Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-10 / 238. szám
1970. október 10. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 Október 1-én életbe lépett az új kenyérszabvány $ Látogatás utói pari Kutató Intézetben O któber 1-én életbe lépett az ÚJ kenyérszabvány, amelynek kidolgozásában egyéb szervek mellett közreműködött a Sütőipari Kutató Intézet. Felkerestük az intézet igazgatóját, dr. Szalai Lajos kandidátust, és megkértük, válaszoljon az intézet munkájával kapcsolatos kérdéseinkre. Buda fontos ipari körzetében, Kelenföldön, a Dombóvári úton települt az a kutatóintézet, amely azzal a fontos feladattal foglalkozik, hogy jobb kenyeret és pékárut kapjon az ország népe és gazdaságosabban állítsák ezt elő. Közvetlenül az intézet mellett egy nagy csarnoképület emelkedik: az intézet kísérleti üzeme, ahol a laboratóriumban kidolgozott új technológiát kipróbálják. — Igen, az Intézet tökéletesen megfelel céljainak — mondja dr. Szalai Lajos igazgató. — Sok külföldi — szocialista és nyugati — testvérintézetet látogattam már meg, de nyugodtan állíthatom : a moszkvai intézeten kívül még nem találkoztam a" mienknél különbbel. Minden munkafeltételünk — műszerek, folyóiratok, könyvtár — kielégítő, lehetőséget ad a jó munkához. — Hallhatnánk valamit aa Intézet múltjáról? — Az intézet elődje már régóta működött, mint Országos Gabona- és Lisztkísérleti Intézet; ez volt a hazai búzanemesítés kutatóbázisa. 1950-ben lett ipari kutatóintézet, 1959-től pedig külön intézetként folytatta a munkát a Malomipari Kutató Intézet és a Sütőipari Kutató Intézet. Az intézet szűkebb értelemben vett története tehát csak 11 évre nyúlik visa- sza. — Melyek az Intézet kutatási programjának fontosabb területei? — Tevékenységünk tulajdonképpen hármas, de egymástól nem szétválasztható. Feladatunk a hazai sütőipar technológiai, műszaki fejlesztése és bizonyos alapanyagoknak a minőségellenőrzése. A technológiai fejlesztésen azt értjük, hogy egyrészt megoldjuk a sütőipar aktuális technológiai problémáit, másrészt új, korszerűbb technológiai módszereket dolgozzunk ki és alkalmazzunk. Ilyen pl. az intenzív dagasz- tás hazai elterjesztése. Míg a régebbi, de már gépesített módszerekkel a dagasz- tás hosszabb időt — legalább 20 percet — vett Igénybe, az új módszerrel ezt sokkal rö- videbbre csökkentettük le. Sőt, ma már két módszere is van az intenzív dagasztás- nak, a folytonos és a szakaszos megoldású. Először a folytonos tésztakészítő vonalat dolgoztuk ki. A dagasz- tási idő ennél 42 másodperc. A technológia megoldásával párhuzamosan az intézet műhelyeiben elkészült a gép prototípusa is, amely már gyártás alatt; van, illetve az első berendezés működik is Győrött. Teljesítménye óránként egy tonna. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy felveszi a versenyt a külföldi hasonló gépekkel — sőt bizonyos szempontból jobb is azoknál. — A folytonos dagasztás technológiája azonban nyilván csak a nagyvárosokban létjogosult, ahol a fogyasztás nagysága ezt megköveteli. Kisebb városokban, falvakban azonban valószínűleg ez nem terjedhet el? — Igen, ezért volt szükség a szakaszos dagasztógép kiAz óránként egy tonna teljesítményű intenzív dagasztógép — a Sütőipari Kutató Intézet és az Élelmiszeripari Berendezés és Gép- , gyártó Vállalat közös alkotása. Újabb szovjet felfedezés a magfizikában Anatolij Logunov, a nagyenergiájú részecskék kutatásával foglalkozó fizikai intézet vezetőjének bejelentése szerint szovjet tudósok megtalálták az antihé- lium—3 magot. A kutatásokat a 70 milliárd elektron-Volt teljesítményű híres szepruhovi részecskegyorsítóban végezték. Reális feltételezés, hogy a további kísérletek lehetőséget nyújtanak az antihé- lium—4 megtalálására is. Egyelőre az egész világon nincsen olyan berendezés, amellyel megfigyelhető lenne ez a folyamat. Abban a részecskegyorsítóban, amellyel az antihélium— 3-at megfigyelték, 50 önálló számítórendszer működik és a berendezés hossza 70 méter. Tornaterem, fedett uszoda Új atomjégtörő 1959. szeptember 12-én készült el a leningrádi „Admi- ralitás” hajógyárban a világ első atom jégtörő je, amely Lenin nevét viseli. Működésének több mint egy évtizedes tapasztalata lehetővé tette egy új atomjégtörő megalkotását. ... Rövid a sarki nyár. Mindössze 2—3 hónap, és az északi-tengeri utat, amely több ezer kilométer hosszan húzódik a Barent- és Be- ring-tengerek között, újra jégtakaró fedi. Ilyenkor' mentik meg a helyzetet a jégtörők. Utat törve a jég közt vezetik az élelmiszerekkel és ipari termékekkel megrakott hajókaravánokat. Nem sietnek: az üzemanyaggal takarékoskodni kell; a készletek sokkal gyorsabban kimerülnek a jég közt, mintha a hajó vízben úszna. Az atomüzemanyag szabaddá teszi a helyet a szállítmány számára, ugyanakdolgozására is. Hasonlóan a folytonos eljáráshoz, itt is meg kellett oldani a technológiát, és az ehhez szükséges gépek tervezését. Ma már ott tartunk, hogy az egyik gépgyár gyártja a közösen kifejlesztett gépeket és 1971. első fél évében már 50 db szakaszos működésű dagasztógép munkába is áll az országban. A gépek és az új technológia, amellett, hogy könnyíti a pékek gyakran embertelenül nehéz fizikai munkáját, minőségjavulást is hoz, és lényegesen csökkenti a termék átfutási idejét. A dagasztási idő ennél 2,5 perc. Egy példával szemléltetve: az új technológiával attól kezdve, hogy megszületett az elhatározás a zsemlekészítésre, a termék 90 perc alatt elkészül. A sütőipar így jobban, gyorsabban képes reagálni a fogyasztás gyakran változó igényeire. — Az új módszer hazai bevezetése külföldi módszerek egyszerű átültetését jelentette- e, vagy eredeti „hazai” ötlet Is testesült meg benne? — A módszerek lényegét természetesen nem mi „találtuk fel”, hiszen már ismertük a külföldi példákat. Az átültetés azonban lehetőséget ad hazai „ötlet” megvalósítására is. Nos, a folytonos intenzív dagasztógépbe is „épült be” ilyen ötlet, amelynek a szabadalmi eljárása azóta több országban folyamatban van. Egy új szabályozástechnikai alap- elvről van szó. Ez azt jelenti, hogy a megvalósult magyar „ötlet” dagasztás alatt értékeli a feldolgozásra kerülő liszt tulajdonságait, és ennek alapján vezérli a gép a dagasztás további műveleteit. A gép észleli a liszt minőségi változásait, és a gép automatikája maga választja meg az adott liszthez szükséges többi anyagok mennyiségét. Pl. annyi vizet adagol a dagasztáshoz, amennyit az adott lisztminőség megkíván. Ezt a külföldi gépek „nem tudják”. — Milyen munkák megoldása van még folyamatban az intézetben, milyen érdekesebb tervekkel foglalkoznak? — Befejezett kísérleteink vannak a kenyér öregedését késleltető anyagokkal való kezelésével és a 7 napig tartós, szeletelt, csomagolt, „kemping-kenyér” előállításával kapcsolatban is. — Es végül egy kérdés: Sok a panasz a kenyér minőségére. Mikor várható javulás? — Sajnos ez nemcsak technológiai és műszaki probléma. Az időjárást, — ennek következményeként a búza, illetve lisztminőséget — nem lehet befolyásolni. fejezte be dr. Szalai Lajos. Századunk küzdelme a csendért Különleges habanyagok a zaj ellen Azt mondják, hogy Richard Wagner, a nagy német zeneköltő csak teljes csendben tudott dolgozni, ezért üvegcseréppel száratta be háza környékét, hogy még a mezítlábas utcagyerekeket is távol tartsa otthonából. Carlyle, a neves angol történész pedig feleségével összevásároltatta a környékük összes macskáit és kakasait, annyira zavarta a cicák éjszakai „koncertje” és a kukorékolás. Ma kétségtelenül találékonyabbaknak kellene lenniük mindkettőjüknek, hogy az autóforgalom zaját, a repülőgépek harsogását, a szomszédok rádiójának bömbölését és a modem élet sok más zajforrását el tudják hallgattatni. Zaj otthon és a munkahelyen Egy kutatócsoport két teljesen egyforma munkahelyiség közül az egyiket nagymértékben zaj mentesítette, a másikban meghagyta a „normális” zaj szintet. A két helyiség dolgozóinak munkateljesítményét egy év múltán ösz- szehasonlították, és kiderült, hogy a csendesebbikben 8 százalékkal magasabb volt a munkateljesítés. Postahivatalokban végzett vizsgálatok hasonlóképpen azt mutatták, hogy amikor a zajszint emelkedett, a munka termelékenysége mintegy 25 százalékkal csökkent, és a tévedések megsokszorozódtak. A zavaró mértékű zaj nemcsak a munkahelyen hátráltatja tevékenységünket, hanem az otthonunkban is utolér bennünket; az utcai zajértékek pedig sokszor szinte már tetőznek. Daimler és Benz nem is sei tették — mondotta egy neves szovjet professzor —, hogy valóságos „trójai faló” az emberiségnek átadott ajándékuk, az automobil. Elvileg legszerencsésebb volna a zajt még csírájában, keletkezésekor elfojtani, ez azonban csak távoli vágyálom. Egyelőre meg kell elégednünk azzal, hogy az ártalmas méreteket öltő, idegeket kikezdő zaj ellen világszerte harcot hirdettek a kutatók. A zaj elleni küzdelem több fronton folyik. A munkahelyi körülmények tanulmányozásával tapasztalatokat Kiváló hangelnyelő képességű műanyaghab. gyűjtenek a zajnak a szervezetre gyakorolt hatásáról. Az építészet frontján igyekeznek racionalizálni a városok és lakónegyedek építkezését, és a lakásokba való zajbe- szűrődés hathatós csökkentésére törekszenek. A technika azáltal nyújt segítséget e célkitűzések megvalósításához, hogy korszerű szigetelőanyagokat, új technológiai megoldásokat dolgoz ki és bocsát a védekezés rendelkezésére. Az építészek ellenmondásos helyzetbe kerülnek a modem építési törekvések során, mivel az épületszerkezeteken áthatoló ún. léghangok ellen a falak és a födémek a saját súlyuk arányában nyújtanak védelmet. A hanggátlóképes- ség és az építészet tecnológiai -gazdaságossági szempontjai nem állnak összhangban. Egy adott helyiségen belül ugyanis a hangelnyeletéssel csökkenteni lehet ugyan a zajszintet, de azt nem lehet megakadályozni, hogy a zaj egy része ne terjedjen át a szomszédos helyiségekbe, ha a közöttük lévő fal vékony. Védekezés habanyagokkal Éppen ezért a válaszfalakat — a vastag, ma már korszerűtlen téglafalak helyett — többrétegűre készítik, megfelelő hangszigetelő sáv közbeiktatásával. A födémeket, amelyeket nem annyira a léghangok, mint inkább az ún. kopogóhangok ellen kell szigetelni, megfelelő vastagságú műanyaghabbal és padlóburkolattal látják el. Századunk, amely az említett magas zajszintet az emberiségre rászabadította, ugyanakkor nagyszerű új anyagokat is állított elő a védekezéshez. A habanyagok ezek, főként a polisztirolhab, és a poliuretánhab. Nem véletlen. hogy a világ sztirol- portermelésének 70 százalékát ma már az építőipar használja fel. Se szeri, se száma a különféle hasznos szendvicsszerkezeteknek, a betonhoz tökéletesen kötődő, a helyszínen felhabosítható kiöntő-változatoknak, a habbélésű könnyű falszerkezeteknek. A lehetőségek Hogy védekezhet az ember a lakásba behatoló zajjal szemben? Az utcai zaj ellen ma még igen kevéssé védekezhetünk. E zajnak csupán egy részét rekeszthetjük ki a csukott ablak, a leeresztett redőny vagy roletta, Illetve az ablak előtti függöny segítségével. A vékony falakon való áthallás ellen az az egyedüli orvosság, ha a fal mindkét oldalára egy-egy hang- szigetelő (hangelnyelő) réteg kerül. Újabban e célra rövidszárú rostos kőgyapotból és folyékony kötőanyagból előállított, pasztaszerű vakolat is készül, mellyel 10—15 mm vastagságban kívánatos bevonni a falat. A préselt forgács vagy farostlemezzel, habosított műanyaggal (Hungarocell) való mindkét oldali borítás és csökkenti a helyiségek zajszintjét. Sajnos nem mindig lehet elérni, hogy ezek a burkolatok esztétikailag is beleilleszthetők legyenek a környezetbe. A födémeken jelentkező kopogóhangok ellen PVC vagy habalátétes PVC-burkolat lefektetésével, sok szőnyeg leterité- sével lehet védekezni (persze a bennünket zavaró hangok csak akkor szűnnek meg, ha a szomszédos lakásokban hajtják végre é hangelnye- letési óvintézkedéseket.) kor többmilliószor hatékonyabb a szokásos üzemanyagnál: 1 kg urán 3 ezer tonna szénnek felel meg. A gyakorlatban bebizonyosodott: a „Lenin” atomjégtörő egyszeri üzemanyagfelvétele 3 évre elegendő. Az első újratöltésre 1963 tavaszán került sor. A „Lenin” atomjégtörő energetikus berendezése 3 reaktorból áll, mindegyik 90 ezer kilowat- tos. Két reaktor működik, a harmadik tartalék. A hajtómű teljesítőképessége 44 ezer lóerő, az ilyen típusú hajóknál ez a legnagyobb. Néhány más adat: az atom jégtörő 16 ezer tonna vizet szorít ki, hossza 134 méter, legnagyobb szélessége 27,5 méter. Sebessége 18 csomó (33 km óránként) vízben és 2 csomó 2 méter vastagságú jégben. A hajón csaknem ezer helyiség található, többek között filmszínház, könyvtár, klub, orvosi rendelő, fodrászműhely, fürdő, mosókonyha, pékség, konyha, ebédlők, két erőmű, amelyek egy 300 ezer lakosú várost tudnának ellátni energiával. A hajón belüli összeköttetést automata telefonállomás biztosítja. Az új atomjégtörő, amely az „Arktika” nevet fogja viselni, sokbon emlékeztetni fog az első szovjet atom jégtörőre, de sokban különbözni is fog tőle. A megkülönböztető vonások közül ki kell emelni a hajótest tökéletesebb formáját, az orrtőke áramvonalas kialakítását. A szakemberek az „Arktika” számára még korszerűbb reaktort készítenek, ami lehetővé teszi, hogy az új atomjégtörő az üzemanyag pótlása nélkül két és félszer távolabb ússzon, mint a „Lenin”. Az atomjégtörő megalkotói gondoskodnak a nagyobb kényelemről is. A személyzet minden egyes tagja külön kajüttel fog rendelkezni, az automatikus hőszabályozó lehetővé teszi, hogy a kajüt- ben olyan mikroklíma jöjjön létre, amilyet a lakó kíván. Nem fog hiányozni az „Arktiká”-n a tornaterem, sőt — a jégtörőhajók építésében először — a fedett uszoda sem. A kajütök, szalonok, a klub és más tielyiségek kialakításánál elsőrendű műanyagokat használnak fel. A belső terek terveit művészitervező iroda dolgozza ki. A két újtípusú atomjégtörő megalkotásával a leningrádi hajóépítőket bízták meg. Az első ilyen hajó a következő ötéves tervben készül el. Az „Arktika” típusú jégtörők lehetővé teszik, hogy az olcsó tengeri utat szállításra 6 hónapig használják az Északi Jeges Tenger mostoha feltételei között, másfél hónappal tovább, mint a „Lenin” atomjégtörő segítségé- vel. Fordította: Bányai László Technikusok „csapata" Műszaki olimpiai rekord Münchenben Az 1972-ben a müncheni olimpiára érkező sportolókat már egy műszaki rekord várja A technikusok „csapata” a 75 000 négyzetméter kiterjedésű játéktér teljes felületét sátortetővel vonja be, hogy lehetővé váljék a kontraszt nélküli televízió-közvetítés. Az acélhuzalokból és műanyag-lemezekből álló tetőszerkezet 80 méteres magasságot is elérő pilonokon fog nyugodni. A nyugatnémet Mannesmann cég által gyártott acéloszlopok 118 és 310 tonna súlyúak lesznek. A csövek mérete és teherbíróképessége messze többet nyújt, mint amit eddig az üreges csövek biztosítani tudtak. (i \