Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-20 / 272. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 272. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. nov. 20., pcnlek 0 török külügyminiszter látogatása Baranyában Ismerkedés Szigetvárral — Pécsi séta — ibeű Harkányban Tegnap először Szigetvárra látogatott Ihsan Sabri Caglayangil töröli külügyminiszter. A magas rangú vendéget és kíséretét Palkó Sándor a szigetvári várba vezette. Képünk: a vár kapujában készült. f hsán Sabri Caglayangil torok külügyminiszter, Is­mail Soysa Törökország bu­dapesti nagykövete és Zdgor György, hazánk ankarai nagykövete kíséretében teg­nap Baranyába látogatott. A magas rangú vendégeket szál­lító helikopter a déli órák­ban landolt a szigetvári sportpályán. Az érkezőket a vár bejá­ratánál Palkó Sándor, a Ba­ranya megyei Tanács vb-el- nöke és Tinusz János, a Szi­getvár városi Tanács vb-el- nöke köszöntötte. A török diplomácia vezetője és kísé­rete rendkívüli érdeklődéssel nézte végig a múzeumban lévő kiállítást és a Szulejmán emlékét őrző dzsámit, vala­mint a várkertben állított emlékműveket, szobrokat. A búcsúzásnál Molnár Imre, a Szigetvári Vár és Múzeum Baráti Köre nevében kora­beli török és magyar ezüst pénzeket — díszes foglalatba ágyazva — adott át a kül­ügyminiszternek. A baranyai tartózkodás kö­vetkező állomására, Turbókra már gépkocsival érkezett a küldöttség. A turbéki kegy­templomot 1770-ben építet­ték II. Szulejmán szultán sírtürbéjének felhasználásá­val. A templom homlokzatán lévő márványtáblára emlék­sorokat írtak. Talán tegnap tudtuk meg először, hogy az idegen szöveget arab nyel­ven írták. Ugyanis Caglayan­gil külügyminiszter fordította török nyelvre a kíséretében lévő török újságíróknak a Szulejmán emlékét idéző mondatokat. A küldöttség a templomban megtekintette a türbe eredeti helyét, ahol most oltár áll. A templom előtti téren Caglayangil úr azt kérdezte Palkó Sándor­tól: — Van-e akadálya annak, hogy ide türbét építsünk? — Minden kérésüket szí­vesen teljesítjük — válaszol­ta Palkó Sándor. — Küldünk tervező mér­nököket és építészeket, akik segítenek a kivitelezésben. Sót, ha felépül a türbe, ígér­jük. hogy gondnoki lakást is építtetünk. — A kért helyet rendelke­zésükre bocsájtjuk — mon­dotta Palkó Sándor. — Mi • legnagyobb készséggel le­Péesre érkezésük után elsőnek a Széchenyi teret és a dzsámit tekintették meg a vendégek, Papp Imre kíséretében. Szokolai felv. szünk eleget az Önök kéré­seinek. A részletekről a két ország külügyminisztériuma tárgyaljon — kérte megyénk tanácsának vezetője. A templom falán elhelye­zett emléktábla alatt még egy külön fotófelvételt kért a külügyminiszter. Az autókaraván Turbókról Pécsre indult. Itt a Széchenyi téren Papp Imre, Pécs vá­rosi Tanács vb-elnökhelyet- tese köszöntötte a vendége­ket, akik megtekintették a Széchenyi téri dzsámit, a Zsolnay-múzeumot és Jako- vali Hasszán dzsámiját, mely­ben múzeum őrzi a törökkori emlékeket. A török külügy­miniszter ígérte, hogy beren­dezést küld Törökországból a dzsámi muzeális anyagának teljessé tételéhez. A látogatás következő állo­mása Harkány volt. Itt a reprezentatív Napsugár szál­lóban a házigazdák ebédet adtak a vendégek tiszteletére. Palkó Sándor pohárköszön­tőjében megköszönte a meg­tisztelő látogatást. A magas­rangú vendég megyénkben is meggyőződhetett arról, hogy az évszázados emlékeket a kegyelet és barátság övezi. Ihsan Sabri Caglayangil a török és magyar nép barát­ságát éltetve elismeréssel nyilatkozott a modern életét élő, építő népünkről és a ha­gyományokat gondosan ápoló Baranya megye vezetőiről, dolgozóiról. Mint mondotta, mély benyomásként maradt benne a kegyhelyek megte­kintése. Egyben annak az óhajának adott kifejezést, szeretné — mire országának miniszterelnöke Magyaror­szágra érkezik — a török tör­ténelem nagy vezéralakjának, Szulejmán szultánnak emlé­két őrző kegyhely méltóbb külsőt öltene. A pohárköszöntők elhang­zása után a vendégek meg­tekintették a fényárban úszó i harkányi fürdőt, majd Sik­lósra, a várba hajtattak. Péter János külügyminisz­ter este csatlakozott a dele­gációhoz. A siklósi vár dísz­termében a két külügymi­niszternek és a házigazdák­nak a pécsi Bóbita Bábegyüt­tes műsorral kedveskedett. A vacsoránál Péter János Ihsan Sabri Caglayangilnak a magyarországi látogatás emlékéül egy Szulejmán szultánt ábrázoló porcelán­tálat ajándékozott. A tál a XIX. században a pécsi Zsol­ti ay gyárban készült. A török külügyminiszter ma reggel Siklósról helipokterrel Egerbe utazik. I Napirenden: Pécs és Debrecen általános rendezési terve Intézkedések az 1971. évi népgazdasági tervben foglaltak végrehajtására Az anyagellátás és az árszínvonal idei tu/jusztalutai Hitel politikai irányelvek — Határozat a mezőgazdasági lakosság jövedelem- és földadójának összevonására — 4 textilipar rekonstrukciós programja — Zárójelenles a 7 isza-völgyi ár- és belvízkárok felméréséről A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: ! A Minisztertanács csütör- ! tökön ülést tartott. Fehér La- j jós, a Minisztertanácss elnök - 1 helyettese a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ré­szére 1971-ben nyújtandó se­gítségre tett javaslatot. A kormány úgy határozott, hogy az ezévi összegnek megfelelő segély és hosszúlejáratú hi­telkeret biztosítása mellett folytatjuk a vietnami szak­emberek képzését, valamint az egészségügyi és egyéb in­tézményeinkben vállalt köte­lezettségeink teljesítését. Az Országos Tervhivatal elnöke előterjesztette a nép­gazdaság 1971. évi tervét és az annak alapján várható jövő évi fejlődésről készített tájékoztatót A kormány az előterjesztéseket jóváhagyó­lag tudomásul vette és meg­felelő intézkedéseket hozott a tervben foglalták végrehaj­tására. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a jövő évi költségvetés előirányzatait, s utasította a pénzügyminisz­tert, hogy a törvényjavaslatot terjessze az országgyűlés elé. Az Országos Anyag- és Ár­hivatal elnöke az anyaellátás idei első háromnegyedévi ta­pasztalatairól tett jelentést. Megállapította, hogy a ked­vezőbb anyagellátás is hozzá­járult az ipari termelés ter­ven felüli növekedéséhez. Egyes területeken azonban az anyagellátás folyamatosságát csak olyan intézkedésekkel lehetett biztosítani, amelyek növelték az állami költség- vetés terheit. Az Országos Anyag- és Ár- hivatal elnökének jelentése alapján a Minisztertanács foglalkozott a fogyasztói árak évközi változásaival. Megálla­pította, hogy az év első nyolc hónapját az elmúlt évhez vi­szonyítva az árszínvonal ki­egyensúlyozottabb alakulása jellemezte. Ebben szerepet játszottak az előző év tapasz­talatai alapján hozott intéz­kedések is. A Magyar Nemzeti Bank elnökének előterjesztése alap­ján a kormány megállapítot­ta az 1971. évtől érvényes hi­telpolitikai irányelveket. Be­ruházási hitelben elsősorban a népgazdaság fejlődését elő­segítő, a 4. ötéves tervben ki­emelt ágazatok és célok ré­szesíthetők, előnyt biztosítva a gyorsabban megtérülő, va­lamint az alacsonyabb építési igénnyel járó gépi beruházá­soknak. A jövőben tovább nőnek a beruházásokkal szemben támasztott jövedel­mezőségi követelmények. A fejlesztési hitelek nyújtásá­nak előfeltétele, hogy a gaz­dálkodó szervek a fejlesztés költségeit legalább 30 száza­lékban saját alapból biztosít­sák. A gazdálkodó szervek hiteleinek és a két évre le­kötött betéteknek kamata 1 százalékkal nő. A pénzügyminiszter javas­latára a kormány határozatot hozott a mezőgazdasági la­kosság jövedelemádójának és földadójának összevonására. Az adóztatás lényeges egy­szerűsítése mellett ez az in­tézkedés másfél millió adóté­telt szüntet meg. Az össze­vonás során a fizetendő adó mértéke a jelenleg érvényben lévő rendeletekhez képest nem változik, a rendelet adó­tételed azonosak a jelenlegi jövedelemadó és földadó együttes összegével. Az adó­tételek megállapításának jog­köre — a