Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-03 / 258. szám
I 1070. november 3. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Olvasó népért — de kivel? Olvasómozgalmat hirdettünk össznépi, társadalmi arányokban. Ki vigye, ki szervezze ezt a mozgalmat? — kérdezem látszatra fölöslegesen, hisz a mozgalomnak — társadalmunk szinte valamennyi tömegszervezetének és mozgalmának képviselőiből — országos bizottság van. De „lent” a gyakorlatban „természetesen” a könyvtárak szervezik, és mivel társadalmi mozgalom, tehát „mindenki a maga területén stb., stb.” Kulcsszerep A korábbi hasonló mozgalmak elsősorban ezen a gépies szemléleten és a koordináció sikertelenségén buktak meg. S a rossz beidegződéseket nehéz elhagyni. Enélkül pedig nem jutunk előbbre. A könyvtárak kulcsszerepét ma sem tagadja senki, de itt, ezúttal valami másról is szó van, ami szorosan összefügg a szocialista tudat formálódásával, a közművelődés iránti igények fölkeltésével. Enélkül a könyvtárak — ahogyan számos jel máris erre utal — ismét magányosan küszködnek (sok helyütt a minimális tárgyi feltételek nélkül) és az „Olvasó népért” gondolati, tartalmi töltése megkopik; klisé, üres lózung marad. Jóllehet egész jövőnk alakulásában — a szocializmus anyagi-technikai bázisa után közvetlenül — ennek az olvasó mozgalomnak is kulcsszerepe van. Pontosan azért, mert köz- művelődésünk alappillére, s a kulturáltsági szint mutatója, hogy a társadalom hányadrésze olvas, művelődik tudatosan. És ez az arány nálunk ma is alig 25 százalék. Az ország olvasni tudó lakosságának — ismert adatok szerint — egy másik 25 százaléka csak időnként vesz könyvet, újságot a kezébe; 50 százaléka egyáltalán nem olvas. Nem dicsekedhetünk. De hogyan válhatunk olvasó néppé; mi ennek a mozgalomnak a lényege? Két éve a célt Darvas József író fogalmazta meg: „Lép ésről-lépésre emeljük az elkövetkezendő évek folyamán olvasottságunk mai alacsony fokát, s növeljük az olvasás belső tartalmát, a könyv megválasztásának igényességét is.” Minőségileg más; tartalmában, célkitűzéseiben a korábbiaktól eltérő olvasómozgalomról van szó tehát, amely voltaképpen még nem is mozgalom. Meghirdettük, de még nem vált azzá. Mit tettünk eddig? A könyvtári hálózat területén — amely szellemi műhelye, bázisa kell, hogy legyen ennek a mozgalomnak —, értékes felmérő munka folyik a járásokban az olvasottsági szint, végső fokon az olvasómozgalom tennivalói érdekében. Ebből év végéig az egész megyére vonatkozó jellemző kép kibontakozására számítanak. A gyermekkönyvtárak bázis- intézménnyé alakítása; továbbá népszerűsítő kiadványok, ajánlójegyzékkel ösz- szekapcsolt ismeretterjesztő sorozatok és író—olvasó találkozók egyengették még a felnőtt lakosság olvasóvá válását falun, a megyei könyvtár szervezésében. Iskolahálózatunk rendszerében, ahogyan az V. nevelésügyi kongresszus tézisei és felszólalásai is jelezték, a könyvtári szolgáltatás még lehetőségként sem áll azon a helyen — tehát nem kapja meg azt a hangsúlyt —, amely a legkorszerűbb oktatás elvei szerint megilletné. A jövő útja itt az, ha az oktatásügyben általánossá válik a tanulók könyvtárhasználata; a bibliográfiák, segédkönyvek, a különböző könyvtári szolgáltatások útján való önálló ismeretszerzése. Erre. mint a kongresszusi fölszólalások és baranyai példák is bizonyítják, bíztató