Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-28 / 253. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXVII. évfolyam, 253. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. október 28., szerda A 24. órában: Vízkárelhárítás 140 millió forintért Az idén 140 millió forintot fordítanak Baranyában víz­kárelhárításra. Még emléke­zetes, hogy a télutón, kora tavasszal több mint négyezer holdat öntött el a belvíz és a kisebb folyóvizek áradása. A károk ösztönzőleg hatottak több mezőgazdasági üzemre, ahol sürgősen hozzáláttak a vízrendezéshez. Akadt azon­ban jónéhány, ahol a 24. órá­ban sem tartják szükséges­nek a mezőgazdasági műve­lés alatt álló földjeik védel­mét Baranya megye területe 760 ezer katasztrális hold. lobból vízrendezési és víz­hasznosítási társulatokkal fe­dett 560 ezer katasztrális hold, közel egynegyede pedig fedetlen, gazdátlan. A vízügyi igazgatóság 1970- ben is, az elmúlt évekhez hasonlóan, jelentős összege­ket fordít Baranyában víz­rendezésre. Jelentőségét és költségét tekintve kétségtele­nül a Pécsi víz mederrende­zése az első helyre kívánko­zik. A rendezés ez évben 27 kilométer, amelyből 3 kilo­méter hosszúságban mederát­helyezés. Erre a munkára az igazgatóság a baranyai mun­kák költségének több mint 50 százalékát fordítja. A ren­delkezésre álló 42 millió fo­rint többi részéből megépítik a Bükkösdi árapasztót. Az Almás patakot rendezik a csertői hídtól a szentlászlói hídig. A Gyöngyösön és Lan­ka-csatornán ugyancsak je­lentős rendezés történik. A sásdi, sellyei és Mohács környéki társulatok a helyi jelentőségű, közcélú vízren­dezésre ebben az évben 18 millió forintot fordítanak. Végezetül a mezőgazdasági üzemek munkáit kell meg­említeni, amelyek összességé­ben 80 millió forintos költ­séggel építenek vízkárelhárí­tási műveket. Az állami gaz­daságok közül Szentegát, Gö- rösgall, Boly, Villány és Zen­gőalja 42 milliós munkát va­lósít meg. A termelőszövetke­zetek 33 millió, egyéb üze­mek pedig 5 millió forint ér­tékű munkával védik földjei­ket. Első hallásra úgy tűnik: szánté valamennyi érdekelt minden lehetőt elkövet, hogy az év eleji nagyméretű vízel­öntések ne ismétlődhessenek meg. A számokat vizsgálva azonban sok elgondolkodtató tény kerül napvilágra. Bara­nya területének csupán egy­negyede nincs lefedve társu­latokkal, de éppen ezen a tö­redék területen van a helyi jelentőségű, közcélú vízfolyá­sok egyharmada. Itt a taná­csok feladata lenne a vízren­dezés, de sem anyagi, sem munkaerő eszköze nincs a feladatok elvégzésére. Leg­rosszabb a helyzet a Kara­sica, a Bükkösdi víz és Pécsi víz vízgyűjtő területén. Ha ezeken a területeken a npező- gazdasági termelés színvona­lát emelni akarják, csak komplex vízrendezés és me- lorizációs feladatok megoldá­sával lehetséges. A maga­sabb színvonalú mezőgazda- sági üzemek — elsősorban az állami gazdaságok — már rég rájöttek erre. Érdemes összevetni két számot: az ál­lami gazdaságok egytized ak­kora területen működnek, mint a termelőszövetkezetek, mégis 9 millió forinttal töb­bet fordítanak vízrendezésre mint a szövetkezetek. A Déldunántúli VÍZIG so­mogyi területén a termelő- szövetkezetek által szervezett, kitűnően működő társulatok sokkal hatékonyabban dol­goznak mint a baranyaiak. Baranyában 26 forint értékű vízrendezési munka jut egy katasztrális holdra, ugyan­akkor Somogybán 59. Most a 24. órában vagyunk, ha most nem fordítunk a víz­rendezésre nagyobb gondot, 10 év múlva örülnünk kell, ha a megfulladástól megme­nekülünk. Ez kizárólag csak a társulatok hatáskörébe tar­tozó vízrendezésre vonatko­zik. A mezőgazdasági üzemek és vízügyi igazgatóság ugyan­is hiába követ el mindent, ha a közbeeső területen elmo- csarasodnak a földek a vízi­művek hiánya miatt. Télre készül a Köztisztasági Vállalat Gépek startra késsen Hólogók Patacson és Vasason — Szerződés a „lapátosokkal“ Gyakran találkozunk mos­tanában a pécsi utcákon se­rénykedő munkásokkal, akik az utak foghíjait igyekeznek betömni, szaknyelven kátyú- talanítást végeznek. Ez már a Pécsi Köztisztasági és Üt- karbantartó Vállalat téli fel­készüléséhez tartozik — ar­ra törekednek, hogy mire megjön az igazán mostoha idő, viszonylag simák legye­nek a város útjai. Jól halad a munka, most már csak a mecseki utak vannak visz- sza... A gépek egyébként startra készen állnak, úgyhogy ha néhány napon belül — mit lehet tudni? — esni kezd a hó, néhány percen belül megindulhat a gépezet a pé­csi utcák tisztántartása érde­keben. Erre is törekednek a vállalatnál: a felkészülés olyan, hogy mindjárt az el­ső hópelyhek után indulnak a gépek, nem várnak . arra, hogy nagyobb hótömeg gyűl­jön össze a pécsi utcákon. Gyimesi László igazgató, és Pfeffer Elemér főmérnök tá­jékoztatása szerint, sajnos, nem számíthatunk arra, hogy ebben az esztendőben több gép áll a város rendel­ik ^zésére mint tavaly, — az ^ i- ényelt új gépek csak a jövő év első felében érkeznek meg. így összesen 24 homok­szóró, hóeke, hófelszedő és tehergépkocsi áll a város rendelkezésére, és ami vala­mi pluszt jelent: két gépet béreltek termelőszövetkeze­tektől. Ezek traktorral von­tatott műtrágyaszórók, ame­lyeket az útfelszórásnál al­kalmaznak majd. Gépekkel tehát nem gya­rapodott a vállalat a múlt télhez viszonyítva, változás azért mégis lesz: megszilár­dították a munkafegyelmet, kidolgozták a hóeltakarítás technológiáját, mindenkit alaposan felkészítettek arra a feladatra, amit majd vé­geznie kell. Elkészül az új TMK szerelőcsarnok is, amely átmenetileg ugyan — a költözés miatt — gondokat okoz, de jelentősen meggyor­sítja majd a javítást, és le­hetőség nyílik szakosításra is. Az idén először kísérle­tezik a vállalat városon be­lül hófogó rácsokkal. Ezeket a tapasztalatok szerint leg­veszélyesebb útszakaszokra, a patacsi útra, a vasasi útra helyezik majd el, — remél­hetőleg ezzel is csökkennek a gondok. Tárgyalásokat folytattak az ÉPFU-val, és a Kertészeti Vállalattal, mindkét vállala­tot arra kérték, hogy a szük­séges időben gépkocsikat bo­csássanak a köztisztasági vál­lalat rendelkezésére, — az ÉPFU egyébként a gépkocsi­vezető-hiány enyhítésére tíz frissen végzett gépkocsiveze­tőt „ad”, hogy a nagy téli hajrában emiatt ne kelljen állni a gépeknek. Gondoltak a különösen szűk — és nagy forgalmú pécsi utcák téli ta­karítására: a rendőrség is egyetért abban, hogy ezek­ben az utcákban a tél folya­mán tiltsák a gépkocsik par­kolását, — mert különben képtelenek biztosítani a fo­lyamatos úttisztítást, s így a téli közlekedést is. Friss erő is várható a télre: a ke­rületek költségvetési üzemei­nek egy része a Köztisztasá­gi és Űtkarbantartó Vállalat­ba olvad majd be, így az 6 segítségüket igénybe tudják majd venni a hóeltakarítás­nál. Minden bizonnyal szükség lesz a gépeken kívül a lapá­tos emberekre is. Az idén ezt is jobban megszervezik: két helyen — a vállalat köz­pontjában és a Rácvárosban — veszik majd fel, és irá­nyítják az embereket. Terve­zik azt is, hogy valamiféle szerződést kötnek az egyete­mek, főiskolák KISZ szerve­zetével, hogy amikor szükség van emberekre, azonnal na­gyobb csoportokat tudjanak mozgósítani. Együttműködés szélesebb alapokon Magyar—DISZK hosszú lejáratú árucsere-forgalmi, gazdasági és műszaki együttműködési megállapodás Kedden a Külügyminiszté­rium Disz téri vendégházá­ban Vályi Péter pénzügymi­niszter és dr. Kari Schiller, az NSZK gazdaságügyi mi­nisztere aláírta a Bonnban ez év szeptemberében para­fáit magyar—NSZK hosszú lejáratú, ötéves árucserefor­galmi, gazdasági és műszaki együttműködési megállapo­dást. A megállapodás, amely a két ország első hosszú lejáratú egyezménye, visszamenőleg 1970. január 1-től 1974. de­cember 31-ig érvényes. Az eddiginél szélesebb alapokra helyezi a két or­szág gazdasági kapcsolatait és az árucsereforgalmon túl a gazdasági-műszaki koope­rációkra is kiterjed. Alapvető célként mondja ki, hogy az áruforgalom évről évre bő­vüljön és kiegyensúlyozottan, harmonikusan fejlődjön. A megállapodásban az NSZK kormánya kifejezi szándékát, hogy folytatja a liberalizá­ció politikáját azzal a céllal, hogy a magyar áruk bevitelé­nél még fennálló mennyi­ségi korlátozásokat megszün­tesse. A vállalatok kooperá­ciós tevékenységének előse­gítésére a felek az ilyen ügy­letekből származó áruszállí­tásokat mentesítik a meny- nyiségi korlátozásoktól és ké­szek arra, hogy az orszá­gaikban érvényes rendelke­zések keretén belül kölcsönö­sen vám- és egyéb kedvez­ményeket nyújtsanak. A megállapodás előirá­nyozza a két kormány kép­viselőiből álló vegyesbizott­ság létrehozását. A vegyes­bizottság feladata lesz, hogy évenként új árulistákat ál­lapítson meg. Az 1970. évi magyar— NSZK áruforgalom az év ele­jén elfogadott árulisták alap­ján történik, amelyek sze­rint a szerződő felek mind­két oldalon jelentősen emel­ték a beviteli kontingense­ket, e mellett számottevően bővül a Német Szövetségi Köztársaságba korlátozás nélkül liberalizáltán szállít­ható magyar árucikkek köre. Elutazott hazánkból J. A. Furceva A miniszterasszony repülőtéri nyilatkozata Négynapos magyarországi látogatását befejezve, kedden elutazott Budapestről J. A. Furceva, a Szovjetunió mű­velődésügyi minisztere, aki a szovjet kultúra napjai alkal­mából tartózkodott Budapes­ten. Búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter, dr. Orbán László, a miniszter első helyettese, Si- mó Jenő művelődésügyi mi­niszterhelyettes, Gyenes And­rás külügyminiszter-helyettes és Nagy Mária, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság fő­titkára. Furceva asszony elutazása előtt a Ferihegyi repülőtéren elmondta az MTI tudósítójá­nak: — Jóllehet még nem feje­ződtek be a szovjet kultúra napjainak magyarországi rendezvényei, itt-tartózkodá- somnak néhány napja alatt szerzett tapasztalatok alap­ján úgy látom: rendkívüli sikerekről számolhatunk be. Minden bemutatónkat nagy érdeklődéssel kíséri a ma­gyar közönség. Jómagam részt vettem a szovjet aka­démiai Szvesnyikov-kórus és a belorussz táncegyüttes sze­replésén. Alighanem túlzás nélkül állíthatom: a tudásuk javát adó énekesek és tánco­sok elnyerték a magyar kö­zönség osztatlan tetszését. Régen tapasztaltam olyasmit, hogy a hallgatóság és a szín­pad szereplői ennyire meg­találták volna a kontaktust, a művészi tolmácsolás lég­körét egymás között. — Bízom abban, hogy a következő napokban sorra kerülő fellépéseknek — a köztük helyet kapó vidéki szerepléseknek — ugyanolyan sikerük lesz, mint a buda­pesti bemutatóknak. J. Furceva — a szovjet állami küldöttség élén — F. J. Tyitovnak, a Szovjetunió magyarországi nagykövetének társaságában részt vett a szovjet kultúra napjainak ki­emelkedőbb fővárosi rendez­vényein és meglátogatta a „Magyar—lengyel kapcsola­tok ezer éve” című budapesti kiállítást. Fogadta Furcevát Aczél György, az MSZMP Stewardess-vetélkedö Siklóson Központi Bizottságának tit­kára és Óvári Miklós, az MSZMP KB osztályvezetője. Kedden Budapestre érke­zett N. I. Mohov, a Szovjet­unió művelődésügyi minisz­ter helyettese, aki részt vesz a szovjet kultúra napjai to­vábbi magyarországi ménysarozatán. Egy kis céllövőverseny a vár előtt, a nagy vetélkedőt megelőzően. Ez esetben nem hir­dettek eredményt. A képen balról: Angela Női te (Lufthansa), T. Vinogradova (AEROFLOT) és Inga Peetz (SAS). (Riport az 5. oldalon) Pótvállalás a pártkongresszus tiszteletére 15 ezer tonna szén terven felül Kossuth-bánya kezdemé­nyezésére. a vállalati szak- szervezeti bizottság október eleji felhívására kongresszu­si műszakokat tartanak a Mecseki Szénbányák Válla­latnál. A vállalás kettős: még intenzivebben dolgozni a nor­mál műszakok alatt és külön műszakok szervezése. Egyes csapatok az elmúlt hét vé­gén sem pihentek. Eredmé­nyeiket az alábbiakban ösz- szegezhetjük. Kossuth-bánya szenes kör­lete a kongresszus tiszteleté­re terven felül 15 ezer tonna szén kitermelését vállalta. Ebből 5 ezer tonnát már le­tudtak. Október 24-én, szom­baton három fejtési ifjúsági szocialista brigád tartott kongresszusi műszakot. Ered­mények: Szilágyi Sándor bri­gádja (98 fő) 1127, Nagy De­zső brigádja (117 fő) 1020 és Balogh László brigádja (80 fő) 623 tonna szenet termelt ki. Béta-aknán október 24-én Pap Lajos, október 25-én, vasárnap Pfeiffer Alajos csa­pata szállt le. A kongresszu­si műszakban Papék 111, Pfeifferék 109 százalékos tel­jesítményt értek el. A hét végén kongresszusi műszakot tartottak Pécsbá- nyán is. Fekete Károly fel­táró csapata egyetlen napon 7.5 folyóméter feltáróvágatot, Tátrai József ifjúsági brigád­ja pedig 9 méter guritót haj­tott ki. Az első eredmény 136.5 százalékos, a másik 138,2 százalékos teljesítmény­nek felel meg. I 1 á.

Next

/
Thumbnails
Contents