Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-22 / 274. szám
1970. november 22. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Jövőnk — a IV. ötéves terv tükrében írta: dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára A X. pártkongresszus irányelvei kijelölték azt az utat, amelyen társadalmi-gazdasági fejlődésünknek a következő években haladnia kell. Ez irányú feladatainkat tartalmazza a IV. ötéves terv, amelyet a közelmúltban emelt törvényerőre az Országgyűlés. A vitákból és a megjelent közleményekben a IV. ötéves terv konkrét feladatait és főbb mutatószámait megismerhettük. Ezek mellett azonban bennünket az is érdekel, hogy népgazdaságunk részeként milyen lesz városunk — megyénk gazdaságának fejlődése a következő öt esztendőben? Az erre adandó választ megnehezíti, hogy a népgazdasági tervek és a „megye terve” közötti kapcsolat közvetett jellegű, miután a gazdaságirányítás ösztönzői, módszerei is többségükben közvetett jellegűek. Ennélfogva a vállalatok tervei nem egyszerűen az ágazati tervek „lebontott” részei, hanem irányzatukban, tartalmukban tükrözik ezeket vissza. Megyei szinten jelenleg csak megközelítő pontossággal lehet meghatározni az olyan összesített főbb mutatókat, mint pl. az ipari termelés üteme, termelékenység, foglalkoztatottság, bér- színvonal növekedése stb. Mindezek mellett, miután a vállalatok többsége a minisztériumoktól, irányító hatóságaiktól kapott irányelvek alapján, már elkészítette, vagy elkészíti saját IV. ötéves tervét, a tendenciák ismerete és a közgazdasági számítások útján reális képet alkothatunk a várható fejlődésről. < Hétezer új munkahely Amit a felmérések nyomán már elöljáróban megállapíthatunk az, hogy az alapkérdésekben úgyszólván minden területen a népgazdasági irányelvekkel való egyezőség a jellemző és nem tapasztaltunk sehol sem ezekkel ellentétes irányzatokat. Erre mutatnak az ipari termelés főbb adatai is. A megyében üzemelő iparvállalatok tervei szerint — 1971—75 között — a termelési érték a népgazdasági célkitűzésekkel egyezően évi 6—7 százalékkal, a létszám 1.5—2 százalékkal növekszik, amely a várható 6—7000 új munkahely léte- sülése révén előreláthatólag biztosíthatja a foglalkoztatottság jelenlegi kedvező szintjét. A termelés bővítése továbbra is főként a rekonstrukciók folytán és kisebb arányban az új üzemek belépésével valósul meg. Az export termelés a jelenlegi 1100 milliós értékről 5 év alatt 45 —47 százalékkal, mintegy 1700 millió forintra növekszik. Javul a munka termelékenysége és az ipari termelés többlete a tervek szerint kétharmad arányban a teljesítmények növekedéséből származik. A bővített újratermelés biztosítására az ipari, kereskedelmi, szállító és szolgáltató vállalatok 11—12 milliárd forint összegű beruházást terveznek megvalósítani. Korábban már sok szó esett azokról a feszültségekről, amelyeknek feloldását a következő tervciklusban szorgalmazni szükséges. Ezek közé soroljuk megyénk közismert iparszerkezeti problémáit, amelynek megváltoztatását a megyei pártbizottság iparfejlesztési koncepciójának megfelelően a jövőben erőteljesebben kell folytatni. Erre a célra kell összpontosítani a helyi (vállalati és tanácsi) erőforrásokat és igényelni az olyan központi segítséget, mint pl. iparkitele- pítési és energia-racionalizálási alap stb. I A vállalati, minisztériumi j célkitűzések ismeretében j megállapítható, hogy a IV. j ötéves terv időszakában a ; megyében tervezett ipari fej- j lesztés általában megfelel ezeknek az elképzeléseknek és megvalósulásuk eredményeként színesebbé, sokoldalúbbá válhat megyénk ipari szerkezete. Nagy beruházások az építőanyagiparban A legnagyobb változás az építőanyagipar területért várható, amelynek fejlesztésére 1900 millió forintot fordítanak és így az ágazat termelése megyénkben az ötéves terv végén háromszo-. rosa lesz a jelenleginek. Közismert az új beremendi ce- mentmü építése, amely 1972- ben kezdi meg termelését. A gyár éves kapacitása meghaladja az l millió tonna cementet. Jelentős a porcelán- gyár 200 millió forintos beruházása is, amely a korszerű burkolóanyagok (pirográ- nit, mozaik) gyártásában jelenthet előrelépést. De átlagon felüli fejlesztéssel számol a kő-, cserép- és téglaipar is. Az építőipar a növekvő feladatok megoldására a jelenlegi évi 1,5 milliárdos kapacitást 1975-re 2 milliárd forintra fogja növelni. Így a tervidőszakban mintegy 8 milliárd forint nagyságrendű építési feladatot tudnak vállalni — azonban a számítások szerint még ez sem lesz elegendő a 10 milliárd forintot meghaladó igények kielégítéséhez. Ezért fokozottabb gondot kell fordítani a fejlesztés alapkérdéseire, elsősorban a lakás- és közműépítésre, miután ezeknek a céloknak realitása főként a mélyépítési kapacitástól — és a sokat vitatott, de feltétlenül szükséges — házgyár megépítésétől függ. De a többi beruházás időben történő megvalósulásának is az építőkapacitás az előfeltétele. Meglesz a műszergyár A tervek szerint területünk egyik erőteljes fejlődő ágazata lesz a gépipar. Az újonnan létesülő műszergyár belépése mellett — amely a termelés és az exporttevékenység megkétszereződését jelenti — a meglévő gépipari i üzemek (Sopiana Gépgyár, 1 Építőgépgyártó V., Mezőgazdasági Gépgyár) kb. 100 millió forintot fordítanak fejlesztésükre. A könnyűiparban a hagyó- | mányokkal rendelkező kész- j tyű, bőr- és cipőipar üzemei ! egyaránt tervezik termelésük erőteljes növelését és kapacitásuk bővítését, amelyek közül a műszakilag magas szinten álló Rostműgyár további beruházása érdemel külön említést. A legjelentősebb könnyűipari fejlesztések helye a tervidőszakban azonban Mohács lesz, ahol a Farostlemezgyár és a Bútorgyár új üzemegységeinek beruházására közel 1 milliárd forintot fordítanak, tovább növelve a város ipari súlyát. Fejlődés várható a textil és ruházati ipar üzemeiben és a rekonstrukciók eredményeként a termelés növekedési üteme itt meghaladja az átlagos ipari növekedést. Az élelmiszeriparban a fejlesztésre fordítandó 600 millió forint a húsipar és sütőipar korszerűsítését, gépesítését szolgálja. Itt elsősorban Pécs húsellátását lényegesen javító új baromfifeldolgozó üzem építését lehet kiemelni, amely a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok közös beruházásaként jön létre — Pellérden. | A fel nem sorolt többi ; iparág (villamosenergia ipar, I gázgyártás, stb.) is olyan mértékben bővíti kereteit és növeli kapacitását, hogy a jelentkező igényeknek eleget tehessen. Mint érdekességet lehet megemlíteni a brikettgyár Pécsre telepítése után Hidason megszervezendő új enyv- és festékgyárat, amely a sellyei Agrokémiai KSz. mellett a vegyipar kialakításának további lépését jelentheti. Ezzel megoldódik Hidas és környéke1 lakosságának foglalkoztatási gondja. Huszonhat bekötő út Szándékosai» hagytam az ipari problémák végére megyénk legjelentősebb ágazatának, a szénbányászatnak helyzetét. Amint a közelmúltban e tárgyban tartott „kerekasztal konferencia” is megállapította a fejlesztés koncepciói ezen a területen rendkívül ellentmondásosak. A távlati prognózis szerint a IV. ötéves terv időszakában a termelés fokozatos csökkenésével kellene számolni, azonban a fogyasztók változatlan — sőt helyenként növekvő — igényei ezzel ellentétesek. Befolyásolja a feketeszén termelés helyzetét a nemzetközi piacokon mutatkozó kokszkonjunktúrával összefüggésben a hazai kokszellátás kérdése is. Mindezek együttvéve szükségessé teszik a mecseki szénbányászat termelési és fejlesztési számainak a jelenleginél konkrétabb megállapítását. A szállítás, hírközlés területén a tervek jelentős fejlődést ígérnek. 190 új autóbusz, a városokban új autóbusz- állomások, a MÁV-nál 700 millió forintos ráfordítással a vasútvonalak korszerűsítése, új abaligeti alagút, stb. a bizonyítékai ennek. A tervidőszakban a főútvonalak további korszerűsítése mellett 26 község kap bekötőutat, Pécsett 1971-ben megkezdődik a régen várt Siklósi úti felüljáró építése. De nagy fontosságúak a Posta beruházásai is: tv-torony, 12 ezres kapacitású új pécsi telefonközpont, szigetvári posta- hivatal stb. Hetven szakosított telep A IV. ötéves terv időszakában a megye mezőgazdaságában a termelési érték várhatóan évi 2—3,5 százalékkal (összesen 15—17 százalékkal) növekszik. A termelés szerkezetében lényeges változás nem várható. A növénytermelésben a gabona és takarmányfélék átlagtermelésének további növekedésével számolunk. A takarmánybázis szempontjait figyelembe véve különösen a fehérje tartalmú takarmány- növények területének és termésátlagának bővítése indokolt. A városi lakosság zöldség és gyümölcs ellátásának javítása érdekében szükségesnek látszik a zöldségfélék jelenlegi 5700 holdas vetés- területét 1975-ig kb. 7500 holdra növelni és tovább szélesíteni a primőrzöldségek fóliás termelését. A mezőgazdasági termelésen belül főként az állattenyésztés súlya és aránya növekszik a legerőteljesebben. Az intenzív tartásra alkalmas állatfajták beállításának szorgalmazása mellett a szarvasmarha-állományt a jelenlegi 90 ezerről kb. Í00 ezer darabra, a sertésállományt 340 ezerről kb. 400 ezer darabra indokolt növelni a tervidőszak végére. A feladatokat elsősorban a koncentrált nagyüzemekben szükséges megoldani, de a háztáji gazdaságok állattartását is célszerű szinten tartani. A termelés bővülésével együtt a felvásárlásra kerülő termékek és termények I mennyisége növekedni fog, I meghaladva az előző ötéves j terv évi 8—9 százalékos növekedési ütemét. Különösen : az állatok és állati termékek, baromfi, valamint a zöldség és gyümölcsféléknél várható számottevő fejlődés, amely a lakosság áruellátása szempontjából biztató jelen- ! ség. Az eddigiekben vázolt cé- : lók eléréséhez jelentősen javítani kell a mezőgazdaság eszközellátását. A rendelkezésre álló saját forrásokat és az állami támogatást figyelembe véve a mezőgazdasági í üzemeink beruházására kb. 3,5 milliárd forintos össze- get fordíthatunk. 1975-ig mintegy 10—12 ezer új tehénférőhely, 80—90 ezer új sertésférőhely (kb. 70—75 I szakosított sertés és szarvas- J marha telep) létesülésével számolhatunk a megyében. I Az építkezéseknél általános I követelmény a korszerűség, j az előregyártott elemek fel- használása, az állattenyésztési belső munkálatok gépe- j sítése. I Jelentős fejlesztést igényel j a megye mezőgazdaságának j gép- és traktorparkja, külö- i nősen a termelőszövetkeze- I tekben. A következő öt évben mintegy 3—3500 traktor- ! egység és 60—80 új kombájn beállítása válik szükségessé. Reális célnak látszik, hogy a tervidőszak végére befejeződjék a kukorica, cukorrépa és a szálastakarmányok termelésének komplex gépesítése. De előbbre kell lépnünk a kertészeti munkák és a szállítás gépesítésével is. A gépesítés egyik előfeltételeként mind központi, mind helyi intézkedésekkel nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a krónikus alkatrész- hiány felszámolására. A mezőgazdaságban időnként a termelés, problémáinál is nagyobb gondot okoz a termékek megőrzése, raktározása, ezért megoldandó feladat a tárolókapacitás bővítése. Bár 4500 vagon új magtártér épül, szükséges a szárító kapacitás növelése, de különösen a hűtőházak létesítése. Tovább folytatódik a talajjavítási és vízrendezési tevékenység, amelynek keretében az öntözésre berendezett terület kb. 5 ezer holddal (mintegy 20 százalékkal) növekszik a következő öt év alatt. A mezőgazdaság munkaerő mozgásában a jövőben kétirányú tendenciával számolhatunk. Egyrészt folytatódik az iparba történő elvándorlás, de ugyanakkor számolni lehet a mezőgazdaság műszaki színvonalának emelkedése révén a szakmunkások ideáramlásával is. A kétirányú mozgás, valamint a kiöregedés következtében a jelenlegi 29 százalékról hozzávetőlegesen kb. 25 százalékra fog csökkenni a mezőgazdasági keresők aránya az összes foglalkoztatottakon belül. Háromszázmillió szállodaépítésre A kereskedelmi áruforgalom az élelmiszereknél 47, ruházati cikkeknél 30, iparcikkeknél kb. 60—70 százalékkal növekszik a következő öt évben. A beruházási terv keretében ABC áruházak, iparcikk boltok, 3000 adagos konyha, tv-torony, étterempresszó, új Centrum Áruház, stb. épülnek. A szállodakapacitást jelentősen fogja növelni a harkányi gyógy- és a pécsi 200 férőhelyes szállók, illetve turista és camping szállók megépítése, amelyekre kb. 300 millió forintot fordítanak. Közismert, hogy az életkörülmények javulásával együtt növekednek a különböző lakossági szolgáltatások iránti igények. Pl. a számítások szerint 1975-re a jelenlegi gépkocsiállomány megkétszereződik. Helyeselhetők ezért azok a tervek, amelyek szerint a meglévők bővítése mellett Pécsett, Mohácson, Szigetváron, Komlón új szervizek épülnek. De bővülés várható a háztartási gépek, villamosberendezések javító kapacitása terén is. Mindezek ellenére a tervbevett fejlesztés itt nem látszik elegendőnek és közel sem halad együtt a növekvő kereslettel és igényekkel. A jelenlegi szabályozó rendszer mellett a szolgáltató vállalatok csak minimális fejlesztési alapot tudnak képezni, ezért a tervbevett beruházásokhoz fokozottabb tanácsi támogatásra, bankhitelre van szükség ahhoz, hogy az ismert tőkeszegénységet áthidalhassuk. Kultúrkombinát Pécsett Azok a kommunális-kulturális fejlesztési tervek, amelyeket a IV. ötéves terv éveiben kívánnak megvalósítani megyénkben, nyilvánvalóan találkoznak a közvélemény egyetértésével, annál is inkább, mert létrejöttükkel tovább fogják emelni városaink színvonalát és elősegítik az urbanizációs folyamatok kibontakozását. Ez időszakban épül meg többek között Pécsett a fedett uszoda és sportcsarnok, 600 férőhelyes kultúrkombinát, több községben pedig kultúrház. Mindenütt javítani kívánják az általános iskolák tárgyi feltételeit, de Pécsett két 12 tantermes gimnázium építésével is számolhatunk. Lényeges fejlesztést jelent a kollégiumi helyzet tekintetében a tervezett 400 általános iskolai, 500 középiskolai, 240 szakmunkásképző és 320 gyermekotthoni kollégiumi férőhely. Az óvodai, bölcsődei elhelyezést várhatóan kb. 1500 új férőhely létesítése' fogja elősegíteni. Ez azonban nem teszi lehetővé az erősödő igények kielégítését, ezért már jelenleg is több vállalatnál kezdeményezik azt, hogy saját erőből növeljék az üzemi, — óvodai-bölcsődei intézmények kapacitását. Ennek a szociális körülmények javításán túl különösen a női munkaerő megszerzése és megtartása vonatkozásában lehet az üzemeknél . nagy jelentősége. Hangsúlyozni kell azonban, hogy eddigiekben felsorolt fejlesztési elképzelések (termelőkapacitások, kommunális, kulturális objektumok stb.) konkrét megjelöléseik ellenére sem tekinthetők teljes egészében véglegesnek. A döntések hovatartozásától függően az illetékes minisztériumoknak, tanácsi testületeknek, vállalatoknak a következő hónapokban kell ál- lástfoglalniuk a tervbevett fejlesztések kérdéseiben. Az elhatározást — de méginkább a célok megvalósítását — az anyagi források, tervezési, kivitelezési kapacitások biztosítása is befolyásolja. Tizenkétezer új lakás Az életkörülmények javításában szerepe van a lakás- helyzet alakulásának. A X. pártkongresszus irányelvei és a népgazdasági terv célkitűzései egyaránt nagy súlyt fektetnek a lakásprogram megvalósítására, és nyilvánvaló, hogy a közvélemény nagy figyelmet fordít erre a problémára. Megyénkben is a terv egyik központi kérdése a lakáshelyzet javítása, aminek bizonyítéka, hogy a Megyei Tanács fejlesztési alapjából 62 százalékot, Pécs város Tanácsa pedig 90 százalékot fordít erre a célra. A tervek szerint a megyében kb. 1600 állami, szövetkezeti és 4100 magánerős lakás épülne a következő öt évben. * Pécsett ugyanakkor 4400 állami, szövetkezeti . és 2100 magánerős lakás épül. Bármennyire imponálóak ezek a nagy számok, a gyorsütemű lakosságnövekedéshez képest, amely az utóbbi 10 évben Pécset jellemzi és nem utolsósorban az igénylők nagy számához képest — kevésnek látszik. Ismeretes, hogy a magyar városok között Pé- esett a legnagyobb a múlt*‘ században épült lakások aránya (33,4 százalék), amely' néha elhatározásunkon túlmenően is nagyobb szanálásokat igényel. Lehet vitatkozó"• ni azon, hogy a lehetőségeket figyelembe véve mennyi az igények kielégítését megközelítő lakásépítési szükséglet. Egy azonban bizonyos; a _ probléma rendkívüli társa-.-' dalmi súlya szükségessé teszi, hogy mindent elkőves-„, sünk a tervezett lakásszám,, túlteljesítése érdekében. Azon kell fáradoznunk, hogy ennek előfeltételei t (közművesítés,?., építőkapacitás, vállalati és-; magánerős források bevoná-., sa stb.) mielőbb megteremt-,? sük. 18 százalékkal nő a reálbér A VI. öteves tervidőszak alapvető életszínvonalpoliti- - kai célja, a növekvő munkateljesítményekkel és a gaz- v dasági lehetőséggel összhangban a dolgozók jövedelmének emelése. A tervek sze- ' rint a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 16—18 százalékkal, a munkások, alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó — a pénzbeli társadalmi juttatásokat is magában foglaló — reáljövedelme 25—27 százalékkal növekedik. Ezeket kiegészítik azok a szociálpolitikai és az egész*-? ségügyi ellátást érintő intézkedések, amelyek az áruellátás javulásával együtt biztosítják a dolgozók magasabb életszínvonalát. Természetesen ennek előfeltételeit .3. jobb és hatékonyabb munká- ' val lehet csak megteremteni. „ Éppen ezért teljes mértekben egyetértünk a Központi Bizottság kongresszusi irány- . elveinek azon megállapításával, amely kimondja: „Pártunk álláspontja, hogy a szó- ? cialista társadalom építésé-;1? nek együtt kell járnia a dől-?, gozók életszínvonalának. ? rendszeres emelésével. Az életszínvonal további emelésének. az életkörülmények javításának feltételeit a jövőben is a termelés, a tér-., melékenység emelésével kell . megteremteni. Előrehaladd-; sunk, társadalmi és egyéni? boldogulásunk megkíváriia, hogtf mindenki legjobb tudá- . sa szerint dolgozzon a kitfl- , zött célok mielőViKí elérésé- . ért”. A megyei tervcélok A IV. ötéves terv szocialista építőmunkánk újabb állomása. s mint fontos társa-- dalmi-gazdasági esemény szükségessé teszi a közvél e- • ménv tájékoztatását avégből. hogy a népgazdasági terv - irányelvei mellett a megyei tervcélok is minél szélesebb - körben ismertekké váljanak, és ezzel valós helyzetet alakítsunk ki megyénk iövőié- ről. Természetesen egv cikk ke-etében minden k°rdásről, fejlesztési problémám!—bár--' mennvire szeretnénk — szá-,. motadni lehetetlen. Úgy vé- • lem, hogy azoknak a vállalati vezetőknek, dolgozóknak is van még mondanivalójuk,. akik a terv tartalommal va- • ló megtöltése vagy konkrét megszervezése érdekében fáradoznak Ezirányú gondolataiknak közlése tovább bővít- 1 heti ismereteinket, tudatosíthatja eredményeinket és egyben segítséget adhat ahhoz, hogy minden dolgozó megértse a terv céljait és érinek < megvalósítása érdekében te- " vékenykedjék.