kísérletek folynak. Társadalmunk különböző őrületein kétségtelenül vannak ma is könyvekkel, olvasással kapcsolatos rendezvények, terjesztési kampányok, ünnepi események. (Könyvhetek, könyvhónapok stb.) Ezek viszont eddig is voltak, olvasómozgalom nélkül is. De miután eredményei számokban — olykor igen tetszetős számokban — dokumentálhatók; zsargonban szólva: „lejelenthetők” a felsőbb- ségnek; továbbá az Olvasó népért mozgalom lényegének nem értéséből adódóan is esetleg úgy tűnhetnek, mint az olvasómozgalom valóságos eredményei. De van itt más probléma is. Egyik tömegszervezetünknél egészen különös módon értelmezik vagy félreértik a tennivalókat Baranyában. Tisztelet a ritka kivételnek. Az Olvasó népért mozgalom egyik legfontosabb társadalmi szférája az ifjúság, a jövő olvasó felnőttéi. Ezért a KISZ az elsők között hirdette meg ezt a mozgalmat. Idézem a KISZ KB 1968 júliusi határozatából: „A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség kulturális nevelési célkitűzései azonosak az Olvasó népért mozgalom szándékaival. A KISZ Központi Bizottsága ezért úgy határozott, hogy a KISZ Olvasó ifjúságért jelszóval csatlakozik az Olvasó népért mozgalomhoz.” Nézzük, hogyan realizálódik ez megyénkben, ez évi adatok szerint. Amikor a nagyvállalatok és a járások KISZ bizottságai elkészítették akciótervüket, egy-egy gondolattal az olvasómozgalmi feladatokról is megemlékeztek. Idézem a Szigetvári városi KISZ Bizottság akciótervéből: „Az Olvasó ifjúságért mozgalom szélesítésére nagyobb figyelmet fordítunk.” Járási KISZ-bizottság, Szigetvár: „Fontos feladatnak tekintjük az Olvasó ifjúságért mozgalom eredményes megvalósítását.” A szemlélet társada l utasítása Tehát „fontosnak tekintjük” és „figyeljük” az olvasómozgalmat. Ahelyett, hogy csinálnánk. S ez a kép, ilyen általánosságok sorakoznak többi akcióprogramban is. De akkor mit tesznek vajon a KB-határozatért az alapszervek ... Talán egyedül a Pécsi járási KISZ Bizottság az egyetlen kivétel. Konkrét elképzelések, feladatok bizonyítják: itt megértették, miről van szó a KISZ KB határozatában. Egyebek közt például módszertani vetélkedőket tartottak fiatalok részére, kis községekben. Itt az volt a tét: i ki tudja ügyesebben forgatni, használni a kézikönyvtári köteteket, lexikonokat. Az általános kép — bizakodom — valamivel jobb annál, amit az idézett negatív példák tükröznek. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azonban a további — most már végre konkrét — feladatok megfogalmazásában azt a tényt, hogy ma még a tizenéves fiatalok több mint a fele iskolavégzettség után elvész, elkallódik a szellemi igényként rendszeresen olvasók táborából. Ezekből a tényekből is következik, hogy mind az ifjúság, mind a felnőtt társadalom (gyakorta éppen a helyi, tanácsi, gazdasági, társadalmi vezetők) köreiben alapvető szemléletváltozás szükséges. Egyfelől a könyv, mint szellemi táplálék iránti igények fölkeltésében, másfelől a könyvtárak szerepének' megítélésében. A könyvtárak kulcsfeladatai változatlanok, ám egyedül, önmagukban sohasem lesznek képesek olvasó néppé változtatni társadalmunk jó háromnegyedét. Mindehhez —, csakúgy, mint számos egyéb kultúrpolitikai tennivalónkhoz — a közművelődési szemlélet társadalmasítására; közgondolkodásunkban pedig a szellemi értékek, a műveltség, az olvasottság méltóbb