Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-17 / 269. szám

1970. november 17. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A A tanácsi szervektől kell engedélyt kérni Megismerni, hogy valóban közkinccsé lehessen Ülésezett a KISZ megyei bizottsága A külföldiek magyarországi munkavállalásáról A közelmúltban jelent meg a 10/1970. Mü. M. számú rendelet, mely a külföldiek magyarországi munkavállalá­sának feltételeit szabályoz­za. A rendelettel kapcsolat­ban több olvasónk kért szer­kesztőségünktől is felvilágo­sítást. Alábbi információnkat a Városi Tanács munkaügyi osztálya válaszai alapján ál­lítottuk össze. A rendelet mindenekelőtt azt határozza meg, ki tekint­hető külföldinek. — Külföldi az, aki úti okmányai szerint más ország állampolgára, illetve aki hontalan. A kül­földi személyeknek a tartóz­kodási, illetve lakhatási en­gedélyt a Belügyminisztérium szervei adják ki, de munka- viszonyt csak a megyei, illet­ve megyei jogú városi taná­csok munkaügyi szakigazga­tási szervei engedélyével létesíthetnek. Amennyiben külföldi ál­lampolgár a munkavállalási engedélyt egy bizonyos vál­lalathoz kéri, csatolni kell kérelméhez a vállalat igazo­lását is, mely szerint a vál­lalat az engedély megadása után alkalmazni is fogja. Lakhatási engedéllyel ren­delkező külföldi esetében a vállalat az alkalmazás té­nyét — a magyar állampol­gárok személyi igazolványá­hoz hasonlóan —, köteles a lakhatási engedélyben fel­tüntetni. Ha csak tartózko­dási engedéllyel rendelkezik a külföldi munkavállaló, a megyei, illetve megyei jogú városok munkaügyi osztályai a tartózkodási engedélyen tüntetik fel a munkavállalá­si engedély kiadásának té­nyét A rendeletnek van egy ki­fejezetten helyzetíelmérő cél­ja is. Tudniillik a tartózko­dási engedéllyel rendelkező és jelenleg is munkaviszony­ban álló külföldieknek hat hónapon belül, a lakhatási engedéllyel rendelkezőknek pedig munkahelyváltoztatás esetén új munkavállalási en­gedélyt kell kérniük. Ez tu­lajdonképpen az érdekeltek számbavételét jelenti. A Városi Tanács munka­ügyi osztálya külön is fel­hívja figyelmünket: a mun­kavállalási engedély nem pó­tolja a munkakönyvét, a tényleges munkavállaláshoz az mindenképpen szükséges. A munkakönyv kiváltása a külföldiek esetében is a bel­földi joggyakorlat szerint történik. — A gépkocsivezető-hiány enyhítésére újabb vállalati tanfolyamot szervezett a KPM pécsi tanintézete. Az 5-ös számú pécsi ÉPFU-nál indul vállalati gépkocsivezető tanfolyam 33 részvevővel. Bartók­emléknapok Mohácson Ragyogó verőfényben foly­tatódtak a mohácsi Bartók- emléknapok eserrfényei va­sárnap délelőtt. A Kossuth Filmszínház előtti parkban fehér lepel borította Schaár Erzsébet alkotását, Bartók Béla márványtalapzaton nyugvó szobor-portréját. Em­lékezni jött ide a mohácsi ünnepség valamennyi részt­vevője. A muzsikaszerető kö­zönség és a Bartók-műveket megszólaltató négy énekkar. Bartók életműve a miénk — és az egész haladó embe­riségé. Zenei öröksége, em­beri, alkotó nagysága előtt ez idő tájt, halála negyedszáza­dos fordulóján kegyelettel tisztelegnek szerte a világon. Ennek a Bartók-örökségnek az ápolását hangsúlyozta szo­boravató ünnepi beszédében Takács Gyula, a Megyei Ta­nács vb-elnökhelyettese. Em­lékezve arra is, amit már nem ismerhettünk meg: „Csak azt sajnálom, hogy tele bő­rönddel kell elmennem”... — mondta kezelőorvosának Bar­tók Béla néhány nappal ha­lála előtt. Félévszázados mun­kássága a XX. századi egye­temes zenekultúra klasszikus alakjává emelte. Ezt a kuta­tói, tudományos, alkotói és nevelői munkásságot; Bartók személyiségét, pályája fontos állomásait méltatta ünnepi beszédében a szónok. Hang­súlyozva, hogy Bartók, a hu­manizmus, az emberi haladás nagy alakja kevesek egyike volt, aki 1945-ben a magyar nép becsületét védte. Azzal, hogy hirdette: nem a magyar népé volt az a háború, amely­be uralkodó osztálya