Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-13 / 240. szám

1970. október 13. dunantüli napló Kukoricabetakarítási bemutató Bikaion ’ # i*' t,!>v- '>* «V"v 1 <<- ­i 1 * mmm . . ✓v ( V* • Í Äi /■.,*£** J + ' — '• V -r • A' <} , ■ *., Mi Kétezer hold — 40 nap Népművészeti hét Kaposváron Egyhetes ünnepi esemény- sorozat kezdődött tegnap délelőtt Kaposváron. Bara­nya, Somogy, Tolna és Zala megye részvételével ünne­pélyesen megnyitották az el­ső dél-dunántúli népművé­szeti hetet. Az egyhetes prog­ram keretében hagyomá­nyaink és az élő népművé­szet kérdéseivel foglalkoznak a tudományos intézetek köz­reműködésével. Az I. dél-dunántúli nép- művészeti hét tudományos tanácskozásainak, népművé­szeti bemutatóinak és kiál­lításainak Somogy és Kapos­vár ad otthont. így az első napi program mintegy 200 résztvevőjét a Somogy me­gyei Tanács vb-elnöke, Böhm József köszöntötte tegnap délelőtt a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár előadótermében. A népművé­szeti hetet Molnár János mi­niszterhelyettes nyitotta meg. Majd A magyar népdal hely­zete a mai társadalomban cí­mű előadással megkezdődött a háromnapos tudományos konferencia. A vitaindító re­ferátumot dr. Vargyas La­jos, a népzenei tudományok doktora, az Akadémia nép­zenei kutató csoportjának ve­zetője mondotta el. Ehhez kapcsolódott a délutáni órák­ban Olsvai Imre, az MTA népzenéi kutató csoport já- nák tudományos munkatár­sa; dr. Andrásfalvy Berta­lan, az MTA Pécsi Tudomá­nyos Intézetének munkatár­sa és Eperjessy Ernő népze­nekutató egy-egy korreferá­tummal. Délután Gönyei Antal, a Művelődésügyi Miniszté­rium múzeumi főosztályának vezetője nyitotta meg a nép- művészeti hét Somogyi hím­zések című központi kiállí­tását a Rippl-Rónai Mú­zeumban. Ezzel egyidőben nyílt meg a Baranyai teme­tők művészetéből és a Tolna megye élő népművészete cí­mű, valamint a Dunántúli töjáshífnzések című zalai ki­állítás is a város különböző kiállítóhélyiségeíben. Este a Latinca Sándor Mű­velődési Központ színházter­mében- Somogy művészeti együttesei és szólistái adtak ünnepi folklórműsort. Ma délelőtt A népdal szö­vege című előadással folyta­tódik a tudományos tanács­kozás. A nap másik vitain­dító előadását Várnai Fe­renc, Báránya megyei ének­zenei szakfelügyelő tartja meg A népdal és az ének­zene oktatás kapcsolata cím­mel, este pedig Tolna és Za­la művészeti együtteseinek és szólistáinak önálló estje szerepel a programban. Szerdán folytatódik a nép­zenei tanácskozás. Ennek a szakmai összegezését dr. Vargyas Lajos tartja meg. S ezen a napon mutatkoznak be önálló estjükkel Baranya niegye művészeti együttesei és szólistái is a Latinca Mű­velődési Központban. Délelőtt a kukoricát taka­rították be a kombájnok, dél­ben már a szártépők dolgoz­tak. Délután műtrágyát szór­tak, este pedig már az ekék vették birodalmukba tegnap a földeket a Blkali Állami Gazdaság határában. A megye tsz-ei, állami gaz­dasági szakemberei közül fél- százan tekintették meg a bi- káliak teljes gépesített kuko­rica betakarítását. Itt egy ki­csit későbben érik be a ku­korica, ezért a betakarításnak gyorsnak kell lennie. Ezért — és a munkaerő szegénység miatt is — vált szükségessé a gépesítés, öt kombájn 40 nap alatt 2053 holdon végez a munkával. A kombájnokra a kitűnően bevált eredeti francia adapterek közül ket­tőt, a Braud-licenc Makón készített változatából pedig hármat szereltek a gépekre. A forró őszi délelőttön min­den 10. percben 80—85 má­zsás teherrel robog el a föl­dekről egy vontató. A táblák között épített út porzik ugyan, de kemény és a járművek akár 50 kilométeres sebesség­gel is közlekedhetnek rajta. Bár Zámbó István, a Bikali Állami Gazdaság igazgatója tegnap nem nagyon volt meg­elégedve a vontatók gyorsa­ságával. A megye szakembereinek találkozóját a Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya ren-i dezte. A bemutatót megelő­zően Baracs József Baranya kukorica betakarítási és tá­rolási gondjairól beszélt. Nem fordulhat elő — mondotta többek között —, hogy 8000 katasztrális holdon a kuko­rica kint marad mint az el­múlt esztendőben. Gondos tervet kell készíteni a beta­karításra a munkaerő és gé­pek pontos felmérésével. Zámbó István a bikali tö­rekvéseket ismertette, majd Böbék József tudományos ku­tató, a kaposvári állattenyész­tési technikum tanára a táro­lási módokról tartott elő­adást. Rejlvénykedvelök vetélkedője Zsúfolásig megtelt vasár­nap délelőtt az SZMT Hír­lapolvasója a KPVDSZ X. kulturális napok keretében a Pécsi Rejtvénykedvelők Klub­ja által rendezett nagy nyil­vános rejtvényfejtő verseny alkalmából. A vetélkedő „szakszerű” lebonyolítását a népszerű FÜLES rejtvényúj­ság részéről megjelent Tiszai László főszerkesztő, Bajai Ernő és Bednay József mun­katársak végezték. A vetél­kedőn a balassagyarmati, be- remendi, pécsi, szegedi, szek­szárdi és szombathelyi klu­bok tagjai, valamint más klubon kívüli versenyzők vet­tek részt. A versenyen különböző ne­hézségi fokú keresztrejtvé­nyeket kellett megfejteni és a versenyzők egyéni teljesít­ményeiből számították ki a 4 főből álló csapatok eredmé­nyét. Az egyéni verseny helye­zettjei: 1. Solti István (Pécs), 2—3—4., holtversenyben Bo­kor István (Szekszárdi, dr. Tunyoghy András (Pécs), Valló Emil (Balassagyarmat), 5. Moldován Sarolta (Szek­szárdi, 6. Vereczkei Ferenc (Szekszárd). A csapatversenyt Szekszárd B. csapata (Bokor, Moldován, Vereczkei, Stella) nyerte Pécs A. (Solti, dr. Tunyoghy, Nagyné, Aczél) és Szombathely (dr. Domon­kos, Antal, Badacsonyiné, Hollósyné) előtt. Verseny közben kérdés­felelet játékra is sor került, melynek díjait az Állami Biztosító, B. m. Élelmiszer- ker.. Centrum Áruház, ME- RUKER, MÉH, Orsz. Taka­rékpénztár, Pécs városi Ide­genforgalmi Hivatal, Pécsi Faipari Ktsz és a TITÁN vállalatok adták. KPVDSZ kulturális napok Baranyában Október 10-e és 20-a kö­zött zajlanak le országszerte a Kereskedelmi, Pénzügyi- és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete hagyományos —, az idei évben 10., jubileu­mi — kulturális napjainak eseményei. Baranyában a kulturális napok megnyitó rendezvényén ma, október 13-án délelőtt mintegy 200 aktíva találko­zik a KPVDSZ Petőfi Mű­velődési Házában, Pécsett. Itt rendezik meg a szakma külturális aktíváinak tanács­kozását, a népművelés idő­szerű kérdéseiről, feladatai­ról. A tanácskozás után mú­zeum- és tárlatlátogatáson vesznek részt. Este a művelő­dési ház színjátszó együttese bemutatja Nádasdi: Okos bo­lond című háromfelvonásos vígjátékát. Október 15-én, a megyei szakszervezeti poli­tikai oktatás megindításának alkalmából a társadalom idő­szerű kérdései tanfolyam alapszervi propagandistái ré­szére tartanak tájékoztató előadást. Délután pedig a belkereskedelem és a vendég­látóipar pécsi dolgozói részé­re rendeznek Üzemen belüli emberi kapcsolatok címmel szabadakadémiát. — Október 19-én lesz a KPVDSZ Műve­lődési Házában az immár ha­gyományos országos szavaló­verseny megyei döntője. Érdekes esemény lesz a Baranya megyei Vendéglátó­ipari Vállalat fiataljainak is­merkedési estje Pécsen tanu­ló ázsiai és afrikai diákok­kal, október 15-én a Hullám Étteremben. Akik a hírekben szerepelnek DR. QÖSFAY SÁNDOR — Igazán, nem olyan jelen­tős dolog ez, hogy érdemes lenne róla írni — próbálja elhárítani az interjút dr. Gős- fay Sándor egyetemi adjunk­tus, a pécsi urológiai klinika igazgatóhelyettese, aki egyi­ke azon szakszervezeti aktí­váknak, akik kétévtizedes munkásvédelmi tevékenysé­gükért elismerő oklevelet kaptak. Gősfay doktor 1950-ben ke­rült kapcsolatba a munkás­védelemmel. Pontosabban: az egyetem szakszervezeti bi­zottságának munkásvédelmi albizottságában szükség volt olyan valakire, aki sugárvé­delmi ügyekben is jártas, ezért esett a választás rá, aki sebész, urológus és röntgen- szakorvoS. 