Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-11 / 239. szám
R DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1970. október 11. A Szovjetunió legnagyobb városai A Szovjet Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta a Szovjetunió félmilliónál több lakossal rendelkező nagyvárosairól szóló legfriss^-ob adatodat. 1968-ban 33 ilyen várost tartottak nyilván a Szovjetunióban. (A régi Oroszországban mindössze három volt). A nagyvárosokban lakik a Szovjetunió városi összlakosságának több, mint egynegyede, (36 millió a 130.9 millióból). A nagyvárosok között 10 „milliomost” találunk, tehát olyanokat, melyek lakossága meghaladja az 1 milliót. Ezek: Moszkva, Lenin- grád, Kiev, Taskent, Baku, Harkov, Gorkij, Novoszibirszk, Kujbi- sev. A múlt évben Szverdlovszk került be e városóriások közé. A „milliomosság” legközelebbi jelöltje Grúzia fővárosa, Tbiliszi (jelenleg 861 ezer lakos). Figyelemreméltó, hogy a „milliomosok” egvikét, Novoszibirszket a forradalom előtt, mint a Tomszk-i járás egyik kisvárosát tartották nyilván, lakosságának jelentős része földbevájt kunyhókban zsúfolódott össze. A másik „milliomos”, Szverdlovszk, a forradalomig járási székhely volt. Az ország további 23 nagyvárosa (500 ezertől — i millióig) a következő: Tbiliszi, Donyeck, Ka- zany, Dnyepropetrovszk, Perm. Minszk, Omszk, Odessza, Rosztov, Volgográd. Szaratov, Ufa, Riga, Jereván, Alma-Ata, Voronyezs, Za- ropozsje, Krasznojarszk, Lvov, Krivoj Rog, Jaroszláv, és Karaganda. Hamarosan csatlakozik hozzájuk Habarovszk, Novokuz- nyeck, Makejevka, Irkutszk, Ivanovo, Krasznodár, Barnaul stb. A 23 felsorolt nagyváros közül az egyiket, Karagandát, a forradalom előtt térképen egyáltalán nem jelölték. Két város, Donyeck és Krivoj Rog, nem tartozott a városi jellegű települések közé. APN—KS REFLEKTORFÉNYBEN BOLÍVIA Bolívia a csaknem 1,1 millió négyzetkilométer kiterjedésű ország az elmúlt évszázadban ugyancsak viharos napokat élt át. A megismétlődő puccsokon túl szomszédaival is gyakran meggyűlt a baja. Az 1879—1889-es „salétromháború— ban” Chile elragadta Bolíviától salétromban és guanóban gazdag tengerparti tartományait, s ezzel szárazföldi országgá tette. 1920-ban kénytelen volt átengedni az Amazonas medencéjére eső, kaucsukban gazdag országrész tetemes hányadát Brazíliának — meg sem kísérelhette a védekezést. 1932-ben konfliktus támadt Bolívia és Paraguay között a Gran Chaco sivatag miatt, ahol külföldi olajtársaságok kőolaj után kutattak. Bolívia kénytelen volt ismét engedni, bár kiderült, hogy a feltételezett helyen nyoma sincs az olajnak. Bolívia korábban 2,9 millió négyzetkilométeres területe így csökkent 1,1 millióra. Bolívia mai területének csaknem 50 százaléka terméketlen, de a természet más oldalról kárpótolta az országot. Nyersanyagkincsei igen jelentősek, különösen az ón, az anti- mon és a wolfram termelése kiemelkedő. Főleg a Kordillerák vidékén bányásszák ezeket az érceket, amelyek világviszonylatban is számottevő mennyiséget képviselnek. Az ország másik jelentős természeti kincse az olaj. Mindent azonban — a nemzeti tőke gyengesége miatt — a külföldi, elsősorban az észak-amerikai monopóliumok használták ki. Az ónbányák, de különösképpen az amerikai kézben lévő szinte egyedura’kodó Gulf Oil olajtársaság' államosítása azt a célt szolgálta, hogy megszüntessék az ország egyoldalú függőségét. Éppen ez utóbbi váltotta ki az USA által támogatott jobboldali körök dühödt ellenállását. A legutóbbi napok fejleményei azonban arra mutatnak, hogy a bolíviai tömegek által támogatott haladóerőknek sikerült visszaverniök a reakció támadását. Mit lehet csinálni a géprablókkal? Az egyes kormányok és légitársaságok világszerte újult erővel próbálják javítani és tökéletesíteni a géprablások megakadályozását célzó módszereiket. A repülőgépek védelmének legalaposabb módszere a fegyveres őrök alkalmazása. Az egyes kormányok, a légitársaságok és a . pilótaszövetségek mostanáig általában visszautasították a fegyveres • őrök alkalmazását a repülőgépeken, mert félnek a tűzpárbaj következményeitől, vagy attól, hogy a gép repülés közben felrobban. De az általános hiedelemmel ellentétben a túlnyomásos fülke nem robban fel, ha egy vagy több golyó kilyukasztja falát, hanem csak kis szivárgás keletkezik. Lényegesebb az a veszély, hogy lelőhetnek utasokat, vagy a személyzet tagjait, s hogy egy eltévedt golyó megrongálhatja a hidraulikus^ vezetékeket, vagy más fontos műszereket s a gép lezuhan. Szeptember közepén Nixon elnök javasolta, hogy az amerikai gépeket lássák el fegyveres őrökkel, s ezt a javaslatot Najeeb Ha- laby, a Pan American World Airways elnöke és az Egyesült Államok pilótaszövetsége jóváhagyta. Izrael már azelőtt is hajlandó volt vállalni azt a kockázatot, hogy repülés közben tűzpárbaj alakul ki. Az El A1 légitársaság a géprablás elhárításának talán legésszerűbb rendszerét alakította ki. Az izraeliek nem hajlandók az összes részleteket nyilvánosságra hozni, de ismeretes, hogy felszállás előtt az utasokat gondosan átvizsgálják és a csomagot valószínűleg röntgen sugárral ellenőrzik. 1968-ban a géprablók a társaság egyik gépét Algériába _ irányították. s azóta az El A1 gépein két vagy négy titkosrendőr utazik. A fegyveres őrök, akik „0007-es osztagnak” nevezik magukat, általában izmos fiatalemberek, s főként jól kiképzett volt ejtőernyősök. Ezeknek a kitűnő mesterlövészeknek olyan pisztolyuk van, amely elég ahhoz, hogy egy embert megöljön, de valószínűleg nem lyukasztja át a repülőgéptörzset. Ezek az őrök fegyvereztek le szeptember közepén két géprablót, és egyiküket megölték. Az El A1 gépeit belülről megerősítették, hogy a gép kiállja a gránát-robbanást. A pilótafülkét állandóan zárva tartják, s a pilóta és a másodpilóta televízión figyeli az utasokat. A mosdókat használat után, minden egyes alkalommal átvizsgálják és egyes repülőgépek fel vannak szerelve könnygázbombákkal. A gáz ventillátor- -endszer útján terjed szét, hogy tehetetlenné tegyék a géprablókat és az utasokat. A személyzet ilyen esetben gázálarcot ölt. Az etiópiai légitársaságok átvették az izraeli biztonsági módszereket, de még improvizáltak is: ez év elején etiópiai fegyveres őrök egy Boeing fedélzetén lefegyvereztek két géprablót. Az üres, első- osztályú fülkében, az üléshez szí- j áztak őket, s átmetszették a torkukat. ) Szakértők véleménye szerint a géprablás elhárítása a legeredményesebben a földön végezhető, mislőtt a gép felszáll. Az amerikai légitársaságok és az amerikai kormány már sok időt és pénzt fordítottak erre a célra, és tökéletesítették a biztonsági intézkedéseket. A leghatékonyabb módszernek eddig a magnetometer bizonyult, amelyet egyes amerikai repülőtereken a Fan American, a TWA, a keleti és az országos légitársaságok múlt év október óta alkalmaznak. Ez egy 600 dolláros elektronikus fém jelző készülék. Általában egy pár egyszerű fém pólust szerelnek a repülőtéri jegykezelő készülékbe és a vámvizsgálati helyiségek ajtóira. Amikor az utas elhalad a pólusok között, az elektronikus jelzőkészülékek észlelik a fémtárgyakat, pl. a fegyvert és a kést. Fémtárgy észlelésekor impulzusjelet továbbítanak a közelben elrejtett ellenőrző készülékhez, amelyen fény gyullad ki, vagy egy tű kezd ugrálni, és így riasztja a repülőtéri őröket. (A másik módszer a nagyon megbízható „géprabló viselkedési karakterisztika”, amelyet két évvel ezelőtt dolgoztak ki. A repülőtéri 1958-ban tudósok egy csoportja, ólén G. él. A. Lenitannal, aki a Glasgow-i rádióspektroszkópiai laboratórium vezetője, megvizsgálta azokat a hajszálakat, amelyeket állítólag Napóleonéból vágtak le, kevéssel a halála után. A kutatók megállapították, hogy a hajszálak tizenháromszor több arzént tartalmaznak annál a normális mennyiségnél, mely rendszerint megtalálható az ember hajszálaiban. Egy dologra azonban nem tudtak fényt deríteni: egyszerre jutott a szervezetbe a nagy adag arzén vagy apránként? 1961-ben egy svájci gyáros bejelentette, hogy birtokában van egy régi családi ereklye — kis hajcsomó, melyet Napóleon borbélya vágott le az elhunyt császár fejéről. Erre a műveletre azért került sor, hogy a szobrásznak könnyebb legyen elkészíteni a halotti maszkot és a hajszálakat szétoszthassák Napóleon rajongói között. A hajszálak közül az egyik 13 cm hosszú volt, jóval hosszabb, mint a Glasgow-ban megvizsgált példányok. Ez körülbelül egy év alatt nőhetett, ha figyelembe vesszük, hogy a haj átlagos növekedése naponként 0,35 mm. Ilymódon a tudósoknak módjuk nyílt arra, hogy nyomon kövessék, hogyan került az arzén a haj birtokosának szervezetébe egy teljes éven keresztül, egészen a haláláig. A műszerek elfogulatlanul igazolták: az arzén nagy adagokban került be a szervezetbe, különösen az utolsó négy hónap folyamán. Tehát azt az embert, aki 1821. május 5-én meghalt Szent Ilona szigetén, arzénnel mérgezték meg. De vajon Napóleon volt-e ő? Megszólalásig hasonlított Francois Eugéne Robaud 1771- ben született Baleycour faluban és arról volt nevezetes, hogy megszólalásig hasonlított Napóleonra. személyzet és az ellenőrző berendezések ezt útmutatónak használják az esetleges géprablók leleplezéséhez. Ez a karakterisztika tartalmazza azokat a jeleket és áruló nyomokat, amelyek az előző géprablók magatartására és külsejére jellemzők voltak. A magnetométemek és a karakterisztikának nagy szerepe van abban, hogy az eltérített amerikai repülőgépek számát a múlt évi 33-ról ez évben 13-ra csökkentették. Pontosan senki nem tudja, hány esetleges géprablást hárítottak el, de a Kennedy és a La Guardia repülőtereken június óta több mint 40 gyanús egyént adtak át a rendőrbíráknak. „Női ruhába öltözött géprablót is elfogtunk” — mondta a FA A vezetője. De ez a módszer késlelteti a beszállást, és a magnetométer kulcsokat és filmfelvevőgépeket is érzékel. Azonkívül nincs elég készülék, hogy az összes vámvizsgáló ajtókat fel tudják velük szerelni. Az arca és testalkata olyannyira hasonlatos volt, hogy katonatársai egymás között „Császárnak” hívták. Híre természetesen eljutott Napóleonig és felkeltette a császár érdeklődését hasonmása iránt. Ez a Robaud közkatona hamarosan Napóleon személyes környezetébe került s hivatalos alteregója lett. A híres Száz nap után Anglia elhatározta, hogy gondosan őrizteti a foglyot, elzárva minden lehetőségét annak, hogy esetleg megszökjön. A magányos Szent Ilona szigetét jelölték ki erre a célra, ahol a fogság hat éve alatt egy percre sem hagyták felügyelet nélkül Napóleont. Robaud, a hasonmása, ekkor visszatért szülőfalujába s folytatta tovább a megszokott paraszti életet. De a francia rendőrminiszter állandóan szemmel tartatta, külön ügynököt küldött Baleycourba — Ledrou felügyelőt, hogy kövesse nyomon Robaud minden lépését... 1818-ban Gourgaud tábornok, Napóleon egyik rajongója, aki Szent Ilonára is elkísérte a császárt, Bertrand tábornokra bízva a teendőit, elhagyta a szigetet, Párizsba ment, ahol békén, elvonultságban élte le élete további részét. Robaud eltűnik Két hónappal azután, hogy Gourgaud Párizsba érkezett, az egyik napon egy pompás hintó gördült be Baleycour faluba. A kocsis kihajolt és megkérdezte a bámulóktól, hogy merre találja meg Francois Robaud házát. Az emberek egy szerény külsejű házhoz irányították. Azt már nem tudták megállapítani, hogy a hintóbán ki ült. Napokig suttogták a faluban, hogy az arrajárók, nem messze a Robaud házához vezető út mellett egy hintót láttak álldogálni ... 1818 őszének egyik reggelén Robaud szomszédja munkába menet Bolíviában él a világon a legtöbb indián: a négy és fél milliónyi lakosság 53 százaléka. Ezeknek többsége az Altiplanón lakó kb. másfélmillió főt számláló kecsua és a majdnem egymilliót kitevő ajmara törzs tagjai. Megtartották saját nyelvüket, de a hivatalos államnyelvet, a spanyolt is sokan beszélik. A 32 százalék mesztic (indián-fehér keverék) már többnyire elfelejtette az indián nyelvet, a maradék 15 százalék kreol és európai. A statisztikák szerint Bolívia lakosságának 67 százaléka nem tud Már megkezdődtek az ünnepi előkészületek. A nagy példányszámban kiadott szovjet bibliográfiai folyóirat, „A könyvek világa’’ legutóbbi számában cikkben méltatja Engels 125 évvel ezelőtt megjelent „A munkásosztály helyzete Angliában’’ című művének jelentőségét. Igen nagyra értékelte ezt a könyvet Vlagyimir Iljics Lenin is. Lenin még 1895-ben rámutatott arra, hogy Engels volt az első, aki a proletariátust nemcsak szenveazt vette észre, hogy Francois-ék házának ajtaja tárva-nyitva áll. Szólította a házigazdát, választ azonban nem kapott Sem Francois Robaud-t, sem a nővérét nem látta senki többé Baleycourban. Egy levél, amelyet Bertrand tábornok felesége írt 1818 őszén, Robaud eltűnésének idején barátnőjének, méltán keltheti fel az érdeklődést. Ez állt benne: „Győzelem! Napóleon elhagyta a szigetet!” Így volt vagy sem? * 1818 végén Veronában egy jól öltözött külföldi tűnt fel, név szerint Revar, aki úgy ajánlotta be magát, mint kereskedő Eszak-Fran- ciaországból. Most — úgymond — mikor meghalt szeretett felesége, gyermekei pedig otthonra találtak a családjánál, megvalósítja hőn óhajtott vágyát: letelepedik Itáliában és tűrhető áron egy kis üzletet nyit. A kereskedés minden gondját üzlettársára, Petruccira bízta. Érdekes módon nagyon hasonlított Napóleonra, ismerősei tréfálkozva, néha „császárnak” szólították. 1823. augusztus 23-án estefelé, Petrucci későbbi vallomása szerint, Revar üzlete előtt megállt egy fogat. A kocsis gyorsan kiugrott és átadott Revarnak egy levelet, mely erősen felizgatta a titokzatos idegent. Petruccinak csak ennyit mondott: „Kénytelen vagyok azonnal elutazni fontos ügyben. Az üzletet magára bízom.” Kit ért a golyó? Tizenkét nap múlva Ausztriában a schönbrunni kastélyban idegesen lobogtak a gyertyák: az ágyban a skarlátban súlyosan megbetegedett Napóleon fia hánykolódott. Este tizenegy óra körül odakint az egyik őrszem zajt hallott a repkényben, mely a kertet körülvevő magas kőkerítést fonta írni-olvasni. Ez Latin-Amerika egyik legrosszabb százalékaránya. Az analfabetizmus leküzdése Bolíviában annyit jelent, hogy megtanítják az indiánokat egy idegen nyelvre. Ha kecsuául vagy ajmarául tanítanák meg őket írni-olvasni. ez gyorsabban menne, ehhez azonban meg kellene oldani a tanítókérdést és tankönyvekről kellene gondoskodni. Erre azonban — bár a legutóbbi időkben mutatkozott ilyen törekvés — eddig még nem került sor. dő és elnyomott osztálynak mu- tá í be. hanem egyszersmind olyan osztálynak is, amely az emberiségnek a kapitalizmus igája alól való végső felszabadításáért küzd. Engels világított rá arra az igazságra, hogy a szocializmus csak akkor győzedelmeskedhet, ha a munkástömegek politikai harcának céljává válik. Engels könyvének első — kivonatos — fordítása 1884-ben illegálisan jelent meg Oroszországban. be. Feltűnt egy árnyék, valaki leugrott a földre és a palota felé rohant. Az őr lőtt. Az ember hang nélkül összerogyott. Mire odafutottak hozzá, az ismeretlen mór halott volt. A holttestet bevitték a kertész őrházikójába és jelentést tettek a hatóságnak. Reggel megjelent két magasrangú osztrák tiszt, akik személyesen ismerték Napóleont, nem sokkal később pedig megérkeztek a francia követség képviselői és követelték a holttest kiadását. A kérésüket elutasították. Napóleon feleségének sürgetésére eltemették azon a helyen — egy jeltelen sírban — melyet a császár felesége és fia számára jelöltek ki. Revar nem tért vissza többé veronai üzletébe. Eltűnése után hamarosan négy francia hivatalnok jelent meg Petruccinál és felszámolták a titokzatos idegen üzletét. Petrucci busás összeget kapott a további hallgatásért. Harminc éven át nem is oldódott meg a derék olasz nyelve. Aztán pedig tiszta lelkiismerettel bevallotta a veronai hatóságoknak, hogy meg volt győződve róla, kereskedelmi üzlettársa maga Bonaparte Napóleon volt... A baleycour-i archívumban található egy feljegyzés Robaud-ról: „Született ebben a faluban, meghalt Szent Ilona szigetén...” A halála időpontja ki van húzva. Bizonyára nem ok nélkül: teljesen lehetséges, hogy 1821. május 5-én halt meg Szent Ilonán, Napóleon néven, akire megszólalásig hasonlított. 1956-ban egy hivatalos angol közlemény bejelentette, hogy Anglia birtokában van Napóleon bélrendszerének egy része, s az át van lyukadva, mintha golyó vagy szurony ejtett volna rajta sebet... Vajon ez a sebesülés okozhatta-e Napóleon halálát, ahogy egyesek újabban állítják? És a schönbrunni kastély kertjében eldördült lövés volt a végzetes? Napóleon halálának körülményeit mindmáig homály fedi. A Tyehnika Mologyozsi-ból fordította: Kovács Sándor Ki halt meg Szent Ilona szigetén? Érdekes feltételezések Napóleon halálával kapcsolatban ENGELS-ÉVFORDULÓ / i I I