bele- kényszerítette. Mohácson, ahol ma testvérként élnek a nemzetiségiek, megvalósult Bartók életművének tanítása. További nagy feladatunk: a Bartók muzsika megismeré­se, közkinccsé válása. Ez lesz ércnél is maradandóbb em­lékműve Bartóknak. Beszé­dét — a szép és kifejező bronzszobrot leleplezve — ezzel a gondolattal zárta Ta­kács Gyula: — E város megtalálta őt. Bartók hatni, élni fog, amed­dig emberi kultúra lesz a Földön. A szoborleleplezést ünnepi hangverseny követte, ame­lyen ifj. Bartók Béla mon­dott bevezetőt. Visszaemlé­kezésében édesapjának a ter­mészet, a szabadság és a ha­za iránti mélységes szerete- tét, rendkívüli szorgalmát és munkabírását emelte ki meg­határozó tulajdonságként. Bartók Béla évente egy hó­napot töltött a hegyekben, erdők közelében, elmélyült alkotómunkával. Fő szórako­zása — a munka volt. Sze­rette az egyszerű embereket, és hazaszeretetét mélységes magyarságtudat jellemezte, amely ugyanakkor mentes volt nacionalista elemektől. Számára a szlovák vagy a román paraszt is egyenrangú ember volt. Alkotómunkájá­ban gyakran írt müveket kó­rusok részére azzal a meg­fontolással, hogy a magyar nép lelkét kifejező muzsika minél többekhez eljusson. Olyanokhoz is, -akik nem mű­velik a hangszeres zenét — mondotta egyebek közt visz- szaemlékezésében Bartók Bé­la fia. Fölemelően szép és kultu­rált kóruszene részesei lehet­tünk ezután a Bartók-mű­vekből összeállított hangver­seny műsorában. A komlói ének-zenetagozatos általános iskola gyermekkórusa Tóth Ferenc; a mohácsi Szivárvány női kar Sas Zsuzsa; a pécsi 12-es sz. AKÖV férfi kara Ligeti Andor és a Pécsi Ne­velők Háza kamarakórusa Tillai Aurél vezénylésével mutatta be Bartók-műsorát. A délutáni órákban Mohács illusztris vendége, ifj. Bartók Béla, Takács Gyula, továbbá Borsos János, a Mohácsi Vá­rosi Pártbizottság első titká­ra, Pálkuti Keresztély, a Vá­rosi Tanács vb-elnöke és Fischer János, a Városi Ta­nács vb-elnökhelyettese kí­séretében megtekintette az új-mohácsi klubkönyvtárat, majd városnézésen vett részt Mohácson. Este az Országos Filhar­mónia szólistáinak bensősé­ges hangversenyével ért vé­get á mohácsi Bartók-emlék- napok. Gyermán István (hegedű) és Zempléni Kornél (zongora) ihletett tolmácsolásában Bar­tók-műveket hallottunk. A kamaraestet Csaj bók Terézia kristályfényű mezoszopránja avatta különös élménnyé. Előadásában Bartók tizenegy népdalfeldolgozása szinte ős­bemutatónak számított. A mű kéziratanyaga nemrégen került elő a Bartók-hagya- tékból s Budapest és Basel után itt, Mohácson hangzott el harmadízben. W. E. Megtalálták a szigeti városkaput! Gázvezeték építése köz­ben bukkantak rá az ásók szombaton délután a régi pécsi városfal szigeti ka­pujának északi oszlopára, illetve annak lábazati ré­szére. A lelet több száz éves: a szigeti kapu 1241 után, a tatárjárást követő esztendők egyikében épült. A lelet a jelenlegi jár­daszinttől 42 centiméter mélyre van. A havihegyi mészkőből kifaragott, hat­van centiméter széles és ötven centiméter vastag oszloptőről, illetve a ka­puról semmiféle rajz nem maradt fenn az utókor számára. Csupán egy el­képzelés, amelyet dr. Gosz- ; tonyi Gyula vetett papír­ra az 1930-as évek végén. Az építész rekonstrukciós vázlata a Szigeti kapu és környéke címmel látott napvilágot. A lelet nyo­mán a régészek biztos támpontot kaptak a to­vábbi kutatások szempont­jából. Fetter Antal, a műemlé­ki albizottság titkára kö­vetkezőképpen nyilatko­zott: — A Sallai utca 52-es számú ház előtti járda- szakasz alól előkerült ka­pu-darab fellelése sokat jelent — több eddigi el­képzelést dönthet meg, támaszthat alá. A kapu létezéséről és helyéről tudtunk. A gázvezeték építés jól jött. Még jobb lehetne azonban, ha a kő teljes kiszabadítására is lehetőség nyílna. — kf — VENDÉQC7NK VOLT IFJO BARTÓK BÉLA Arcvonásaiban első pillan­tásra is megkapó a hasonla­tosság. Beszéde élénk és fe­szültséggel telített; gondolat- világa