Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-30 / 255. szám

1970. október 30. DUNANTÜLI NAPLÓ 3 Napirenden az élelmiszergazdaság IV. ötéves terve Több, igényesebb fogyasztás A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az idei év gond/airöl és feladatairól (Munkatársunk telex-jelen­tése:) Az elmúlt évben országos téma volt az év végi mező- gazdasági munkák, összetor­lódása, azokat csak társadal­mi erők mozgósításával lehe­tett, alaposan megkésve el­végezni. Nos, az idén még rosszabbul áll a helyzet, mi­ként azt dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter tájékoztató­jában tegnap, a MÉM-ben megtartott értekezleten el­mondotta. A miniszter beszámolt a munkák állásáról. A búza vetés az elmúlt évben ilyen­kor már nyolcvan százalék­ban megtörtént, most viszont az október 25-i összegezés szerint csak mintegy 65 szá­zalékban. A mélyszántás eredményei 25 százalékkal maradnak el az elmúlt év­ben elvégzett munkától. A kukorica 40—45 százalékát takarították eddig be. Figyel­meztetőként nem árt meg­jegyezni, hogy az elmúlt esz­tendőben 300 ezer hold ma­radt betakarítatlanul. A miniszter felhívta a fi­gyelmet a társadalmi össze fogás szükségességére. Első­sorban a falun élő munkások segítésére számítanak. Moz­gósítani kell minden erőfor­rást, a szombat és vasárnap, kétműszak, nyújtott műszak lehetőségeit kihasználva, az erő- és munkagépek teljes kapacitását fel kell használ­ni. Ez természetesen a mun­kások teljes anyagi és er­kölcsi dotálásával történhet csak. Kedvezőbb híreket lehet hallani az állattenyésztés, ne­vezetesen a baromfi- és ser­téstenyésztés számadatairól, az idén 3 millió hízott ser­tést adnak a nagyüzemi gaz­daságok. amelynek közel egyharmada a negyedik ne­gyedévre esedékes. A miniszter végezetül a termelőszövetkezetek gazdál­kodásáról beszélt. Elmondot­ta, hogy szaporodnak a fize­tésképtelen szövetkezetek és nő az óvadék mellett gazdál­kodók száma. Az ország 500 millió forint értékű óvadé­kot vállalt főleg a bel- és árvízsújtotta szövetkezetek felett. Elgondolkoztató azon­ban, hogy jónéhány szövet­kezet az elmúlt évihez ha­sonló bért és jövedelmet kí- | ván a tagok és alkalmazot­tak részére biztosítani. A mostanáig kifizetett össze­gekből erre lehet következ­tetni. Nehogy az év hátra­lévő időszakában kerüljenek olyan helyzetbe, hogy fizetés- képtelenek lesznek. Nagyon káros jelenség, hogy anyagi eszközeiket a műtrágya és növényvédőszerek lemondá­sával igyekeznek biztosítani. Az élelmiszergazdaság kö­vetkező tervidőszakra eső legfontosabb célkitűzéseit Kazareczky Kálmán mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes ismertette. A negyedik ötéves terv a termelés 15—16 százalékos növekedését határozza meg. Ez nem a biológiai, hanem a fejlesztési és ösztönzési le­hetőségek függvénye. Az élel­miszeripar százalékos fejlő­dése szükséges, hogy a mező- gazdasági termékeket feldol­gozza. A fejlődésnek úgy kell bekövetkeznie, hogy a szer­kezet jelentős mértékben át­alakuljon. Az állattenyésztés­nek 1975-ig 1—2 százalékkal meg kell haladnia a növény- termesztést. A most még el­maradt ágazat fejlesztése — figyelembe véve, hogy meny­nyire eszközigényes — óriási feladat. A cukorrépa termesztést már a jövő évtől elsőrendű feladatként kell kezelni. Az 1975-re előirányzott egy főre jutó élelmiszer fogyasz­tás 11 ezer forint évenként, most 8900. Húsból a mostani 59 kiló helyett 67. tojásból 220 helyett 250 darab, tej- és tejtermékből 112 kilóról 125, ' zöldségből 88-ról 100 és gyü­mölcsből 73 kilóról 90-re ; emelkedik az évi fogyasztás. ‘ A miniszterhelyettes vége­zetül elmondotta, hogy a terv legfontosabb eleme: a mező­gazdaság, élelmiszeripar és kereskedelem egysége, ha nem veszik figyelembe a bel­ső és külső piacok megnyil­vánulásait, összedől minden. Termelő és feldolgozó értse , meg, nem a termelésért, ha­nem az értékesítésért vannak. Lombosi Jenő Bővítik és korszerűsítik a szigetvári Oroszlán szállót a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. A mintegy tizenhárommillió forintos munkát egy évvel ezelőtt kezdték el és Jövőre fejezik be. A kétszintes szállodarészhez ötszáz adagos konyha és háromszáz személyes élteremrész kapcsolódik. I"” Szokolai felv. A népi ellenőrök nagy fogása A DÉDÁSZ tervei íj távvezetékek Baranyában Díszkivilágítást kap a Székesegyház és a tv-torony A Pécset Siklóssal össze­kötő kiskeresztmetszetű vil­lamos vezeték, — amely húsz esztendővel ezelőtt épült — már nem felel meg a köve­telményeknek, a DÉDÁSZ, egy 120 kilovoltos alállomási épít Siklóson, amellyel a je­lenlegi teljesítmény három­szorosát tudják adni. A már épülőben lévő aiállomás 25 millió forintba kerül, és kö­rülbelül 30 millió forintot emészt majd fel az ehhez satlakozó távvezeték kiépí­tése. Ugyancsak a DÉDÁSZ ne­gyedik ötéves tervében sze­repel a beremendi aiállomás és távvezeték megépítése, I amely szintén 120 kilovoltos ! lesz és a Beremendi Cement­művet látja el villamosener­giával. Az új alállomást már 1971-ben üzembe állítják. A szigetváriaknak még néhány esztendőt várniok kell, míg problémájuk megoldódik: a negyedik ötéves terv második íVében ott is megépül majd az előbbiekhez hasonló telje- sí.nényű aiállomás. Pécsett villamosítás szem­pontjából is hatalmas válto­zások várhatók a következő I ötéves terv éveiben. Már az j első esztendőben elkezdik a v árosban egy 35 ezer voltos párhuzamos kábel fektetését, amely a Légszeszgyár utcán fel. a városon keresztül, a József utcába torkollik majd, s itt különböző átkötésekkel besegít a város többi „veze­tékein?::". Sz körülbelül tíz­millió forintos munka. Elkészítették a negyedik ötéves tervre vonatkozó köz­világítás-fejlesztési terveket is, meghatározták a legfonto­sabb közvilágítási feladato­kat. Csak néhányat a közü­lük: teljesen átépítik a Pé­csett átvonuló főútvonalak közvilágítását. Meszestől a budai vámig, a hatos út városi szakaszától a Zsolnay, Rá­kóczi úton, a Kórház téren, Szigeti úton át, az ürögi el- | ágazásig teljes egészében ká beles közvilágítást kap az j út. A terv szerint 13 méter magas oszlopok kísérik végig az utat, mindegyikén olyan erősségű higanygőz lámpák­kal, amelyek háromszor olyan erős fényt biztosítanak majd, mint a jelenleg legfényesebb pécsi közvilágítási lámpák. Ez a megoldás, — 'amely szinte nappali fénnyel áraszt­ja majd el az utat, 15 millió fontjába kerül a városi ta­nácsnak és a DÉDÁSZ-nak. Az épülő felüljárót és kör­nyékét 18 méter magas osz­lopokon nyugvó reflektorko- szorú világítja majd meg — hasonlóan az Erzsébet-híd környékéhez — az oda vezető út pedig, a Rákóczi úttól dél felé, egészen a Pécsi vízig ugyancsak a legkorszerűbb közvilágítást kapja. A pécsi patriótáknak bizo­nyára nagy örömet okoz az az elhatározás is, hogy az öt esztendő alatt megoldják a székesegyház díszkivilágítá­sát, hatásos fénykoszorú öve­zi majd a misinai tv-tornyot, — és szóba került a Barba- kán és környékének díszki­világítása is. A sokat megért ügyész, miután elolvasta a NEB-vizs- gálat anyagát, elképedt. Egyes : nevek ismerősen csengenek. Különböző bűnügyek kap­; csán volt már dolga ezekkel | a törvényen kívüli lovagok- í kai. Ahol megjelennek, mond- i ja, ott a bűn. Eddig azonban valahogy mindig sikerült ki­bújniuk a felelősségrevonáo alól. A Mecseki Fuvarozó Szö­vetkezet 1968 májusában ala- j kult meg. Már az indulás ! sem volt szabályos. Az alap­szabály ÁFÉSZ-mintára ké- j szült. Holott a szövetkezet I tulajdonviszonyai részben kö- ! zös, részben magántulajdo- ! non alapulnak. Ez alapvető eltérés az ÁFÉSZ-tői! Az alapszabályban olyan döntő kérdések maradtak tisztázat­lanul, hogy az egy közö6 háztartáshoz tartozó tagok összesen hány lófogatot tart­hatnak fenn. Az alapszabályt a Pécsi Járási Tanács hagyta jóvá. Sajnos, az állami fel­ügyeletre köteles szerv mind­eddig nem végzett érdemi vizsgálatot. Mindössze annyi történt, hogy a MÉSZÖV re­vizori osztálya még 1968-ban rendkívüli sok szabálytalan­ságot, pénzügyi visszaélést tárt fel a szövetkezetben, de minden maradt a régiben. Gebines­paradicsom A fuvarpiac egyik legis­mertebb figurája Szaklajda József. Az idén, május 8-án a menetlevelekből bizonyít­hatóan nyolc pár lovat tar­tott fenn. Szaklajda a saját és a felesége nevén szereplő lovasfogatok után fuvardíj­ként 1970 első hét hónapjá­ban összesen 403 ezer forin­tot vágott zsebre. Áprilistó1 egy gebines gépkocsija is fu­tott. A dúsgazdag fuvarosnak nincs jogosítványa, külön so­főrt alkalmaz. A kocsi né­hány hónap alatt 132 ezer fo­rint gebint hozott. A NEB- vizsgálat során az is kide­rült, hogy Szaklajdának megvan már a második te­herautója, apja nevére rész­jegyezte le. Leichtner Tibor és neje az idén júliusban egyetlen hó­nap alatt 115 ezer forintot vett fel a lovasfogatok és az „önelszámoló” tehergépkocsi után. A vizsgálat során a népi ellenőrök megállapítot­ták, hogy a Leichtner család­nak a Wartburg személygép­kocsin kívül már három te­herautója van. Az alapsza­bály szerint a bruttó fuvar­díj 25 százaléka a szövetke­zeté, 75 százaléka a fogat­tartó szövetkezeti tagé. El­képzelhetjük akkor, milyen jól keresett például Hevesi Károly, aki az idén augusz­tus 11-én a menetlevelek ta­núsága szerint 6 pár lovat tartott. Persze, ha nincs ló, szamár is jó. Különösen, ha négy kereke van. A szövet­kezet a lánycsóki bukott tár­sulástól megvásárolt egy te­hergépkocsit. Ennek fedeze­tét Kutor Lajos vállalta. A kocsi Kutor nevén május 8-a óta „önelszámoló” rendszer­ben fut. Kutor a forgalmazott árbevétel 57 százalékát — tízezreket — felveszi és meg­felezi sofőrjével. Sok tolvaj Hermész a bakon Valamennyi teherautó — 28 van — megvásárlása sza­bálytalan, állítják a népi ellenőrök. A kocsi lényegé­ben azé. aki a célrészjegyet befizette. A szövetkezet neve csak a forgalmi engedélyen szerepel, az üzemeltetés ge­bines jellegű. A szövetkezet­ben a fuvardíj 62 százalékát fizették ki a munkát nem végző, jogosítvánnyal nem rendelkező finanszírozónak, függetlenül attól, hogy mi­lyen a gépkocsi típusa, mű­szaki állapota. A Schreer- diuasztia Békés István felügyelő bi­zottsági tag két tehergépko­csival rendelkezik, az egyik a veje nevén van. Békés 1969-ben többször fuvarozott feketén. Utólagos- beismerése szerint valamivel több mint tízezer forint volt a bevétele. Felszólították, fizessen be a pénztárba 2535 forintot. És hogy az igazgatóság példát statuáljon — Békés írásbeli figyelmeztetést kapott. Ez a szigor akkor érthető, ha el­áruljuk, ki ült az igazgató- sági elnöki székben. Schreer Ottó. Nevét benne találják a telefonkönyvben. Akinek fu­var kellett, csak feltárcsázta a számot és az éppen otthon tartózkodó családtag felvette a megrendelést. Persze mind­erről szigorú számadású ér­demi nyilvántartást nem ve­zettek. A szövetkezetben sem. A Schreer dinasztia másik jeles képviselője Schreer Fe­renc és neje. ök a bútor- szállításra specializálták ma­gukat. A menetleveleken rendszeresen fiktív fuvar­órák szerepeltek és persze a tarifálásnál is vastagon fo­gott a ceruza. Foghatott, mert Szabó Dezső, a szövetkezet tarifőrje a szállítási szerző­désben foglaltaktól eltérő ta- rifálás után a menetlevele­ket nem az AKÖV bevétei- ellenőrzéséhez küldte, hanem közvetlen a megrendelő vál­lalathoz. A NEB-vizsgálat szerint Schreer és felesége több tízezer forint helytele­nül felszámított árbevételhez jutott. A menetleveleken ra­kodási időül rendszeresen több órát tüntettek fel. A hajtok és a rakodók bérét azonban Schreerék vették fel. Annyit fizettek embereiknek, ahogyan meg tudtak egyezni velük. Akadnak olyan alkal­mazottak a szövetkezetben, akik még sohasem látták a bércédulájukat. Nemlétezőmunkák, „olajozás“ A mecseki fuvarozó bűn- szövetkezet öntörvényei alap­ján működött és működik. Alaptörvénye: a kizsákmá­nyolás. A NEB-vizsgálat sze­rint a szövetkezeti tagok többsége effektiv fizikai mun­kát nem végez, abból él, hogy fogatokkal rendelkezik, ül az „irodában”, „szervez”, „irá­nyít”. És csal. Például úgy, hogy a szállítás ellenértékét I és a rakodás díját összevon- ! ja. A rakodás árbevétele a j szövetkezetét illeti meg. Eb- j bői kellene fedezni a rako- ! dók és a hajtők bérét, vala- I mint az egyéb kiadásokat. A j kiadások után maradó rész I a szövetkezet nyeresége. Nem j így van. Csak egyetlen pél- I da: Hevesi Károly az augusz- ! tusi menetlevelek alapján 16 ezer forintot markolt fel anélkül, hogy a kisujját moz­dította volna. Megtakarította a rakodókon. A NEB-vizsgá­lat szerint a rakodási díj egy részének jogtalan kifizetésé miatt a népgazdaságot a szö­vetkezet megalakulása óta több mint egymillió forint kár érte. A sötét ügyletek folytatá­saként tekintsük át még gyor­san a pécsváradi földmun­kálatokat. Az üzletet Lusz Miklós, a reménypusztai tsz építésvezetője és Tóth Ár­pád. a fuvarosok ügyvezető­je hozta tető. alá. Az állító­lag elfuvarozott 1365 köbmé­ter föld után Szaklajda, Ku­tor és Leichtner Tibor fel is vette a tsz-tól inkasszált 67 ezer forint 75 százalékát. Per­sze fiktív tételről volt szó, a fuvarosok semmit sem csi­náltak. A tsz bűnvádi felje­lentést tett a rendőrségen. Akit, ahol lehetett, becsap­tak. Így járt a kő vételénél a bonyhádi víztársulat is. Ezt Dobos Dezső, a volt sik­lósi kirendeltségvezető intéz­te. A kő vásárlása Dobosnak munkaköri kötelessége volt, ám ez nem gátolta meg ab­ban, hogy a víztársulattól másodállásban havi 500 fo­rintot elcsípjen. A fuvaros szövetkezet kü­lönben sok olyan személyt alkalmazott, akik nem kap­tak engedélyt a másodállásra. Vannak köztük AKÖV for­galomirányítók. dr. P. F., a betongyárból, aztán mohácsi MÁV-alkalmazottak felesé­gei. őket évente 2000—7500 forinttal „olajozta” a szövet­kezet. Tollas Jánosnét a pé­csi nagyállomáson alkalmaz­ták, mint fuvarelosztót. Egy év alatt 16 ezer forintot fi­zettek ki neki. Tollasné he­lyett, aki közben szült, férje intézte a szövetkezet ügyeit. Igaz, ezért 1970 áprilisától ő maga is kapott havi 1200 fo­rintot, ezt harmadolta, nyolc­százat lepasszolt két AKÖV forgalomirányítónak. A fuvaroskirály Az idén márciusban a Bu­dapest melletti Diósdról a helyi szőlő- és gyümölcster­mesztő szakszövetkezet fuva­ros részlegének tagjai kér­ték felvételüket a szövetke­zetbe. Tóth Árpád ügyvezető Leichtner meleg ajánlására, aki mellesleg nem is igazga­tósági tag, próbaidő nélkül felvette Bölcskeiéket. Az új tagok igyekeztek meghálálni a bizalmat. Bölcskei és Bölcs- keiné Budapesten kezdte meg (vagy folytatta?) áldásos te­vékenységét, ami abból állt hogy különböző vállalatoktól ingyen salakot fuvaroztak és azt továbbadták. Természete­sen nemcsak a fuvardíjat számították fel, hanem a sa­lak árát is. Bölcskeiék az idén április végétől néhány hónap alatt 554 ezer forint­hoz juttatták a Fuvarozó Szö­vetkezetét. Ennek az összeg­nek a 75 százalékát Bölcs­keiék kapták meg. A fuva­roskirály markát a salak és más fuvarok után három hó­nap alatt összesen 468 ezer forint ütötte. Kifizették a ra­kodókat, a többi nekik ma­radt. Hát ez elképesztő. Bűnszövetkezetről beszél­tünk. Valóban, Az igazgató­ság tagjai és hangadói zöm­mel a személyükben külön­böző visszaéléseket elkövető fuvaroztató tagok. A felügye­lő bizottság hivatását nem tölti be, egyetlen érdemi vizsgálatot sem végzett. Eb­ben a szövetkezetben min­den megtörténhetett. Lóvá­sárlás felhatalmazás nélkül. Illetéktelen bélyegzőhaszná­lat. A nyereségfeloszU^ /iVnji kényes. A szakszervezeti megbízottra hivatkoznak, ho­lott nincs is szakszervezet a szövetkezetnél. 1969-ben az igazgatóság a közgyűlést is megkerülve hozott „döntést” saját tiszteletdíját illetően. Az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok 3—3000, a három vezetőállású összesen több mint 20 ezer forintot happolt fel. A lecke A Népi Ellenőrzési Bizott­ság természetesen átadta az ügyet a rendőrségnek. Re­méljük, a fuvarpiac hiénái­nak egjuzer s mindenkorra befellegzett, a sok tolvaj Hermész leszédül a bakról, a bűnösöket hosszú időre csíkos ruhába bújtatják. Rá­juk nincs szükség. A fuvaro­zó szövetkezetre igen. Nem állítjuk, hogy a szövetkezet­nek mind a 71 tagja és 145 alkalmazottja zsivány, csaló. És azt sem állítjuk, hogy egy ilyen szövetkezetre nincs szüksége a népgazdaságnak. Igenis van. Csak nem ebben a formájában. A jelenlegi szervezet önálló, vállalatsze­rű gazdálkodásra alkalmat­lan. A törvényesség helyre- állítása, a szövetkezet szo­cialista elveken alapuló át­szervezése és megtisztítása, ha kell, dinamittal, most már azok dolga, akik annak ide­jén és három éven keresztül elmulasztották az állami fel­ügyeletet. övék a nagy lecke tanulsága is: a gazdasági élet nem játék, oda kell figyelri, mi történik a piacon. Miklósvári Zoltán Időjárásfelentés Várható időjárás péntek estig: felhőátvonulások, fűtő esővel, záporral. Az élénk, Időnként erős nyugati, északnyugati szél, pén­tekre mérséklődik. Változékony idő. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet: 2—7, legma­gasabb nappali hőmérséklet: 8— « fok között.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents