Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-19 / 271. szám
1978. november 19. dunántúli naplö Az orvostovábbképzés új módja Megnyílt a gyakorló orvosok első országos tudományos konferenciája — Dr. tarádi Lászlónak, az egészségügyi miniszter első helyettesének érdekes beszámolója — Iharosberény, Hajdúszoboszló, Alcsudoboz, Hőgyész, Háromfa, Isaszeg, Almáskamarás, Magyaróvár! — sorra mondták a neveket tegnap délután az orvosegyetem elméleti tömbjében a messziről jött orvosok. Keresték a pécsi térképet, aztán kiderült, hogy mindenki a hóna alatt szorongatja már, az ajándéktáskában. Figyelmes! — állapították meg, aztán sokáig nézegették az új aulát, aki egykor Pécsett végzett, az kicsit büszkén, mert- hát ez mégiscsak az alma mater. Néhányan felmentek a karzatra, ahol meg az ÁKV, az orvosegyetemi könyvtár és a Medicina Kiadó volt figyelmes: orvosi könyvritkaságokat állított ki, s bemutatja a majd csak 1971-ben kapható szakkönyveket is. Mellette a Chinoin Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár új gyószerekkel ismerteti meg a gyakorló orvosokat. így, ebben a kellemes hangulatban kezdődött el a gyakorló orvosok első országos tudományos konferenciája. Az országból mintegy nyolc- százán jöttek el, vagy pedig most vannak úton. Az elnöki emelvényen többek között helyet foglalt dr. Farádi László, az egészségügyi miniszter első helyettese, Szentirányi József, az MSZMP Baranya megyei és Antal Gyula, a Városi Bizottságának művelődésügyi és propaganda-osztályvezetője és Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács vb-elnökhelyettese. Dr. Breila István főorvosnak, a Pécs városi Tanács V. B. Egészségügyi Osztálya vezetőjének köszöntője után Papp Imre, a Pécs városi Tanács vb-elnökhelyettese nyitotta meg a konferenciát. Ismertette a város egészségügyi hálózatának fejlődését, annak új létesítményeit, és többek között ezeket mondotta: — Mint vendéglátók örülünk, hogy a csak Baranyára és Pécsre korlátozott 1967-es konferencia országos méretű lett. A magasszintű betegellátás az elmélet és gyakorlat, illetőleg a fekvőbeteg- és járóbeteg-ellátás szoros kapcsolata nélkül elképzelhetetlen. Többek között ezt a célt szolgálja ez a konferencia. A megnyitóbeszéd után dr. Farádi László az Egészség- ügyi Minisztérium nevében köszöntötte a konferenciát és protokolláris megnyitó helyett rögtönzött előadásban helyzetképet adott az általános orvosok világszerte kialakult helyzetéről. — Világméretű kérdés — mondotta —, hogy van-e jövője a mai orvostudományban, a modern egészségügyi ellátásban az általános orvosnak? A válaszhoz mindenekelőtt meg kell határozni az általános orvosok mostani feladatát, s ebben is sokat várunk ettől a pécsi országos konferenciától. Ismertetett néhány külföldi megoldást: van olyan ország: ahol az egyetemen külön tanszéke van az általános orvosi munkának, van, ahol a medikusokat nemcsak kórházakba, hanem gyakorló általános orvosok mellé küldik ki kötelező „cselédkönyves” gyakorlatra. Máshol a betegek otthoni, háznál történő ellátására esküsznek, ismét másutt kizárólag a fekvőbeteg-intézmények fejlesztésére helyezik a súlyt. Megoldást azonban — legalábbis tökéleteset — mindeddig nem találtak. Sem a magyarországi hat éves, sem az egyes országokban már meghonosított 7 éves orvosképzés nem képes azonban pótolni azt az űrt, ami az egyetem befejezése után mélyül a gyakorló orvos és a fejlődő tudomány között. Ezért is van nagy jelentősége e pécsi konferenciának, hiszen az orvostovábbképzés új, kétoldalú módját valósítja meg, ahol a gyakorló orvosok nemcsak hallgatnak, hanem beszélnek is, előadást tartanak, aktívan képezik tovább egymást. Fontosnak tartotta: a pécsi szervezők jó munkájának eredményeképpen túlnyomórészt általános gyakorlatú orvosok vesznek részt a konferencián, sok közöttük az előadó is, ugyanakkor eljöttek ide — előadónak — egyetemi