Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-13 / 240. szám

197#. október 13. DUNANTÜLI NAPLÓ ^^politikával lehet elérni *WS a megálmodott célokat Pártértekezlet a pécsi járásban TTlzennégy hozzászólás hangzott el a pécsi járási párt- * értekezleten, amelyet tegnap tartottak meg a Zengő­aljai Állami Gazdaság szilágypusztai üzemegységében. Min­denki felszólalt, aki szót kért. A pártértekezlet munkájában részt vett Egri Gyula, a Központi Bizottság tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, Földes Andrásné, a Megyei Párt- bizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője, Czé- gény József, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályá­nak vezetője. Gyenis Pál, a Pécsi járási Pártbizottság első titkára szóbeli kiegészítést mondott a beszámolóhoz, Lipcsik István, a Járási Pártbizottság titkára a kongresszusi irány­elvek és a szervezeti szabályzat-tervezet megvitatásának ta­pasztalatairól tájékoztatta a küldötteket. A nem függetlenített párt- titkár függő viszonyban van a gazdasági vezetővel szem­ben, hiszen — „hivatali” be­osztását tekintve — annak van alárendelve. Ugyanakkor e párttitkár a gazdasági ve­zető partnere. Erkölcsi és politikai kötelessége, hogy időről-időre állást foglaljon, kifejtse a véleményét a ter­melés, az ügyek menetéről. Ennek során bírálnia is kell, ha a szükség megkívánja. Azt a gazdasági vezetőt is, aki — más vonatkozásban — a felettese. Nem mindig egy­szerű ez... Ebben a néhány mondat­ban lehetne megfogalmazni Szabó László bükkösdi csúcs­titkár véleményét. Szabó László elmondotta, hogy reá­lis problémáról van szó, amely nem egy esetben di­lemma elé állítja a nem füg­getlenített párttitkárokat. Ar­ra kérte a küldötteket, adja­nak tanácsokat, hogyan le­hetne feloldani ezt az ellent­mondást. Nagy Károly bicsérdi tsz- elnök aláhúzta, hogy nem lehet nagy probléma ez. Az adott gazdasági egység veze­tője ugyanis nemcsak a kér­déses üzem, vagy tsz gazda­EGRI GYULA: Egri Gyula a Megyei Párt- bizottság nevében köszöntöt­te a tanácskozást, majd a többi között elmondotta: — Amint az elvtársak tud­ják, a IX. pártkongresszus óta vezettük be az új gazda­sági mechanizmust. Vala­mennyien emlékezhetünk ar­ra, hogy bár mindenki érez­te, tudta, hogy új és hatéko­nyabb módszerekre van szük­ség a gazdaságirányításban, mégis, elég sok volt az ag­godalom. Többen felvetették, megkérdezték: biztos, hogy jó lesz és beválik az új ■módszer? — Ma már nem hallani ilyen hangokat. A dolgozó tömegek azóta meggyőződtek arról, hogy az új gazdasági mechanizmus hatékonyabb, meggyorsította a fejlődés me­netét, lehetőséget nyújt arra, hogy gyorsabban emelkedjék az életszínvonal. Mit tükröz ez a tény? Azt tükrözi, hogy erősödött a párt politikája iránti bizalom. Erről tanús­kodik a tömegek megélénkü­lő közéleti tevékenysége is, a nyílt és szabad légkör, az a tény, hogy nagyon sok hasznos javaslat, észrevétel hangzik el az emberek köré­ben. Egri Gyula aláhúzta, hogy ha nincs meg e bizalom, aligha beszélhetnénk olyan kiemelkedő gazdasági, politi­kai, kulturális eredmények­ről, mint amilyenekről a Pé­csi járási Pártbizottság be­számolója is számot adott. Ezért mondottuk és mond­juk: további politikánk leg­főbb alapja változatlanul a bizalom. A Megyei Pártbizottság el­ső titkára utalt arra, hogy e pártértekezleten is nem egy olyan óhaj, kívánság el­hangzott, amelyet egyelőre nem tudunk kielégíteni. Nem azért, mert nem akarjuk: ma még nincs hozzá elegendő erőnk. — Baj az, hogy ilyesmik­ről szó esik? — tette fel a kérdést a szónok. — Semmi­képpen, hiszen így tudjuk sági eredményeiért felelős, hanem a politikai légkörért is. Ebből az elvi alapból ki­indulva mindig szót lehet ér­teni a gazdasági vezetővel, ha az, illetve a párttitkár rendszeresen megtárgyalja az ügyeket, ha megvan a köl­csönös bizalom és az eltö­kélt szándék, hogy elvtársi viták útján rendezzék a prob­lematikus ügyeket. Lukács Antal, a Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat igazgatója is érintette ezt a témát, hangsúlyozva: válla­latuk felépítése azt kívánja, hogy MSZMP-csúcsvezetőség jöjjön létre. Csak ebben az esetben lehet megfelelő part­neri viszonyról beszélni. Oroszi Béla szabadszentki­rályi iskolaigazgató a falusi iskolák gondjait részletezte. Mint mondotta, nincs elég tanár, a színvonalas oktatás személyi és tárgyi feltételei gyakran hiányoznak. Kemsei Ernő szabadszentkirályi tsz- tag a tsz-tagság és alkalma­zottak közötti ellentmondá­sokra mutatott rá. Indítvá­nyozta, hogy a nyugdíj-kor­határban és minden más vo­natkozásban legyen teljesen egységes az elbírálás az ipa­ri munkások, alkalmazottak és tsz-tagok között. meg, mit kell majd megva­lósítanunk holnap. A szebb és jobb jövő megtervezése, úgy is mondhatnánk az ál­modozás a kommunisták egyik legfőbb jellemvonása közé tartozik, hiszen célokat jelöl meg, erőt ad, mozgósít. Közismert, hogy Marx még a múlt században megál­modta a kommunizmust. De azért ne felejtsük el: Marx azt is megmondotta, hogy hosszú utat kell még meg­tennünk, sokat kell még küz- deniink, harcolnunk, dolgoz­nunk, mire elérjük, amit akarunk. Más szavakkal: csak reálpolitikával lehet el­érni a megálmodott célokat. — Bármit igénylünk, óhaj­tunk, sohasem felejthetjük el, mire vagyunk képesek az adott helyzetben. Ez legyen a kiindulópontunk. Mondjuk meg őszintén, nyíltan az em­bereknek, hogy mit tudunk ma megtenni és mit kell holnapra halasztanunk. Nincs más választásunk, mert ez az egyedül becsületes és jár­ható út. A vezetés művészete Egri Gyula emlékezetetett a pártbizottságok, pártszer­vezetek vezetési módszerei­vel, munkastílusával kapcso­latos felszólalásokra, majd megállapította: itt is nagy fejlődésről adhatunk számot. De sok még a tennivalónk. Az egyes nem függetlenített párttitkárok ún. függőségi vi­szonya például csak azért kerülhetett szóba, mert van­nak olyan vállalatok, intéz­mények, ahol még nincs megfelelő pártfórum. Ha ugyanis a párttagságnak mó­dot nyújtanak arra, hogy rendszeresen kifejtse a véle­ményét, ahol a párttagság a termelés és ún. ügymenet minden fontos kérdésében állást foglal, ott nem vetőd­het fel ez a probléma. Ott a párttagság véleményét kép­viseli a párttitkár. I — Ma már csak a főirány­vonalat határozzák meg a központi szervek — folytatta Egri Gyula —, az üzem, vál­lalat, vagy község sorsát el­döntő részletkérdések hely­ben dőlnek el. Nem is lehet központi direktívákkal vá­laszt adni e részletkérdések­re. Mit jelent ez? Azt jelen­ti, hogy az adott helyen kell felmérni a helyzetet. Ezt kö­veti a dolgok elemzése, a feladatok meghatározása, majd pedig a végrehajtás megszervezése és ellenőrzé­se. — Ezért nélkülözhetetlen a pártfórum, hiszen elsősorban az illetékes arra, hogy fel­tárja a legfőbb helyi ellent­mondásokat és megjelölje a megoldás útját. Magától ér­tetődik, hogy azért nem le­het nap mint nap összehívni a párttagságot, következés­képp olyankor a pártvezető­ségnek, a párttitkárnak kell vállalnia a döntés felelőssé­gét. Ez természetes is, hiszen nemcsak a gazdasági veze­tésben van egyszemélyi fele­lősség, hanem a pártéletben is. Ne felejtsük el azonban, hogy ez a kollektív munkán alapszik. Emögött ott kell lennie a pártfórumnak. — A pártértekezletet hall­gatva minden okom megvan arra, hogy optimista legyek — folytatta Egri Gyula. — A pártértekezleten elhang­zott felszólalások nemcsak arról győztek meg, hogy a párt politikája helyes, hanem arról is, hogy párttagságunk képzettebb, tapasztaltabb lett az elmúlt évek alatt, s nagy felelősségérzettel, hoz­záértéssel, a jövőbe vetett hittel hajtja végre a párt ha­tározatait. Helyi erők é$ öntevékenység Bár Borbás Józsefné, a baksai tsz párttitkára még Egri Gyula elvtárs előtt szó­lalt fel, mégis itt idézzük, mert az ő hozzászólása pél­dázza talán a legjobban, mit is jelent a központi irány­elvek megvalósítása helyben. Borbás Józsefné elmondotta, hogy a jó üzemi légkör fenn­tartására törekszenek, s gon­dosan ügyelnek arra, hogy megőrizzék és erősítsék a ve­zetés egységét. Hogy ez miképpen kama­tozik, arról csak néhány szá­mot. A baksai tsz 8 kilomé­ter hosszúságú utat épített a szövetkezethez tartozó közsé­gek bekötésére, nagyobb részt önerőből. A kongresszu­si munkaverseny jegyében eddig 5 ezer óra társadalmi munkára született vállalás. Az elmúlt évben 45 tsz-tagot tüntettek ki jelvénnyel, min­den évben külföldi utazásra, országjárásra megy 100—120 fő. Üzemi konyhájuk van, 3 községükben törpe vízmű mű­ködik, újabb két községben most épül. Igen, ilyen eredmények születnek ott, ahol jó a helyi elemzés, ahol egységes a ve­zetés! A pártértekezleten hozzá­szólt még Neményi Ernő, a Szentlőrinci Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója, Baranyai Antalné, a pécsvá- radi községi pártbizottság tit­kára, Csányi Sándor, a pécsi körzeti ÁFÉSZ elnöke, Bihar- vári Lászlóné, a bogádi álta­lános iskola igazgatója, Nagy Károly honvédtiszt, Bánusz Endre, a járási KlSZ-bizott- ság titkára, Horváth József, a járási Vöröskereszt titkára. Gyenis Pál vitazáróját kö­vetően került sor a járás ve­zető pártszervének megvá­lasztására. A pécsi járási pártértekezlet 45 tagú párt- bizottságot választott. Tizen­egy tagú végrehajtó bizottság alakult, a Járási Pártbizott­ság első titkárának ismét Gyenis Pált választották meg. A pécsi járást 25 küldött képviseli a megyei pártérte­kezleten. M.L. Politikánk alapja a bizalom Télbe fordultak az építők Párhuzamos munkavégzés a BCM-épitkezésen Társadalmi munka a vasúton Kellemesen fűtött, meleg szerelvénnyel fogadják majd utasaikat a MÁV pécsi állo­másának dolgozói, ha bekö­szönt a tél. Egy mozdonyt állítottak fel az állomás épü­letével szemben. Ez lesz a hőközpont. Ezzel egyidőben mintegy 800 méter hosszú ve­zetéket fektetnek a földbe az előfűtő-hálózat céljaira. Er­ről a vezetékrendszerről fű­tik majd a Pécsről induló Valamennyi szerelvényt. Az utasoknak nem kell majd hideg kocsikban arra várni, hogy menetközben a moz­dony gőze adjon meleget, hisz ezt már előre biztosították. A pécsi állomás dolgozói tegnap és ma társadalmi munkában lefektették az elő- fűtőhálózatot. Ausztriában járt a baranyai tsz-elnökök és mezőgazdasági szakemberek csoportja. Bár a COOPTURIST szervezte ta­nulmányút legérdekesebbnek ígérkező eseménye, a híres szőlészeti szakembernél, Lenz Mosernél teendő látogatás elmaradt, az út tapasztala­tokkal gazdagította a részt­vevőket. Rónaszéki Ferencet, a Pécsi járási Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjét kértük meg, mutassa be azt a burgenlandi tejszövetkezetet, amelyben látogatást tettek. A burgenlandi szövetkezet 2400 családot tömörít. A csa­ládok egy autósztráda menti sávban állattenyésztéssel és fagazdálkodással foglalkoz­nak. A körzet hossza 260— 300 kilométer, szélessége 7— 14- kilométer. Magasan fek­vő, hegyvidéki táj ez. A csa­padék bőséges, 1800—2000 mil­liméter. A kultúrnövények nem élnek meg. Csak a fű. Minden talpalatnyi helyet ki­használnak, a kopár hegyte­tőkön birkanyájak legelész­nek. Egy-egy család 7—30 hektárnyi legelővel rendelke­zik. Borzderes és osztrák tarka fajtákat tartanak. A marhákra mindenütt villany­pásztor felügyel. A tejszövetkezet látja el a gazdákat tápokkal, és azt is előírja, milyen takarmányok­kal etessék a marhákat. — Ugyanígy a szövetkezet biz­tosítja a különböző erő- és munkagépeket, munkaruhát, stb. A kiegyenlítés úgy tör­ténik, hogy amikor a gazdák a tejért havonta egyszer megkapják pénzüket, levon­ják ezeket a juttatásokat. Lo­vakkal egyébként elvétve ta­Befűtötték a kazánokat és elkezdődött a próbafűtés, csalhatatlan jeléül annak, hogy a beremendi cement- műóriás építői a télbe for­dultak. Beremenden a leg­időszerűbb feladat: az épít­kezés téliesítése. A cement­malom, a csomagoló siló, a vezérlőépület, a vagonbukta­tó, a mozdonyszín és a TMK- épület — a zord időszak be­álltakor ezek lesznek a me­leg munkahelyek. Itt dolgo­zik majd az az 5—600 építő, amely a mostani ezerhatszá­zas létszámból megmarad. Lényegében arról van szó, hogy a katonák leállnak. Ta­lálkoztak. Az osztrák gazdák 30 lóerős minitraktorokkal dolgoznak. A traktorok nyer­gében rendszerint a menyecs­ke. A férfiak nagyrészt el­járnak dolgozni, erőműbe, cementgyárba, kőbányába, fatelepre; az állattenyésztés­sel főként az asszonyok és — a gyerekek foglalkoznak. Külön istálló nincs, a mar­hákat a kétszintes családi házak alagsorában helyezik el. Egy-egy tehén évente 4200 liter magas zsírszázalékú te­jet ad. Napjában kétszer fej­nek, természetesen géppel, és kétszer szállítanak. A tejüzemnél a legfonto­sabb követelmény a tejtiszta­ság. A hűtőlánc, amely egy pillanatra sem szakadhat meg, a gazdáknál kezdődik, valamennyien rendelkeznek kisebb hűtőberendezéssel. A tejüzemben a begyűjtött tej kisebb hányadából vaj és sajt lesz, a többi fél, 1 és 2 literes polipack csomago­lásban kerül a fogyasztóhoz. Ez steril tej, hűtés nélkül 4 hónapig eláll. A burgenlandi tejüzem teljesen automatizált, a tanulmányút résztvevői egy csepp tejet sem láttak az üzemben. Negyvenen dolgoz­nak itt, napi 8 és fél órát. A munkahét 43 órás. Az irodában mindössze egy em­ber tartózkodott. A könyvelő kapcsolótábla előtt ült. Min­den gazdának lyukkártyája van, az adatokat számítógép dolgozza fel. íme, egy szövetkezet, amely fűből él, mert a helyi adott­ságok folytán erre speciali­zálódott. Figyelemreméltó, ahogy gazdálkodnak. Mlklósvári Zoltán vasszal aztán ismét felszö­kik a létszám a szükséges szintre. Lesz még itt dolguk az építőknek. Jövőre 330 millióért kell építeni. A „téliesítés” — ez csak a- soronkövetkező legfonto­sabb feladat. A kulcskérdés: a „párhuzamos munkavég­zés”; és ez a határidőkkel kapcsolatos. Emlékeztetni szeretnénk olvasóinkat, augusztus elején megtorpa­násról írtunk, vagyis hogy a bere.uendi cementműóriás építői késésben vannak, ho­lott megígérték, a BCM-et a tervezettnél jóval korábban átadják. Volt, aki háromhó­napos lemaradásról beszélt, volt, aki csak öthetesről. Hogy a késéssel kapcsolatos vélemények miért kereszte­zik egymást, ahhoz tudni kell. az épülő BCM-nek két gazdája van. Az egyik az épí­tést, a másik a technológiai szerelést irányítja-felügyeli. Kettőjük között folyik a vi­ta. Az építők nem adták át határidőre a homogenizáló silókat, a hőkicserélő tornyot, a klinkerhűtőt, s ezért nem haladhat terv szerint a sze­relés — mondják a szerelők. Ha három födém van a fe­jük felett, kezdjék meg a sze­relést, ne várjanak ölbe tett kézzel arra. hogy a kérdéses objektum teljesen elkészül­jön, kitakarítsák, ablakait megpucolják — konráznak az építők. Mi a helyzet a késésekkel, mi történt augusztus eleje óta? Jaszenovits Miksa, az Épí­tőipari Beruházó Vállalat kirendeltségvezetője opti­mista: ezekben k percekben nicsenek gondjaink — ezzel fogadott. Augusztus eleji cikkünket követően a gene­rálkivitelező, a 31-es Állami Építőipari Vállalat 80 ácsot és betonszerelőt irányított Beremendre más munkahe­lyeiről. A több szakmunkás jelenléte a létszám jobb ki­használását, mozgatását tette lehetővé, és a munkaütem is fokozódott. A határidőket és a munkát illetően az építők és a szerelők között komp­romisszum született. Az ér­dekeltek a szeptember 8. és 12-e között folytatott tárgya­lássorozat után jegyzőkönyv­ben rögzítették: a párhuza­mos munkavégzés feltételei adottak, a lehetőségeket ki kell használni. — Az egységes áltóspont a párhuzamos munkavégzés fo­galmát illetően tehát azt je­lenti, hogy elhárultak az akadályok a BCM tervezett­nél korábbi átadása elől? — Késést nem okoztunk a szerelőknek — szögezte le Jaszenovits Miksa. — Egyes létesítményekkel voltaképpen előbb is készen lehettünk volna, de minek? Példa erre a 26-os Állami Építőipari Vállalat része. A fél gyár elkészül az idén a 26-os ol­dalán, de senki nem szerel. A kőtörőben mindössze egy darupálya elkészítésén dol­goznak. Ügy érzem, hogy az időtartalékok most már nem nálunk, hanem a szerelőknél vannak. Ami minket, építő­ket illet, az előirányzott 276 millió forintos építési tevé­kenységet mintegy 50 millió forinttal túlteljesítjük. A közös jegyzőkönyvben azt is ^rögzítették, hogy a határ­időket — az építők késései ellenére, éppen a párhuza­mos munkavégzés adta lehe­tőségek kihasználásával — tartják. Aggodalomra és vi­tákra tehát nincs ok. A sze­relővállalatok egyre nagyobb apparátussal dolgoznak, és a közeljövőre nézve rendkívüli bíztató jel, hogy a BCM szí­vének, a malomcsarnoknak a technológiai szerelését jóval a kitűzött határidő előtt megkezdhetik. A malomcsar­nok berendezései november elején érkeznek meg az NDK-ból és az NSZK-ból. (M2) A kaputelefon karrierje I A hangos kaputelefon gyártmányaiból műszaki be­mutatót tartott Eszéken a Baranya megyei Szerelő- ipari és Szolgáltató Válla­lat. A külföldi premierről a vállalat vezetői elmondot­ták, hogy a Slavonija Com­merce jugoszláv külkeres­kedelmi vállalat meghívásá­ra rendezték a bemutatót, melyen 56 cég képviselője jelent meg. A MEGYESZER képvise­lője az érdeklődőknek üzem­közben mutatta be a készü- < lékeket és ismertette azok t jellemzőit. A jugo- akemberek elisme- 'ilatkoztak a beren- zedésének egyszerű- a készülék korsze- l. A készüléket fel- Eszéken egy épü- Lakásaiba. Üzembe- jre a jugoszláv pos- Ikozott. A sikerre hogy a bemutatót külkereskedelmi mellett a RUMEX >je is bejelentette zási igényét Az eszéki lakásokban már működő készülékek a kapu­telefon külföldi karrierjé­nek első állomása lesz: az igények felmérése után a jugoszláv cégek a közeljö­vőben megrendelést adnak a készülékek szállítására. Lebonyolítását a KONZU- MEX külkereskedelmi vál­lalat végzi. A MEGYESZER kapute- lonja, mely árban, minőség­ben, műszaki megoldásban versenyképes a külföldi piacon, Eszék után zágrábi meghívásra is számít. A vál­lalat konstruktőrjei a ké­szüléket miniatürizálják, szervezéssel, technikai és konstrukciós módosításokkal pedig növelik a termelé­kenységet Jellemző erre a gyártott mennyiség. Míg az elmúlt évben 10 000-ret ké­szítettek, ebben az évben már 18 000 készülék kerül forgalomba. A MEGYESZER jelentős hazai igény kielégítésére ké­szül. Tervezi, hogy 1971-ben 30 000 laká6-télefonberende- zést gyárt Akik a fűből élnek Látogatás egy burgenlandi tejszövetkezetben t L \ Egy nyelven beszéljünk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents