Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-18 / 270. szám

Ara- SO flllfr Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 270. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970 nov. 18.. szerda Ä műszaki fejlesztés meghozza gyümölcsét Javuló termelékenység, emelkedő keresetek Az év elején ellátogattunk három vállalathoz és érdek­lődtünk: mit terveznek idén, milyen program szerint fej­lesztik a termelést? A vá­laszok sokat ígértek. Most ismét megkérdeztük: vajon mik valósultak meg. az év­el éji tervekből? SOPIANA GÉPGYÁR A gépgyárban száztízezer forintos fejlesztéssel hatszáz- ezres megtakarítást tervez­tek. A fejlesztés a program szerint alakult, a megtakarí­tás összege egymillió forint lesz évzáráskor. A központi élezés beveze­tő e és továbbfejlesztése, az új ösztönző szerszámfelhasz­nálási rendszer bevezetése a premizálást segítette: a meg­takarított ették 10—15 szá­zaléka a dolgozók hó végi borítékjaiba került. Két új gépük, amelyet házon beiül konstruál tali: a lefejtőmaró és a menetmetsző élező célgép. A hegesztőgéppark fejleszté­se a negyedik negyedévben valóra vált. Most szerelnek egy NDK gyártmányú védő- gázas hegesztőkészüléket, amely a hónap végére üze­mel. Ara 150 ezer forint volt. IIIRDI K E N DER KON Ó Á tervezeti új szővőcsar- nok elkészült, szeptember kö­zepétől üzemel a 15 gzövő­| gép, amit a szegedi központ­tól kaptak. Kész azi öltöző- fürdő komplexum is. Két he­te fejezték be a téli felké­szülés legnehezebb munká­ját: új fűtési hálózatot épí­tettek ki a kondenz-ürálózat felújításával. A milliós be­ruházás, a két szovjet gép szintén működik. Egy egyesí- tő-nyújtó és egy felrakó­gépet vettek. Az egész fejlesztés közel nyolcmillió forintba került. Ezzel elérték, hogy jövőre 400 ezer négyzetméterrel na­gyobb legyén a szövet-terv. A fonoda pedig teljes mér­tékben el tudja látni a szö­vődét- fonallal — egy féle­ség kivételével, — már amo­lyan önellátók a hirdiek. A jövő tervei között egy új kiszerelő részleg építés szerepel. Ha elkészül, a fonó­gépek jobb beállításával a szállítási utakat rövidítik meg. FÉMIPARI VÁLLALAT A 'vállalat terveiben sze­replő összes gépet megvette egy kivételével. A láncfűző gép — ára másfél millió fo­rint, — a jövő esztendőre csúszott át. Terven felül vi­szont négy műanyag fröccs- öntögépet állítottak üzembe a György-aknai telepen. Tüzclőgondofe Baranyában Mindenből több van9 mégsem elég Darabos szén nincs, nem is lesz A TÜZÉP nem tehet róla Mindenből több, mint ta­valy — felfutott a tüzelöfor- galom a Pécs-Szekszárdi TÜ- ZEP Vállalat telepein. Ha még nincs is itt a komoly hi­deg, oroszlánkörmeit már megmutatta: a gondos embe­rek beszerzik a tüzelőanya­got. Mire számíthatnak? A számok jó eredményeket mutatnak. November elsejéig a szénféleségekből — szén, brikett és kokszból — hatezer vagonnal többet adtak el, mint a tavalyi hasonló idő­szakban. Ez összesen huszon- kilencezer vagon árut jelent. A negyedik negyedévre még kilencezer vagon szén áll a rendelkezésre, s ez is ezer­kétszáz vagon áruval több, mint a tavalyi hasonló kész­let. Érdekesség', hogy az idén a koksz-igényeket maradék­talanul képesek kielégíteni. Tavaly akadozott, sőt ko­moly problémával küszködött az ellátás. Tűzifa is több került a te­lepekre, kilencszáz vagonnal. Eddig kétezernégyszáz vagon fogyott el, még hétszáz va­gon fát tartalékolnak a ne­gyedik negyedre, ez kétszáz vagonnal több, mint az el­múlt évi készlet. Mindenből több —, de nem elég. Szép és mutatós számok ezek, de nem tükrözik a va­lóságot. A TÜZÉP saját fel­mérései szerint az igény a területen, melyet ellátnia kell, évi negyvenezer vagon szénféleség és mintegy négy­ezer vagon tűzifa. Ezt a mennyiséget sem tavaly, sem az idén nem volt képes be- «ereZni a termelőktől. A Me­cseki Szénbányák az idén is többet szállított, mint ameny- nyit ígért, de az ország más területei felé — az ipar- és közlekedés felé is — kötele­zettségei vannak. Majd min­den évben — az idén is — szinte erején felül segíti a helyi TÜZÉP-et, de ennek el­lenére az igényeket — külö­nösen ami a darabos szénfé­leségeket illeti — nem tudja kielégíteni. Ugyanez a hely­zet a Mecseki Erdőgazdaság­gal