kormányrendelet által meghatározott keretek között — a járási tanácsok­tól a községi tanácsokhoz ke­rül. A Minisztertanács megtár­gyalta a könnyűipari minisz­ter előterjesztését a textil­ipar rekonstrukciós program­járól. A textil- és textilru­házati ipar fejlesztési elő­irányzata a jóváhagyott 4. ötéves tervtörvény szerint 14 —15 milliárd forint, amely­nek nagyobb része vállalati saját forrásból és hitelből, kisebb része pedig állami tá­mogatásból származik. A tex­til- és textilruházati ipar ter­melésének emelésével első­sorban a lakosság növekvő igényeit kell kielégíteni. Ezen túlmenően a termelés olyan mértékű fejlesztését biztosít­ják, hogy lehetővé váljon a szocialista országokkal a köl­csönösen előnyös együttmű­ködés további bővítése, vala­mint a tőkés értékesítési le­hetőségek szélesítése is. A kormány határozata ér­telmében a fejlesztés jellemző módszere a gépi berendezések cseréjén alapuló rekonstruk­ció lesz, ideértve egyes üzem­épületek felszabadítását, tel­jes profilcseréjét és átállítá­sát modern technológiára, a keresettebb cikkek gyártásá­ra. A mukahelyek számának növelése helyett elsősorban a meglévő munkahelyeket kell korszerűsíteni, a termelé­kenység ily módon történő emelését is felhasználva a munkaerőhiány okozta prob­lémák megoldására. A kor­mány felhívja az érdekelt szerveket, hogy saját eszkö­zeikkel is vegyenek részt a program megvalósításában. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a pénzügy- miniszternek és az Országos Vízügyi Hivatal elnökének zárójelentését a tiszavölgyi árvíz- és belvízkárok felmé­réséről, valamint a helyre- állítás előrehaladásáról adott tájékoztatást. Elismerését és köszönetét fejezte ki mind­azoknak, akik önzetlen mun­kával és adományaikkal hoz­zájárultak a károk elhárítá­sához, a veszteségek csökken­téséhez és a helyreállításhoz. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter előterjesz­tése alapján a kormány ha­tározatot hozott több húsipari beruházásról. Jövőre Miskol­con húskombinát építéséi, 1972-ben pedig a Szegedi (Folytatás a 2. oldalon) Pécs megőrzi történelmi arculatát Az MTI tájékoztatója a város általános rendezési tervéről A Pécs városra és környé­kére kiterjedő általános ren­dezési terv többízben szere­pelt a nyilvános társadalmi bírálaton, a közgazdasági, né­pesedési és település-földraj­zi elemzés szerint három fej­lődési ütemmel számol a ren­dezési terv. amikor is a je­lenlegi 140 000 körüli lakos­ság száma 170 000-re. az ez­redforduló táján 210 000-re, majd a 21. század közepén 270 000-re emelkedik. Az ará­nyos fejlődés érdekében a környező kisebb városok — Mohács, Baja, Szekszárd, Dombóvár, Szigetvár és Sik­lós — tervszerű fejlesztésével el kell érni, hogy az urbani­zációs folyamai során Pécs lakosságszáma ne emelked­jék a háromszázezer fölé. Pécs területén a szolgál­tatóiparon kívül elsősorban a könnyűipart, a gépipart, ezen belül a műszeripart, az élel­miszeripart, az építő-, illetve építőanyagipart kívánatos fejleszteni. Az ipari struk­túra javítása mellett termé­szetesen a hagyományos ipart is fejlesztik. így a világhírű kesztyű-, porcelán- és bőr­gyárat, továbbá a sörgyárat. Pécs meglévő lakóterületei­nek jelentős része elavult és egészségtelen. A következő két-három ötéves terv ideje alatt körülbelül 25 000 lakás építésével számolnak. Ezek többsége új lakótelepeken épül meg. A történelmi vá­rost meghagyják. Az általános rendezési terv foglalkozik a gyorsan fejlődő közlekedés égető gondjainak enyhítésével, megoldásával, így például a 6-os út váro­son átkelő szakaszát új nyomvonalon építik ki. Ha­laszthatatlan a belső gyors­forgalmú utak építése is. Dél-Baranva, elsősorban Siklós és Harkány vendég- forgalma sürgeti, hogy Pé­csett a közeli években meg­építsék az észak—déli útvo­nalat keresztező vasúti felül­járót. A terv számol a felsőokta­tási intézmények további fej­lesztésével is. A Minisztertanács ülése

Next

/
Thumbnails
Contents