Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-17 / 269. szám
1970. november 17. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A A tanácsi szervektől kell engedélyt kérni Megismerni, hogy valóban közkinccsé lehessen Ülésezett a KISZ megyei bizottsága A külföldiek magyarországi munkavállalásáról A közelmúltban jelent meg a 10/1970. Mü. M. számú rendelet, mely a külföldiek magyarországi munkavállalásának feltételeit szabályozza. A rendelettel kapcsolatban több olvasónk kért szerkesztőségünktől is felvilágosítást. Alábbi információnkat a Városi Tanács munkaügyi osztálya válaszai alapján állítottuk össze. A rendelet mindenekelőtt azt határozza meg, ki tekinthető külföldinek. — Külföldi az, aki úti okmányai szerint más ország állampolgára, illetve aki hontalan. A külföldi személyeknek a tartózkodási, illetve lakhatási engedélyt a Belügyminisztérium szervei adják ki, de munka- viszonyt csak a megyei, illetve megyei jogú városi tanácsok munkaügyi szakigazgatási szervei engedélyével létesíthetnek. Amennyiben külföldi állampolgár a munkavállalási engedélyt egy bizonyos vállalathoz kéri, csatolni kell kérelméhez a vállalat igazolását is, mely szerint a vállalat az engedély megadása után alkalmazni is fogja. Lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi esetében a vállalat az alkalmazás tényét — a magyar állampolgárok személyi igazolványához hasonlóan —, köteles a lakhatási engedélyben feltüntetni. Ha csak tartózkodási engedéllyel rendelkezik a külföldi munkavállaló, a megyei, illetve megyei jogú városok munkaügyi osztályai a tartózkodási engedélyen tüntetik fel a munkavállalási engedély kiadásának tényét A rendeletnek van egy kifejezetten helyzetíelmérő célja is. Tudniillik a tartózkodási engedéllyel rendelkező és jelenleg is munkaviszonyban álló külföldieknek hat hónapon belül, a lakhatási engedéllyel rendelkezőknek pedig munkahelyváltoztatás esetén új munkavállalási engedélyt kell kérniük. Ez tulajdonképpen az érdekeltek számbavételét jelenti. A Városi Tanács munkaügyi osztálya külön is felhívja figyelmünket: a munkavállalási engedély nem pótolja a munkakönyvét, a tényleges munkavállaláshoz az mindenképpen szükséges. A munkakönyv kiváltása a külföldiek esetében is a belföldi joggyakorlat szerint történik. — A gépkocsivezető-hiány enyhítésére újabb vállalati tanfolyamot szervezett a KPM pécsi tanintézete. Az 5-ös számú pécsi ÉPFU-nál indul vállalati gépkocsivezető tanfolyam 33 részvevővel. Bartókemléknapok Mohácson Ragyogó verőfényben folytatódtak a mohácsi Bartók- emléknapok eserrfényei vasárnap délelőtt. A Kossuth Filmszínház előtti parkban fehér lepel borította Schaár Erzsébet alkotását, Bartók Béla márványtalapzaton nyugvó szobor-portréját. Emlékezni jött ide a mohácsi ünnepség valamennyi résztvevője. A muzsikaszerető közönség és a Bartók-műveket megszólaltató négy énekkar. Bartók életműve a miénk — és az egész haladó emberiségé. Zenei öröksége, emberi, alkotó nagysága előtt ez idő tájt, halála negyedszázados fordulóján kegyelettel tisztelegnek szerte a világon. Ennek a Bartók-örökségnek az ápolását hangsúlyozta szoboravató ünnepi beszédében Takács Gyula, a Megyei Tanács vb-elnökhelyettese. Emlékezve arra is, amit már nem ismerhettünk meg: „Csak azt sajnálom, hogy tele bőrönddel kell elmennem”... — mondta kezelőorvosának Bartók Béla néhány nappal halála előtt. Félévszázados munkássága a XX. századi egyetemes zenekultúra klasszikus alakjává emelte. Ezt a kutatói, tudományos, alkotói és nevelői munkásságot; Bartók személyiségét, pályája fontos állomásait méltatta ünnepi beszédében a szónok. Hangsúlyozva, hogy Bartók, a humanizmus, az emberi haladás nagy alakja kevesek egyike volt, aki 1945-ben a magyar nép becsületét védte. Azzal, hogy hirdette: nem a magyar népé volt az a háború, amelybe uralkodó osztálya bele- kényszerítette. Mohácson, ahol ma testvérként élnek a nemzetiségiek, megvalósult Bartók életművének tanítása. További nagy feladatunk: a Bartók muzsika megismerése, közkinccsé válása. Ez lesz ércnél is maradandóbb emlékműve Bartóknak. Beszédét — a szép és kifejező bronzszobrot leleplezve — ezzel a gondolattal zárta Takács Gyula: — E város megtalálta őt. Bartók hatni, élni fog, ameddig emberi kultúra lesz a Földön. A szoborleleplezést ünnepi hangverseny követte, amelyen ifj. Bartók Béla mondott bevezetőt. Visszaemlékezésében édesapjának a természet, a szabadság és a haza iránti mélységes szerete- tét, rendkívüli szorgalmát és munkabírását emelte ki meghatározó tulajdonságként. Bartók Béla évente egy hónapot töltött a hegyekben, erdők közelében, elmélyült alkotómunkával. Fő szórakozása — a munka volt. Szerette az egyszerű embereket, és hazaszeretetét mélységes magyarságtudat jellemezte, amely ugyanakkor mentes volt nacionalista elemektől. Számára a szlovák vagy a román paraszt is egyenrangú ember volt. Alkotómunkájában gyakran írt müveket kórusok részére azzal a megfontolással, hogy a magyar nép lelkét kifejező muzsika minél többekhez eljusson. Olyanokhoz is, -akik nem művelik a hangszeres zenét — mondotta egyebek közt visz- szaemlékezésében Bartók Béla fia. Fölemelően szép és kulturált kóruszene részesei lehettünk ezután a Bartók-művekből összeállított hangverseny műsorában. A komlói ének-zenetagozatos általános iskola gyermekkórusa Tóth Ferenc; a mohácsi Szivárvány női kar Sas Zsuzsa; a pécsi 12-es sz. AKÖV férfi kara Ligeti Andor és a Pécsi Nevelők Háza kamarakórusa Tillai Aurél vezénylésével mutatta be Bartók-műsorát. A délutáni órákban Mohács illusztris vendége, ifj. Bartók Béla, Takács Gyula, továbbá Borsos János, a Mohácsi Városi Pártbizottság első titkára, Pálkuti Keresztély, a Városi Tanács vb-elnöke és Fischer János, a Városi Tanács vb-elnökhelyettese kíséretében megtekintette az új-mohácsi klubkönyvtárat, majd városnézésen vett részt Mohácson. Este az Országos Filharmónia szólistáinak bensőséges hangversenyével ért véget á mohácsi Bartók-emlék- napok. Gyermán István (hegedű) és Zempléni Kornél (zongora) ihletett tolmácsolásában Bartók-műveket hallottunk. A kamaraestet Csaj bók Terézia kristályfényű mezoszopránja avatta különös élménnyé. Előadásában Bartók tizenegy népdalfeldolgozása szinte ősbemutatónak számított. A mű kéziratanyaga nemrégen került elő a Bartók-hagya- tékból s Budapest és Basel után itt, Mohácson hangzott el harmadízben. W. E. Megtalálták a szigeti városkaput! Gázvezeték építése közben bukkantak rá az ásók szombaton délután a régi pécsi városfal szigeti kapujának északi oszlopára, illetve annak lábazati részére. A lelet több száz éves: a szigeti kapu 1241 után, a tatárjárást követő esztendők egyikében épült. A lelet a jelenlegi járdaszinttől 42 centiméter mélyre van. A havihegyi mészkőből kifaragott, hatvan centiméter széles és ötven centiméter vastag oszloptőről, illetve a kapuról semmiféle rajz nem maradt fenn az utókor számára. Csupán egy elképzelés, amelyet dr. Gosz- ; tonyi Gyula vetett papírra az 1930-as évek végén. Az építész rekonstrukciós vázlata a Szigeti kapu és környéke címmel látott napvilágot. A lelet nyomán a régészek biztos támpontot kaptak a további kutatások szempontjából. Fetter Antal, a műemléki albizottság titkára következőképpen nyilatkozott: — A Sallai utca 52-es számú ház előtti járda- szakasz alól előkerült kapu-darab fellelése sokat jelent — több eddigi elképzelést dönthet meg, támaszthat alá. A kapu létezéséről és helyéről tudtunk. A gázvezeték építés jól jött. Még jobb lehetne azonban, ha a kő teljes kiszabadítására is lehetőség nyílna. — kf — VENDÉQC7NK VOLT IFJO BARTÓK BÉLA Arcvonásaiban első pillantásra is megkapó a hasonlatosság. Beszéde élénk és feszültséggel