a mindenre figyelő és reagáló emberé. Városnézés után, pihenésképpen sok év­tizedes emlékekről beszélge­tünk ifj. Bartók Béla vasúti mérnökkel. — Valahol azt olvastam, hogy Bartók megkísérelte hangszeres zenére oktatni a gyerekeit. Nem sok ered­ménnyel, de ezt mint család­apa nem tartotta „tragikus­nak” ... Így volt-e, hogyan emlékszik ennek a körülmé­nyeire? — így volt. Rákoshegyen laktunk, eléggé mostoha la­kásviszonyok közt. Nem sok lehetőség lett volna gyakorol­nom. Ez a „veszély” azonban nem állt fenn. Elég hamar kiderült, hogy semmi különö­sebb zenei tehetség nincs bennem. Otthon sok zené't hallottam, így „botfülem” ké­sőbb javult. Amikor Pestre költöztünk és gimnáziumba kerültem, zongorázni tanul­tam anyámtól, aki zongora­tanár volt. Apámnak nem is lett volna ideje erre. Mecha­nikusan lejátszottam kisebb darabokat, de tizenhárom évesen végképp látszott: sem­mi értelme... öcsém, Péter, aki féltestvérem, Pásztory Ditta fia, hat éves volt, ami­kor apám a Mikrokozmoszt írta. „Talán ő” ... — remény­kedett a család. Vele apám kezdett foglalkozni, de az­után rövidesen abba is ma­radtak. a zongoraleckék ... Reménytelen eset volt Péter is. Bár kettőnk közt ő az, akinek ma is vannak aktív zenei kapcsolatai: hangleme­zeket gyárt New Yorkban. A zenei tehetség hiányát apánk természetesnek vette és napi­rendre tért fölötte. — Gyakran hallani zenei­leg képzett emberektől is, hogy nem értik és nem is hajlandók végighallgatni Bartókot, ön hogyan viszo­nyul Bartók Béla műveihez? — A mechanikus közelke­rülés nem volt nehéz. Apá­mat, aki a szomszéd szobá­ban gyakorolt, sokat hallot­tam. Közelében voltam, ami­kor komponált. Emlékszem, a Kékszakállú szövegét nyolc évesen szinte betéve tud­tam ... Hallottam az Ady- dalok, a népdalfeldolgozások születését és mindehhez já­rult néhány személyes motí­vum is. Gyakran lejártunk Békésbe a nagynénémhez. Ott ismertem meg népdalaink két alakját: élő személyek voltak. Garzó Péter parádés kocsis, Varga Julcsa belső szobalány volt azon a békési birtokon. Ez is segített közeljutni a Vila a honvédelmi nevelésről Tegnap délelőtt ülést tar­tott a KISZ Baranya megyei Bizottsága. Gergely László megyei titkár előterjesztése nyomán megvitatták az ifjú­sági szövetségen belül folyó honvédelmi nevelőmunka eredményeit. Az alapszervezetek akció- programjában megnőtt a honvédelmi neveléssel össze­függő tevékenység aránya. Tartalmilag is, de létszámát tekintve is nőtt az ifjú gárda, amely a honvédelmi nevelési munkaformák kö2ül a leg­kedveltebb. Szorosabbá és eredménye­sebbé vált a KISZ és az MHS valamint a fegyveres erők közötti kapcsolat, mind több a közös rendezvény, a kultu­rális és egyéb akció. Emel­kedett a honvédelmi sport­ágakban résztvevők száma, sőt már az országos verse­nyeken is jelentős eredmé­nyeket értek el a baranyai fiatalok. A honvédelmi nevelőmun­ka eddigi problémáiról is szó esett a tanácskozás során. A honvédelmi nevelőmunka fontosságát különösen a be­vonulás előtt álló fiúk ,s a leány kiszes vezetők nem is­merik kellően, s kevésbé kö­vetkezetesek a végrehajtás­ban. Ugyancsak hátráltatja a munkát, hogy például a vi­déki általános'iskolák hetven százalékában nincs tornate­rem, de hiányoznak az egyéb tárgyi, technikai feltételek is. A szovjet irodalomtói az eszkimó mesékig 25 éves az Európa Könyvkiadó Minőségi „ponyvasorozat“ jelenik meg 25 éves jubileumát ünnepli a külföldi irodalom hazai kiadója, az Európa Könyv­kiadó. Ebből az alkalomból hétfőn délután sajtótájékoz­tatót tartott az SZMT Hír­lapolvasójában Domokos Já­nos, a kiadó igazgatója, va­lamint Csertői Oszkár és Osztovits Levente, a kiadó munkatársai. Az Európa Könyvkiadó, amely ezen a néven 1955 óta, az Üj Magyar Könyvkiadó és a Szépirodalmi Könyvkiadó világirodalmi szerkesztőségé­nek egyesülése óta szerepel, jelenleg évente átlagosan 180 világirodalmi művet je­lentet meg. Mint ~Domokos János elmondotta, a magyar fordításirodalomnak és világ­irodalmi könyvkiadásnak ki­tűnő hagyományai vannak, amelyek kötelezővé teszik, hogy a kiadó ma is állja a versenyt a frissen megjelenő művek kiadásában. Példa­ként elmondotta, hogy 1877- ben jelent meg Zola: Pat­kányfogó című műve, s még abban az évben napvilágot látott a magyar fordítása is. Az Európa elődje, az Üj Magyar Könyvkiadó kezdet­ben a szovjet és az orosz klasszikus irodalom bemuta­tására specializálta magát. Ma a magyar olvasóban a világirodalomról élő kép sze­rencsésen kikerekedett a kör­nyező országok irodalmának ismeretével, és a harmadik világ jelentős alkotásaival is. 1964-ben még egy társulás született a kiadón belül: a Magyar Helikon, a bibliofil könyvek kiadója is csatlako­zott az Európa Könyvkiadó­hoz. Jelenleg az egy főre eső művek számát tekintve Fran­ciaországgal és Észak-Olasz- országgal állunk egy szinten. A kiadó munkájának köszön­hető, hogy olyan távoli, s eddig ismeretlen irodalomról, Bartók-művekhez. Azt nem állítom, hogy esztétikai elő­adásra mernék vállalkozni, azt se, hogy mindegyik műve egyformán közel áll. De né­melyik elemzésében talán újat is mondhatnék ... — Édesapja beszélt-e ké­szülő műveiről a családjá­nak? — Nem beszélt. De amikor elkészült valamivel, zártabb körben bemutatta őket. Álta­lában hangszer nélkül kom­ponált. De hangszereléskor vagy ha általa nem játszott hangszerre komponált, min­dig külön kipróbálta a hang­hatásokat. Vagy megbeszélte a művet a hangszeres előadó­val. Szólószonátáját például Yehudi Menuhin felkérésére írta meg. Amikor átadta a kottát Menuhinnak. az bizo­nyos részeket egyszerűen nem bírt lejátszani ... Apám a megbeszélés szerint változ­tatott e művén. Rendkívül gyorsan dolgozott, és soha nem volt megelégedve önma­gával; sokat javított a kézira­tain ... (W. E.) mint az eszkimó, ma már rendelkezünk egy magyar nyelven megjelent népmese­gyűjteménnyel. Fokozódó érdeklődés az ol­vasók részéről, s akadozó igénykielégítés — így jelle­mezhetjük a kiadó jelenlegi helyzetét. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta a könyvkiadás gondjai meg­nőttek, nagyon hosszú a könyvek átfutási ideje, gyak­ran nyolc hónap, de meg­történt már, hogy három év késéssel került a boltokba egy mű. A kiadónak kialakultak azok a keretei, amelyeken belül folyamatosan jelenteti meg a világirodalom arra érdemes alkotásait. A Mo­dern Könyvtár lassan a 200. kötetéhez közeledik. A világ- irodalom remekei pedig 110 ezres példányszámmal immár a 4. folyamába lép. Ez utóbbi sorozat azoknak az olvasók­nak az igényeit próbálja ki­elégíteni. akik valamilyen oknál fogva nem tudnak biztonsággal választani a vi­lágirodalom jelentős alkotá­sainak sorából. A kiadó egyébként célul tűzte ki, hogy a lehetőségekhez mér­ten figyelembe vegye az ol­vasók igényeit, tehát azok­nak a kezébe is könyvet kí­ván adni, akik például a kalandregényt kedvelik. „A II. világháború képei” c. kötet sikerét látva az Európa Könyvkiadó szerkesz­tői tervbe vették olyan köny­vek megjelentetését, amelyek az egész emberiség avagy egy nép sorsát meghatározó eseményt mutatnak be ké­pekben. 1971-ben megjelenik „A Párizsi Kommün napjai”, a későbbiekben pedig az in­donéz helyzetről, a vietnami háborúról szóló kötet. Az Olvasó népért mozgalom cél­jainak szolgálatában a kiadó új sorozat megjelentetését tervezi. A 200 ezres példány­számban hetente-kéthetente megjelenő füzetek a régi „ponyvák” jó hagyományait folytatnák: olcsón eljuttat­nák az olvasók nagy töme­geihez, a falusi lakossághoz, a nyugdíjasokhoz, az ingá-*, zókhoz az irodalom értékes, izgalmas, olvasmányos mű­veit. A mintegy 5 ív azaz 80 oldal terjedelemben megjele­nő füzetek kiadását az Euró­pa a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadóval közösen vé­gezné. Marafkó László FELVESZÜNK: Vállalat. Pécs, Doktor S- u. 14. * f

Next

/
Thumbnails
Contents