is. Ezerkilencszázötven vagon tűzifára szerződött — még tavaly októberben — s ezt a megállapodást még túl is teljesíti. Gemenc és Gyulaj vi­szont kilencszáz vagonnal kevesebb árura kötött szer­ződést, mint amennyit a TÜ­ZÉP várt. A helyzet jövőre sem változik, hiszen a jövő évi szállításokra most kötik a szerződéseket. Már mutat­kozik négyszáz vagon tűzifa- hiány, és mintegy háromezer vagon szén hiánya. S hogy e problémák ne maradjanak egyedül: a tájé­koztatás szerint a folyamatos ellátásban is akadályok lesz­nek. Ez nem kizárólag a ter­melők, valamint a forgalma­zó TÜZÉP hibája, inkább a szállítás körüli gondok okoz­zák. Ismeretes a szállítási vállalatok — AKÖV, MÁV — túlterheltsége, egyéb belső problémája — felesleges kom­mentárt fűzni ehhez. Az igaz­sághoz azonban hozzátarto­zik. hogy az előbb említett vállalatok — problémáik el­lenére is — nagyon sokat se­gítenek a tüzelő- és építő­anyagok szállításánál Kiemelkedő eredménynek Könyvelik el a vállalatnál: a termelékenység 20 százalék­kal nőtt az első háromne­gyedévben. Ennek köszönhe­tő. hogy már december 10- ! én. szeretnék zárni az évet. A következő esztendő egy­néhány talányt még tartogat. A vállalat 1-es és 2-es tele­pe megszűnik, illetve szaná­lásra kerül. Szó van arról, hogy esetleg a Városi Tanács támogatásával egy központi, új nagyvállalat épül ki, hi­szen a jelenlegi központ is a város forgalmas pontján van — nem a legideálisabb helyen. Zavarják a környék lakóit és terjeszkedni ott, tovább nem tudnak. Persze az egyesítés még csak terv, a következő tanácsülésen dől majd el. A szovjet űrkutatás újabb sikere / A Lunohod 1. simán leszállt a Holdra Rádió- és televízió-kapcsolat — Az automatikus űrállomás megkezdte munkáját Moszkva Kedden moszkvai idő sze­rint 6 óra 47 perckor (ma­gyar idő szerint 4 óra 47 perckor) — a Luna—17 auto­matikus űrállomás sima le­szállást hajtott végre a Hold felszínén az Esők tengerének térségében. Az állomás leszállófokoza­tán elhelyeztek egy önjáró berendezést, a „Lunohod—1”- et. Az űrhajózás történetében először a Holdra juttattak egy Földről irányított önjá­rót, amely megkezdte a tu­dományos kutatómunkát. Ahhoz, hogy biztosítsák az állomás leszállását a Hold felszínének megadott térsé­gében, november 16-án vég­zi pártkongresszus tiszteletére Kossuth-bánya csatlakozik A Mecseki Szénbányák leg­nagyobb üzeme — Kossulh- bánya — dolgozói körében nagy visszhangot váltottak! a szabolcsiak felhívása. Ez annál is inkább érthető, hi­szen a kossulhi dolgozók eb­ben az évben szinte minden szabad szombaton és vasár­nap helyt álltak a termelés­ben. Ennek eredményeként október 1-ig szakmai-tervü­ket 107.2, operatív-tervüket pedig 101,8 százalékra telje­sítették. A fentiekből kitű­nik, hogy Kossuth-bánya dol­gozói vállalják a kongresszu­si műszakot. De bizonyos fo­kig tovább is kívánnak lépni. Nemcsak a november 21-i termelést vállálják, hanem 28-ra is megszervezik azt a műszakot, amely a népgazda­ságnak szén szempontjából nagyon fontos lehet. Bizonyí­tásul álljon ‘itt a november 17-i háromharmadban meg­tartott röpgyűléseken tett vállalásuk. Kossuth-bánya 100 szocia­lista brigádja megtárgyalta a szabolcsiak azon felhívását, hogy az MSZMP X. kong­resszusa tiszteletére novem­ber 21-én legyen háromhar­mados kongresszusi műszak. A felhívást a szocialista bri­gádok elfogadták, és ennek 1970. november 17-én a sza­konként megtartott brigádér­tekezleten hangot is adtak. A brigádértekezletek a sza­bolcsiak felhívásának elfoga­dásán kívül a következőket j vállalják: 1. Vállaljuk, hogy novem­ber 28-án is háromharmad­ban fogunk termelni. 2. Vállaljuk, hogy a jövő­ben mindazokon a szabad szombatokon és vasárnapo­kon, amikor ezt a népgazda­sági érdek szükségessé teszi, termelni fogunk. 3. A fentieken kívül vál­laljuk. hogy nemcsak novem­ber 21-én és 28-án, hanem a többi termelőnapokon is tel­jesítjük napi termelési ter­vünket. Komló, 1970. november 17. rehajtottak egy manővert a Hold körüli pályán. így juttat­ták az állomást olyan ellipti­kus pályára, amelynek 19 ki­lométer volt a Hold felszíné­től való legkisebb távolsága. Egységesített leszállófokozat segítségével hajtották végre azt a műveletet, amelynek eredményeképpen a Luna— 17 letért a mesterséges hold­pályáról és sima leszállást hajtott végre a Hold felszí­nén. A leszállás. a fedélzeti rendszerek ■ működésének el­lenőrzése és a Hold felszíné­nek megtekintése után földi parancsra moszkvai idő sze­rint 9 óra 28 perckor a Lu­na—17-röl különleges csapó­ajtón át kilépett a Lunohod —1 automatikus berendezés. A Lunohod egy nyolckerekű futómű segítségével végzi mozgását. A Lunohod—1-re és a leszálló fokozatra zász­lókat, valamint a Szovjetunió címerét és Lenin arcképét ábrázoló szovjet felségjeleket erősítettek. Műszerekkel, irá­nyítórendszerekkel ellátott tudományos berendezés, rá­dió- és televíziós kapcsolat biztosítja, hogy a leszállási ; helytől különböző távolsá­gokra tudományos kutatáso­kat végezhessenek a Hold felszínén és ellenőrizhessék a j Lunohod működését. Annak a megállapodásnak j az értelmében, amely szerint a Szovjetunió és Franciaor- I szag együttműködik a világ- ! űr békés célú tanulmányozó- ! sábán és meghódításában, a Lunohod fedélzetén elhelyez­tek egy francia visszaverő berendezést a Hold felszíné­nek lézer segítségével történő meghatározására. A Lunohod—1 húsz méter­re távolodott el a leszállófo- kozattól és megkezdte a ter­vezett kísérletek végrehajtá­sát. A Lunohod—1 mozgását a kozmikus távösszeköttetési központ irányítja, felhasznál­va a berendezés helyzetéről és a környező holdfelszín domborulatairól kapott tele­víziós információkat. A telemetrikus adatok sze­rint a Lunohod—1 fedélzeti rendszerei szabályszerűen működnek. A szovjet tudo­mány új, hatékony eszközhöz jutott a Holdnak automati­kus berendezésekkel történő tanulmányozásához. Kossuth-bánya szocialista brigádjai. Az üzem és a körletek po­litikai és gazdasági vezetői egyetértenek a szocialista bri­gádok fenti vállalásaival és a végrehajtáshoz a maximá­lis segítséget megadják, a feltételeket biztosítják. Megkezdődött a KGST-országok közgazdászainak tudományos konferenciája Bolgár, csehszlovák, len­gyel, magyar, NDK-beli, mongol, román és szovjet közgazdászok részvételével kedden a Magyar Tudomá­nyos Akadémián megkezdő­dött a KGST közgazdasági állandó bizottsága keretében rendezett tudományos kon­ferencia a KGST-piac jelle­géről és problémáiról, j A konferenciát Apró An- ! tál, a Minisztertanács elnök- ! helyettese nyitotta meg; a I Magyar Népköztársaság kor- ; mánya és a KGST végrehaj- I tó bizottsága nevében üdvö- I zölte a tanácskozás részve- 1 vőit. A Pécsi Állami Gazdaság dantei üzemegységében építik a Baranya megyei állami gazda­ságok szakszolgálatának laboratóriumait. Az épület egymillió-hatszázezer forintba kerül, jövőre készül el. Sookolai íelfc. — A konferencia célja — mondotta —, hogy tudomá­nyos szempontból elemezze és sokoldalúan megvitassa a KGST-országok gazdasági in­tegrációja továbbfejlesztésé­nek fontos, aktuális kérdé­seit. — A KGST tanácsának 23., majd 24. ülésszakán megje­lölt feladatok — a szocialista integráció fokozatos megva­lósítása egész sor új problé­mát vetnek fel, megoldásuk­hoz nélkülözhetetlen a szo­cialista közgazdaságtudomány művelőinek részvétele. — A konferencia bátran napirendre tűzte a legnehe­zebbnek tartott kérdéseket is. Ezek egyrészt azért nehezek, mert elméletileg alig kidol­gozottak, másrészt az eltérő álláspontok mögött gyakran eltérő gazdasági érdekek és vélemények húzódnak meg. A közgazdaságtudomány mű­velőinek azonban feladata megismerni és megérteni más közgazdászok nézeteit és se­gítséget nyújtani a kérdések olyan megoldásához, amelyek egyaránt szolgálják minden ország érdekét. Apró Antal megnyitó be­széde után Friss István aka­démikus. a Magyar Közgaz­dasági Állandó Kormánybi­zottság elnöke mondott be­vezetőt. A kedden megkezdett vita j fő témája a KGST piac- I jellege, valamint a tervkoor- ! dináció és áruforgalom össze­függései. E témákon belül — többek között — szó lesz ; a gyártás-szakosításról, a j gazdasági irányítás nemzeti ■ és nemzetközi sajátosságairól, 1 a vállalatok, gazdasági egy­ségek közvetlen kapcsolatai­nak fejlesztéséről. A vitát dr. Gadó Ottó, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese vezeti. ‘ > tt

Next

/
Thumbnails
Contents