helyére van szükség elsősorban. Ahhoz, hogy egyszer valóban olvasó néppé váljunk. Wallinger Endre Átalakul a Lenin tér Tavasszal megkezdik a vasúi új szociális épületének építéséi Impozáns, nyolcszintes épület zárja le majd nyugat felől a Lenin teret, amelynek rendezése éppen ennek a toronyháznak az építésével ve- I szí kezdetét. A rendezés szó j azonban nem fejezi ki azt, j ami az elkövetkező években j itt végbemegy, hiszen tulaj- j donképpen a környék gyöke- j rés átalakításáról van szó. A I többéves program végrehaj- I tása után a vasúton érkező j idegent a jelenlegi erősen kisvárosi képtől merőben különböző látvány fogadja, s ez méltó lesz a dinamikusan fejlődő Pécshez. A Rét utca tengelyében elhelyezkedő épület a pécsi állomás szétszórtan elhelyezkedő szociális létesítményeit fogja össze: üzemorvosi rendelő, 500 személyes öltöző és mosdó, 40 személyes vasutas- laktanya, 60 személyes munkásszállás lesz a felsőbb szinteken, az alsó három szinten pedig az állomásfőnökség és a forgalomirányítás kap helyet. Ez utóbbiak felszabaduló helyiségei újabb várótermek létesítésére, a büfé bővítésére stb. nyújtanak lehetőséget. A 30 millió forintos beruházási program első — 1971. évi — szakaszában tavasszal megkezdik a szanálást (raktárépületeket kell lebontani), majd a tereprendezést és az építési terület biztosításához szükséges egyéb tennivalókat. A kivitelezésről már folytattak előzetes tárgyalásokat a Baranya megyei Építőipari Vállalattal. amely előreláthatóan a jövő év nyarán meg is kezdi a munkát. A MÁV az új szociális és felvételi épületet 1973 végéig át akarja adni rendeltetésének. Az építkezés nyomán megváltozik a pécsi állomás arculata is. A lebontásra kerülő raktárépületek helyén összesen négy külső vágánypár áll majd a személyforgalom rendelkezésére. A 2. postahivatal is kiköltözik jelenlegi helyéről, mert a mostani raktárak és a Titán közötti területen új felvételi épület épül a küldemények fogadására és továbbítására, s innen osztják szét a Pécsre érkező sajtótermékeket is. A Lenin téri változásokról annyit lehet elmondani röviden. hogy szanálják a Rét utca. Mártírok útja és a Szabadság út által határolt tömböt, amelynek egy része a tér bővítését szolgálja majd. Nagyobb lesz a MÁV igazgatósági épülete előtti park, amelyben egy mozdony-veterán kap helyet. A téren átmenő autóbusz-forgalom nem lesz, viszont tágasabb lesz az autóbusz-pályaudvar és a jelenleginél lénvegesen nagyobb parkolóhely lesz a taxik számára. A Mártírok útja végre megkapja folytatását a mai Kálvin utcán és az Építőgépgyártó Vállalat telephelyén át a majdani Siklósi úti felüljáró felé, amiből az következik, hogy a jelenlegi Vasút utca napjai (pontosabban: évei) is megszá mláltattak. Mindez azonban egy sokéves program végrehajtása során válik valósággá. Ezt indítja el a jövőre megkezdődő építkezés. Szabolcs-Szatmár, mínusz e^y íok Össztánc november tizedikén Finis előtt Fülpösdarócon — Csillár minden szobában Hajnalonként vékony hártya fogja össze a tócsák felszínét, s amikor munkába indul a brigád, mintha ablaküvegbe lépnének a gumicsizmás lábak. A védtelenül álló házsoron akadálytalanul kalandozik a szél, tíz óra is van már, mire lekívánkozik a vattakabát. Itt, Szabolcsban, korántsem olyan engedékeny az ősz, mint otthon Baranyában. Reggelente már harap a fagy, s a