Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

8 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1970. november 82. Baszkok és magyarok Ifjú művészek iskolája Régóta tudom, hogy a név, a szó, maradandóbb errüékőrző, mint a kő, vagy az érc. Azt is tudom, hogy 1500 évvel ezelőtt, Attila ha­lála után hatalmi versengés miatt a Hun Birodalom részekre bomlott. De ki tudja, ki állítja, hogy Csaba népe csak Keletre vonult csupán. Szóródhatott belőlük Nyugatra is! — Ez a gondolat villámlott belém, amikor a franciák kedvelt Atlanti óceáni üdülőhelyétől, Biarritztól jó néhány órányira a zord, égbenyú­ló és szakadékos Pireneusok egyik völgyében megpillantottam a tér­képünkön sem szereplő első kis spa­nyol, vagy pontosabban szólva: baszk falucskanevét: Excaba. Meg- hökkenve, de egyre lázasabban is­mételgettem a nevet: Excaba, s egyre Csaba járt eszemben. A be- lémnyilalló furcsa döbbenettel egy el-nem-hessegethető láncreakció in­dult meg bennem. Igen: néprajzi szempontból még Európa térképén is vannak fehér foltok! S ettől a perctől kezdve nem tudtam szaba­dulni attól a gondolattól, hogy ne­künk magyaroknak valami közünk lehet a baszkokhoz, ehhez a máig megfejteden, (a cigányok kivételé­vel) egész Hispániában egyetlen nem spanyol eredetű, rejtélyes nép­hez. Tény, hogy sem a rómaiak, sem a mórok nem törődtek, nem is akartak törődni ezzel a hegyek és a tenger közt húzódó, katonai szempontból veszélyes vidékkel. Ám azt is tudjuk, hogy számtalan kutató, — többek közt még Hum­boldt is — foglalkozott a baszk nyelv és fajta csodájával és prob­lémájával, de reménytelenül. De nézzük csak, mi a tudomány mai állása ebben a kérdésben! A tudósok mindannyian megegyez­nek abban, hogy az ősi kantáberek valamikor valamilyen idegen törzs- zsel olvadtak össze. Tehát: vala­mikor és valamilyen ... és így let­tek a kantáberekből baszkok. A baszk nép vaszknak is mond­ja magát, — de minden magyar előtt közismert, hogy őseink hun- türkneveinél is gyakori a b-v vál­tozat (Lebédia — Levédia; Bajk — Vajk, stb.). De az is érdekes, hogy a francia nevet a baszkok is így mondják és írják: „francia”, s eb­ben az a különös, hogy rajtunk kívül a világon senki más. csak ők mondják még így... S milyen nép a baszk? Kicsisé­gük ellenére a hivatalos kormány­sajtó is sokat kénytelen velük fog­lalkozni, így a világ is jól tudja, hogy a mostani falangista rend­szernek a baszkok okozzák a leg­több gondot. Vallásukhoz erősen ragaszkodnak, de bizonyosan azért is, mert olyan papjaik vannak, hogy közülük háromszázötvenen már 1960-ban körlevélben tiltakoz­tak a cenzúra és a rendőruralom ellen, s akik a sztrájkokat, bérhar­cokat is mindig lelkesen támogat­ják. Pamplona, Navarra tartomány székhelyének határába érve, virá­gos parkolóhellyel egy messziről látható „Informatio” feliratú házi­kó csalogat. Be is megyünk. A vá­rosról tájékoztatót, térképet, s egy 10 lapos színes műsorfüzetet ka­punk, — ingyen. Megtudjuk, hogy éppen most van a 9 napig tartó or­szágos hírű, mindennapos bikavia­dallal egybekötött pamplonai bú­csú, a San Fermin ünnepe. Alighogy kilépünk az irodából, az egyik épület kapuja fölött sárgás kőbe faragva címert pillantok meg. A látványtól valami áramütésféle fut rajtam keresztül: valahol lát­tam én már pontosan ugyanezt az oroszlánt, amint lép, amint ép­pen egyik első lábát kecsesen fel­emeli! Igen, a pamplonai műsorfü­zet színes címlapján is, de Eszter­gomban is! A pamplonai oroszlán téglalap alakú, alul csúcsban vég­ződő címeren, látható, az esztergo­mit pedig gyűrűbe, karikába raj­zolták. S éppen ez az, ez a különb­ség az, ami egy ősi titkot világított meg számomra. Az esztergomi ki­rályi kápolnában látható oroszlá­nokat is pajzsokra festették, azok tehát nem egyszerűen csak „koron­gok”, ahogy művészettörténészeink mondják, hanem pajzsok! Nem le­felé csúcsosodó, nyugati formájú, hanem keleti, kerek pajzsok. Ilyen pajzsot használtak a honfoglaló magyarok, A pajzsok szélén szasza- nida-fatimida hagyományokat mu­tató díszítés fut körbe, de az orosz­lán ábrázolása tökéletesen meg­egyezik a baszk oroszlánnal, s ez az. ami a többi európai nép orosz­lán-ábrázolási gyakorlatától teljesen elütő jelenség. Az ezredik év körül festették a királyi palota építése­kor a kápolna szentélyének alsó részére „al frescó" e kerek vörös pajzsokat. Az oroszlán vezetői, királyi jel, g bizonyos, hogy e jelet Vajk-Ist­ván is apáitól örökölte. Minden nép vezető rétege és vezető csa­ládja is olyan hagyományokat őriz és ápol, amelyeknek a vezetést kö­szönheti. A honfoglalás pedig a magyarság hagyománya szerint At­tila örökségének birtokbavétele volt, — 40!) évvel Attila halála után. Árpád családjának a címer volt joga e földhöz, címere tehát az Attila-rokonság jelét kellett, hogy őrizze. A baszkok és magyarok közt semmi „hivatalos”, írott kapcsolat­ról nincs tudomásunk. De az írott papirosok könnyen el is veszhet­nek. Minden írott kapcsolatnál fontosabbak azonban a vérségi kö­telékek. Csak valami távoli rokon­sággal magyarázható az a tény, hogy a mi Imre királyunk 1198- ban — minden különösebb ok, előzmény nélkül —éppen a messzi baszk földről, II. Alfonz király leá­nyát. Konstanciát veszi feleségül. Mert, hogy II. András a leányát. Jolánt ugyanennek a baszk ural­kodó család sarjának, I. Jakab ki­rálynak adja, ezt Imre házassága után már meg lehet érteni . . E rokoni kapcsolat felderítésével a koronázási kristálygömbös jogar rejtélyes eredetére is fény derül. 1000 karácsonyára ugyanaz a baszk-aragoniai királyi ház küldi a jogart ajándékul a szintén ki­rállyá lett Vajk-Istvánnak, ame­lyik később feleséget is küldött Imre királynak! A baszk királyi család tehát királyi jelvénnyel sie­tett a szintén királyságot alapított rokon üdvözlésére. A kristálygömb­re — mely a jogar buzogány-feje — három egyforma oroszlánt vés­lek. Miért éppen hármat? Azért, mert a baszk-vaszk oroszlán Vajk- István családjának és Attila csa­ládjának is egyformán a királyi A közelmúltban lezajlott egyip­tomi—líbiai—szudáni csúcsértekez­let egyik fontos feladata volt az egységes magatartás kialakítása az Izraelt feltétel nélkül támogató Egyesült Államokkal szemben. Az amerikai kormány ugyanis a fegy­verszünet ideje alatt sem szüntette be az Izraelnek szánt fegyverszál­lításokat, egyidejűleg pedig viszályt szít az arab országok között, fel­forgató tevékenységet folytat a ha­ladó arab rendszerek ellen. Célja az arab világban végbemenő for­radalmi változások megállítása és a térség kőolajkincséből eredő profit megtartása. (Az amerikaiak 2,2 milliárd dolláros kőolajipari közvetlen tőkeberuházásaikból 1968- ban összesen 1,5 milliárd dollár hasznot húztak.) A Közel-Kelet és tagabb környe­zete — Észak-Afrikát és Iránt is beleértve — közismert gazdag kő­olaj kincséről: itt található Földünk ismert kőolajkészletének 70,4 szá­zaléka, innen származik a világter­melés 25, a tőkés világ kőolajszük­ségletének 39 százaléka. Az arány­talanul kis feldolgozó kapacitás és a kevés helyi fogyasztás következ­tében a vezető kőolajexportőrök is egyben ezek a közel-keleti orszá­gok: a nyugat-európai kőolajszük­ségletek 58, a japán 90 százaléka származik e területről. Bár a ki­termelésben, szállításban és feldol­gozásban főleg az amerikai mono­póliumok érdekeltek — a hírhedt „hétnővér” néven emlegetett olaj­monopóliumok közül 5 amerikai, — (Jersey, Standard, Mobil, Texa­co, Gulf Oil, Standard of Califor­nia) de az angol British Petroleum és az angol—holland Shell részvé­nyeinek jelentős hányada a kezük­ben van — az USA-ban felhasznált kőolaj mennyiségnek csak 3 szá­zaléka származik az érintett terü­letről. Ezáltal az amerikai gazda­ságban nem okozott komolyabb ne­jele! E rokonság (a navarrai, leoni, kasztiliai, aragon iái király család- jával való rokonság) alapján jött az Anjou-házbeli Károly Róbert is hazánkba, s foglalta# el elsőnek Esztergomot 1306-ban'. majd az Ár­pád-ház oroszlánját címerébe il­lesztve, a következő évben a ma­gyarság királlyá is koronázta, s igy elfoglalhatta örökségét. István ki­rály trónját.. . De milyen jelet, örökséget őriz máig a vaszk nép? — Minduntalan ez jár eszemben, amíg beszélge­tünk az aréna kapujának közelé­ben, a Plaza del Toros egy kis pad­ján. Saint Jean de Luz-ból ide ki­rándult francia család ül mellet­tünk, s megragadjuk az alkalmat, hogy kicsit kioktassanak bennün­ket a „corrida”, a bikaviadal le­folyásáról. Egyszercsak barátunk is kérdez tőlünk valamit. Magyar be­szedünkben ’ többször hallotta ezt a szót: „bika”. Mit jelent ez ma­gyarul? .Taureau” — mondom, kí­váncsian várva érdeklődésének okát Válaszom rendkívül meglep­te. Eddig mindig azt hitte, hogy ez a „bika” szleng kifejezés, s csak a spanyolok ismerik. Ritkán, s akkor is a baszkoktól hallja, s itt is azt jelenti: „bika”. Leíratom vele a szót. A szó képe ez: „bi- cho”. Ejtése: biko. Én már va'a- hogy meg sem lepődöm. Pénzvál­táskor is feltűnt már, hogy a ma­gyar „pénz” szó is mennyire ha­sonlít a spanyol „pézetá”-ra .. Et­től a bika szótól csak jobban fel­csillant a szemem ... Lehetséges, hogy felfedeztünk valamit. Néhány nap ehhez baszk földön kevés. De északi rokonainkat is éppen csak 200 évvel ezelőtt fedeztük fel ... kézséget, sőt egyes kőolajszállító vállalataik forgalma megnöveke­dett a Szuezi-csatorna lezárását követően. Nagyobb veszélyt jelent az amerikai érdekek számára a ha­ladó arab rendszerek megerősödé­se, különösen a líbiai fordulatot követően, mivel korlátozzák a mo­nopóliumok profitját, a szocialista országok támogatásával pedig ön­álló nemzeti kőolajipart építenek ki, ami egyben megszünteti gazda­sági, politikai kiszolgáltatottságu­kat is. (A Szovjetunió az EAK-na,k, Szíriának, Iraknak, Líbiának, Al­gériának nyújt segítséget, hazánk pedig Iraknak a kőolajipar fejlesz­téseben.) Az amerikai érdekek vé­delmében sugalmazták a Paleszti­nái partizánmozgalom elleni libano­ni és jordániai irtó hadjáratokat is, és szorgalmazzák az izraeli mi- litarizmus erejének növelését az arab világgal szemben. Ugyanak­kor a tőkés világ jelentős része — különösen Nyugat-Európa és Japán — nem nélkülözheti a Közel-Kelet olaját, hiszen a nagy hírveréssel bejelentett lelőhelyek eltörpülnek az arab országok tartalékai mel­lett: például a nevezetes alaszkai lelőhely készleteit is a közel-keleti­nek csak egy tized részére becsü­lik. A szombat esték meghitt hangu­lata árad ma is, Kijev lenini ne­gyede úttörőházának ablakából. A hagy szeretettel berendezett tante­remben. amely inkább stúdió, ki­csiny asztalok állnak. Ezekben ki­csiny. hét-nyolc éves gyerekek ül­nek. előttük rajzok, otthon készí­tették valamennyit. Figyelmesen hallgatják pedagó­gusukat, Naum Osztasinszkijt. aki nemrégen tért vissza Moszkvából, ahol tanítványa, Natasa Mezsuko- va a napokban kapta meg a Nehru díjat. Ostasinszkij iskolájában — így nevezik a kijevi gyermekművész stúdiót — nem először történik ilyesmi. A világnak több, mint 120 országában állították ki már az is­kola gyermekművészeinek rajzait, műveit. A különféle hazai és kül­földi kiállításokon több, mint 500 kitüntetést, elismerést kaptak. A szovjet dunai flotta vezérhajó­ja, a „Dnyeper”, pár nappal ez­előtt első alkalommal vetett hor­gonyt Passauban, ahol 1971. május 26-ától menetrendszerűen közleke­dik majd. A „Dnyeper” anyakikötője Jalta, s úticélja talán már 1981- ben a Rajna egyik kikötője lesz. Ekkorra készül el az „Európa-csa- torna”, a Rajna—Majna—Duna ösz- szekötőcsatorna legutolsó szakasza Az építkezés, amit főleg a Német Szövetségi Köztársaság kormánya finanszíroz, mintegy 1,5 milliárd márkát emészt fel. Számos duzzasz­A gyermekművészek egymás után mutatják be házifeladatukat és be­szélnek arról, hogy áz egyik gye­reknél kicsit hidegek a tónusok, a másik túl nagy keretet használ, vagy éppen azt kifogásolják, hogy a portrék néha kicsinyek, mintha • elvesznének • az emberek. Bár gyerekek beszélgetnek a mű­vészetről, nagyon komoly itt a szó, világos, hogy mesterüknek sikerült bevonni őket a művészet világába. Naum Osztasinszki 21 éve vezeti az ifjú művészek iskoláját. Az ele­jén persze még nem is iskola volt ez. hiszen néhány, általa tehetsé­gesnek tartott gyerek lakásán jöt­tek össze, ott mondta el. hogy mit is szeretnének tenni. Ezen ma már régen túl vannak, a kis stúdióban műtermek vannak, leendő festőknek, szobrászoknak, és külön szoba áll rendelkezésre a gyermekek rajzainak őrzésére. Nem árt, ha kéznél van ilyesmi. Nyolc­százötven rajzot a közelmúltban adtak át az Ukrán Kulturális Kap­csolatok Intézetének. A stúdió száz legjobb művét Uljanovszkba küld­ték. annak az iskolának ajándé­kozták. melynek Vlagyimir Iljics Lenin volt a diákja. Nagyon érdekes a módszertani szoba, itt láthatók a gyermekek munkál, tájképek, csendéletek. A sok érdekesség közül még egyet: Naum Qsztasinszkij nem az úgy- nevézett tehetséges gyerekeket vá­lasztja ki, mivel abból indul ki, hogy mindenki elsajátíthatja a raj­zolás művészetét, ha kellően ■ fog­lalkoznak vele. Gondot fordít arra is a híres mester, hogy a gyerekek munka- szeretőek legyenek, becsüljék egy­mást. A történethez tartozik még. hogy az ifjú művészek iskolájának több mint 200 tanítványa később képző- művészeti akadémiát végzett és hi­vatásos művésszé vált. tó-erőmű gondoskodik arról, hogy ennek, a hatalmas összegnek leg­alább egy része megtérüljön. Észak­déli irányban a hajóknak 400 mé­teres szintkülönbséggel — emelke­déssel — kell megbirkózniuk. A nagyméretű építkezés befejezésével különben a Duna vize belefolyna az Északi tengerbe. — A szakértők 1986-ban már 20 millió tonna mennyiségű árut akarnak szállíta­ni ezen a 3 400 kilométer hosszú új víziúton. A „Dnyeper” pedig — ha éppen kedve tartja — akár Bonnba is ellátogathat, , .... . , , at, aineiutaier­Az • ország olaj Jövedelmek dekeltségek ré­helye a kő- részesedése a nem- szesedése az ország olajtermelők zeti jövedelemben kőolaj termelésé­sorában n, bői *0 % Szaud-Arábia 5 76,5 100,0 Líbia 6 79.0 75,0 Kuwait 7 94,0 50,0 Irak 8 se,a 25,0 A Dnyeper, a szovjet dunai flotta vezerhajoja Harcos Ottó r Az Egyesült Államok és a közel-keleti olaj llftönA) —\ v*C------­g Kőolajtermelés 1969 ben-(mó t.) ^ Fontosabb kőolajmező rf-T-------}/. Wx I 7.4 | ú—4P. Also, Bié“­mT SZAÚD-ARÁBIA 159,9 |OMÁN ysJi*-* ‘Hf r del jEMfir P. A. PERZSA-ÖB0U Államok (NBr.) L IZRAEL L LIBANON [Éli Izrael által megszállt terület Tatjana Polozova Szovjet- hajók a Rajnán? í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents