Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-28 / 253. szám

1970. október 28. DUNANTÜLI NAPLÓ 3 Ne ideiglenes megoldást! Egy városrész könyv nélkül Mit tanulnak, mire készülnek amatőr együtteseink? 1963-as statisztikai adatok szerint Pécsett a 100 lakosra jutó könyvtári kötetek szá­ma 268, ami jobb a buda­pesti aránynál (244), de el­marad a szegedi (362), és a miskolci (274) adatok mögött. Mindent figyelembe véve igaz, hogy Pécs az élmezőny­ben foglal helyet, de mint annyi más esetben, itt is el­fedik az átlagok a fejlesztés mozgásirányát, a konkrét helyzetet és az esetleges problémákat. Pedig ha az Olvasó népért mozgalom célkitűzései felől vizsgáljuk meg az ellátottsá­got, akkor kitűnik, hogy két égető gondja is van Pécsett a közművelődési könyvtári hálózatnak: az egyik az urán- városi helyzet, a másik a Megyei Könyvtár kölcsönzési nehézségei. Mindkettő már régebbi keletű probléma, így megoldásuk is mindenképpen sürgető feladat. Esy városrész könyv nélkül Köztudomású, hogy új vá­rosrészeink építése során a kommunális létesítmények sokszor évekig késnek. A könyvtár, ha nem is tartozik a kommunális létesítmények közé, de nélkülözhetetlen ré­sze egy városrész kulturális életének. Nos, Űjmecsekalja esetében ezt a feltételt mind­máig nem sikerült megterem­teni. A könyvtári szakemberek ezerint jelenleg akkor ideá­lis egy könyvtár könyvállo­mánya, ha minden lakosra legalább két könyv jut. A Városi Könyvtár Űjmecsek- alján működő fiókjában 6375 könyv van, mindez egy kb. 40 négyzetméternyi helyiség­be bezsúfolva. Tavaly év vé­gén 707 olvasója volt ennek a részlegnek. Ha mintegy 30 ezer lakossal számolunk (ami megfelel egy kisváros lakos­ságának!), akkor Uránváros­ban 60 ezer kötetes könyv­tárnak kellene lennie. Ebben az ideális helyzetben a je­lenlegi olvasói létszámnak minimum az ötszörösét el le­hetne érni. De miért ne tudnának az trránvárosiak bemenni a vá­ros központjában lévő nagy könyvtárakba? — vethetné ellene valaki. Általános ta­pasztalat, hogy nemcsak — Űj honismereti szakkö­rök. A Hazafias Népfront Siklósi Járási Titkársága kez­deményezésére Kásádon Tru- bics János tanár, Harkány­ban Dömötör János tanár ve­zetésével honismereti szak­kör alakult. Mindkét szakkör célkitűzése között szerepel a községek monográfiájának megírása mellett a helytörté­neti múzeumok létrehozása is. Ezzel a járás honismereti szakköreinek száma 14-re emelkedett. Alig másfél éve, hogy a Pécsi Tanárképző Főiskola három ének és egy biológia szakos hallgatója énekegyüt­test alakított. Rendkívül ne­héz feladatra vállalkoztak; néger spirituálé feldolgozá­sokat énekelnek. Hogy mi­lyen színvonalon ? Keszthe­lyen helikoni aranyérmet kaptak: jártak Jugoszláviá­ban, Lengyelországban: a nyáron Balaton-parti SZOT- iidülőkben szerepeltek, a múlt héten Komlón, vasár­nap Esztergomban; hétfőn az orvosegyetemen; és van egy szegedi meghívásuk is. Repertoárjuk mintegy 25 műsorszám, ezek egy részét három kísérőhangszerrel ad­ják elő. A négy szilvakék szmokin- gos fiatul: Gallyasi Géza (tenor I). Kunos István (te­nor II), Nagy Ernő (bariton) és Szabó Szabolcs (basszus) estéről estére örömmel és iz­galommal lép a tompított reflektorfénybe. A napokban az uránvárosiak, hanem a külsőbb kerületek lakossága is, ha egyszer már hazatért a munkahelyéről, akkor ne­hezebben mozdul, nem szí­vesen utazik be „a ! városba”, hogy kulturális igényeit ki­elégítse. Többek között ez in­dokolja az új uránvárosi mo­zi felépítését is. Sok terv között felmerült olyan is, amely szerint vala­melyik szabadon lévő pincé­ben kellene átalakítás útján új könyvtárat kialakítani. (A jelenlegi fiókkönyvtárat be­fogadó Ságvári Művelődési Ház számára ugyanis — hely­szűke miatt — egyre terhe­sebb az évek óta tartó „ven­déglátás”). A terv, azon felül, hogy különböző okok miatt elvettetett, azért sem jó, mert a helyszűke továbbra is fennállna, valamint a könyv­tárosok tapasztalatai szerint, ha a könyvtár nem biztosít vonzó körülményeket, nincs ízléssel berendezve, bármek­kora legyen is állománya, nem tudja becsalogatni az új olvasókat. Az újonnan épülő városi művelődési ház azért nem oldja meg a problémát, mert szintén a város központjá­ban lesz, s ezen kívül itt a központi gyermekkönyvtár kap helyet. Minthogy a kü­lönböző szervek erőforrásait — érthető okokból — az új művelődési ház köti le az elkövetkező években, elsősor­ban már tervbe vett vagy megkezdett létesítmény, épü­let megfelelő nagyságú részé­nek átadásával, átalakításá­val lehetne Uránvárosban könyvtárt biztosítani. Ahhoz hasonlóan, ahogy a létesí­tendő új moziban kiállító he­lyiségek kaptak helyet. Most már valóban olyan változta­tásra van szükség, amely hosszú távra és véglegesen megoldja ezt a problémát, ugyanis a meglévő elképze­lések csak ideig-óráig tűn­hetnek kielégítő megoldás­nak. Elavult a kölcsönzés A Megyei Könyvtár nehéz­ségei más jellegűek: bizto­sítva van a megfelelő számú kötet, viszont a könyvtár helyszűke miatt nem tud ha­tékonyan dolgozni. 5000 olva­sója van a könyvtárnak, de aki akárcsak egyszer is köl­csönzött itt könyvet, tudja, mit kell megszüntetni. A szűk helyen nem lehet beve­zetni a szabadpolcos kölcsön­zést, a kiállított könyvek alapján nehéz a válasz­tás, a kölcsönzést segítő könyvtárosok megterhelése nagy, amolyan „futárszolgála­tot” teljesítenek a keresett könyv és az igénylő között. Szerencsére a Megyei Könyv­tár bővítésére nemcsak a le­hetőség, de a tervek is meg­vannak. A Baranya megyei Beruházási Vállalat által el­hallgatójuk lettem. A te­nyérnyi színpadon daloltak, a néger folklór-feldolgozások jellegzetes stílusában. Érzé­sek, vágyak, játékos vidám­ság hangulatképeit villantot­ták fel. Gsiszoltan, muzikáli­san és kimunkált ritmikai lüktetéssel. Közönségük — társaik, tanáraik, érdeklődők — lelkes örömmel fogadta ezt a műsort. Megérezve a szöveg idegensége mögött azt, ami a mai fiatalság kor­szerű világképéhez illeszke­dik. Nagy Ernő. az együttes művészeti vezetője így val­lott erről: — Ezzel a ritmusvilággal egy kicsit a saját magunk j életfelfogását is tükrözni ( szeretnénk... A továbbiak- j ban bővítjük műsorunkat, i Minél több egyéni színnel és 1 dzsessz-elemekkel átszőve ... A rádióból magnóra, innen kottára viszi a szólamokat. Ezt követi a betanítás, á harmóniák, a ritmusképietek „kigyakorlása”, a számok készített tervek szerint a könyvtár a szomszédos, Szé­kesfehérvári utcai épületet fogja magába olvasztani. Az 5 millió forintos beruházás eredményeképpen új olvasó­teremmel, zenei részleggel, szabadpolcos kölcsönzővel bő­vül a könyvtár. A jelenlegi olvasóteremből kiselőadó lesz, a könyvkötő pedig új, világos helyiségbe költözik. A raktári rész összefüggés­ben lesz az új épülettel. Pécs könyvtári helyzetében jelenleg e két probléma megoldása a legfontosabb, de a szigeti út környékén ki­alakuló új negyed és a Zsol- nay gyár környékének re­konstrukciója is már most felveti e városrészek könyv­tári ellátásának időbeni meg­tervezését. Évtizedek óta ismert alak­ja Pécs irodalmi életének. Csöndben, visszavonultan dolgozik egy modem lakó­tömb második emeleti laká­sában. A szoba berendezését hatalmas íróasztal uralja Dante képmásával — s át- ellenben egy üvegezett könyvszekrény: a világiroda­lom számos hazai és külföldi kiadású kötetével; ódon bőr­kötésű fóliánsokkal. A sarok­ban dohányzóasztal, két fotel. Itt kérdezem munkájáról Rajnai Lászlót, akiről a Ma­gyar Irodalmi Lexikon így emlékezik: „Tanulmányaiban és kritikáiban szinte kizáró­lag a kortársi irodalommal foglalkozik. Írásai irodalmi, irodalomtörténeti folyóiratok­ban jelennek meg”. — Jóllehet a mai magyar irodalom kritikusa, esszéistá­jaként tartják önt számon, most mégis kevéssé ismert, kevéssé látványos Dante-ku- tatásairól szeretnénk hallani. Különös tekintettel legutóbbi olaszországi tanulmányútjár a. Mi eredményezte, hogy ez a kutató munka ismét mun­kássága középpontjában áll és mikortól, illetve honnan ered érdeklődése az olasz re­neszánsz költészet legna­gyobb alakja iránt? — Dante még diákköri vonzalom nálam. Akkor is­merkedtem vele Babits Mi­hály gyönyörű fordításából. És hát az embernek nemcsak egy hazája van. Szellemi ha­zánk is van — benne az i európai kultúra arculatában ! —, amit különösképpen sze- ( retünk. Nekem ez: Olaszor­szág. Mindig vonzódtam a la­tin kultúrához, amelynek ha­zája Itália, annak legkivá­lóbb költője pedig Dante. előadásra érlelése. Hosszú, kitartó, szakszerű és pontos munkát igénylő feladat ez. Az eredmény: mintegy fél­száz sikeres fellépés itthon és külföldön is. önerejükből érték el, amit elértek. S pontosan erre ala­pozva, hadd említsünk vala­mit, ami a következő lépése lehetne ennek a tehetséges, fiatal vokálegyüttesnek. A jól érzékelhető formai ele­mek, a kitűnő dinamikai és tempóváltások mögött a da­lokban ott feszül milliók mai fájdalma, harca és hite egy emberibb életben. Ezért eh­hez, a néger spirituálék mé­lyebb érzelmi világához kö­zelíteni ; lüktető feszültségé­vel. drámaiságával — kife­jező erőben — mélyebben azonosulni szép és ígéretes feladatuk lehetne. De misz- szió is egyben, hiszen a te­hetség — kötelez. A Felsőoktatási Szemle olyasóankétja A felsőoktatási intézmé­nyek folyóiratának, a Felső- oktatási Szemlének szerkesz­tő bizottsága ma, szerdán és csütörtökön olvasóankétot tart Pécsett. Erre az alka­lomra Pécsre érkezik dr. Po- linszky Károly miniszter­helyettes a Művelődésügyi Minisztérium, és dr. Kova- csics János főosztályvezető, az Egészségügyi Minisztérium képviseletében. A szerkesztő bizottság szerdán találkozik az orvosi és jogi egyetem professzoraival és oktatóival, majd csütörtökön délelőtt az orvosegyetemen az orvos és jogász professzorok és okta­tók mondják el véleményü­ket a Felsőoktatási Szemlé­ről. A délután folyamán a szerkesztő bizottság a Tanár­képző Főiskolán tartja meg az olvasóankétot. Érdeklődésem természetes módon összeforrt vele. — Nem ismerünk még egy költőt, akiben — egy megha­tározott történelmi korszak és annak társadalmi kifeje­zőjeként — ennyire megtalál­hatni a legmodernebb költé­szet elemeit; stílussajátossá­gait, mondandóját, ahogyan az antik költészetét is. Tehát nemcsak érdeklődési szférái­ban, hanem költői eszköztá­rában is megtalálhatók nála a legmodernebb stíluselemek csakúgy, mint a korábbiak is. Ezért és ebben egyedül­álló Dante az európai iroda­lomban. — Az utóbbi években aktí­van foglalkoztam egy bizo­nyos Dante-kérdéssel. Dr. Kardos Tibor tanszékvezető egyetemi tanár korábbi ta­nulmányomból kiindulva megbízott egy újabb tanul­mány elkészítésével, amely azután a költő születése 700. évfordulójára kiadott Dante- emlékkötetben jelent meg. Ennek a témája: a Dante- arcmások hitelességének el­döntése, amely akkor még megoldatlan kérdés volt. ösztöndíjat kaptam Rómába, Firenzébe. Hazajövet megír­tam Dante arca fcímű terje­delmesebb tanulmányomat ebbe a jubileumi kötetbe. — Idézzük fel: milyen eredményre jutott a Dante- arcmás perdöntő hitelesítésé­ben; kutatásaiból eredő bizo­nyításának mi a lényege? — Ha Danteról szólunk, fontos a valósághoz híven is­mernünk testi mivoltát is. (Képzeljük el, ha Petőfiről vagy Adyról nem volna meg­bízható képünk ...) A közép­korban viszont még nem volt igénye ez a művészet­nek. Szerencsére Dante arc­mását még életében megörö­kítették és később is több ol­dalról kimutatták: milyen volt. Giotto freskója a firen­zei polgármesteri palota ká­polnájában később megron­gálódott, ám a költő hiteles arcvonásait azért kideríthe- tően megőrizte. A másik tám­pont: sírban fekvő tetemé­ből egy antropológus rekons­truálta a költő testi alakját — de művészi ábrázolás nél­kül. Továbbá két — a tudo­mány által korábban kétség­bevont — halotti maszkja is fennmaradt. Az én munkás­ságom ezekre támaszkodott. Vagyis az antropológiai vizs­gálatok, az egykorú ábrázo- lású arcmás, valamint a Dante-művek idézetei alap­ján eljuthattam arra a meg­állapításra, hogy lehetséges kimutatnunk Dante igazi ar­cát; van hű képünk Dante testi mivoltáról. — A hiteles Dante-arcmás — amit a tudomány, a kriti­kák is elfogadtak —, szerin­tem kétféle: a fiatal Dantét a Giotto-fresko; az idősebbet, az Isteni színjáték íróját a két halotti maszk vonásai örökítették meg hitelesen. Vas ezenkívül égy XV. né­Az őszi művelődési évad megindulásával a műkedvelő művészeti mozgalom együt­tesei, művészeti csoportjai is munkához láttak Körkérdé­sünkkel három országosan is ismert pécsi együttes vezetői­hez fordultunk. BÓBITA BABEGYÜTTES Kós Lajos, a bábegyüttes rendezője és művészeti ve­zetője: — Megkezdtük vasárnap délelőtti gyermekműsorain­kat. A jelenlegi (Ránki: Két bors ökröcske; Móricz Zsig- mond: Iciri-piciri) műsorunk után a télen és a tavasszal is újabb két-két mesejáték­kal jelentkezünk legifjabb közönségünk érdeklődésének megfelelően. Ezeket a mű­sorokat az itteni fiúkból és a Janus Pannonius Gimná­zadi nápolyi mellszobor, is­meretlen szerző alkotása. Ez hajszálpontosan és művészi erővel fejezi ki a freskó és a két halotti maszk ikonográ­fiái együttesét. Tehát a régi nagy képzőművészeti alkotá­sok — amelyek megbízható­ságában évszázadokon át so­kan kételkedtek — hitelesnek fogadhatók el. S ez hívta fel a figyelmem a probléma egy tágabb körére is. — Dante utolsó évei homá­lyosak, földerítetlenek. Ezek­re az évekre — amennyire lehet — szeretnék fényt de­ríteni. Az utóbbi (második) olaszországi utam is ezt a célt szolgálta. A rendelkezés­re álló anyag rendkívül ke­vés, szűkös. Mégis remélem, hogy most már könyvalak­ban is sikerül elmondani er­ről a témáról mindazt, ami kideríthető. Az idei nyáron az olasz Dante Allighieri Társaság ösztöndíjával vég­zett tanulmányutam kutatási területe a költő száműzetésé­nek és utolsó éveinek szín­helye: Ravenna. A helyszín mindennél többet elmond .. — Konkrétan, mire irá­nyultak kutatásai ebben a városban és feltehetően foly­tatódik-e tanulmányút-soro- zata? — Igen, újabb kiutazásra valószínűleg szükség lesz. persze ez sok mindentől függ. Eddig a helyszínen az épületeket, a költő tartózko­dási helyeit tanulmányoztam. Ravenna ma már érdekes modern város. Mégis számos helyen úgy érzem, a költő a maga testi valóságában jele­nik meg. A műemlékeket eb­ben a városban megkülön­böztetett tisztelettel övezik. A sírja közelében például Dante-zónát alakítottak ki, ahová nagy területen gépko­csival nem szabad behajtani. További kutatásaimat itthon végzem, de egy újabb kiuta­zás újabb adatok reményét támaszthatja a költő életének e homályos utolsó szakaszá­ból — Sikerült-e már eddig is közlésre érdemes adatokra, eredményekre jutnia újabb kutatásaiban? — Sajnos, ez még korai lenne. Ami valószínű: új adatok földerítéséhez a leg­szélesebb bázist Ravenna kora középkori műemlékei adják. Szemléltető bizonyíté­kai ezek annak, hogy emberi kapcsolatait e város egyedül­álló művészeti monumentu­mai határozták meg. Közülük többet fölfedeztek már. Azonban a kiterjedt kutatás ellenére is vannak homályos pontok. S itt, ebben minden új adat az egész művelt vi­lág érdeklődésére tarthat szá­mot ... — Körülbelül egy éven belül kutatásaimat ösz- szegezem és bizakadom: munkámat is megírhatom addig. Walling ex Endre ziym II. a. osztályának hat lányából álló „gyerekstáb” adja. Sikeres volt a felvételi toborzásunk: nyolc új taggal gyarapíthattuk a Bóbita együt­test. A kezdő és fiatal tagok itt a gyerekműsorokon szer­zik meg a szükséges előadói rutint, amellyel később a felnőtt csoportban is szerepet kapnak. — Eddig a mezőgazdasági vásáron és a filmszemlén szerepeltünk. Az Emberke cí­mű epikus pantomim a Pé­csi Balett 10. jubileumára készült. Űjabb előadásai, pél­dául most, a filmszemlén, a produkció érését szolgálják. — Következő tervezett mű­sorunk: Bartók Kékszakállú hercege. Mindkettő a koráb­bi kézpantomim-etüdök to- vábbféjlesztése: a zene, a mozdulatok és a jelzésrend­szer összhangjának kialakí­tásával. Ez — színház, ahol a kéz önmagában már kevés, a kéz játéka párosul a fény­nyel és az egyéb szcenikai elemekkel. Szeretnénk ezen az elvont színházi síkon megmaradni, stílusunkat ezen a síkon továbbfejleszteni. Ebben a stílusban állítjuk bábszínpadra a Kékszakállú herceg várát is. Zeneiségé­ben, pszichológiai mondani­valójában ez a mű nagyon is alkalmas ilyen elvont, esz- köztelen, ugyanakkor nagyon is rafinált eszközökkel élő bábszínpadi stílusra, a Balázs Bélái gondolat érzékeltetésé­re. IRODALMI SZÍNPAD Dr. Sződy Szilárd, a Dok­tor Sándor Művelődési Köz­pont irodalmi színpadának vezetője: — Nemrégiben vettem át az együttes vezetését. Ko­rábbi rendezője és vezetője dr. Bécsy Tamás lemondott, a tagság kicserélődött. A to­borzás eredményeként 16 új taggal gyarapodott az iro­dalmi színpad. Jobbára diá­kok: főiskolások, középisko­lások és néhány dolgozó fia­tal. Többen átjöttek korábbi csoportomból a Vegyipari Gépészeti Technikumból, *— fiúkban azonban még hiány van... — Hozzákezdtünk a mun­kához. Decemberre orato- rikus Bartók-emlékműsort tervezünk: zenei írásai, le­velezése, nyilatkozatai; róla szóló versek és természetesen zenei anyag összeállításával. A műsorban az ember és a művész harmóniáját, Bartók internacionalizmusát, anti- fasizmusát szeretnénk kife­jezni. A műsor rövidesen ösz- szeáll. Közben persze telnek a hétköznapok: beszédtechni­kai és mozgásgyakorlatokkal, verselemzéssel, felolvasó szín­padi ötletek gyűjtésével fog­lalkozunk a próbákon. És közben játékos színpadi fel­adatokra is gondolunk. — Erich Knight Sam Small csodálatos élete című kisregényének dramatizált részleteiből állna össze a kö­vetkező műsor, és egy do­kumentumösszeállítás lenne a harmadik. Szeretném, ha irodalmi színoadunk súllyal közéleti problémákkal foglal­kozna a jövőben. MECSEK EGYÜTTES Baló István, a Doktor Sán­dor Művelődési Központ igaz­gatója: — A Mecsek Együttes élén új művészeti vezető áll So­mogyi Tibor koreográfus sze­mélyében, aki jelenleg kül­földön, egyébként Budapes­ten tartózkodik, csak a pró­bákra jár le. Érthetően egye­lőre újat nem tanulnak, a művészeti vezető most ismer­kedik az együttessel. 12 na­gyobb kompozícióból és ka- maraműsorszámból áll az együttes repertoárja, ezzel szerepelnek több ízben is a közeli jövőben (w. e.) — DRAMAELIWELETI KOLLÉ­GIUM II. A szimbólum és a lí­rai képmás a drámában c. elő­adás ma du. 17.30 órakor a Dok­tor Sándor Műv. Központban. (Déryné u. 18.) Tartja: dr. Bé- esjr Tamás- fr) Spirituáléegyüttes a Főiskolán Marafkó László Ravenna műemlékei között A hiteles Dante-arcmás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents