Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-27 / 252. szám

1970. Október 27. DUNÄNTÜL1 NAPLŐ 3 Épül a Sió-torkolati mű Végleges megoldás — 2400 év után Veszélyben a Balaton A mentbexpedíció megkezdte munkáját Csőrlővel huzatjait: az öreg kompot a túlsó partra. Itt — két kilométerrel a torkolat felett talán 80 méter széles lehet a Sió. Csak a töredezett part mellett örvénylő zavaros víz, és a komp árulkodik ar­ról, melyik a folyó igazi medre. Vadvízországnak tű­nik itt minden, mégis érző­dik: változás alatt a Sió. Ta­lán a sok kilométeres masz- szív töltés — tetején aszfalt­út — vagy földgépek dübör­gése kelti ezt az érzést. Ami­kor a kompról leérünk, a 200 méteres út végén feltűnik az építkezés. Töltéssel körbefo­gott teknő. Szélessége 150 mé­ter, hossza 250. A nagyobb teknő fenekén egy kisebb is mélyül. Betonvasszerkezetek, daruk és munkások serege tölti be a teret, ahol majd az árvízkapu és hajózsilip áll. Épül a Sió torkolati mű. Kapu a Dunára A torkolati mű két kamrá­ból áll majd. Az egyiknek mindkét végén távvezérlés­sel, hidraulikával működte­tett vasszerkezetű kapu épüL A Duna felöli, kétoldali víz­nyomásra árvízkapuként van méretezve. A két kapu hajó­zsilipként használható. A má­sik vasbeton kamra csak a Duna felöli oldalon van ka­puval lezárva. Ezen a víz mindkét irányban átbocsát- ható. A Sió völgyét — az új medret — a torkolati műtől kiindulva kétoldalt erős föld­töltés zárja majd el, amely egyben a Duna elsőrendű ár- vízvédelmi vonala is lesz. A Szekszárd felöli szakasz hor­dozza a‘ várost és törkőlati művet összekötő beton utat. Az új létesítmény elsősorban árvízvédelmi célokat szolgál majd. A Duna jobbparti tol- J tésének építésekor a Sió töl­téseket nem erősítették meg. Így a Duna a Sió medrén visszafolyva veszélyeztette a környéket. A torkolati mű a Duna magas vízállásánál ki­zárja a folyót. A másik cél, hogy Sióagárdig 27 kilométe­res állandó víziót létesüljön; lehetővé téve a szekszárdi kikötő megépítését. — Egy ottani hajógyár sem elkép­zelhetetlen . . S ha már elindultunk a Sión, utazzunk fel a Bala­tonig, hiszen a torkolati mű csak egy lépcsője annak a tervezett programnak, amely céljául tűzte ki a Balaton vízgazdálkodásának szabályo­zását. A Balaton életében az első mesterséges beavatkozásra már az időszámítás utáni III. században sor került. Galé- rius császár siófoki zsilipje a vízszintek szabályozására szolgált. A XVI—XVII. szá­zadban a tó 3—4 méteres vízszint ingadozásokat ért el — partja településre teljesen alkalmatlan volt. Beszédes József, a nagy /vízimérnök 1822-től végrehaj­tott Sió szabályozása terem­tette meg a mai átlagos 1— 1.2 méteres szintkülönbséget, amely a legalacsonyabb és leg­magasabb vízállás között van. Ez még mindig olyan hatal­mas különbség, hogy évente 2 ' millió forint kár keletke­zik a partvédelmi művekben: öblökben, mólókban, vízkivi- tell berendezésekben. Egy­szer sok a víz — máskor — éppen a fürdőszezonban, kevés A megoldás az lenne, hogy a Sión. a mostani másodper­cenkénti 50 köbméter helyett 80-at tudjanak leengedni, amikor arra szükség van. Anzál .’női viszont másodper­cenként' 20 köbméter pótlás I kellene. Megoldás a Sió- program — illetve csak rész- megoldás. A következő terv­időszak alatt ugyanis meg­építik a siófoki leeresztő mű­vet. a iuti. ozorai, sárszent- lőrinci és sióagárdi vízlép­csőket így gyakorlatilag le­,Az ördög nem alszik... 