tanárok is. Ez azért figyelemre méltó, mert nálunk az egyetemistákkal még mindig többet törődnek, mint a gyógyító orvosokkal. Ezek után dr. Kormos László, az Orvosegészségügyi Szakszervezet főtitkárhelyettese, dr. Tóth Károly, a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének elnöke és — mint házigazda — dr. Boros Béla rektor köszöntötte a konferenciát. Utána elhangzott az első négy előadás: dr. Páter János professzor, dr. Lajos László professzor és klinikájának munkatársai, továbbá dr. Varga Ferenc és dr. Ráüss Károly professzorok munkái. Földessy Dénes Fekete por helyett lekér por A Budapesti Vegyiművek — Hidason Az üzem expediáié helyisége. Közúti ellenőrzés Hz árvíz óta ez az első igazán békességes napunk... Bútor az árvizeseknek Hibásak a világítóberendezések Amikor a bort az árokba öntik — A« 1-es ellenőrző lap elvétele után — „Gyorsszerelés“ az útpadkán Egy hónapja sincs, hogy beszámoltunk a Baranya megyei építő és épílőanyagipari vállalatok gyors segítségnyújtásáról, melynek eredményeként fedél alá kerültek a Sellyére települt árvízkárosultak. és lám ismét egy szép példáját jegyezhetjük fel az emberi segíteni akarásnak. Néhány nappal ezelőtt Ben- cze Zoltánná, a pécsi Közúti Üzemi Vállalat dolgozója telefonon hívta fel szerkesztőségünket és elfogódott, csaknem bocsanatkérő hangon közölte, hogy egy hálószobagarnitúrát ajánlana fel az árvízkárosultaknak. — Igaz, nem a legmodernebb gyártmányú, szabadkozott, — de komplett és minden darabja masszív. Remélem, jo szívvel fogadjak, mert én azzal adnám ... A másik telefonhívást két napra rá a 12-es AKÖV te- hertaxi részlegének egyik szocialista brigádja nevében Magda József brigadvezető- től kaptuk. — Felvettük a kapcsolatot Bencze Zoltannéval es a brigádommal megállapodtunk abban, hogy mi szállítjuk le a bútort Sellyére. Úgy határoztunk, hogy a fel- és lerakodás, valamint a szállítás költségeit magunk fedezzük. Közölte még, hogy a sely- lyei tanáccsal is felvették a kapcsolatot és még aznap megkapták az adományra legjobban rászoruló csalad címét, hogy minél hamarabb lebonyolíthassák a szállítást. — Minden úgy ment, mint a karikacsapás — újságolta Tóth Károly, a brigád gépkocsivezetője. — Pénteken kaptuk meg a címet és szombaton reggel 9 órakor már ott álltunk lerakásra készen Nagy Gyuláék frissen épült háza előtt. És a fogadtatás? — Elszorul a szívem, ha rágondolok. — A családnak ugyanis nem volt tudomása az adományról, s így a meglepetés is csak akkor érte őket, amikor a rakodásnál bontogatni kezdtük a papírba, ponyvába csomagolt bútorokat. Szinte egyenként köszönték meg minden darabját, amit azonmód el is helyeztek az egyik már lakható szobájukban. — Az árvíz óta ez az első igazán békességes napunk, amikor már bútort is rendezhetünk a magunkéban — mondotta Nagy Gyula, a családfő. — s —gy — Korán sötétedik, így az eddigieknél fokozottabb mértékben kell használni a gépjárművek világítóberendezéseit. A biztonságos vezetés megköveteli, hogy a gépkocsik, motorkerékpárok, kerékpárok lámpái rendben legyenek úgy, ahogy azt a KRESZ előírja. Rendben vannak? Az első ellenőrző pont Sza- lánta közelében. A Vízügyi Igazgatóság FE 73-45 Nysa tehergépkocsiján az előírásnak megfelelően működik az irányjelző, a városi, a tompított és fényszóró is. Hangjelzés, fék, ablaktörlő is rendben. Egy kis hiba azonban mégis „becsúszik”: a kocsi ruhaneműt szállít, holott az engedélye csak a mentéshez szükséges tárgyak szállítására szól. — Költözik egy dolgozónk, annak a cuccát viszem — mondja a gépkocsi vezetője. „Jeles” osztályzatot kap a jegyzetfüzetemben az FG 50-45-ös rendszámú MÁV teherautó. Valamennyi világí- | tóberendezése kifogástalan, jó a fék, az ablatörlő is. Nem úgy mint az SB 99-18- as rendszámú, a siklósi Fü- szért Vállalat teherautója, amelynek nem működik a jobb első lámpájában a városi világítás. — Biztosan meglazult az égő — mondja a gépkocsi- vezető, aztán kétszer „pofon üti” a lámpát. Ügy látszik, a verés használ, mert kigyúl az égő. A menetlevelet azonban nem lehet pofonokkal rend- betenni. A menetlevél szerinti útirány Drávasztára—Sely- lye és most Pécsről jön. Pécsi fuvar nincs előírva. „Igen, de be kellett ugrani” — mondja a gépkocsivezető ... Ott helyben egy kis „továbbképzést” kap a járőrtől a menetlevelek helyes vezetéséről. Bisztró a Nick-udvarban Bisztró nyílt tegnap Pécsett a Nick-udvarban. Mindössze 40 négyzetméter alapterületű a helyiség, de színes faburkolata, kellemes világítása, asztalkái, székei a tervező jó ízlésére utal. És ételei? Házi- kolbasz, sertés-sajt, langos, kuglóf, kaszinó tojás, kakaó, feketekávé, mind mind az otthon kellemes érzetét biztosítja vendégeinek. És ami mindennél több elismerést erdemel: a IV osztályú árak. Vékonypénzű embereknek, diákoknak, nyugdíjasoknak, átfutó turistáknak találták ki ezt a bisztrót a Mecseki Vendéglátó Vállalat vezetői es a „Finom falatok boltja” kezelésébe adtak. Azokat a készítményeket, melyeket ed dig a „finom falatokban” vásároltunk és állva fogyasztottunk, tegnaptól az új helyiségben ülve ehetjük, illatjuk, egy fillérrel sem drágábban, pedig asztalhoz viszik a bolt dolgozói. Választék akad bőven. Tizenötféle húskészítmény, tizenkét- féle tészta és több hideg- konyhai áru között választhat a vendég. Eléggé nagy a pécs—siklósi út forgalma — nem is ellenőrzünk minden gépjárművet, mert dugó keletkezne. Csak szúrópróbaszerűen állítunk meg egyet-egyet. Közeledik a MÁV FA 33-69 rendszámú pótkocsis teherautója, A pótkocsi jobb hátsó oldalán hiányzik a háromszögletű fényvisszaverő. — Sajnos letörött — tárja szét a kezét a gépkocsivezető. — Miért is legyen egy gépjármű teljesen rendben? — mondja fejcsóválva a járőr. — Sürgősen csináltassa meg a prizmát! Szalánta felől négy kerékpáros közeledik. Az egyik felbukik, feltápászkodik, aztán ismét visszaül a biciklire. Amikor mellénk érnek — két nő és két férfi — megállítjuk őket. Először tagadják, hogy bárki is felbukott közülük. — Én voltam, vallja be az egyik asszony. — Hirtelen fékeztem és elestem. Az egyik férfi ugyancsak dülöngél, alig tudja tartani a kerékpárt, amelynek kormányán egy demizson himbálódzik. — Mennyit ivott? — Ah, talán egy fél litert csak — mondja, aztán hangosan méltatlankodva folytatja: — Kérem, ilyen savanyú borból nem is lehet többet. Mint az ecet! Az a gazember kocsmáros ilyen bort adott. De nem is kell ... Hirtelen mozdulattal leveszi a kormányról a demizsont, kirántja belőle a dugót és már önti is a bort az útmenti árokba. Hárman is ugrunk feléje, az istenért, ki ne öntse ... Semmiféle papír, személyi igazolvány sincs nála . . — Én igazolom kérem, az én férjem — mondja az az asszony, aki a kerékpárral elesett. A járőr felírja nevét, lakhelyét. — Szabálysértésért feljelentem — mondja a férfinak a járőr. — Ittasan kerékpárra sem szabad ülni. Teher- és személyautók húznak el mellettünk — közülük az FG 95-78-as rendszámú teherautót állítjuk meg, a B. m. Állami Építőipari Vállalat tulajdonát. — Csak próbára jöttem vele, az adagolót állítottam, nagyon füstölt — mondja a gépkocsivezető. — Szerelő vagyok — teszi hozzá. A rendőr kéri a papírokat. — Nincs nálam menetlevél. — Vezetői engedély? — Az se ... — Személyi igazolvány? — Semmit se hoztam... A járőr nagyon határozottan mondja: — Akkor most azonnal megfordul és bemegy a telepre, mi is elkísérjük. A kisállomás mögött lévő telepre érünk, kéri a rendőr a szerelőt, hozza ki a papírjait. Kis idő múlva jön. — Csak egy kis baj van, őrmester elvtárs — mondja, miközben nyújtja a vezetői engedélyt... / A járőr nézi az engedélyt. — Hát bizony van egy kis baj — mondja. — Magának nincs tehergépkocsira jogosítványa. Csak személyautóra és motorkerékpárra ... Forgatja tovább az engedélyt. — Hol van az 1-es ellenőrző lap? — A Kovács