déli verőfény sem tudja négy—öt fok fölé tornászni a hőmérsékletet. A nyári falu képébe, a fák közé, valahogy jól illettek a takaros kis víkendházak, fából készült vékonydongájú nyaralók. Most már disszonáns a látvány: a sár, a fagy és a megkopaszodott csene- vész akácok között árválkodó hétvégi házak ... — Éjszakánként nem kerül le rólam a ruha. Hamis a szél, az mindenhol bebújik, akármit csinálunk. öregek vagyunk, nem bírjuk mi már sokáig, — mondja Szabó Károly, a faház ideiglenes lakója. Szemben, az út másik oldalán ott sorjáznak az új házak. Köztük az egyik, a tizes számú Szabó Károlyé lesz. Három nap múlva költözhet. Az árvíz összevont két falut. Ahogy Mátészalka felől megyünk, nemigen lehet megállapítani, mikor hagytuk el Géberjén határát, s mikor érkezünk a következő faluba, Fülpösdarócra. összeköti őket a'fővárosi munkások által épített vízvezetékárok és az új házak végtelen sora is. Fülpösdaróc. Neve nekünk is ismerősen cseng, talán még az árvízi jelentésekből. Azóta nemigen hallottunk róla, legalábbis mi baranyaiak. Pedig van közünk ehhez a több mint hatszáz kilométerre fekvő községhez: romba- dőlt házainak újjáépítését a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai vállalták. György Ferenc ács, Vlasies György és Marsi József szaktársával együtt június óta dolgozik a községben, a három fiatalembert úgy ismerik már Fülpösdarócon, mintha mindig is itt éltek volna. — összesen kétszer voltam otthon az öt hónap alatt, — mondja György Ferenc, — no de nemsokára végleg szedem a sátorfámat — Mikor? — Nem tudom. De az biztos, hogy én leszek az, aki még utoljára összesöpör. Ha mi voltunk az elsők, mi legyünk az utolsók is. — Lehet, hogy nem mindenki megy haza, — mondja Perger Antal művezető, s hunyorít a többiek felé, veszik- e a lapot? — Hát, a Marsi Jóska, könnyen lehet, hogy megnősül ... Azt mondják, sokáig laktak egyes szobában. Ez az ő sajátos, szóhasználatuk szerint annyit jelent, hogy minden egyes szerhély egy helyen, a termelőszövetkezet almatárolójában. Olykor száznegyvenen. Most már jobbak a körülmények, — de azt tudják, hogy ezekben az ideiglenes helyiségekben bizony nagyon hideg van. Mint a faházakban ... — Hallgassa csak, már a csengő, is szól, — mondja Peterman Lajosné, — és bizonyságul szinte gyerekes örömmel nyomogatja a bejárati ajtó csengőgombját. Igen, nagy szó ez itt: áll a ház, tető van a fejük felett, padló a szobában, — és íme, már szól a csengő is. — Ugye hihetetlen? — mondja, és a gondos háziasz- szony büszke zavarával mentegetőzik a rendetlenség miatt, miközben körbekalau- zol a házban. — Tessék nézni! Ide tesz- szük majd a fürdőkádat, — mert víz is lesz ám a házban, ide pedig úgy gondoltuk, egy új konyhabútor kell. Tudja, olyan mosogatóval, mint a városi házakban van... Az új konyhabútor már a szoba közepén áll, nevetve lerángatja a papírt a mosogatóról is, hogy mutassa, — ilyenre gondolt. Beszél, hangosan tervezget, csupa mosoly az arca. Ettől valahogy mi is jókedvre derülünk. Túlságosan sok sírásba fulladt mondatot hallottunk az elmúlt hónapok alatt ezen a vidéken ... A ház, amíg épül, élettelen valami. Akkor kezd otthonná válni, ha van már benne egy-egy személyes tárgy, talán a birtokbavétel jelképe. Ami az idegent feltétlenül megfogja: a házon még dolgoznak az építők, de a szobában már ott a csillár. Kivétel nélkül mindegyikben új, sokágú, mutatós csillár, a tulajdonos első szerzeménye, az első amit megvett, és rögtön felszereltetett. Mosolyognivaló sietség. Ám ezen mégsem mosolyog senki. Meglepően gyorsan élet költözik a házakba. Az egyik szobában még ott a homokdomb, ami a padló alá kerül majd, a másikban már súrolnak az asszonyok, s a sarokban, papírral gondosan letakargatva az új bútor. He- verők, Varia szekrények, fotelek. A víztől megmentett ágydeszkák, formátlanná vetemedett szekrények a kamrába kerültek. — Ezek már csak arra emlékeztetik az embert, ami volt — mondja Molnár Teri néni. Nem tudni mire értette. Az árvízre, vagy a régi házra, amely csak tölteléknek volt jó az új alapjához. Perger Antallal, a baranyaiak művezetőjével járjuk a falut. Ha akarnánk sem hagyhatnánk el egyetlen házat sem. — Tóni bácsi tessék bejönni! Ide jó lenne vágni egy kéménylyukat, — szeretnénk már betenni a bútort. Tóni bácsi körülnéz, intézkedik, délutánra jön a kőműves, holnap reggel már fűteni lehet a szobát. — Ha Tóni bácsi nem lenne... — hálálkodik az új háztulajdonos, idős Huber Fe- rencné. Perger Antal egyébként úgy negyvenéves ‘ lehet, s hetvenen felül az, aki szólította. Hiába, ő már csak Tóni bácsi marad Fülpösdarócon, öregnek, gyereknek. ötvenhat házat kellett újjáépíteni a községben, mindegyikét a baranyaiak vállalták. Tizenhétbe már beköltöztek a lakók, az összes többit, a kormány által meghatározott határidő — november 15 — előtt öt nappal adják át. — Biztos ez, Tóni bácsi? — kérdik a faházak lakói, százszor is napjában. I — össztáncot tartunk tizedikén. Senki sem marad ki belőle! Mosolyra húzódnak az arcok, hiába — vasidegzetű ember ez a Tóni bácsi. Vasidegzetű. Amióta itt dolgozik újból rászokott a cigarettára, jól tüdőre szívott slukkok fojtják el az indulatot. Az emberek itt is emberek: miért nem dupla a bejárati ajtó, miért van csak két lépcső a ház előtt, ... — aztán a birtokbavétel öröme feledtet mindent... A vezérkar, Jakab József építésvezető, Perger Antal művezető. Kiss Gyula gépész művezető, Sarlós István technikus és Gálhidy László egyetemista, a vállalat ösztöndíjasa, á mindenes ember '— bízik az itt dolgozókban, ha csak valami rettenetes idő nem jön közbe, készen lesznek a házak. — Nagyon sokat dolgoztak az emberek. Kezdés hajnali négykor, ötkor, s gyakran elütötte az óra az éjfélt, mire ágyba kerültek. Kiket említsünk? A Szilovics ácsbrigádot, Kiss Sándor kubikosait vagy a Molnár brigádot? Egyformán húzott itt mindenki. Annyit még: nagyobb teljesítményt értünk el, mint otthon a panelos rendszerű építkezéseknél ... Az utcasort, amelyet elvitt a víz, valamikor Petőfi Sándor utcának nevezték. A hivatalos iratokon még most is így szerepel —, de már .ki- szivárgott a hír: a fülpösda- róciak Pécsi utcának szeretnék keresztelni az új házsort ... D. Kónya József Időiárás’elentés Várható időjárás kedd estig: Felhőátvonulások, valószínűleg eső nélkül. A hajnali és reggeli órákban elsősorban a déli megyékben mérsékelt, napközben időnként élénk délnyugati-nyugati szél. Enyhe idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 5—10. legmagasabb nappali hőmérséklet kedden: 15—20 fok között. a Pécsett a Gold- mark utca 2. szám alatt háromemeletes OTP társasház épült. Az új lakóházban 28 másfél, Illetve kétszoba összkomfortos lakás van.