1956-ban a Pécsi Orvostudományi Egyetem munkásvédelmi felügyelője lett, néhány évvel később pe­dig beválasztották az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- •earvezete központi elnöksége munkásvédelmi albizottságá­ba is. — Annak ellenére, hogy nem ipari üzem az egyetem, a klinika, balesetek itt is adódnak. Az itt dolgozókat egyrészt ugyanazok a balese­ti veszélyek fenyegetik, mint másutt, másrészt a sok gép és műszer a szokásostól el­térő baleseti forrást is jelent­het. Ezeket kell felkutatni, és sürgetni az intézkedéseket. — Például a kórházakból a szeméttel sok fertőző anyag is kikerülhet. Kezdeményezé­sünkre ma már elégetik az ilyen anyagokat. — Legközelebbi feladat? — A napokban kerül sor az elméleti tömb munkásvédel­mi bejárására. A megfelelő szervek ugyan már a tervezés stádiumában megvizsgálták a létesítményt ilyen szempont­ból, most azonban mégis szükség van erre a szemlére, hogy az ott dolgozók véle­ménye alapján megállapít- \ hassuk: rendben van-e min­den, vagy bizonyos intézke­désekre van-e szükség. — A gyakorló orvos ho­gyan tudja ezt a tevékenysé­get rendes napi munkájába beilleszteni, hiszen mintegy harminc intézmény és mun­kahely rendszeres ellenőrzé­séről van szó. — A munkát természetesen saját magamnak kell megszer­vezni, hogy erre is, arra is jusson idő. A munkásvédelmi felügyelői tisztet egymagám persze nem tudnám ellátni. Harmanckét aktíva segít eb­ben, s elsősorban az ő jelzé­seikre támaszkodhatom. — Említette, hogy annak idején mint röntgenológus, tehát sugárvédelemben jártas szakember került kapcsolatba a munkásvédelemmel. Ho­gyan állnak ma e térületen a dolgok? — 1950-ben még csak rönt­genkészülékek voltak, ma már izotóplaboratóriumok so­* t ,¥ Nemzetközi jogtudományi konferencia Pécsett Az igazságszolgáltatás a szocialista államban címmel, hét szocialista ország: Bul­gária, Csehszlovákia, Len­gyelország, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Romá­nia, a Szovjetunió és Ma­gyarország képviselőinek részvételével, nemzetközi jog- tudományi konferencia kez­dődött hétfőn Pécsett a TIT Bartók Béla Klubjában. Dr. Szotáczky Mihály egye­temi tanár, a Pécsi Tudo­mányegyetem Állam- és Jo­gi Kar dékánja köszöntötte a külföldi és hazai jogtudó­sokat, közöttük dr. Markója Imrét, az igazságügy-minisz­ter első helyettesét és dr. Szabó Imre akadémikust, az Állam- és Jogtudományi In­tézet igazgatóját. Dr. Szotáczky Mihály dé- . kán elmondotta, hogy a szo­cialista országok jogtudomá- ' nyának művelői és a gya­korlati szakemberek egy esz- 1 tendővel ezelőtt határozták el, hogy 1970-ben tudomá­nyos konferenciát rendeznek Pédsett az említett témakör­ben. A háromnapos konferencia első napján két téma szere­pelt. Egyik: az állampolgá­rok és szervezeteik részvéte­le az igazságszolgáltatási te- vékertységben. Vitavezető: dr. Marek Sobolewski profesz- szor, a krakkói Jagelló Egye­tem képviselője volt. A má- ! sodik téma: a döntőbizottsá- i gok és azok tevékenysége a szocialista államban címmel került a plénum elé. A vita- vezetÓ: dr. Kari Bönninger professzor, a lipcsei egyetem tudományos kutatója volt. Nagy István Kétezer vagon Bezosztája a Szovjetunióból Van bőven vetőmag Az igények későn tisztázódtak — Pótrendelések a hét végéig Három megye — Tolna, So­mogy és Baranya — vető­mag-ellátásáról tartott sajtó- tájékoztatót tegnap délelőtt Dombóváron Katona János, a Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Országos Vállalat Dél-dunántúli Központjának igazgatója. Elmondotta, hogy a válla­lat a múltban maradéktala­nul teljesíteni tudta a fel­adatát. Idén azonban több hátráltató