alezredes elvtárs elvette ittas vezetésért... — Most ismét szabálysértés. Feljelentem — mondja a rendőr. A 6-os főúton haladunk, előttünk a Zsolnay gyárnál egy ütött-kopott Trabant hajt. Bal hátsó oldalán a világító- berendezésen nincs bura. Megállítjuk. — Másfél hete belém szaladt egy kocsi — mondja a vezetője. A lámpák ellenőrzésekor kiderül, hogy a bal hátsó oldalon nem működik a féklámpa, hibás a rendszámvi- lágítás is. ötven forint helyszínbírságolás. Esteledik, a gépkocsik már bekapcsolt világítással közlekednek. Egy teherautó közeledik, „vaksi” a világítása, csak a bal első ég. Amikor megállítjuk, látjuk, hogy az égő lámpa sem az úttestet, hanem a motorházat világítja meg, mert a lámpatest teljesen jobbra fordult. — Ejnye, észre sem vettem — mondja a gépkocsivezető és erőteljes rántással csavarja a lámpát egyenesbe. Ez így már rendben van, de a jobb lámpa még mindig nem világít. Közlekedni pedig így nem szabad. — Mindjárt megszerelem — mondja a sofőr, aztán hozza a szerszámokat. Ami igaz, igaz, nem a legkellemesebb ebben a már hidegre fordult időben itt az útpadkán világítást szerelni. Dehát indulás előtt kell megvizsgálni a világítóberendezéseket is ... A tapasztalat: az ellenőrzött gépjárműveknek sajnos többsége hibás világítóberendezéssel közlekedik. Ez pedig balesetveszélyes. Karambol után már késő a bánat. Az őszi, téli időszak még jobban megköveteli: műszakilag csak tökéletesen rendben lévő járművekkel közlekedjünk. Garay Ferenc A fekete port felváltotta a fehér por. Hidason a Mecseki Szénbányák átadla a brikettgyár egy részét a Budapesti Vegyiműveknek. Itt mostantól kezdve nem brikettet. hanem növényvedő- szereket gyártanak. Az ünnepélyes üzembehelyezésre tegnap került sor. A tegnapi aktus egyben azt is jelenti; megtörtént a majdani nagy hidasi vegyigyár alapkőlerakása. A magyar vegyipar egyik legrégibb gyára a Budapesti Vegyiművek ugyan; is az elkövetkezendő években Hidasra, a brikettgyár épületeibe telepíti csont- és bőrenyvüzemét, a későbbiekben pedig további nagyarányú fejlesztéseket hajtanak végre. >» >VAr,n A brikettgyárban a a«*Uh- tószalag ontja a tojásszénét, a fél gyár még működik. Mit foglalt el a Vegyiművek? Az egyik szénelőkészítő üzemépületet, ahol az osztályozás, a palaválogatás és a törés folyt, s a szénporból kocka alakú brikettet préseltek-. ■ Ez a múlté. Az NDK gépeket leszerelték, javát eladták, a rosszát kiselejtezték. Az épületet pedig, ugyanazok, akik nemrég még a brikettet gyártották, fél év alatt átalakították növényvédőszert előállító üzemmé. Az átalakítás, plusz a raktár és a szociális létesítmény nem nagy összegbe, 3 millió forintba került. A próbaüzemre szeptemberben került sor, a múlt hónapban pedig megindult a termelés. Az idén 1200 tonna növényvédő- szert — talajfertőtlenitőt — gyártanak, 6 millió forint értékben. A jövő évben a termelési érték már 20—25 millió forint lesz. A létszám jelenleg harminc, jövőre '60. Itt jegyezzük fneg. a Vegyiművek úgy állapította meg az itt dolgozók bérét, hogy ne keressenek kevesebbet, mint amennyit a brikétt- gyárban kerestek. A Mecseki Szénbányáknak 1971 első felében teljes egészében át kell adnia az egyébként ráfizetésesen dolgozó brikettgyárat a Budapesti Vegyiműveknek. -Remélhetőleg ez meg is történik. A Vegyiművek 197! ig további 100 millió forintot kíván beruházni, a létszám eléri a 300 főt. Poros Tamás, a Budapesti Vegyiművek igaz gatója a tegnapi ünnepélyes üzembehelyezéskor a jövőt is megvillanhatta. Hidas nagy lehet. A következő 10—15 évben további beruházásokat, bővítéseket terveznek. A-hidasi vegyigyár évi termelése elérheti majd a 400—500 -milliót, a létszám pedig felszökhetne ezerre Ez azt jelentené, hogy Hidas szolgáltatná a Budapesti Vegyiművek évi termelési értékének harmadrészét. Mindez jelentős lépésnek ígérkezik Baranya egyoldalú iparszerkezetének megváltoztatásában. 1