1 V < <' x • ■ . m i ~ j Interjú koleraügyben a megyei KÖJÁL igazgatójával A meglepetésszerűen fellé­pő kelet-szlovákiai kolerajár­ványveszéllyel kapcsolatban dr. Szűcs Endrétől, a Bara­nya megyei KÖJÁL igazgató főorvosától kértünk tájékoz­tatást. — Magam is csodálkoztam, — mondotta a KÖJÁL igaz­gatója —, hogy épp ezen a viszonylag zárt területen bukkantak fel kolera-gyanús tünetek. Szerintem csak re­pülővel kerülhetett ide a kórokozó, a ,,kolera-vibrio” mostani, Kis-Ázsiából szár­mazó új, ún. „Thor-törzse”. A napokban részt vettem a tengerészorvosok IV. nemzet­közi szimpóziumán. Itt el­mondták: a Thor-vírustórzsre jellemző, hogy a betegség győzik a Balaton és Duna kö­zötti 21 méteres szintkülönb­séget. Lehetővé válik az is, hogy a Sió a Dunától Bala­ton felé igyekezzék. Az ere­deti tervek szerint ezt a le­hetőséget kívánták felhasz­nálni a tó vízpótlására. Saj­nos, a Dunát a Sió torkolata felett annyira beszennyezik, hogy ez a megoldás nem ke­resztülvihető. A legújabb el­képzelések szerint a Mura vagy a Rába lesz arra hiva­tott, hogy a Balatont táplál­ja. És persze a Sió! Ez nem ellentmondás az előbb mon­dottakkal ! A Balatof üredi Hajógyárból évenként két al­kalommal úsztatják le a ha­jókat. Az első összeesik a tavaszi áradással, a másik viszont a nyári aszályos idő­szakra esik. A számítások szerint ez 20 millió köbmé­teres vízveszteséget jelent. A Sió vízlépcsői ezt minimáli­san csökkentik. Mindent ösz- szevetve, ha sikerül a Bala­ton vízháztartását úgy szabá­lyozni, hogy a legmagasabb és legalacsonyabb vízállás között 30 centiméteres szint- különbség legyen, a Sió-prog­ram 1,8 milliárdos költsége évek alatt megtérül. Pedig a Balaton és Sió mellett le­hetővé váló öntözést még nem is említettem. Az építők Miskárik Ferenccel a mun­kagödörben találkoztam. Fő­művezető. Dél-pesti vízkivi­teli művek, Dunaújváros, Komló voltak a nagyobb ál­lomások. A földmunkáról kérdezem: milliós nagyság- rendű számokat mond, beton, cement, vas ugyanígy. Szem­léletesen fejezi ki mekkora építkezéseken irányított. Itt a Sió torkolati műnél is: 160 ezer köbméter földmunka (a gátakkal együtt 500 ezer), 30 ezer köbméter beton, 16 ezer mázsa vas, 80 ezer mázsa cement, illusztrálja a mére­teket. Persze a méretek! Egy- egy kamra szélessége 13,5, hossza 95, mélysége 3,5 mé­ter. Kétezer tonnás uszályok is közlekedhetnek rajta. Az elzáró szerkezet 572 tonna súlyú. Áz építkezésen találkoztam Sarlós Bélával, az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat létesítményi főmérnökével és Zsilák Endrével, a Vízügyi Tervező Vállalat mérnökével, ö az egyik tervező. Elmon­dották, hogy az építkezés 1968-ban kezdődött — 1972- ben fejeződik be. Máris el­készült a kezelőszemélyzet lakótelepe — 7 kétszoba összkomfortos lakás. Kész a töltés — rajta a vonalút. A földmunka volt az egyik leg­kritikusabb szakasz. A 14 méteres gödörben 13 méteres talajvjzszintet kellett legyőz­ni. ötven leszívó mélykút percenként 21 ezer liter vi­zet szív ki. Így lehetségessé vált. hogy a munkások szá­raz gödörben dolgozhattak. Végül is visszaértem a Sió torkolati műhöz. Az építők fantáziája látom nagyon is magával ragadott — már a Balatonnál jártam ... Most először ugyanis — 1972-ig — csak a torkolati mű készül el. Költsége 350 millió fo­rint. Az ezzel összefüggő, de később megvalósításra kerü­lő Sió-program ezután kezdő­dik csak. Lomhesi Jenő Magányos asszonyok Estefelé sokszor találko­zunk. Olykor, ha elmélázom, s váratlanul bukkan elém az ismerős arc. önkéntelenül biccentek neki. Sohasem fo­gadja ezt a köszönés-félét, hiszen ő pontosan tudja, hogy nem ismerjük egymást. Semmit sem tudok róla, — mégis valahogy ismerős. Nem, nem ez a koros asz- szony, inkább a céltalan, em­ber-kereső kóborlás, a me­revséggel álcázott kitárulko­zás, az agyonütött értelmet­len órák gyötrelme. Ez az asszony egyedül van. A sétatéri padokon nem­csak szerelmesek ülnek. A szerelmesek jobb helyet ke­resnek maguknak, ember nem járta, néptelen sétányo­kat. A tömeg a magányoso­kat vonzza, a gyerekkocsit toló fiatal mamák, rajcsúrozó suhancok, komótosan sétáló öregurak. összeakaszkodott párok az ő társaságuk. Egyet­len szál sem köti őket senki­hez a sétálók közül, — nekik a sétálók együttesen — az emberek, a társ ... Humánus évszak a nyár. Olyankor mintha többet tö­rődnének egymással az em­berek. De ősszel, télen önzőb­bek vagyunk, összehúzzuk magunkon a kabátot és sie­tünk haza, — társ nélkül hagyva a társtalanokat. A statisztika, mint mindent — a magányosságot is szá­mon tartja. Gondosan felmé­rik a társtalanokat, számokat hasonlítanak össze, arányla­nak és százalékot számolnak. A statisztikának ennyi a dol­ga. Baranya megyében — az 1960-as népszámlálás adatait figyelembe véve, — mert a legutóbbi feldolgozása még tart — megközelítően 16 ezer ember él egyedül. A helyzet azóta nemigen változott: az egyedül élők túlnyomó több­sége koros ember a statiszti­kán legfeljebb az igen ritkán előforduló házasságkötés, szo­ciális otthoni elhelyezés, — és a halál változtathatott az el­telt egy évtized alatt... Ismeretes: hazánkban nagy­jából kiegyensúlyozott a ne­mek aránya. Nem így a „ma­gányosság statisztikában”: a felmérések szerint, durván számolva, az egyedül élők kétharmada nő, egyharmada férfi. A háború emléke negyed évszázad után ... A magányosok nagy több­sége nő. özv. K. Béláné. ötven éves, férje hét évvel ezelőtt halt meg. Egyetlen lányuk Buda­pestre ment férjhez. — Amíg az üzemben va­gyok nincs semmi baj, eszembe sem jut arra gondol­ni, hogy mi van velem. Ara­nyosak az asszonyok, sokan vagyunk itt együtt, úgy el­telik az idő, észre sem ve­szem, aztán már vége a mű­szaknak. Add:g jó míg itt vagyok. Két műszakot is szí­vesen vállalnék egymás után. Persze azt nem lehet, meg én is tudom, hogy nem bír­nám. Csak azért mondom, mert olyan jó itt lenni. — Barátnőm? Egy ilyen öregasszonynak már nincs barátnője.’ Senkinek se sze­retnék a nyakára menni. Kedvesek, meg aranyosak az asszonyok, a múltkor elsír­tam magam, amikor a brigád konyakos meggyel lepett meg a névnapomon. Kire akasz- kodjak én rá? Munka után mindenki siet haza, az asszo­nyoknak otthon annyi a dol­guk, azt sem tudják, hol áll a fejük. Nekem meg magam­ra nem sok a gondom. Van aki azt mondja: olvasson Ka­ti néni. Nekem sose volt időm olvasni, úgy öregedtem meg, hogy alig fordult meg könyv a kezemben. Most, öregségemre én nem tudok olvasni... — Megélek, én, persze, hogy megélek. No, szép is lenne ... . Eljöhet hozzám, megnézheti, mi van nálam. Nekem nem kell szégyenkez­ni, ha valaki váratlanul be­toppan, ha olyan öreg asz- szony vagyok is. Ott a kis ház, — szegény uram nagyon megdolgozott érte, de most nyugodt vagyok. Amíg a há­zam van, mindig kellek vala­kinek. — Tudja, már arra gondol­tam, hogy magamhoz veszek egy kisgyereket nevelni az állami gondozásból. Szépen meglennénk mi ketten. Al­bérlőket nem veszek, nincs férfi a háznál, és egy ilyen magányos asszonnyal köny- nyen kitolnak. Egy kisgyere­ket, talán... Aki dolgozik — dolgozni tud, csak félig magányos. Élete egy részét kitölti a munka és az a közösség, amelyben ő is egyenrangú társ, s amely képes arra, hogy legalább nyolc órára fe­ledtesse a nyomasztó egye­düllétet. Mesélnek idős asszonyról, aki, amióta egyedül maradt, állandóan a kórházakat jár­ja. Nem hipochonder, kórházi kezelésére valóban szüksége van. Sohasem dolgozott, s az egyedülléttől való félelem olyan erős reakciót váltott ki belőle minden egyes alkalom­mal, amikor el akarták en­gedni a kórházból, — hogy ismét belázasodott, maradnia kellett.. A közösség, bármilyen jó kollektíva, sem helyettesít­heti az érzelmi szálakkal kö­tődő társat A közösség nem „pótszer”, egész más szerepe van az ember életében. A legtöbb, amit ad: az egyedül élő ember önbecsülése. A magányos ember sokszor ér­zi feleslegesnek magát. Fő­ként, ha asszony, aki egész életében gondoskodott valaki­ről. valakikről, — élete értel­mét adta az, hogy szükség van rá... öregek napközi otthona. Csupa-csupa magányos em­ber, akik a nap egy tekinté­lyes részében még sincsenek egyedül. Sors alkotta közös­ségük az első időben merev, — később, ha felenged baráti jellegű, s már nemcsak a sorsközösség, az egymáshoz tartozás érzése is vonzza őket. Furcsán hangzik, de emellett a pszichikai jótéte­mény mellett szinte csak rá­adásnak számít az, hogy le­veszik a vállukról a minden­napos főzés, takarítás, mosás gondját, programot készíte­nek számukra. Ne túlozzuk el a dolgot: emberi-érzelmi ma­gányukon nem tudunk vál­toztatni. Az is sok, amit te­hetünk: ha magukra marad­tak is. nem maradtak egye­dül . . Róluk, a magányosok leg­idősebb generációjáról gon­doskodni kell, s mindent meg is teszünk annak érde­kében, hogy nyugodt öreg­sége legyen az embereknek. ök a legidősebbek. És a többiek? A nők magányosabbak. Az aiiya eleve közösségre ter­mett. Az emancipáció még ko­rántsem teljes, évtizedek kel­lene még ahhoz, hogy kitö­rüljünk magunkból minden belénkmaródott konvenciót. Annyi azonban biztos, hogy ma az egyedül maradt nő ép­pen úgy — vagy majdnem úgy — boldogul a világban mint a társtalan férfi. A ma­gány — legalábbis fizikai, anyagi értelemben — egyál­talán nem jelent létbizonyta­lanságot. Minden, ami megjár a csa­ládnak, jár a társtalanul ma­radt gyermekes asszonynak is. Juttatások, kedvezmények, családi pótlék. Ennyit tehet a társadalom, és majd ennél többet, ha ereje engedi. Ez biztonságot, tartást ad az asz- szonynak. A többi az embereken, em­berségen múlik. D. Kónya József szinte lappangási idő nélkül, 1—3 nap alatt lezajlik. És, ha ez alatt, a legsürgősebben nem jut a páciens megfelelő gyógykezeléshez, menthetet­len. — Milyen tünetei vannak és miben állnak ezek az in­tézkedések? — Hasmenés, hányás, toxi­kus tünetek a szervezetben; a íolyadékveszteségből adódó­an kiszáradás. Főleg ez utóbbi miatt képtelen a szer­vezet az életet fenntartani, idejében való beavatkozások nélkül. Ezért Bulgáriában például — a szomszédos török- országi esetek miatt — az érintett területekről érkező­ket oltás után öt napig zárt megfigyelésre visszatartják a határállomásokon. Helyes, mert „biztos ami biztos ...” Nekem az utolsó pillanatban sikerült hazajutnom a határ­zár előtt. — Milyen intézkedéseket tettünk itthon? — A Ferihegyen, valamint a dunai hajózás két határ- állomásán eddig is megvolt a szigorú megfigyelés: az ol­tások ellenőrzése és karan­ténhoz való jog — gyanús esetben. Ezt most azonnali hatállyal kiterjesztették a Kelet-Szlovákia felőli átlépő helyekre is. A kilépő forgal­mat pedig a dunántúli sza­kaszra terelik. — Véleménye szerint vár­ható-e Magyarországon is kolera-megbetegedés? — A minisztérium irányí­tásával mindent megtettünk már eddig is, hogy elkerül­jük a bajt. Ázonnali határ- zárral reagáltunk a szlová­kiai hírekre, s az érintett te­rületekre a forgalom csak a szükséges oltás birtokában le­hetséges. De az ördög nem alszik... A vírus repülőgép­pel hozzánk is eljuthat,' aho­gyan a szlovákiai gyanús eseteket is csak ezzel magya­rázhatjuk egy ilyen közép­kori, — nálunk évszázadok óta szinte ismeretlen — jár­vány esetében. Igen nagy az utasok felelőssége, hogy sa­ját nemzetük érdekében ön­ként is mindenki fölvegye a szükséges védőoltást. És ne akarjon senki „bliccelni”, ha a kijáratnál a KÖJÁL-orvo- sok kitöltetik az űrlapot: merre jártak. A bevallásnál ugyanis — egyelőre — az okmányokat nem kérik. Ám senki nem veheti a lelkére, hogy a betegség hurcolása árán „megússza” a védőol­tást ... Jelenleg a megfelelő oltóanyaggal rendelkezünk.. S ha mégis baj történne, a rendelkezésünkre álló anti­biotikumokkal, vérátömlesz­téssel. infúziókkal megment­hető a beteg — persze, ha idejében gyógyintézetbe ke­rül. W. E. Sikert hoztak a sellvei műmárvány kísérletek A recept hihetetlenül egy­szerű, Márványpor -f mű­gyanta -f- színezőanyag = műmárvány. Az ötlet a sely- lyeieké volt, a technológia sikerét biztosító kísérletek október 13-án kezdődtek. Ezt megelőzően a Sellyéi Vegyi Ktsz — az INTERÁG Kül­kereskedelmi RT — közre­működésével kooperációs szerződést kötött a bécsiek­kel. Nyugaton már hosszú idő óta hódítanak aa külön­böző márványutánzatú anya­gok, ezért is küldtek oly szí­vesen Sellyére szakembereket a bécsiek. Az elkészült műmárvány majdhogynem szebb, mint az igazi. Mind színben, mind erezetben tökéletes. Súlya azonban jóval kisebb, mint a kőé — ami új felhaszná­lási területeket jelent. Az eredményes kísérlet után a sellyeiek kijelentették: új gyártmányuk tökéletesen al­kalmas külső- és belső bur­kolatok készítésére, kádak, mosdók, márványpadozatok kivitelezésére, sőt bútorok burkolására is. A műmárvány rugalmas, lúg- és saválló, s jól bírja a hőt. A legfontosabb alap­anyag — a márványpor —, nagymennyiségben áll ren­delkezésre a siklósi bánjuk­ban. az új anyag távlatai tehát szinte beláthatatlanok. A pécsi és seliyei Építő Ktsz- ek máris jelezték: szívesen vállalnák ők is a gyártást — a Vegyi Ktsz komponenséi alapján. A tervek szerint idén egyébként 5 tonnányi műmárványt készítenek, jö­vőre azonban már 20 ezer négyzetméternyi a terv. Az igények máris jelentősek, az új anyag már a születését követő napokban hiánycikké lett. s ezen csak központi segítséggel lehetné változtat­ni. Beruházásra, a rendel­kezésre álló kaoacitás bővíté­sére lenne szükség — még­hozzá a lehető leghamarabb. 1 t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents