Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-29 / 254. szám

1978. október 29. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Gazdag tapasztalatok Irta: Novics János, a Megyei Pártbizottság titkára Pártunk X. kongresszusára történő felkészülés jelentős szakaszát zárja le megyénk­ben a holnap kezdődő me­gyei pártértekezlet. A megye pártszervezetei­nek küldöttei összegezik, mérlegelik az elmúlt négy évben végzett munkánkat; az elmúlt hónapokban lezaj­lott taggyűlések, pártértekez­letek tapasztalatait, a kong­resszusi irányelvek és a szer­vezeti szabályzat-tervezet széleskörű vitájának főbb kérdéseit. Eredményes előkészítés Tekintsük át fő vonásaiban az elmúlt hónapok, a kong­resszusi felkészülés néhány jelentősebb állomását. Ese­ményekben, rendezvények­ben a szokásosnál is gazda­gabb volt az elmúlt félév a pártmunkában. Májusban kezdődött a párttitkárok fel­készítése és a közelmúltban befejeződött járási, városi pártértekezletekig szinte egy­mást követték a rendezvé­nyek. A Központi Bizottság és a megyei végrehajtó bizottság útmutatásai alapján készítet- xük elő a tiszségviselőket vá­lasztó augusztusi, majd a kongresszusi dokumentumo­kat tárgyaló, azokban állást- foglaló és a vezetőségeket újjáválasztó szeptemberi tag­gyűléseket, és a küldöttérte­kezleteket. Az előkészítő munka ered­ményes volt. A pártszerveze­tek többségében megismerték és figyelembe vették a kom­munisták véleményét a két­éves munka értékeléséről ké­szített beszámoló összeállítá­sakor. A vezetőségek beszámolói — kevés kivétellel — kollek­tív munka eredményeként, időben elkészültek. Általában megfelelő színvonalon végez­ték el a vezetőségek a két­éves munka értékelését, mér- » legelték területük legfonto­sabb politikai, gazdasági és egyéb kérdéseit. A taggyűléseken résztvett augusztusban a párttagság 78,1 százaléka, szeptemberben 86 százaléka; felszólalt a je­lenlevők 24, illetve 25 száza­léka. A jelölőbizottságok vala­mennyi pártszervezetben meghallgatták a párttagokat és véleményüket figyelembe véve tettek javaslatot a tit­károkra, vezetőségi tagokra, illetve a pártszervezetet a fel­sőbb pártszerv újjáválasztá- sán képviselő küldöttekre. Tovább nőtt a pártszervezetek tekintélye Az augusztusi taggyűlések legfőbb politikai tapasztala­tai azt mutatják, hogy az el­múlt két évben növekedett pártszervezeteink szerepe, te­kintélye, jelentős politikai tényezőnek számítanak. Párt­szerveink többségének fejlő­dött önállósága. Egyre na­gyobb hozzáértéssel foglal­koznak területük termelési kérdéseivel és egyéb felada­taival. A taggyűlések azt is mutatták, hogy párttagságunk politikai műveltsége és szak­mai hozzáértése általában megfelelő szinten van. A taggyűléseken elhangzott felszólalások száma, de külö­nösen tartalmuk mutatja, hogy a párttagok érdeklődé­se, aktivitása is kielégítő. Bíznak a párt vezetésében, elfogadják, magukénak vall­ják a párt politikáját és hangsúlyozták annak még kö­vetkezetesebb megvalósítását. .A taggyűlések tapasztala­tai arra is utalnak, hogy alapszervezeteinkben a párt­demokrácia megfelelően ér­vényesül, tovább szélesedett. ! Ezek a taggyűlések többsé­gében megalapozták a párt- szervezetek jövőbeni munká­ját, programokat adtak az új . pártvezetőségek számára. A pozitív tapasztalatok mellett azonban — már az • augusztusi taggyűlések is — 1 néhány feladatra, hiányos­ságra is figyelmeztetnek. A fizikai munkások, a fia­talok és a nők köréből az új párttagok felvétele — kevés kivétellel — szinte minden taggyűlésen szóbakerült. A felszólalók nagy részével egyet is lehet érteni, azon­ban kifogásolható, hogy nem hangsúlyozták eléggé a párt­tagsággal együttjáró követel­ményeket és nem beszéltek a párttaggá nevelés helyi, konkrét feladatairól. Tapasztalataink alapján a különböző szervekben dolgo­zó kommunisták megbecsülé­se még sok tekintetben nem üti meg a kívánt szintet. A szakszervezetben és a KISZ- ben végzett pártmunkáról ál­talában elismeréssel beszéltek a taggyűléseken, de a többi társadalmi szervben végzett pártmegbizatás fontossága kevésbé került szóba. A szükségesnél ritkábban került szóba a pártonkívüli dolgozók körében végzett po­litikai munka, az agitációs és propaganda feladatok. Ezért a X. kongresszus után indokoltnak látjuk, hogy a pártépítés helyi feladataira térjenek vissza pártszerveze­teink. A pártbizottságok felelős­séggel, hozzáértéssel irányí­tották és segítették az alap­szervezetek munkáját. A ko­rábbiakhoz képest e munká­ban jelentősen megnőtt a közbeeső pártszervek és csúcsvezetőségek szerepe pártalapszervezeteink irányí­tásában. A jövőben az irányító párt­szervek részéről is több se­gítséget kell adni ahhoz, hogy a pártszervezetekben kiala­kuljon a határozathozatal he­lyes gyakorlata. A taggyűlé­sek tapasztalatai arra is utal­nak, hogy a pártszervezetek sorra vették jövőbeni felada­taikat, de nem tudták azokat megfelelően határozatokba foglalni. Érdeklődés és felelősségérzet A szeptemberi taggyűlések és a pártértekezletek néhány tapasztalatáról: Mint - ismeretes, e taggyű­léseken került sor a kong­resszusi irányelvek és a Szer­vezeti Szabályzat-tervezet megvitatására, a taggyűlések, pártértekezletek állásfoglalá­sainak kialakítására és itt választották újjá a pártveze­tőségeket, pártszerveket. A Központi Bizottság ál­lásfoglalást kért a párttag­ságtól, a pártszervektől, az eddig folytatott politikai irányvonal és a következő évek feladatainak megítélé­sében. A tapasztalatok birto­kában elmondhatjuk, hogy megyénk párttagsága nagy érdeklődéssel és felelősségér­zettel fogadta, tanulmányozta a kongresszusi dokumentu­mokat és véleményt mondcít pártunk politikájának min­den fontosabb kérdéséről. Ezt bizonyítja többek kö­zött az is, hogy a megye kommunistáinak fele mon­dott véleményt, tett indít­ványt, javaslatot és kiegé­szítést a dokumentumokkal kapcsolatosan. A felszólaláso­kon túl szavazásukkal, állás­foglalásukkal is kifejezték egyetértésüket az eddigi po­litika folytatása mellett. Nagyra becsüljük párttag­ságunk, pártszerveink felelős­ségtudatát, harcos vitakész­ségét és növekvő tettrekész- ségét, amely tükröződött e pártförumokon. Pártéletünk­nek a jövőben is nagy erő­forrása lesz az elmúlt hetek nagy ..párbeszéde”. A vitaindító referátumok, felszólalások és állásfoglalá­sok egyértelműen mutatták, hogy megyénk kommunistái, alapszervezetei és irányító pártszervei alapvetően egy­ségesen értelmezik és támo­gatják a párt politikáját. Egyetértőén fogadták a IX kongresszus óta végzett mun­ka értékelését, csakúgy, mint a következő négy évre javasolt terveket, vagyis a szocializmus további — ma­gasabb szinten történő — építésének programját. A vitákban minden szinten nyílt, őszinte volt * véle­mény-nyilvánítás. Az ered­mények elismerése mellett a meglévő hibákat, fogyaté­kosságokat — nem egyszer élesen, kritikusan, de ugyan­akkor mértéktartóan és párt- szerűen — szóvátették. Sokan szenvedélyes hangon beszéltek az országosan is és helyileg megtalálható hi­bákról, visszásságokról. A kongresszusi irányelvek megállapításai alapján sok szó esett a helyi tenniva­lókról, a párt és gazdasági vezetés felelősségéről, a kom­munisták munkájáról. Sok észrevétel hangzott el a gazdálkodással, a munka- és életkörülményekkel, az ideológiai és kulturális élet­tel, a pártmunkával kapcso­latos kérdésekről. Ezek jó­része érthető, indokolt és el­fogadható. A viták utalnak arra is, 'hogy párttagságunk igényli a jogosan elítélendő jelenségek elleni következetesebb fellé­pést. Ugyanakkor — és ezt sem szabad elhallgatni — elég sok egyoldalú, túlzó észrevé­tel, kritikai megjegyzés is elhangzott és sok olyan igény is jelentkezett, amelyek nem veszik eléggé figyelembe a társadalmi realitást. Összegezés a megyei pártértekezleten A megyei pártértekezlet összegezi, véleményezi az el­hangzottakat és kialakítja sa­ját állásfoglalását. A megyei pártértekezlet ál­lásfoglalását is figyelembe- véve minden pártszervnek, minden kommunistának a maga helyén kell tennie a felmerült javaslatok megva­lósítása, a kongresszusi hatá­rozatok maradéktalan végre­hajtása érdekében. Ünnepi tanácsülések A tanácsok megalakulása 20. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott tegnap Sásd járás Tanácsa. Emlék­beszédet mondott Benedek András vb-elnök. Az ülésen, melyen részt vett Palkó Sán­dor, a Megyei Tanács vb-el- nöke és dr. Pilaszanovich Imréné országgyűlési képvi­selő — hat tanácstagnak, akik 20 éve részt vesznek az államigazgatási munkában, átnyújtották az Elnöki Ta­nács Elismerő oklevelét. Komlón szintén ünnepi ülést tartott a szocialista bá­nyászváros tanácsa tegnap. Ünnepi megemlékezést mon­dott Gallusz József vb-elnök, majd kilenc tanácstagnak az Elnöki Tanács Elismerő ok­levelét nyújtotta át. A megyei KlSZ-vb ülése ^ Javítani kell az úttörőcsapatok és a KlSZ-szervezetek kapcsolatát Az úttörők és az ifjúkom­munisták közötti közvetlen „összekötő kapocs” a kiszes ifivezető, aki életkorban kö­zel áll a gyerekekhez, de képzettebb, nagyobb tapasz­talattal rendelkezik, nevelni, irányítani tudja az úttörőket. Baranya megyében több mint hat és félszáz KISZ-tag vál­lalta ezt a feladatot, — és amint ezt a megyei KISZ vb szerdán délelőtt megtartott ülésén megállapították — lelkiismeretes, eredményes munkát végeznek az úttörő­csapatokban. Éppen munká­juk hatásosságából adódik; jó lenne ha többen lennének, tevékenységi körük kiterjed­ne minden úttörő rajra. — szakkörre. Az ifivezetők szá­ma a KISZ KB 1967-es, ez­zel a témával foglalkozó ha­tározata óta emelkedett ugyan, de különböző okok — az iskolai úttörőcsapatok egy részének „zártsága”, a falusi KISZ szervezetek bizonyos mértékű passzivitása — miatt még elég sok a fehér folt a megyében. A megyei KISZ vb hatá­rozata szerint minden KISZ vezetőképző fórumon napi­rendre kell kerülnie az ifi- vezetőkkel kapcsolatos témá­nak, — és meg kell teremte­ni azt a fórumot, — esetleg a — különböző ifjúsági par­lamentekhez hasonlóan — amely alkalmat ad az ifi­vezetőknek a tevékenységük összegezésére, a tapasztala­tok, feladatok megbeszélé­sére. Cikkünk nyomán „Mintha már a szobánkat íűtenék... ” 0 feszített beruházási program ellenére Nem csökken a tagok jövedelme A járási pártbizottság kihelyezett vb-ülése Véménden Novemberben sajátjukba költözhetnek a Sellyére települt árvízkárosultak A hír: eladósodott a nagy­hírű véméndi termelőszövet­kezet, érthetően nagy port vert fel annak idején. Az 1969-es zárszámadást megelő­zően szinte mindenki a jö­vedelmek nagyarányú csök­kenését jósolta, de miután erre nem került sor, a „vé- méndi-ügy” egy-kettőre le is került a közérdeklődés napi­rendjéről. Nem így a járási pártbizottságéról. Ami Vé- ménden történik, azt a PB vezetői az első perctől több­nek tekintették egyszerű köz- gazdasági. illetve pénzügyi kérdésnél, ezért is tűzte a végrehajtó bizottság tegnap — három év alatt immár másodszor — napirendjére az Egyesült Lenin Tsz tevé­kenységének elemzését. A tanácskozásra a helyszí­nen, a véméndi tsz központ­jában került sor. A helyi csúcsvezetőség által készített jelentés központi kérdése: a jövedelem alakulása, illetve az elosztás arányai és mód­szerei. Az előterjesztők meg­állapították: az elmúlt 3 év­ben nem csökkent a tagok jövedelme. Jelentős csökke­nésre egyedül 1967—68 vi­szonylatában került sor. ami- koris a tsz-hez csatolták a Zenaőaliai ÁG Trefort pusz­tai üzemegységét, s több nagy beruházás is kezdetét vette. Mi az igazság a beruházá­sokkal kapcsolatban? A vb ezzel összefüggésben leszö­gezte: a beindított beruházá­sok hasznosságához, célszerű­ségéhez nem fér kétség, az ütem azonban tagadhatatla­nul erőltetett volt. A vémén­di tsz ereiét bizonyítja, hogy ennek ellenére nem kellett a tagság jövedelméhez nyúl­ni. Az 1967-es törés okait is őszintén feltárták a hozzá­szólók. 1967-et megelőzően ez indokoltnál nagyobb ütemű volt a kifizetések összege, nem volt rendszeres a norma- karbantartás, s nem volt megfelelő arányú a tartalé­kolás sem. öt év távlatában egyébként következőképpen alakultak a keresetek. 1965: 14 470 forint/fő. 1967: 22 950 forint, 1969: 20 490 forint. A tsz, természetesen, nem­csak keresetek formájában juttat a nyereségből tagjai­nak, Véménden. egy évtize­des munka eredményeképpen, a szociális juttatások terén elérték az ipari színvonalat. A családi pótlék, a táppénz, a fizetett szabadság vonat­kozásában Véménd ma me­gyei szinten is az elsők kö­zött van. A végrehajtó bizottság tag­jai ezzel kapcsolatban elis­merésüket fejezték ki a szö­vetkezet vezetőinek. Többen javasolták: továbblépésként tűzzék napirendre öregek napközijének építését. Az idei évről szólva Rótt Antal tsz-elnök kijelentette: nincs veszélyben a 100 száza­lékos jövedelem-kifizetés. El­lenkezőleg! Amennyiben a kukorica-betakarítás gyors és eredményes lesz. 2—3 száza­lékos jövedelemnövekedésre lehet számítani. A pénzre egyébként szövetkezeti szin­ten is nagy szükség van: ja­nuárban megkezdi működését a sertéskombinát. Ambrus Lajos, a járási PB első titkára, összefoglalójá­ban leszögezte: a véméndi tsz most már egyenesben van, a tanulságokat azonban bűn lenne nem levonni. A kifize­tett összegek növekedésének arányban kell állnia a ter­melés növekedésével — s ez alól a legerősebb gazdaság sem kivéteL & 8. A látvány kétségtelenül biztatóbb, mint két héttel ezelőtt, pedig a korábbi ri­portunkban említett családok még mindig a széllel bélelt fabódékban laknak. Azóta a melengető napfényt is elvette tőlük a reggelenként rájuk törő köd, és esőpermet, de lám már fele annyira sem ijesztőek, mint akár egy hét­tel ezelőtt, amikor a bódék körül még csak néhány tégla és sóderkupac tartotta ébren a reményeket. És mit láttunk legutóbb? Falegyenbe emelt házakat, valóságos utcát a néhány nap előtti pusztaság helyén. Be­váltotta hát ígéretét a Sely- lyei Építő Ktsz. Ügyszólván annyi szakembert és segéd­erőt állított csatarendbe, amennyi csak elférhetett a falakon. Nem volt üres járat, pillanatra sem szünetelt a munka, mert szinte állvá­nyostól emelték feljebb a kő­műveseket, ha már vállig ér­tek a falazással. De Illés Jó­zsef, a művezetőjük mégis vonakodva fogadta elismeré­sünket. — Tulajdonképpen az az igazság, hogy még ma is tét­lenül rostokolnánk, ha a két hét előtti újságcikk'nem jut­tatja el segélykérésünket a címzettekhez, — mondotta. — De eljutott és még idejében ahhoz, hogy az igazán zord napok előtt fedél alá segít­sük a családokat. Jelics László, a ktsz elnöke sem olyan gondterhelt már, mint a korábbi beszélgeté­sünkkor. — Már a cikk megjelené­sét követő napon sorra ér­keztek hozzánk a telefonüze­netek. Legelőször a Pécs— Szekszárdi TÜZÉP Vállalat­tól kaptunk diszpozíciót tíz­ezer téglára, majd a Közúti Építők igazgatója ajánlott fel kétszáz mázsa gyorsankötő cementet, és legutóbb a Tég­laipari Vállalat mohácsi gyá­rának kollektívája üzente meg, hogy harmincezer kis­méretű téglával járul hozzá az építkezésekhez. I Pedig mint kiderült, ez az utóbbi nem is ment olyan egyszerűen. Ugyanis a mohá­csi téglagyár vezetőinek előbb a helyi Építő Ktsz-el kellett megegyeznie abban, hogy az árvízkárosultak javára záros határidőre lemond a fentebb említett téglamennyiségről. Nos, ez minden vita nélkül meg is történt, ami újabb szép példája a megértésnek, a segíteniakarásnak. Meg kell említeni a pécsi 12-es AKÖV vezetőinek gesztusát is, akik anyagfuvarokat ajánlottak fel, vagy a helyi tsz vezető­jét, Nyíri Sándort, aki teher­gépkocsit és egy markológé­pet bocsátott az építők ren­delkezésére. Róluk, az építőkről még annyit, hogy már a második szabad szombatjukat és va­sárnapi pihenőjüket váltották fel munkanapra, de meg is van az eredménye. Olyannyi­ra, hogy máris múlt időbe kell tennünk e riportunkat, de az építkezést megörökítő fotónkat is, ' melyek csak a kintlétünkkor kapott pilla­natnyi képet, benyomásain­kat rögzítették. Mert ma már akár új fotót, új riportot ké­szíthetnénk az építkezések előrehaladásáról, mely a vál­lalkozók odaadó serénysége, csupaszív munkája nyomán feloldotta a várakozók két hét előtti kétségeit, bizalmat­lanságát. Mindennél híveb­ben példázták ezt Nagy Gyu- láné szavai, aki nemcsak a maga, hanem a többi család nevében is eképpen fejezte ki elismerését: — Valóságos csoda az, ami két hét alatt történt itt a szemünk előtt. Ez már nem is építkezés, hanem sokkal több annál. Mintha már a szobánkat fűtenék, a meleg ágyunkat vetnék, úgy halad­nak. Nem is tudom hogyan köszönjük meg nekik, és mindenkinek, akik ezt értünk tették... P. Gy. < 4 t *

Next

/
Thumbnails
Contents