Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
Háború — győztesek nélkül Matematikai modell az önköltségtervezÉshez A Bányászati Kutató Intézet, a Mecseki Ércbányászati Vállalat és az Egyesült Magyar Szénbányák közös rendezésében tartották meg tegnap Pécsett, a MÉV központi tanácstermében az iparág soronlévő munka- és üzemszervezési konferenciáját az ország minden részéből egybegyűlt bányászati üzemszervezők és közgazdászok részvételével. A konferencián Bélafi László bányamérnök és dr. Kemény Antal közgazdász a matematikai-statisztikai elemzőmunka eredményeiről tartott előadást. Ezekben számot adtak a MÉV bányaüzemei több éves gazdálkodásának, termelési eredményeinek elemző vizsgálatáról, amelynek alapján megfelelő matematikai képletek segítségével kívánják előmozdítani a vállalat hatékony gazdálkodását. A matematikai-statisztikai módszerek segítségével természetesen fel lehet tárni a gazdaságosság szempontjából gyenge pontokat, s az eredmények alapján megfelelő szervezési intézkedésekre lehet javaslatot tenni. A nagy érdeklődéssel kísért előadások a bányászati tevékenység átfogó elemzése alapján bebizonyították, hogy a matematikai-statisztikai módszerek a korszerű vállalati gazdálkodás nélkülözhetetlen segítői. A vezetés nem lát kiutat... Vezetőségi ülés a Baranya megyei Cipész Ktsz-nél iVem az alacsony technikai színvonal, a koncepciótlanság a baj öt órán át vitatkozott, labdázott a felelősséggel a Baranya megyei Cipész Ktsz vezetősége tegnap délelőtt — de a kátyúból kivezető utat nem sikerült megtalálniuk. Az előzmények ismert ele. Szeptember 27-én — Háború győztesek nélkül című cikkünkben — beszámoltunk arról a lehetetlen helyzetről, melybe ez a nagymúltú szövetkezet jutott. Többezer pár cipő áll eladatlanul a raktárakban, újabb megrendelés nincs, a tagság marakodik. A robbanást azok a reformok okozták, melyek bevezetését a szövetkezet vezetősége az új gazdasági mechanizmus hatására határozta el. A magas önköltség, a divatjamúlt modellek, no és a gyakran kifogásolható minőség tűrhetetlenül veszteségessé tette a szövetkezet készárutermelő tevékenységét. A megoldás: gépesítés, az árak leszorítása — mondta ki az elnök és a műszaki vezetés, s meg is tették a szükséges lépéseket. Gépeket vásároltak, új modellekre kötöttek szerződést. A kibontakozásból a kedvező jeleli ellenére sem lett azonban semmi: a siklósi és mohácsi telepek a szó legszorosabb értelmében derékba törték az Őszi facsemete-ellátás Űj cikkek: • bogyósok, a díszfák, a díszcserjék és a különböző rózsafák Kevés a meggy és a cseresznye Tramini-export a Szovjetunióba A gyümölcsfák ültetése, a „csemeték” beszerzése őszi feladat. Az ellátás felől érdeklődtünk az Ültetvénytervező és Szaporítóanyag Forgalmazó Vállalat Déldunántúli Igazgatóságán. Ott Miklós, a központ kereskedelmi osztályvezetője tájékoztatott bennünket: — Az igazgatóság három megye ellátását végzi. Baranyában értékesítő lerakatok Szigetváron, Vajszlón, Siklóson, Pécsváradon, valamint Pécsett — kettő — vannak. Itt szőlő és gyümölcs szaporítóanyag, valamint idén először különféle bogyósok, díszfák, díszcserjék és rózsafák kerülnek''értékesítésre. A területi központ legfőbb törekvése, hogy a kiskertek szükségletét a lehetőségekhez mérten a legjobban ellássa A továbbiakban az idei igények, illetve a lehetőségek kerültek napirendre. A központ a szaporítóanyagokat Rákóczifalváról, Gyuláról, Békéscsabáról, Tiszaszigetről és Csorna térségéből, az ottani faiskolákból kapja. Kiskereskedelmi eladásra gyümölcsfákat — alma, körte, kajszi, őszibarack, szilva, valamint dió, — a három megyében tizenhatezer törzzsel terveznek. Ebből megyénkben nyolcezer kerül értékesítésre. A nagyüzemi telepítésre és pótlásra harmincezer — Baranyában tizenkétezer, — kerül. Problémát jelent a cseresznye és a meggy. E két utóbbi gyümölcs országos hiánycikk, így csak közvetlen telepítésre és pótlásra adnak el. A raktározott tétel tízezer törzs — míg az igények ötezerrel többet mutatnak. Idei újdonság a bogyósok: a fekete és a piros ribizke. Fajtánként ezer-ezer tő kerül eladásra. A málnából lerakatonként ötezer tő vár vevőkre. A díszfák, díszcserjék és különféle rózsafák forgalmazásában még nagy tapasztalat nincs, ezért egy körülbelüli mennyiséget rendeltek: minden értékesítőhely 500 darabot kapott. A szőlő terén a forgalmazók ajánlják a gondos gazdáknak: igényeiket mind a fajták, mind a mennyiség szempontjából már az ősz folyamán tisztázzák. Igaz, több velük a tennivaló — a telel- tetés, — mégis elkerülhetik a tavaszi tumultust. No meg az sem biztos, hogy tavasszal minden fajta-igényt ki tud elégíteni a vállalat.’ Lerakati értékesítésre 300 ezer gyökeres oltvány és tízezer gyökeres vadalany kerül — ennek felét megyénk kapja meg. Ez a mennyiség fedezni látszik a baranyai szükségleteket, s így mód van exportálásra is. Szovjetunióba hatvanezer tramini szőlőoltvány indul útnak a közeljövőben. A vállalatnál ígéretet kaptunk: garantálják a szabvány szaporítóminőséget és a fajtaazonosságot. A lerakatokat pedig a Szaporítóanyag Felügyelőség ellenőrzi. elképzeléseket. Bebizonyoítot- ták: a gépi normák teljesíthetetlenek. Mindenki a bérekről beszélt a kibontakozást segítő tervek helyett. Siklós és Mohács a diffúzió gondolatát melengeti — ezzel zártuk múltkori anyagunkat, s ezzel kell folytatni a mostanit is. A KISZÖV, a Pécsi Városi Pártbizottság és más szervele is kijelentették: a kivált telepek még annyira se bírnák a versenyt, mint a mostani szövetkezet — a gondolat ennek ellenére ott motoszkál a két telep dolgozói, pontosabban: vezetői fejében. A tegnapi vita bebizonyította: annak ellenére, hogy mindenki — elnöktől a telepvezetőkig — a szövetkezet érdekéiül beszél, valójában csak kevesen gondolnak a közel 250 szövetkezeti tagra. Mindenki a maga igazát bizonygatja. Az elnök leveleket ír a vele egy szobában dolgozó műszaki vezetőnek, a műszaki vezető a telepvezetőknek, s most e levelek a dráma főszereplői. Mi juttatta ide a szövetkezeteit? Az előrelátás hiánya. Sok éven át eredményesen gazdálkodtak — javítási tevékenységre alapozva életüket. A javítani való azonban évről évre kevesebb. A készárutermelés most már sorsdöntő tényezővé lett, a feltételek megteremtésére azonban egész a legutóbbi időkig senki se gondolt. Magas az ár — ezt mondja minden kereskedő, s ez olyan érv, ami ellen nincs apelláta. A népgazdaság érdeke az, hogy minél olcsóbb árucikkeket gyártsunk, vagy az, hogy exkluziv cikkeket, melyeket aztán meg lehet fizettetni — azzal, aki bírja. A B. m. Cipész Ktsz azonban e két követelmény egyikének se tud megfelelni. Szomorú dolog volt végighallgatni ezt a vezetőségi ülést. Egyrészt azért, mert sok volt a személyeskedés, másrészt azért, mert kiderült: a vezetőség nem lát kiutat. A műszaki vezető maga is hihetetlenül pesszimistán nyilatkozott — a nagyiparral nem vehetjük fel a versenyt, mondván. De hát akkor, mi lesz? A 250 tagért felelős ez a vezetés, s felelős azért is, hogy ne bomol'jon fel egy jelentős múlttal bíró szövetkezet. Félre a személyes ügyekkel! — ez most a legfontosabb. Az árakat le kell szorítani, s ha ez normarendezés nélkül nem megy, akkor rendezni kell a normát. Megfelelő információkat kell szerezni a piacról. Fel kell venni a kapcsolatot más testvérszövet- kezetekkel, s megteremteni a kooperáció lehetőségét. De más is sokat segíthet. Például a siklósi és mohácsi telep diffúzióról álmodik. Nem kell diffúzió —, de kellhet a nagyobb önállóság. A teljes felelősséggel drámainak nevezhető vezetőségi ülés nem hozott határozatokat. Éppen ezért e helyen is szeretnénk leszögezni: külső segítségre van szükség. Például a KISZÖV-ére. Hozzanak létre bizottságot, adjanak tanácsokat, s ha kell vezessenek be kényszer-igazgatást. De most, amíg nem késő. Békés'Sándor OTP-bébi A Világtakarékossági Nap „elsőszülöttjét” ezer forintos takarékbetétkönyvvel ajándékozza meg minden évben az OTP. Harmath József 30-án ejfél után öt perccel született, a megyében tehát ő volt az elsőszülött. Balatonyi Dezső, az OTP Baranya megyei igazgatója tegnap délután kereste fel a Szülészeti Klinikát, s a mamának — Harmath Józsefnének átadta a betétkönyvet és természetesen egy csokor virágot. Érdekesség, hogy Józsi a hatodik OTP-bébi, de közülük az első fiú. Eddig csak lányok születtek a Világta- i karékossági Nap kezdetén. Róluk sem feledkeztek meg: születésnapjukon az OTP bonbonnal köszöntötte őket. Szerelmi álmok Országos tanácskozás Siklóson Kortársi képzőművészet a múzeumokban Hogyan lehetne a múzeumok kortársi képzőművészeti anyagainak gyűjtését célszerűbben, összehangoltabban és a közművelődés számára hasznosabban gyarapítani? — Erről tartottak szakmai tanácskozást a pécsi Janus Pannonius Múzeum kezdeményezésére tegnap délután a siklósi vár kistermében. A tanácskozáson részt vettek a pécsi mellett a szolnoki, a hódmezővásárhelyi, a miskolci múzeum illetékes szakemberei, valamint a Művelődésügyi Minisztérium illetékes főosztályának és a Képzőművészeti és Iparművészeti Alap Lektorátusának vezetői is. Sarkadiné Hárs Éva művészettörténész a Baranya megyei Múzeumok igazgatója írásos előterjesztésében közreadott két fontos javaslata több ízben is a vita fókuszába került. Fölvetette, mennyire fontos lenne megtalálni annak a lehetőségét, hogy a gyűjtemények felelős vezetői évekre előre tervezve kialakíthassák a múzeumi szakanyag sajátos profilját, a képzőművészeti nevelés helyi sajátos feladatait. A vitaanyag fölveti többek közt annak a szükségességét is, hogy az anyagilag megalapozott módszeres gyűjtést a múzeumok egymás között koordinálják. A kialakuló vitában többen fölvetették, hogy múzeumok, képzőművészeti centrumok rendelkezésre álló forrásaikból meglehetősen kevés kortársi művészeti alkotáshoz jutnak hozzá. Ehhez kapcsolódva Ormos Géza, a Lektorátus igazgatója a kortársi művészet támogatásában a tanácsok vásárlási lehetőségeire és szerepére hívta fel a figyelmet. Átalakul a MÉK. Elkészült az alapító okirat Hírül adtuk már: korszerűsödik, átalakul a MÉK. Az alapelvek kidolgozására előkészítő bizottságot hoztak létre, ebben a két tsz-szövet- ség és a MÉSZÖV 3—3 taggal képviselteti magát. Az alapító okirat, miután megszövegezői előzetesen valamennyi tagszövetkezettel konzultáltak, tegnap készült el. Ebből már kezd kibontakozni a jövő, egy óriási közös társulás képe. Az alapító okiratot a két tsz-szövetség képviseletében dr. Horvay Viktor és dr. Borjáti József, a fogyasztási szövetkezetek képviseletében Szegedi Ernő, a MÉSZÖV elnökhelyettese készítette el. Tőlük kaptuk a tájékoztatást. A változások lényege: megA MAGYAR HIRDETŐ MOHÁCSI KIRENDELTSÉGE ezúton közli tisztelt ügyfeleivel, hogy továbbiakban az alábbi cím alatt tartja félfogadását: MOHÁCS, TANACSHAZ D. 17. Targoncások versenye Magasan feltornyozott ládák erdejében fürge targoncával végzi napi munkáját Mazsi — Suszter Lajosné. Az Állami Pincegazdaság palackozó üzeméből nélküle már nemigen kerülnének ki a borosüvegek. Egyedül van targoncás, s járművével, a „kis- mazsi”-val hétszáz mázsát megmozgat naponta. Kézzel nehezebben győznék. — Egy éve végeztem vezetői tanfolyamot. A mostani versenyre napi munkám készít fel. Azt hiszem, ez elég jó edzés. Nem állhat meg. Várják jobbról a gépkocsik, balról a vagonok. Egy ide, egy oda. Amíg lerakják az emelőlapról, megfordul. Az idő másodpercre ki van számítva. — Két rakodólap magasságig emél ez — mutatja gépét. — De van egy másik is. Szeretem őket. Azt csinálják, amit én akarok. Baranyából három villamos-targoncás nevezését fogadták el a november 2-án kezdődő országos targoncavezetői versenyre. Suszter Lajosné az egyetlen nő. Ha jól végez, s megállja helyét a népes mezőnyben, akkor bizonyíthat nemzetközi porondon is. Az országos versenyt követőén NDK-s, csehszlovák, jugoszláv és bolgár targoncásokkal mérheti össze tudását. Mert a targoncák kezelése nem egyszerű. S főleg akkor kell vigyázni, amikor az áru törékeny. Az idei verseny e szakág harmadik versenye. A targoncák az anyagmozgatásban döntő változást hoztak — egy gép tizenöt ember munkáját végzi el. Számuk az országban meghaladja a tizenkétezret. Bár nincs hivatalos statisztika, az országban legalább tizenötezer targoncavezető dolgozik. A jövő hét elején a legjobb vezetői cím elnyeréséért Budapesten, kint a Városligetben mérik össze „erejüket” közel kétszázan. Mi is kell vajon a jó vezetéshez? Egy targoncásnak nagyon sok kedvező tulajdonsággal kell rendelkeznie. Ismernie kell a mozgások ösz- szetettségét, amit a gép mozgásának és emelési sebességének helyes kombinációja ad meg. A feladatokra való tartós összpontosítás, a teher felvételekor és lerakásakor a találati biztosság... — Siess Mazsikám, a szekszárdi kocsira kellene az ötvenes Rosé. — Máris. Fordul, s veszi le a fak- kokból a vörösbort ládástól. Elnézést kér, nem ér rá. Sok a munka. Kifelé menet a brigádvezető lép hozzám: — Drukkolunk neki. Huszonhárom évesen, azt hiszem, ő lesz a legcsinosabb a mezőnyben. — kf — teremteni a termelők és a kereskedelem közös érdekeltségét, továbbá kiszélesíteni a MÉK feladatkörét, működését, ezáltal növelni a forgalmat. A leendő társulásban a demokratizmus messzemenően érvényesül, a tagszövetkezetek részt vesznek a vállalat vezetésében, irányításában és ellenőrzésében. Létrehozzák az igazgatótanácsot, ebbe valamennyi tagszövetkezet delegál egy-egy tagot. Ez a tanács dönt a legfontosabb kérdésekben. Létrehoznak egy 9—12 tagú igazgatóságot és ellenőrző bizottságot. Az igazgatóság ott van a bonyolításnál, tehát operatív döntéseket hoz, s ezt a MÉK igazgatója köteles végrehajtani. Az igazgató tanács évente négyszer, az igazgatóság évente nyolcszor ülésezik. Ezeken az üléseken a MÉK igazgatóját beszámoltatják. A MÉK feladatköre jelentősen bővül. Arról van szó, hogy a zöldség- és gyümölcskereskedés mellett számos más árucikk forgalmazásával és közvetítéssel is foglalkoznak. Ellátják tagszövetkezeteiket gépekkel, gépalkatrészekkel, műtrágyával, takarmányokkal, tenyészállatokkal stb. A mezőgazdasági termékek egy részét feldolgozzák és úgy adják tovább. Végeredményben a MÉK mindennel foglalkozik majd, amire megbízást kap a tagoktól. Szó van arról is, hogy bekapcsolódnak a kis- határmenti árucsereforgalomba. A nyereséget a vagyon- betét (tagszövetkezetenként 50 ezer forint, de többel is be lehet szállni) és a vállalat forgalmában való részvétel arányában osztják szét. Az alapító okirat most a szövetségek elnökségeihez kerül, majd ajánlási jelleggel kiküldik a tagszövetkezetekbe. Elfogadásáról év végén a köz- vagy a küldöttgyűlés dönt. Tegyük fel világosan a kérdést: lehet-e képekkel és hangokkal ugyanazt és egyszerre kifejezni? Ugyanazt az állapotot, hangulatot, ugyanazokat az emberi vonásokat, drámákat? Tud-e minden művészet egyik éltető eleme; a közönség, a néző, a hall- J gató egyszerre auditív és vi- l zuális lenni? S vajon feltet- J te-e mindezeket a kérdése- ! két a film születése előtt és születésekor rendezője, Keleti Márton? Sajnos, úgy érezzük: nem tette fel. Alapvetően azért nem tudott válaszolni rájuk. Liszt Ferenc élete nagy forrás: sok műfajban próbálkoztak már azzal, hogy pontos emberi és művészi képet alkossanak róla, lehetőleg művészi színvonalon. A műfajok között sokatígérő, de igényes és veszélyes lehetőség a film. Képet ad, vagyis valami készet ahhoz képest, amit az irodalom nem ad, hanem — az igazi irodalom — az olvasóval magával alakíttat ki, amit a zene, mint lélektanilag legnehezebben körülírható hatású művészet, nagyon áttételesen, nagyon szeszélyesen, nagyon öntörvényűén dobhat fel a hallgató lelki mélyrétegeiből. Liszt Ferenc élete pedig egy remek drámai lehetőség, amiből remek filmet lehet rendezni. Egyfelől. Zeneművészete egyéni a zeneirodalomban, de ami ezúttal a lényeges: meghatározott, kész szerzői világ, a maga meghatározott sajátos hatáslehetőségeivel. Másfelől. E két adott, kötött lehetőséghez kellett képeket komponálni, de úgy, hogy összhangban legyenek a zenével, s hogy felfedjék Liszt Ferenc életdrámájának, egyéniségének pontos rajzolatát, minden mélységét, mozgató rugóját. Mit valósított meg ebből a Szerelmi álmok című film? Adott egy majd négyórás látványt, színes képsorokkal, mégpedig elsősorban totálképekkel. Az pedig eléggé elfogadott „szabály”, hogy totálokkal ritkán lehet pszichológiai mélységeket feltárni. A közelképek pedig statikusan állnak a filmben, ennek a művészetnek igényét a gyors képzettársítást nem segítik elő, mert hiányoznak belőlük a határozott és céltudatos, minden belső ösz- szefüggést azonnal világossá tevő montázsok. Legszembetűnőbb azonban a zene és a képi világ különállása. Sok remek Liszt-művet hallottunk a filmben, remek előadóművészek játszották azokat, de Liszt zenéjének áramló-örvényű hangulatvilágát a képek nem tudták követni, csak színesen álltak, legfeljebb a kamera forgott — néha már unalomig ismételve — a zongorázó művész körül. Mivel maga a forgató- könyv sem tudta felfedni Liszt igazi drámáját, annak igazi mozgatóit — végülis a „Szerelmi álmok” nem egyéb, mint egy színes leporelló, hangversenyzenével aláfestve, a film és a zene- művészetben kezdőknek ajánlva. Kár ezért a témáért. Földessy Dénes A MECSEKVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ vÁllalat felvesz hentes szakmunkásokat valamint olyan szakképzetlen dolgozókat akik erre á munkakörre rátér inettséget éreznek, betanítanánk. Fizetés kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: Pécs, Perczel u. 8. sz. alatt, munkaügyi- osztályon. 9
