évtizedben pártunknak három nagy feladatot kellett megoldania. Az ellenforradalmi felkelés erőinek szétzúzásával a népi hatalmat megvédeni és megszilárdítani; a mezőgazdaság szocialista átszervezését végrehajtani; végül a gazdaság- irányítás továbbfejlesztésének bonyolult kérdéseit kellett megoldania. Hogy pártunk ezeket a nagy feladatokat kielégítően meg tudta oldani, azt elsősorban annak köszönheti, hogy a revizionista és a dogmatikus megközelítési módokat határozottan és egyforA történelmi jelentőségű vívmányok ellenére sem szükséges új Alkotmányt kidolgozni. Szükségesnek tartjuk és javasoljuk viszont, hogy az országgyűlés jelenlegi helyzetünknek megfelelően módosítsa, fejlessze tovább a Magyar Népköztársaság alaptörvényét. A módosított Alkotmány tükrözze az elmúlt két évtized alatt bekövetkezett változásokat. Utaljon az államéletben, az országgyűlés, a kormány, a tanácsok tevékenységében, általában az állami intézmények munkájában bekövetkezett változásokra. Pontosabban határozza meg az állampolgárok jogait és kötelességeit a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában. Az Alkotmány módosításának kérdéseivel való foglalkozás közben már felvetődött, és nyilván a későbbiekben szélesebb körben is felvetődhet, az ország hivatalos elnevezésének, címerének, állami zászlajának kérdése. A Magyar Népköztársaság elnevezés jól kifejezi munkásosztályunk, népünk harcának legnagyobb eredményét, azt, hogy megalkotta eddigi legnagyobb történelmi vívmányát; a nép államát. Államunk, rendszerünk fő jellemvonásaiban, a tulajdonos osztályviszonyok tekintetében már szocialista, a szocialista társadalom teljes felépítése viszont még csak folyamatban van. Pártunk úgy véli, még nem érkezett el az ideje, hogy országunkat szocialista köztársasággá kiáltsuk ki. Azt tartjuk, inkább jussunk előbbre az építéssel ,és késsünk az elnevezéssel, mint siessünk az elnevezéssel és késsünk a szocializmus építésével. A Magyar Népköz- társaság neve ma is dolgozó népünk hatalmát, államát, hazáját, az épülő új, szocialista világot jelenti, hirdeti félreérthetetlenül mindenhol és mindenki számára. mán elvetette, s a marxizmus—leninizmus elveit követte. Pártunk működésének legfontosabb szervezési alapelve a demokratikus centralizmus, amelyet a kommunista mozgalom számára Lenin dolgozott ki tudományos pontossággal. A munkásosztály újtípusú forradalmi pártja szervezeti életének és működésének lenini alapelveit a történelem igazolta, azok mindmáig érvényesek. A demokratikus centralizmus elvét kiegészíti a kollektív vezetés és a személyi felelősség elve. Saját tapasztalataink alapján teljes meggyőződéssel állíthatjuk, hogy megsértésük esetén nem érvényesülhet maradéktalanul a marxizmus— leninizmus. a politika eltorzul, elsorvadnak a párt tömegkapcsolatai, s elvész akcióképessége; érvényesülésük viszont meghatványozza a párt erőit Gyakorlatunkban a döntések demokratikus előkészítését, a kérdések sokoldalú és szabad megvitatását, a különböző vélemények meghallgatását és íigyélembe vételét szorgalmazzuk, éppen úgy, mint a meghozott határozatok egységes, kötelező és pontos végrehajtását A pártdemokrácia nélkül nem lehet igazi eszmei, politikai egységet teremteni, nem lehet a belső meggyőződésen alapuló magasfokú tudatosságot kifejleszteni. Centralizmus, szervezeteinek fölé és alárendeltsége nélkül a párt nem szervezett erő, elvész élcsapat jellege, ereje, és egységes cselekvésre képtelen vitaklubok tömegére esik szét Pártunk szervezeti felépítésében. életének belső rendjében híven követi a munkás- osztály forradalmi pártjának hagyományos lenini elveit. Jelenthetjük, a párt a beszámolási időszakban ideoló- | giailag, politikailag, szervezetileg egyaránt egészségesen l fejlődött, erősödött, megbonthatatlan egységben halad mindmáig. A pártnak négy évvel ezelőtt 19 ezer alapszervezete és kereken 585 ezer tagja, illetve tagjelöltje volt. Most 21 ezer az alapszervezetek száma, a tagságé pedig 77 ezer fővel, 13 százalékkal magasabb. 662 ezer fő. A IX. kongresszus határozata alapján pártunkban megszűnt a tagjelöltség intézménye. Az akkor nyilvántartott 37 900 í tagjelöltből, egyéni elbírálás ; alapján, 35 250 elvtársat fel- I vettek a párt tagjai közé. A I tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagjelöltség intézményének megszüntetése pártunkban helyesnek bizonyult. A párt taglétszáma és ösz- szetétele alapjában megfelelően alakult. A taglétszám növekedése összhangban van a kommunista eszme vonzóerejének, a párt politikai befolyásának növekedésével. Pártunk munkásjejlege a tagság összetételében is érvényesül. A tagság 70 százaléka eredeti foglalkozása szerint munkás; jelenleg is fizikai munkát végez a párttagság 38 százaléka. A társadalomban végbemenő átrétegeződé- si folyamatok következtében a tagság egészén belül a fizikai dolgozók aráhya 4,5 százalékkal csökkent. Valamelyest emelkedett a párttagság átlagos életkora, ez jelenleg 44 év. A beszámolási időszakban újonnan felvett tágok 48 százaléka fizikai dolgozó megfejelő arányban vannak közöttük nők; a korcsoportok képviselete is egészséges í '84 százalékuk 40 éven aluli. Pártunkban együtt él, dolgozik, összeforrva harcol a forradalmárok1 három nemzedéke; a veterán harcosok, a középkorúak és az ifjabbak nemzedéke. Figyelemre méltó, hogy jelenlegi párttagságunknak több mint a fele 1956 óta lépett a pártba; az azóta folytatott harc menetében került közel á párthoz és vált' párttággá. Á párt új tagjai általában a munkában élenjárók, a társadalmi és tömegszervezeti aktivisták közül kerülnek ki, s ennek így kell történnie ezután is. A tagfelvételi munkában továbbra is el kell kerülni a kampányszerűséget. A jövőben is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a párt munkásjellegének erősítésére, az ipari munkások, a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok felvételére. A párt szervezeti ereje szempontjából nem közömbös tagjainak száma. Akcióképessége és igazi hatóereje azonban, a helyes politikái vonal mellett, tagságának egységében van. A Központi Bizottság jelentheti a kongresszusnak, hogy az elmúlt négy évben tovább erősödött pártunk eszmei, politikai, szervezeti egysége, akcióképessége. A párt egységét nem tekintjük egyszer és mindenkorra adottnak. Pártunk egysége a lényeges politikai, gazdasági, ideológiai kérdésekben szilárd, őzt az egységet azonban a gyakorlati munkában minden új kérdésben újból meg újból meg kell teremteni. A párt az egység erősítésén dolgozik ezután is; azt megbontani, rombolni, sem kívülről, sem belülről nem engedi senkinek. Az önként vállalt, lenini értelemben vett pártfegyelem, beosztásra és rangra való tekintet nélkül, kötelező mindenkire. A párt fő ereje eszméinek igazságában és a tömegek támogatásában van. A szocializmus építésének soron lévő feladatai nagyobb követelményeket támasztanak a párt tömegpolitikai, agitációs és propaganda munkájával szemben. A párt politikájának képviselete céljainak hirdetése a párt valamennyi alapszervezetének és tagjának kötelessége. Ezt a feladatot szolgálják a párt agitációs és propaganda eszközei; a sajtó, a rádió, a televízió, a párt lapjai és folyóiratán A párt központi napilapja a Népszabadság 755 ezer példányban, a 19 megyei napilapja összesen 780 ezer példányban jelenik meg. A Társadalmi Szemle, a párt elméleti folyóirata 36 ezer példányban, szervezeti lapja, a Pártélet 95 000 példányban jelenik meg havonta. Pártunk elveti a tömegeket lebecsülő, és a közvéleményt manipuláló megnyilvánulást. Ugyanakkor a közvélemény jó tájékoztatását, a szocializmus eszméinek propagálását rendkívül fontos feladatnak tekinti. A párt, a népi állam kezében lévő tömegpropagan- da-eszközöknek ezeket a nemes célokat kell szolgálniok a jövőben méginkább és jobban, mint eddig is tették. A kongresszusi felkészülés időszakában az egész pártban mélyrehatóan megvitatták a pártmunka legidőszerűbb kérdéseit. Az eredmények általános elismerése mellett a párttagok sokhelyütt és jogosan kifogásolták, hogy egyes kérdésekben, egyes területeken nem, következetlenül, vagy hibásan hajtják végre a párt politikáját. A párt politikájának megfelelő érvényesítését csak az biztosíthatja, ha a Központi Bizottság, a párt középfokú irányító szervei és a párt alapszervezetei, a feladatok azonos értelmezése alapján, a legnagyobb összehangoltsággal, egyidejűleg, és ugyanazért dolgoznak. A kongresszust előkészítő tanácskozások vitáiból is kitűnt, hogy a pártmunka fejlesztésében most nagy fontossága ván a politika eddiginél következetesebb és egységesebb végrehajtásának, a pártellénőrzés erősítésének, és az alapszervezeti munka fejlesztésének. ■ A Központi Bizottságnak és végrehajtó szerveinek, a Politikai Bizottságnak, a Titkárságnak, a Központi Bizottság apparátusának munkájában, és részben a párt- bizottságok és pártszervezetek tevékenységében is az utóbbi időben a különböző kérdésekkel kapcsolatos elemző munkán, a párthatározatok kidolgozásán volt a hangsúly, s a szükségesnél kevesebb figyelem jutott a hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésére. Az ellenőrzés megjavítása nélkülözhetetlen és sürgető az egész pártban annak érdekében, hogy a gyakorlat teljesen megfeleljen az elvi döntéseknek, és a párt politikája hiánytalanul érvényesüljön a gazdasági és a kulturális építőmunka, a szociálpolitika egész területén. A hatékonyabb ellenőrzés szükséges a tapasztalatok jobb és gyorsabb hasznosítása, a gyakorlati munka állandó javítása, a párt ideológiai és politikai munkájának szüntelen fejlesztése szempontjából is. A pártalapszervezeteknek különlegesen fontos szerepük van a párthatározatok megvalósításában és a párt tömegkapcsolatainak erősítésében. A párt politikáját a dolgozó milliók nem kis mértékben annak alapján ítélik meg, milyen tapasztalatokat szereznek közvetlen munkahelyükön, hogyan érvényesül a párt politikája helyileg, milyen az alapszervezetek munkája, a kommunisták magatartása. A gazdasági reform viszonyai között a pártszervek, a pártalapszervezetek egy része még nem találta meg munkájának új, megfelelőbb formáját. Egyes állami, gazdasági vezetők lebecsülik a politikai munka fontosságát, a helyi pártszervezetek szerepét. Miközben növekedett a gazdasági vezetés önállósága és hatásköre, sok helyen nem erősödött ezzel egyidejűleg megfelelően a pártszervezet befolyása az üzem tevékenységét alapvetően meghatározó tényezőkre. Nem tudták kellően elősegíteni a párt politikájának érvényesítését, nem tudtak kellő határozottsággal fellépni a hibák és fogyatékosságok ellen. (Folytatás az 5. oldalon) III. A párt vezető szerepe A pártmunka továbbfejlesztése