tényezővel kellett számolniuk. Egyrészt a mos­toha időjárás okozta termés- kiesés és az árvíz adta gon­dok növelték a feladatét. Másrészt több konkurrens értékesítő, vetőmagforgalma­zó jött létre. Így az igénylők nagy része a különböző faj­ta- és árkínálat következté­ben nem döntött kellő idő­ben, rendeléseit későn adta le. Az idei búiávetőmag- igény alakulása mutatja a helyzetet a legjobban. Ez év március 31-én a három rrtfe- gye őszi búzavetőmftg-igénye 559 vagon volt. Az októbér 9-i felmérés számadata már jóval nagyobb: 1269 vagon. Tehát 710 vagonnal több, mint az előre bejelentett mennyiség. Gondot okozott, hogy a vállalat a tavaszi rendeléseket figyelembe vé­ve csak 100—150 vagonnyi túlvásárlást mert vállalni. E miatt a későn jelentkezők igényeit az optimális időben kielégíteni nem tudták. A központhoz tartozó Ba­ranya, Tolna és Somogy me­gyék részére október 9-ig a II. és a III. fokozatú őszi búza vetőmagból 1134 vagon­nal már leszállítottak. Ezen a mennyiségen felül a tava­rában dolgoznak és a sugár­terápia is megszokott gyógy­mód a pécsi klinikákon. A sugárfertőzési lehetőség tehát megnövekedett, nagyobb hi­bák mégsincsenek. Igaz, na­gyon szigorúak az előírások, a KÖJÁL sugéregészségügyí csoportja is rendkívül szigo­rú ellenőrzést gyakorol. És persze a dolgozók is tartják magukat az előírásokhoz. — Végezetül: a gyógyítás és a szakszervezeti tevékenység mellett jut-e idő tudományos munkára? — Szabadidőmben sokat foglalkozom az urológiai rönt­gendiagnosztika területén tu­dományos tevékenységgel, mivel ez a szenvedélyem. Kollégáimmal most is előadá­sokra készülünk a vesék cisztás megbetegedése és a vesebiopszla tárgyában. Jövő hónapban pedig Moszkvába utazom az ottani onkológiai kutatóintézethez, amellyel kö­zös témákon dolgozunk és most a tudományos együtt­működés egyes eredményeit tárgyaljuk meg. H.L szí árvízkárt szenvedett me­gyék részére — Békés, Sza- bolcs-Szatmár — is a köz­pont szállított. Az igény 118 612 mázsa volt, amelynek csak 40 százaléka érkezett meg a mai napig rendelte­tési helyére. A vasúti szállítások körül is akad probléma, bár az utóbbi időben napvilágot lá­tott rendelkezés értelmében a sürgős szállítású cikkek kö­zé sorolták a kenyérgabona­vetőmagot. Súlyos gondot okoz a feladó állomások rendszertelen vagonkiszolgá- láha. Nevezetesen: az előző napokról elmaradt yagono- kat a következő napok egyi­kén, felemelt mennyiségben adja a MÁV. a A továbbiakban Katona János felhívta a figyelmet: a Szovjetunióból a vetőmag­hiány pótlására 2000 vagon Bezosztája érkezett, amiből 300 vagonnal a dél-dunántúli központ igényelt. Most már van tehát elég. Kérte a me­zőgazdasági egységeket, hogy esetleges pótrendeléseiket még e hét folyamán juttas­sák el a központba. A tájékoztató során kide­rült : sok mezőgazdasági üzem az idei terméskiesés miatt szorult helyzetbe került. Nem tud azonnal fizetni. A vető­magértékesítő igazgatója ki­jelentette: az esetleges ké­sőbbi számlarendezés nem akadálya a vetőmagjuttatás- hak. Pusztai Ernő, a Vetőmag­felügyelőség vezetője elmon­dotta, hogy így a közel 1000 vágonos termelésből csak 500 —600 érte el az előírt minő­séget. Ebből adódik az is, hogy közel 180 vagon vető­mag minőségvizsgálata — fémzárolása — még hátra van. Így a vetések optimális idejét tartani sok helyen nem tudják. Az elkövetkező évekre nézve javasolta, hogy a gazdaságok feltétlenül sze­rezzék be a vetőmagtisztító gépeket. Példaként hozta fel: az AGROKER 15 gépéből a megyében csak kettőt vettek meg, a többit kénytelen volt az AGROKER más megyék­ben értékesíteni. —kf— Gép- és gyorsírókat azonnali belépéssel felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Cím: MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ VÁLLALAT, Cserkút. L 1

Next

/
Thumbnails
Contents