telített; gondolat- világa a mindenre figyelő és reagáló emberé. Városnézés után, pihenésképpen sok évtizedes emlékekről beszélgetünk ifj. Bartók Béla vasúti mérnökkel. — Valahol azt olvastam, hogy Bartók megkísérelte hangszeres zenére oktatni a gyerekeit. Nem sok eredménnyel, de ezt mint családapa nem tartotta „tragikusnak” ... Így volt-e, hogyan emlékszik ennek a körülményeire? — így volt. Rákoshegyen laktunk, eléggé mostoha lakásviszonyok közt. Nem sok lehetőség lett volna gyakorolnom. Ez a „veszély” azonban nem állt fenn. Elég hamar kiderült, hogy semmi különösebb zenei tehetség nincs bennem. Otthon sok zené't hallottam, így „botfülem” később javult. Amikor Pestre költöztünk és gimnáziumba kerültem, zongorázni tanultam anyámtól, aki zongoratanár volt. Apámnak nem is lett volna ideje erre. Mechanikusan lejátszottam kisebb darabokat, de tizenhárom évesen végképp látszott: semmi értelme... öcsém, Péter, aki féltestvérem, Pásztory Ditta fia, hat éves volt, amikor apám a Mikrokozmoszt írta. „Talán ő” ... — reménykedett a család. Vele apám kezdett foglalkozni, de azután rövidesen abba is maradtak. a zongoraleckék ... Reménytelen eset volt Péter is. Bár kettőnk közt ő az, akinek ma is vannak aktív zenei kapcsolatai: hanglemezeket gyárt New Yorkban. A zenei tehetség hiányát apánk természetesnek vette és napirendre tért fölötte. — Gyakran hallani zeneileg képzett emberektől is, hogy nem értik és nem is hajlandók végighallgatni Bartókot, ön hogyan viszonyul Bartók Béla műveihez? — A mechanikus közelkerülés nem volt nehéz. Apámat, aki a szomszéd szobában gyakorolt, sokat hallottam. Közelében voltam, amikor komponált. Emlékszem, a Kékszakállú szövegét nyolc évesen szinte betéve tudtam ... Hallottam az Ady- dalok, a népdalfeldolgozások születését és mindehhez járult néhány személyes motívum is. Gyakran lejártunk Békésbe a nagynénémhez. Ott ismertem meg népdalaink két alakját: élő személyek voltak. Garzó Péter parádés kocsis, Varga Julcsa belső szobalány volt azon a békési birtokon. Ez is segített közeljutni a Vila a honvédelmi nevelésről Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ Baranya megyei Bizottsága. Gergely László megyei titkár előterjesztése nyomán megvitatták az ifjúsági szövetségen belül folyó honvédelmi nevelőmunka eredményeit. Az alapszervezetek akció- programjában megnőtt a honvédelmi neveléssel összefüggő tevékenység aránya. Tartalmilag is, de létszámát tekintve is nőtt az ifjú gárda, amely a honvédelmi nevelési munkaformák kö2ül a legkedveltebb. Szorosabbá és eredményesebbé vált a KISZ és az MHS valamint a fegyveres erők közötti kapcsolat, mind több a közös rendezvény, a kulturális és egyéb akció. Emelkedett a honvédelmi sportágakban résztvevők száma, sőt már az országos versenyeken is jelentős eredményeket értek el a baranyai fiatalok. A honvédelmi nevelőmunka eddigi problémáiról is szó esett a tanácskozás során. A honvédelmi nevelőmunka fontosságát különösen a bevonulás előtt álló fiúk ,s a leány kiszes vezetők nem ismerik kellően, s kevésbé következetesek a végrehajtásban. Ugyancsak hátráltatja a munkát, hogy például a vidéki általános'iskolák hetven százalékában nincs tornaterem, de hiányoznak az egyéb tárgyi, technikai feltételek is. A szovjet irodalomtói az eszkimó mesékig 25 éves az Európa Könyvkiadó Minőségi „ponyvasorozat“ jelenik meg 25 éves jubileumát ünnepli a külföldi irodalom hazai kiadója, az Európa Könyvkiadó. Ebből az alkalomból hétfőn délután sajtótájékoztatót tartott az SZMT Hírlapolvasójában Domokos János, a kiadó igazgatója, valamint Csertői Oszkár és Osztovits Levente, a kiadó munkatársai. Az Európa Könyvkiadó, amely ezen a néven 1955 óta, az Üj Magyar Könyvkiadó és a Szépirodalmi Könyvkiadó világirodalmi szerkesztőségének egyesülése óta szerepel, jelenleg évente átlagosan 180 világirodalmi művet jelentet meg. Mint ~Domokos János elmondotta, a magyar fordításirodalomnak és világirodalmi könyvkiadásnak kitűnő hagyományai vannak, amelyek kötelezővé teszik, hogy a kiadó ma is állja a versenyt a frissen megjelenő művek kiadásában. Példaként elmondotta, hogy 1877- ben jelent meg Zola: Patkányfogó című műve, s még abban az évben napvilágot látott a magyar fordítása is. Az Európa elődje, az Üj Magyar Könyvkiadó kezdetben a szovjet és az orosz klasszikus irodalom bemutatására specializálta magát. Ma a magyar olvasóban a világirodalomról élő kép szerencsésen kikerekedett a környező országok irodalmának ismeretével, és a harmadik világ jelentős alkotásaival is. 1964-ben még egy társulás született a kiadón belül: a Magyar Helikon, a bibliofil könyvek kiadója is csatlakozott az Európa Könyvkiadóhoz. Jelenleg az egy főre eső művek számát tekintve Franciaországgal és Észak-Olasz- országgal állunk egy szinten. A kiadó munkájának köszönhető, hogy olyan távoli, s eddig ismeretlen irodalomról, Bartók-művekhez. Azt nem állítom, hogy esztétikai előadásra mernék vállalkozni, azt se, hogy mindegyik műve egyformán közel áll. De némelyik elemzésében talán újat is mondhatnék ... — Édesapja beszélt-e készülő műveiről a családjának? — Nem beszélt. De amikor elkészült valamivel, zártabb körben bemutatta őket. Általában hangszer nélkül komponált. De hangszereléskor vagy ha általa nem játszott hangszerre komponált, mindig külön kipróbálta a hanghatásokat. Vagy megbeszélte a művet a hangszeres előadóval. Szólószonátáját például Yehudi Menuhin felkérésére írta meg. Amikor átadta a kottát Menuhinnak. az bizonyos részeket egyszerűen nem bírt lejátszani ... Apám a megbeszélés szerint változtatott e művén. Rendkívül gyorsan dolgozott, és soha nem volt megelégedve önmagával; sokat javított a kéziratain ... (W. E.) mint az eszkimó, ma már rendelkezünk egy magyar nyelven megjelent népmesegyűjteménnyel. Fokozódó érdeklődés az olvasók részéről, s akadozó igénykielégítés — így jellemezhetjük a kiadó jelenlegi helyzetét. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta a könyvkiadás gondjai megnőttek, nagyon hosszú a könyvek átfutási ideje, gyakran nyolc hónap, de megtörtént már, hogy három év késéssel került a boltokba egy mű. A kiadónak kialakultak azok a keretei, amelyeken belül folyamatosan jelenteti meg a világirodalom arra érdemes alkotásait. A Modern Könyvtár lassan a 200. kötetéhez közeledik. A világ- irodalom remekei pedig 110 ezres példányszámmal immár a 4. folyamába lép. Ez utóbbi sorozat azoknak az olvasóknak az igényeit próbálja kielégíteni. akik valamilyen oknál fogva nem tudnak biztonsággal választani a világirodalom jelentős alkotásainak sorából. A kiadó egyébként célul tűzte ki, hogy a lehetőségekhez mérten figyelembe vegye az olvasók igényeit, tehát azoknak a kezébe is könyvet kíván adni, akik például a kalandregényt kedvelik. „A II. világháború képei” c. kötet sikerét látva az Európa Könyvkiadó szerkesztői tervbe vették olyan könyvek megjelentetését, amelyek az egész emberiség avagy egy nép sorsát meghatározó eseményt mutatnak be képekben. 1971-ben megjelenik „A Párizsi Kommün napjai”, a későbbiekben pedig az indonéz helyzetről, a vietnami háborúról szóló kötet. Az Olvasó népért mozgalom céljainak szolgálatában a kiadó új sorozat megjelentetését tervezi. A 200 ezres példányszámban hetente-kéthetente megjelenő füzetek a régi „ponyvák” jó hagyományait folytatnák: olcsón eljuttatnák az olvasók nagy tömegeihez, a falusi lakossághoz, a nyugdíjasokhoz, az ingá-*, zókhoz az irodalom értékes, izgalmas, olvasmányos műveit. A mintegy 5 ív azaz 80 oldal terjedelemben megjelenő füzetek kiadását az Európa a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadóval közösen végezné. Marafkó László FELVESZÜNK: Vállalat. Pécs, Doktor S- u. 14. * f
