Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-19 / 271. szám

1970. november 19. DUNÁNTÚLI NAPLÓ S Balogh professzor nemzetközi elismerése Dr. Balogh Ferenc profesz- szort, a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem Urológiai Klini­kájának igazgatóját, a Német Urológus Társaság tisztelet­beli tagjává választotta. A neves urológust kliniká­ján kerestük meg és interjút kértünk. — A XXIII. Német Uroló­gus Kongresszust Báden-Ba- denben rendezték meg októ­ber 27 és 31 között. A kong­resszusra meghívtak és elő­adást tartottam. — Előadása milyen témát érintett a szakágon belül? — A vezetésem alatt álló klinikán egy munkacsoport — jómagam, dr. Karátson András és dr. Kisbenedek László tanársegédek — már évek óta foglalkozik a man- nit — egy cukorszerű oldat — hatásával és értékével. A mannit alkalmazása sok vi­tára adott alkalmat — sőt ad ma is. Nincs egyértel­mű, egzakt megállapodás, hogy a cukoroldat, vagyis a mannit, vesekárosító, vagy vesevédő-e. — Állatkísérleteinkben többszörösen sikerült már bi­zonyítanunk, hogy a mamut­nak nem vesekárosító, hanem éppen vese-protektív hatása van, és a gyógyításban a szer alkalmazása ezt bizonyította. Kísérleteinket tovább fej­lesztve, embereken próbáltuk bizonyítani a mannit vese- protektív hatását. A műtétre kerülő betegeinknek manni- tot adagoltunk és a vese mű­ködését a mannit adagolás előtt és után vizsgáltuk. — Azt tapasztaltuk, hogy a mannit hatására a veseműkö­dés javult. Műtét alatt a ve­séből anyagot vettünk, mely­nek szövettani feldolgozása után szintén megállapítottuk, hogy a mannit okoz ugyan némi elváltozást a veseállo­mányban, dé' az csak átme­neti jellegű, és a veseállo­mányra egyáltalán nem ká­rosító. — Kísérletük és eredménye egyedülálló a hazai urológiá­ban. Megkockáztathatjuk ki­jelenteni, hogy nemzetközi érdeklődésre is számíthat? — A rendelkezésre álló adatok szerint a mannit al­kalmazásának tápasztalati eredménye új az irodalom­ban. — Engédje meg, hogy a nemzetközileg elismert Német Urológus Társaság tisztelet­beli tagságához gratuláljunk, további eredményes gyógyító­kutató munkát kívánjunk. — A megtisztelő tagság, a megválasztásom nem csupán az én érdemem, hanem mun­katársaimé is, a klinikai kol­lektíva jó munkájának elis­merése. Nagy István — Frottier törülköző 25,10—33.40 Ft-ért, fiú kártoltgyapjú pulóver — 4—10 évesnek — 35—43 Ft-ért, női félkö.tény 15.80 Ft-ért, melles­kötény 32 Ft-ért, bakfis orkán szivacs lem bér jack — 13—16 évesnek — 513 Ft-ért, szintetikus kamasznadrág — 13—16 évesnek — 170 Ft-ért vásárolható a Le­értékelt Áruk Sallai utcai bolt­jában. Kell a munkáskéz Fellett szaknuitástaiilik Komtól Féíezren hiányoznak Napirenden: a vágyak Komlón, a bányászváros­ban, a könnyűipar berobba- nása jelentős változásokat hozott: a Carbon Könnyű­ipari Vállalat és a Május 1. Ruhagyár idetelepült részlege felszívta a jelentkező női munkaerőt, ugrásszerűen megnőtt a nők részére alkal­mas munkahelyek száma. Most ott tartanak, hogy a női foglalkoztatottság — becsült adatok szerint — 47 százalé­kos, az országos átlagnál jó­val magasabb. Annyira kapós lett a női munka ez alatt a néhány év alatt, hogy egy­két vállalat női betanított munkás és segédmunkás igé­nyét ki sem tudják már elé­gíteni — a férfiak közül pe­dig vagy félezren hiányoz­nak, ennyi a jelenleg betöl­tetlen munkahely — amint ez a Komlói városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága szerdán délelőtt megtartott ülésének anyagában szerepel. Évről évre problémát je­lent a teljes műszakban még nem foglalkoztatható fiatal­korú lányok munkába állítá­sa. Tavaly a Május 1. Ruha­gyár segített egy, 65 fős, fia­talkorú lányokat foglalkozta­tó, ifjúsági szalag beállításá­val. Ez a módszer jónak bi­zonyult, az együtt dolgozó fiatal lányok megkedvelték a munkát, kevés vált meg kö­zülük az üzemtől. Az idén végzett fiatalkorúakat az Elektroakusztikai Ktsz vette fel, de mivel itt nem lehetett ifjúsági szalagot beindítani, jelentős részük hamar abba­hagyta a munkát. Más problémák is vannak a komlói Elektroakusztikai Ktsz-nél — legalábbis erre utal az ugrásszerűen megnőtt fluktuáció: míg tavaly a há­rom negyedév alatt 59-en léptek be a ktsz-be és 18 volt a távozók száma, az idén ugyanolyan időszak alatt het- venhárman jöttek és hetven­ötén mentek el. A „belső vál­ság” okainak kiderítése kü­lön alapos vizsgálatot igényel. A következő évek várható munkaerőigénye a szakmun­kások, betanított munkások Felelősség­biztosítás A biztosítás időszerű kérdé­seiről tartott előadást tegnap Pécsett dr. Bárd Károly, a Biztosítási Főigazgatóság jogi fő­osztályának vezetője. Ez volt a 60. ülés, melyet a Pécsi Tudo­mányegyetem Állam- és Jog- tudományi Karának polgári jogi tanszéke mellett működő Tudo­mányos Munkaközösség és a Magyar Jogász Szövetség Bara­nya megyei Szervezete karöltve rendezett az egyetem előadóter­mében. Dr. Bárd Károly előadásában ismertette a nemrég megjelent 42 1970-es korrtányrendeletet, a felelősség-biztosítást. A rendelet elsősorban az „áldozat” érdekeit védi. Jelentőségét a gépjármüvek okozta balesetek vonatkozásában lehet lemérni. Ugyanis a káro­sult közvetlenül a biztosításhoz fordulhat. A lopott gépjárművel elkövetett károsodásból vagy a cserbenhagvásos esetből bekö­vetkező kárigényt szintén az Állami Biztosító fizeti. felé irányul. Még a jelenlegi igényeket sem tudják kielé­gíteni, ezért a Városi Tanács illetékesei felvették a kapcso­latot a komlói 501-es Szak­munkásképző Intézettel — annak érdekében, hogy lehe­tőséget találjanak felnőtt munkások szakmunkásképzé­sére. Az első ilyen jellegű tanfolyam a közeljövőben in­dul és tervezik a felnőtt szakmunkások szakmai to­vábbképzését is. A szerdai végrehajtó bi­zottsági ülés második napi­rendi pontját talán így lehet­ne legjobban jellemezni: tá­jékoztató a vágyakról. Nagy­szerű tervek, Komló központi részének arculatát teljesen átformáló elképzelések, új, korszerű létesítmények — nagyrészük egyelőre még pénzügyi fedezet nélkül. Holnap operabemutató Jelenet az első felvonásból. Plató költözik Ismét megszűnik egy szük­séglakótelep. Sajnálja valaki? Voltak, akik azt mondták, kár fel­adni 81 lakást, amikor 600— 800 forintos albérletben lak­nak még családok és ezer lakáskérelem van a válla­latnál. A helyzet ismerői vi­szont nyugodt lelkiismerettel mondhatták: ha itt elfogad­ható lakótelepet akarnak csi­nálni, többmillió forintos beruházásra lenne szükség. Megémé-e? A Szigeti országút mentén, a 205-ös kilométer-jelzőtáblá­nál van ez a lakótelep. Pla­tó. A saroknál néhány ta­karos épület, ezek a MÁV- lakások. Lejjebb a sivár ba­rakktelep, omladozó vako- latú házakkal, körben kis kert-maradványokkal, a há­zak között sok szeméttel, itt- ott száradó fehérneműkkel. Legtöbb lakás egyszobás, kö­zös vécékkel, fürdőszobákkal. A szélső négy ház körül reg­gel óta nagy a mozgás. A MÉV és a Volán teherautói hordják a bútorokat. Legtöbb bizony olyan, mint a ház, amiből kikerült. Dehát érde­mes lett volna ide szép bú­tort hozni? Voltak, akik szerint: igen. Mondják, volt olyan lakás, ahol nagyobb értékű volt a berendezés, mint maga az épület. A há­zakat, a lakásokat nézve nem is lehet ebben nagyon kételkedni. Itt van például Nagy György Antal villanyszerelő lakása. A bútorok már össze­tologatva, az apróholmi lá­dákban, kosarakban. A szo­baajtó mögött ott éktelenke­dik az épület csőváza. Hoz­zátartozott a lakáshoz. Ba­rakképületben ez így van. Nagy néhány hónapja hagy­ta itt a vállalatot, a görcsö- nyi tsz-hez ment, ahol több lekötöttséggel magasabb a kereset. — De ha tudom, hogy Ilyen hirtelen megoldódik ez Tízezer szál virág Erzsikének... Tegnap és ma megnöveke­dett a virágüzletek forgalma. A kirakatokban a szokásos figyelmeztető tábla hirdeti: ma Erzsébet napja van. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat dísznövénytermesztői felkészültek a várható forga­lomemelkedésbe. Többezer cserép levéldísznövény — fi- kusz, sansavieria, pálma — került á kilenc pécsi virág­üzletbe, de kaphatók egész különleges, ritka dísznövé­nyek is. Háromezer cserép ciklámen — a legkülönbözőbb színek­ben — mintegy négyezer szál szekfű —. amelyből soha nem elég — több, mint ezer sZál gerbera amely a marga­rétához hasonlp, színes vágott virág, Vázában igen hálás — tízezer szál színes krizantém várja, hogy az Erzsikék bir­tokába kerüljön... A virág megvásárlása gya­korlatilag egész nap lehetsé­ges. A Bem utcai üzlet már reggel hétkor nyit, a Kossuth Lajos utcai pedig este nyolc­kor zár... Virágot postán is küldhet­nek erre az alkalomra. Már tegnap megindult a postai forgalom, délelőtt kétszeresé­re emelkedett a szokásos táv­irat-mennyiség. Ma reggel hat órától este kilencig há­romszorosára erősítik a pos­tai apparátust, mert várha­tóan nyolc—tízezerrel emel­kedik a továbbítandó távira­tok száma. Dísztáviratban igen széles választék van, RK jelű, kü­lönlegesen szép dísztáviratot is lehet már küldeni, mely selyemalapra nyomott réz­karc — rózsát nyújtó férfi — olyan, mint egy festmény. Elég sokan küldik, bár a pos­ta csak Budapestre, a megye- székhelyekre, valamint egy­két nagyobb városba kézbe­síti. Kedvelt a DT jelű két­lapos dísztávirat is, piros szekfűt, rózsát, vadvirágcsok­rot ábrázol. Végül az LX jelű egylapos dísztáviratokból is válogathatnak, melyek között néhány humoros is akad: például a Ludasból jól ismert Jucika a virágkosárban... Bár ennek igazán csak az Olivérek, Taksonyok, vagy Perencek örülhetnek igazán... a lakásügy, dehogyis hagyom itt az Uránt — mondja most. Üj lakásuk Meszesen, a Tol- buhin úton lesz. 11 éves há­zaséletük után az első igazi lakás. Gáspár György I. üzemi vájár is útrakész már. Páf­rány utcai másfeles lakásba készülnek. A fiatalasszony nevetve mondja: — Ott is úgy lesz, mint itt. Az egyik sarokban főzök, a másikban a férjem farag. Aztán söpörhetem a forgá­csot ... A férj szenvedélyesen farag, gyökerekbe álmodik bele sokmindent, amit kö­zönséges szemmel nem lehet kilátni az alaktalan görcsök­ből. Szívesen szedegeti elő, büszkén mutatja műveit, amelyeknek az új lakásban több helyük lesz. Gyűjti őket maga körül, egytől sem vá­lik meg szívesen. Esetleg elajándékozza.,. A platói egyszobát rrégyen hagyják itt Hozbor Jánosék, az ötödik már az Ybl Miklós utcai két és felesbe jön. Az asszony szerint fiú lesz. Ko­vács-telepről. 900 forintos al­bérletből jöttek ide. Innen televíziót, hűtőszekrényt, mo­sógépet, centrifugát visznek magukkal. És autót, Tra­bantot. öt autó, 14—15 motorke­rékpár, csaknem mindenütt televízió, rádió úgyszintén. Állattartási lehetőség volt. Az elmúlt héten nagy állat­pusztulás volt itt a Platón. Mondják, annyi hús rég nem fogyott, mint ezekben a na­pokban. Az apró állatnak — baromfinak, nyúlnak — pusz­tulni kellett, az új lakások­ban számukra nincs már hely. A sertések meg valahol „albérletben” folytatják rö­vidre szabott életüket. A bolt még árusít, a zöld­ségbolt azonban idén már nem is nyitott ki. A fabódé egész évben begombolkozva nézett farkasszemet a lakók­kal. Az egytantermes, osztat­lan iskolában is délelőtt fél 10-ig tanított Koszta László- né. A teremben még 5—6 gyerek az iskola-tévét nézi. A tanítónő 3 éve van itt, előtte egy évben öten váltot­ták egymást. Ö megmaradt. Talán azért, mert családjá­val platói lakos lett. Az is­kola alsótagozatos, összevont osztály, 38 gyerekkel. Furcsa ez a tanyai iskola Pécs tő- szomszédságában. — Itt nincs mit sajnálni — mondja a tanítónő és látni rajta: boldogan hagyja itt a keskeny, kétpadsoros tanter­met. Pécsszabolcson tanít ez­után. Rendes iskolában. — Végre erre is sor került — mondja Fessel Tibor, a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat munkásügyek főosztá­lyának vezetője. — A Szi­geti úton azért építettük a 320 lakást, hogy ezt a két szükséglakótelepet — Golgo­tát és Platót — felszámol­hassuk. 120 lakást adtunk a szanálásokra, a többivel meg­teremtettük a golgotaiaknak és a platóiaknak a lakásala­pot. Tegnap, az első költözési napon az utolsók egyikeként hagyta el a Platót Bóka Já­nos fúrómester és családja. Tizenhárom évet húztak le itt, ugyancsak rászolgáltak már a Szigeti úti újra. A kiköltözők nyomában pedig ott járnak az új tu­lajdonos megbízottai. Minden ajtóra lakatot tesznek és szép kék táblát: „Baranya Kereskedelmi Vállalat — raktár”. Hársfai István A kazah lilmügyek minisztere Pécsett Tegnap a Magyar Film­tröszt és a Baranya me­gyei Moziüzemi Vállalat vendégeként Pécsre érke­zett Alekszandr Szemjono- vies Fedulin, a Kazahsztá­ni Országos Filmforgalma­zási Bizottság elnöke, a kazah filmügyek minisz­tere. Látogatásén a ma­gyar filmforgalmazás ered­ményeivel és módszereivel ismerkedik. A vendéget délben fo­gadta Takács Gyula, a Megyei Tanács vb-elnök- helyettese. Köszöntő sza­vaiban említette, hogy járt Kazahsztánban és kedves emlékekkel tért meg on­nan. A kibontakozó meg­hitt, baráti beszélgetésen tájékoztatta vendégünket Pécs-Baranya kulturális életéről, a művészeti élet eredményeiről és a pécsi filmszemléről. Fedulin elvtárs a tizennégymil- liós, dinamikusan fejlődő Kazahsztán gazdasági eredményeiről szólt, majd közös élményeket, közös ismerősöket elevenítettek föl a beszélgetésen. Ennek a hatása alatt A. Sz. Fe­dulin a következőkkel bú­csúzott a Megyei Tanács elnökhelyettesétől: — Nehéz szavakat talál­nom, kifejezni, mennyire jó érzés az Önök részéről megnyilvánuló közvetlen melegség, ez a baráti fo­gadtatás. Üj barátokat is­merhettem meg itt Pécsett. A kazah filmügyek mi­nisztere Juhász György­nek, a Magyar Filmtröszt stúdióvezetőjének és Rej­tő Jánosnak, a Baranya megyei Moziüzemi Válla­lat igazgatójának a kísére­tében ma városnézésen ismerkedik Pécs neveze­tességeivel, majd Mohács­ra látogat és onnan utazik vissza a fővárosba. Varázst urola Nagy feladat, hatalmas erőpróba a színház számára. Sokmindenkit meg lehetne kérdezni premier előtt gond­jairól, legalkalmasabb azon­ban az előadás összehangoló­ja, rendezője, vagyis Horváth Zoltán. Beszéljen ő a Varázs­fuvoláról: — Kevés olyan remekmű­vet ismerünk, amelynek elő­adásait oly bíráló szemmel néznék világszerte nézők és kritikusok egyaránt, mint Mozart utolsó, az életművét összefoglaló operáját. Termé­szetesen nem a zenéről vi­táznak, nem is a zenei elő­adás stílusáról, hanem min­dig és leginkább a darab ér­telmezéséről, színreviteléről — vagyis a rendezői, terve­zői, színészi elképzelésről. — Ennek okát a műben kell keresni. A szövegkönyvíró külvárosi színigazgató. író, színész Schikaneder a kö­zönséget akarta színházához vonzani a mesével. A sablon: a hős megszabadítja szerel­mesét a gonosz „varázslótól” sok-sok kalandon, veszélyen át, — nem elégítette ki a zeneszerzőt. Magasabbrendű eszmeiséget keresett és talált hősei számára: a népies szín­játék keretében az ember útjának megrázó és egyben felemelő példáját adja. — A Varázsfuvola tündé­rekkel, varázslatokkal teli szövege mély, emberi szim­bólumokkal gazdagodott Mo­zart kezében: az izgalmas, sok helyen vidám történet a világosság és a sötétség har­cának kerete lett. E két tel­jesen különböző gondolat- világ egységesítése, össze­fogása a mindenkori rende­zői és színészi feladat. Ez az a pont, ahol a vélemények összecsapnak. A Varázsfuvolát tartották már filozófiai drámának és kóklersegneK is. Goethe — akit annyira magávalragadott a darab, hogy folytatást ter­vezett hozzá — úgy nyilat­kozott: „Több műveltség kell ahhoz, hogy valaki a szöveg értékét felismerje, mint ah­hoz, hogy tagadja”. A mi költőink közül Csokonai, Batsányi, Verseghy kísérel­ték magyarra fordítani már a bemutató évtizedében. A nagy eszme; a világosság győzelme a sötétség felett, kétségtelenül a mozarti élet­mű felismerhető eleme, s amit színházunk jelenlegi előadásában hangsúlyozni szeretnék: az Tamino — az ember — útja, aki mint Csongor a hármas útnál, vá­laszthat .. . merre menjen. Cél kell neki, nem egyik napról a másikra él, mint boldog ellenpárja a papage- noi ember. Az életcélkeresés során jut el az érzelmeit meg­fogó ösztönvilághoz, majd annak buktatóit felismerve megvilágosodott szellemmel jut el a tiszta ész, a magas­rendű célokért harcolni tudó emberek közösségéhez. — És lehet-e szebb gon­dolatot találni a műben, mint hogy céljaink eléréséhez ne­héz próbákon kell átküzdeni magunkat. Aki a próbákat vállalja — bátor, tűrő és ki­tartó tud lenni — az meg­érdemli az ember nevet. A mű, értelmezései és félreérté­sei ellenére, a közönség egyik legkedveltebbje az 1791. szep­tember 30-i bemutatótól nap­jainkig. Nem véletlen, hogy Szabolcsi Bence professzor egyik tanulmányában így ír a „megkoronázó remek­műről”: „mely az egyénit és a régi típusszerűt közös egység­be foglalja össze”, egy szim­bolikus mesejátékban, mely­ben azonban az emberiség legközvetlenebb és legégetőbb harca folyik a világosságért és felemelkedésért. — egy nagy emberi színjátékban, melyet nevezhetünk mese­operának vagy „beavatási misztériumnak”, a felvilágo­sodás kiáltványának vagy a romantika nyitányának, mely azonban alapjaiban és ele­meiben mégsem eevéb sehol sem egyéb mint egy legtel­jesebbé vált. legnagyobb ma­gasságokra hágott külvárosi népszínmű: a „Varázsfuvola”. V t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents