Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-09 / 237. szám

1970. október 9. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Bemutató a Nick-udvarban Táska 1970 Érdekes, látványos kiállí­tást rendezett tegnap a PIÉRT a pécsi Nick-udvar üzlethelyiségében. A bemu­tató a „Táska 1970” címet kapta és a bőséges minta­kollekció zömét — méltóan a név ígéretéhez — a táskák képviselték. Knapp Tibor, a PIÉRT pé­csi kirendeltségének igazga­tója elmondotta, hogy a pa­pír és írószer szakmában igen sok újdonságra számíthatunk. A papírgyárak évek során át tartó rekonstrukciója végre olyan fokra jutott, hogy mind kevesebb már a hiánycikk. A szalvéták, papírtörölközőit, írópapírok és sok más egyéb papíripari termék választé­kának pedig széles skáláját kínálhatja ezután már a kis­kereskedelem —, ha él új le­hetőségeivel. A bemutatott mintakollek­ció kereken kétszáz különfé­le formájú és minőségű tás­kából állt össze: fazonúk a legmerészebb igényeket is igyekszik kielégíteni. A ter­vezők gondoltak az egyete­mista lányokra: láttunk tás­kákat, amelyek inkább diva­tos, de nagyméretű retikülök, mint iskolatáskák, azután a bejáró diákok utazótáskái is praktikusnak tűnnek. A ha­gyományos formák helvett inkább a divat, s a célszerű­ség, a változatosság uralko­dik a jövőre sorozatban is gyártásra kerülő táskáknál. A tegnapi tájékoztatón hoz­ták nyilvánosságra, hogy a Nick-udvarban lévő üzlethe­lyiségben nyílik meg az or­szág első tapéta szakboltja. A nagyközönséget helyben megtanítják az otthon és sa­ját kezűleg történő tapétá­zásra is. Négy ország papír­tapétáit találjuk majd meg a boltban. A magyaron kívül román, jugoszláv és NDK ta­pétát vásárol a PIÉRT a pé­csi üzlet részére, amelyet elő­reláthatóan e hónap közepén átadnak a rendeltetésének. És végül még egy jó hír: október közepétől csökkentik néhány cikk árát. A csoma­golópapírt és néhány írópapír fajtát az eddiginél mintegy húsz százalékkal olcsóbban kapunk majd. Időjárásjelentés Várható időjárás péntek estig: általában kevés felhő, száraz idő. Délutántól a nyugati megyék egy-két helyén zápor lehet. Időn­ként megélénküld délies szél. A hajnali és a reggeli órákban né­hány helyen köd. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérsék­let 7—12, legmagasabb nappali hőmérséklet 19—23 fok között. Orvosok a közlekedés biztonságáért A négy évvel ezelőtt ala­kult Magyar Igazságügyi Or­vosok Társasága október 8—10. között Pécsett rendezi II. nagygyűlését, amelynek központjában a közlekedési biztonság orvosi és technikai problémái állnak. Az ünnepélyes megnyitót tegnap délelőtt tartották a Pécsi Orvostudományi Egye­tem elméleti tömbjének im­pozáns aulájában. A több mint kétszáz résztvevőt — elmeszakértőket, igazságügyi orvosszakértőket s az olyan határterületen dolgozó szak­embereket, akiknek napi munkájuk során kapcsolatuk van az orvosszakértőkkel — az NDK-ból, Svédországból, Romániából, az NSZK-ból és az USÁ-ból érkezett vendé­geket — dr. Somogyi Endre, a Társaság elnöke köszön­tötte. Dr. Farádi László minisz­terhelyettes megnyitó beszé­dében hangsúlyozta a három napos tanácskozás tudomá­nyos jelentőségét: — A tanácskozás program­jában első helyet foglal el a közlekedésbiztonság témája. Ebből egyértelműen kitűnik, hogy tekintélyes magyar és külföldi kutatók ezt a fontos, és az egyre gyorsuló ütemű urbanizáció során mind na­gyobb jelentőségű témát több oldalról kívánják megközelí­teni. Felül kívánják vizsgálni a gépjármű vezetésre alkal­masság orvosi elbírálásának érvényben levő módszereit és szabályozását, részleteiben tárgyalják a közlekedési bal­esetek okait. (Az utóbbi években az ittassággal össze­függő balesetek száma gyor­sabban emelkedik mint a sze­mélyi sérüléses közlekedési balesetek növekedési üteme. 1968. és 1969. években a jár­művezetők által okozott min­den ötödik baleset ittassággal volt összefüggésben.) — Az alkalmasság megíté­lésének problémakörében, de a közlekedési balesetek okai­nak, következményeinek problémakörében is a ténye­zők széles skáláját kívánja ez a nagygyűlés áttekinteni és kritikailag elemezni — mondotta dr. Farádi László, majd így folytatta: — Joggal feltételezhetjük, hogy ennek alapján a közlekedésbizton­ság érdekében hasznos gya­korlati következtetések levo­nására is lesz tudományosan megalapozott és sokoldalúan alátámasztott lehetőség. Örömmel állapítjuk meg, hogy a közlekedésbiztonság tényezőinek orvosi alkalma­zása mellett jelentős helyet foglal el a tudományos prog­ramban a gépjárművek mű­szaki tervezésének vizsgálata, annak a kérdésnek a meg­közelítése, hogy mit lehetne tenni a még biztonságosabb tervezés és műszaki fejlesztés érdekében a gépkocsiiparban. Jelentős tényező az is, hogy a nagygyűlés figyelmet szen­tel az igazságügyi elmeszak­Pécsett tartja ülését a Magyar Igazságügyi Orvosok Társasága értői kérdéseknek, részben ugyancsak a közlekedésbiz­tonság összefüggésében s ezen túlmenően, olyan igazságügyi elmeszakértői vonatkozásban, mint például a beszámítha- tóság, az alkoholos befolyá­soltság objektív megítélése, vagy a szexuális bűncselek­ményekkel kapcsolatos igaz­ságügyi elmeszakértői tény­kedés. Dr. Farádi László befejezé­sül elismerését fejezte ki a nagygyűlés minden résztve­vőjének és eredményes ta­nácskozást 'kívánt. Dr. Boros Béla egyetemi tanár, a POTE rektora a há­zigazda tisztében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. A Nemzetközi Közlekedési és Baleseti Orvostársaság nevé­ben R. Andreassoh főtitkár kívánt sikeres munkát. A tegnap délután tartott plenáris ülésen, dr. Horváth Imre, az egészségügyi minisz­térium tudományos munka­társa A gépjárművezetésre alkalmasság orvosi vizsgála­tának és elbírálásának új szabályozásáról, Tóth Tibor, az Igazságügyi Műszaki Szak­értői Iroda képviseltében Üj szempontok a gépkocsiipar­ban : a biztonságra tervezés címmel referált. E témakör­ben tartott előadást R. And- reasson főtitkár is. Az elő­adások után szekció üléseken huszonötén ismertették szak- dolgozataikat. A nagygyűlés résztvevői ma folytatják munkájukat. Délután kerül sor a Magyar Igazságügyi Orvosok Társa­sága közgyűlésére. Nagy István Találkozás a közönséggel Tartalmas beszélgetés a KPVDbZ-nél Máriássy Judit és Máriássy Félix, az Imposztorok című versenyfilm alkotói tegnap a KPVDSZ művelődési termé­ben közönség—művész talál­kozón vettek részt. Vértessy Sándor vezetésével gondolat- gazdag beszélgetés bontako­zott ki. A felszólalók őszinte elismeréssel nyilatkoztak a film eszközeiről, művészi lá­tásmódjáról és történelem- szemléletéről. Volt a beszél­getők között munkásmozgal­mi veterán, nyugdíjas és mai fiatal is. Egy kérdésben megegyeztek a vélemények: eszményképekre, hősökre szükség van ahhoz, hogy a mindennemű erőszak és igaz­ságtalanság korszaka, az „im­posztbrok” kora ne ismétlőd­hessék meg. A pozitív hősö­ket azonban ma már nem ábrázolhatja a művészet a valóság leegyszerűsítésével, „papírfigurákkal”. Erről szólt a találkozó olasz vendége Nanni Loy rendező, a Ná­poly négy napja és a Család­apa című filmek alkotója is: „A magyar filmeket éppen azért szeretik nálunk és Franciaországban is, mert „nyitott filmek”. Arra ösztön­zik a nézőt, hogy saját maga foglaljon állást és keresse meg a maga pozitív hősét, amelyben a — társadalomra is jellemző — pozitív és ne­gatív tulajdonságok dialek­tikusán összefonódnak” — mondotta. Filmklubvezetők országos tanácskozása Hagyományos találkozójuk­ra gyülekeztek szerdán dél­előtt a filmklubvezetők a Hírlapolvasóban. Országos tanácskozásukat a Magyar Filmtudományi Intézet kép­viseletében Papp Sándor ve­zette be. Vitaindítójában el­mondotta egyebek közt, hogy a filmklub-mozgalom mosta­ni helyzetében vannak elis­merésre érdemes jelenségek. Működnek hozzáértően, jól irányított klubok, középisko­lai szakkörök. Jelentkeznek Ősbemutató Pécsett A Beat manapság korje­lenség. Ügyis mondhatni nemzedéki tünet. Némikép­pen határkő is lett, hiszen a tizen- és huszonévesek rajonganak érte, zászlójukra írták, míg harmincon túl már sokan idegenkednek tő­le. Mégis elutasítani vagy nem tudomásul venni hiba volna, hiszen e műfajnak bármilyen fiatal is, megvan­nak a maga klasszikusai. És ezek nem divatból muzsikál­nak így, hanem, mert tény­leg felesküdtek rá, hisznek benne és ebben a modorban tudják valóban jellegzetes módon kifejezni magukat. Korjelenség mondtam, hiszen a beatban benne lüktet a ro­hanó napok nyugtalansága, egyfajta nyomatékos monoto­nia s felszabadult indulatok. Az is természetes, hogy a film felfedezte a beatet a maga számára. Nemcsak azért, mert nagy a tábora a -ajongóknak, s azt is tudjuk, hogy manapság a fiatalok még mindig a leglelkesebb mozilátogatók, de azért is mivel a film lépést akar tartani az idővel. Ha így nézzük, örömmel üdvözölhet­nénk Mészáros Márta új Szép lányok ne sírjatok filmjét a Szép lányok ne sir- jatok-at. Különösen azért, mert az előzetes sajtónyilat­kozatok körülbelül arról tu­dósítottak, hogy a történet munkásfiatalokról szól, akik korunk gyermekei, s mint ilyenek, természetesen beat- rajongók is. A szűkszavú summázás ön­magában számos lehetőséget rejteget. Szatírát a műfaj megszállottáiról, életképet a rajongókról, problémafilmet a beat művelőiről, de sajnos se ez nem lett, se az. Az Eltávozott nap kitűnő rende­zője, számos figyelemreméltó dokumentumfilm alkotója azonban ezúttal mértéket té­vesztett. Részeltesebb elemzés dolga az, hogy mennyiben a saját, mennyiben a forgató­könyvíró Zimre Péter hibá­jából ugyanis egyszerűen a jó és kevésbé jó beatszámok között nincsen film. A régi termeiéül filmek ellentéteként, ahol a munkás- fiatalok állandóan dolgoztak, itt csak a zenéért rajonga­nak, szerelmeskednek, sört isznak és arénáznak. Sorsuk ilyenmódon egyszerűen nem érdekes a néző számára. Konfliktus — mondanivaló híján annyi van —, hogy ketten ugyanazt a lányt sze­retik. aki némi tétovázás után végül is vőlegényét vá­lasztja. A filmet Kende János fényképezte igen izgatottan és mondhatni beat ritmus­ban. Színészi alakításokról nem igen lehet beszélni, an­nak ellenére sem, hogy olyan kitűnő fiatal színészek ját­szanak benne, mint Balázso- vits Lajos, Schütz Ila, Piros Ildikó, Zala Márk. Valódi konfliktus és markánsan megrajzolt jellem híján, azonban ők sem tudnak mit kezdeni a gondjaikra bízott figurákkal. Mit kapunk tehát végered­ményben? Egy beatkoncertet néminemű keretben. Egy színvonalas József Attila megzenésített (Tiszta szívvel), s hangulatos külvárosi hely­színeket némileg Marcel Car­né modorában. Ezenfelül örültünk Zalatnay Saroltá­nak, aki ismét bebizonyította, hogy nemcsak átélten ad elő, de szépen énekel, és jól is mutat a filmvásznon. A címadó Szép lányok né sírjatok valószínűleg sláger lesz. A Metró együttes jól muzsikál, de nincsen körü­löttük film. Így a sok szám — ha koncertszerűén előadva — hatott volna is, össze­mosódik, egymást gyengíti. Marad végül mint tanulság a régi igazság: egy darabnak (a Széplányok ne sírjatok esetében) filmnek cselek­ményének kell lennie! Máskü­lönben nem köti le 3 nézőt, S nem utolsósorban a mű­vészi alkotástól — és Mészá­ros Márta ezzel a szándék­kal forgatott — mondani­valót is kívánunk. S ezt bár­mennyire is vártuk, nem kaptuk meg. — Kár ... Abel Péter ANYAKONYV p £ r ' SZÜLETTEK azonban kétes nosztalgiák is bizonyos „régi jó filmek” iránt. S nem véletlen az sem, hogy Magyarországon a filmklubok a magyar fil­mekkel foglalkoznak a leg­kevesebbet. Gátolja továbbá a mozgalom fejlődését az összhang hiánya a mozik és a filmklubokat fenntartó szervek között és a filmklu­bok — különböző szervek ér­dekei, törekvései szerinti — szétaprózottsága. Korszerű, mai, szocialista szellemű filmklub-koncepcióra volna szükség, amely megismertet­né a modern filmművészet formanyelvét; nagyobb fi­gyelmet fordítva a kortársi filmművészetre és a haladó és szocialista eszmeiségű al­kotásokra. Ehhez jobb kap­csolatok szükségesek a for­galmazással és megfelelő összhang kellene a filmklu­bok és az „art kino”-k között is. Mindebben sokat tehetne a megalakuló magyar filmklub szövetség, amelynek életre hívása előtt ma már nincs sem jogi sem egyéb akadály. Ez orientációban, irányítás­ban s a problémák megoldá­sában is igen nagy segítséget jelenthetne. Jelenleg ugyanis a Filmtudományi Intézet függvénye a hazai filmklub- mozgalom. A felszólalók közűi többen hangsúlyozták, hogy alapve­tő szervezeti változások szük­ségesek. B. Nagy László kri- | tikus felhívta a figyelmet ar- j ra, hogy a filmklub szövet­ség megalakulása csupán az első lépés. Sok szakadékot I kell áthidalni a továbbiak- | ban. A filmkluboknak egy- | ségesen a népművelés háló- j zatába kellene beleépülniük, j (w. e.) I Somlai Gábor, Szondi Beáta« Ratting Zsuzsanna, Horváth Gá­bor, Illés Anita, Kungl Erzsébet, Orsós István, Tóth Anikó, K6- pecz Norbert, Havasi Gábor, Ta- tay Zoltán, Molnár Sára, Hor­váth Tamás, Dér László, Benczf Beáta, Ackermann Csaba, Har­gitai András, Nagy Orsolya, Kö­nig Helga, Bódis László, Hor­nung Tímea, Csondor József, Kaszás Zsuzsanna, Nagy Mária, Molnár Andrea, Bakonyi Antal, Kelemen Agnes, Gyenizse Zsolt» Otolecz Tibor, Major Erika, Kor­dé Mária, Füredi Endre, Han®- berger Mária, Kövér Norbert, Balatoni Ildikó, Farkas Mária, Szabó József, Gyenge Gábor, Tóth Péter, Bányai Rita, István Imre, Goda Éva, Bruhács Bar­bara, Sztanics Tamás, Zsikó Esz­ter, Krisztián Zsuzsanna, Szant- ner Zita, Budai Andrea, Serbél» Szilárd, Villant Ildikó, Kovács Annamária, Weisz Gabriella, Lo­vas Róbert, Schmidt Gabriella, Tarró János, Cigány Sándor, Hi­deg István, Rácz Judit, SzeidJ Zoltán, Fehér Anikó, Szalai Gá­bor, Ugyan Tünde, Fábrik Ani­kó. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Fátrai Jenő és Kárász Mária, Péterfai István és Baranyai Ibo­lya, Baranyai Tibor és Horváth Emília, Berzák Péter és Man- halt Erzsébet, Weibl József és Marton Irén, Olajos István és Blasics Mária, Hári András és Szilvágyi Mária, Kláb János és Kantár Margit, Kardos István és Jakab Terézia, Sztojkovics Er­vin és Alapi Ilona, Jäckl Antal és Arató Márta, Bozsek József és Podlócz Agnes, Horváth Gyu­la és Szabó Ibolya, Fürj Zoltán és Sipos Mária, Tóth János és Schneider Terézia, Kálmán Ist­ván és Réder Mária, Tóth Ist­ván és Schwarcz Erika, Déri György és Vándor Agnes. MEGHALTAK Köhler Józsefné sz. Halász Borbála, Kőszegi Ferencné sz. Finck Veronika, Balázs Alajos, Lubiczki László, Törzsök József, Lovasi Ferencné sz. Varga Juli­anna, Pagonyi György, Pataki Antal, Vida János, Jeckl József, Kigyósi Géza, Rumbach Ferenc, Varga Ernőné sz. Szőllősi Róza, Gyöke János, Szabó Jánosné sí. Heverdle Kornélia, Nemeskéri János, Altmann Ferencné sz. Billeg Ilona, Csermely Lajos, Lu­kács Ilona, Kálmán Józsefné sz. Csötönyi Julianna, Kővár Cyrill- né sz. Sluga Rozália, Tupi Já­nos, Kukolovics Józsefné sz. Ba­log Anna, Haller Jenő Józsefné sz. Garaj Julianna, Lukács Márk. KOMLÓ SZÜLETTEK Seres Kálmán, Bokor Szilvia, Dávid Mária, Orsós Mária, Or­sós Margit, Horvát Szabolcs, Bognár Szilárd, Rostás Gábor, Lovas László, Vörös-Vida Lívia. HÁZASSÁGOT kötöttek Iván Ferenc és Tauber Erzsé­bet, Kovács László és Buzási Ilona, Kólya László és Illés Pi­roska. MEGHALT Kiss Zsigmond. MOHÁCS SZÜLETTEK Demenesch László, Kovács Er­zsébet, Orbán Renáta, Széplaki Ferenc, Kiss Beáta, Käsz Tímea, Keipl Andrea, Schum László, Morschhauser Zsolt, Gulyás Gá­bor, Stráhl Andrea, Frank Ist­ván, Sziebert Miklós. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kőszegi György és Sipos Zsu­zsanna, Kókics János és Ftilöp Hajnalka. MEGHALT Baranyai Pál. SZIGETVÁR SZÜLETTEK Lauts Ildikó, Szondi Ibolya, Hompola Agnes, Paop Zsuzsan­na, Barics Margit, Kárpáti Tün­de, Szabó László, Erős Antónia, Keresztúri Attila, Golobics Zol­tán, Pál Andrea, Aschenbrenner Andrea, Szíjártó Andrea, Nórák Tamás. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Venicz László és Szilovics Irén. MEGHALT Sellye! Győrgyné sz. Karizs Etelka. A Bőrpari Vállalat Simontornyai Gyára gép'siniérisÉöí keres főnieclipnikusi «kakeite, legalább 5 éves gyakorlattal, nyelvismerettel rendelkezők előnyben. Lakást, szükség esetén a házastárs részére Is tudunk nunka!ehetőséget biztosítani. Jelentkezés a gyár személyzeti osztályán önéletrajzzal. J I

Next

/
Thumbnails
Contents