Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-03 / 232. szám
1970. Oktober 3. DUNÁNTÚLI NAPLÓ S Äs országgyűlés pénteki ülése A törvényjavaslat nagyon alapos, felelősségteljes munka Dr. Szabó József Baranya megyei képviselő felszólalása (folytatás az 1. oldalról). gében fejeződjenek ki. Vigyáznunk kell azonban, ne hogy nagyfokú béraránytalanságok keletkezzenek. A költségvetésben is évről évre meghatározott összeget kellene biztosítani arra, hogy a bérszintben elmaradt gazdasági és nem gazdasági területeken bizonyos bérkorrekciókra kerülhessen sor, természetesen olyan esetben, amikor nem valamely vállalat vagy ágazat gyenge munkája, esetleg veszteséges működése okozza a problémát. Arra kell törekednünk, hogy az életszínvonal emeléséhez valamennyi erőforrásunkat felhasználjuk. Egyrészt az üzemi lehetőségek messzemenő kiaknázásával, másrészt állami eszközökből is. A továbbiakban rámutatott: az eddiginél tudatosabb bérpolitikát kell folytatnunk. Fock elvtárs részletesen beszélt arról, hogy a gazdasági fejlesztésre szánt összegek ésszerű felhasználása gondos és körültekintő legyen. Ugyanezt az elvet kell érvényesíteni az életszínvonal emelésére, az élet- és munkakörülmények javítására szánt összegek felhasználásánál is. A negyedik ötéves terv időszakában tehát együttes, nagy feladatunk bérrendszerünk további tökéletesítése és szocialista elosztási elveink következetesebb érvényesítése. Különös gonddal kell biztosítani a kisebb jövedelmű családok jogos szükségleteinek kielégítését, hogy nekik is lehetőségük legyen sokféle, jó minőségű fogyasztási cikk megvásárlására. — Az árpolitika az életszínvonalpolitika döntő eleme, — folytatta, — elősegíti vagy fékezi az életszínvonal fejlődését. Megnyugtatja, vagy nyugtalanítja a dolgozókat, egyszóval a politikai közérzet fontos tényezője. "Közgazdaságilag indokolt, hogy bosSzabb távlatban általában értékén fizesse meg a fogyasztó azt, amit megvásárol. A fogyasztói ár azonban nem csupán közgazda- sági kategória, hanem társadalmi, politikai tényező is. A ráfordítási arányosság elve csak bizonyos megszorítással érvényesülhet helyesen. Meggyőződésünk, hogy fenn kell tartani mindazokat az árpreferenciákat, amelyek egyértelműen kapcsolódnak államunk szociális, kulturális és egészségügyi funkcióihoz. — Ügyelni kell arra, hogy ne sértsük meg a lakosság fogyasztói érdekeit. Az áremeléseket ellensúlyoznunk kell, mégpedig úgy, hogy egyetlen társadalmi réteg se kerüljön hátrányos helyzetbe. Fontos követelmény, hogy az áremelést ellensúlyozó árcsökkenés is nagyjából azonos jelentőségű árcsoportban történjék. — Nagy gondot kell fordítani arra is, hogy ha árakat csökkentünk, az érintett termékekből megfelelő meny- nyiséggel rendelkezzünk a megnövekedett kereslet kielégítésére. Múltbeli tapasztalataink sajnos sok esetben ellenkező irányúak voltak. Fontos követelmény, hogy a hatósági áremelésekkel hatósági árcsökkenések álljanak szemben. — A terv szerinti áremelkedések — akár szabad, akár hatósági árakról legyen szó — kompenzálhatok. Nem egyenlíthető ki viszont az olyan áremelés, amit különböző okokra való hivatkozással elég gyakran tapasztalunk. Kormányszerveinknek az eddiginél fokozottabb figyelemmel és eréllyel kell az ilyen jelenségekkel szemben fellépni. Szólt a dolgozók igényeit kielégítő szolgáltatások fejlesztéséről is. Hangsúlyozta, hogy államunk központilag — erejéhez mérten — egyre több pénzt fordít a különböző szolgáltatások fejlesztésére. Hozzáfűzte azonban, hogy a központi erőfeszítésekhez csatlakozniok kell a helyi, a tanácsi kezdeményezéseknek, a helyi erlőforrá- soknak. Nem lehet elfogadni azokat az elképzeléseket, amelyek a szolgáltatások fejlesztését csak áremelésekkel látják megoldhatónak. — Szóvá kell tennünk, hogy jó néhányan félreértik törekvéseinket, vagy egyenesen félremagyarázzák helyes elveinket — mondotta a továbbiakban. — A reformnak az a kispolgári magyarázata, amely az egész mechanizmus értelmét kiforgatja és a közösség érdekeivel szembehelyezkedő, eszközeiben nem válogató egyéni harácsolás- ban látja, feltétlenül hozzájárul a különféle ártalmas irányzatok • megerősödéséhez is. Az ilyen felfogások hordozói az emberi magatartás egyetlen normájának azt tartják, hogy „valamit valamiért”, vagy méginkább „valamit semmiért”! Miről van szó? Az anyagiasságról, az önzésről, a cinizmusról. Ezek nem új jelenségek. Az ilyen felfogás követői nem sokan vannak, de veszélyesek. Ellenük minden eszközt igénybe kell és igénybe is fogunk venni. — A IV. ötéves terv sikeres végrehajtásának is fontos feltétele, hogy mennyire sikerül az emberek szocialista közgondolkodását fejlesztenünk. Kérdés, hogy rendel- kezünk-e már azokkal a leg- hatásossabb munkamódszerekkel, erőforrásokkal, eszközökkel, amelyek a társadalom szükségleteinek megfelelően hatnak a kívánt irányban? Őszintén meg kell mondanunk, hogy ezek a lehetőségek csak részben vannak meg. Feszítő ellentmondás van a közművelődés rendelkezésére álló anyagi eszközök és a társadalom kulturális szükségletei között. De mert államunk jelenleg még nem tud e célokra jobb anyagi feltételeket teremteni, különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a IV. ötéves tervnek azok az előirányzatai, amelyek a dolgozó tömegek művelődését szolgálják, teljes mértékben a tervben meghatározott célokat segítsék elő. — A Központi Bzottság- nak határozott állásfoglalása volt és marad, hogy a kultúra nem áru, a kultúrára nem vonatkozhatnak sematikusan a termelés és forgalom gazdasági szabályozói. Szurdi István: A belkereskedelmi miniszter bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a harmadik ötéves terv esztendeiben javultak a dolgozók életkörülményei. A népgazdaság termelő bázisai fejlődtek, a gazdaságirányítás reformja fokozatosan megvalósult, a fogyasztási cikkek kínálata érezhetően jobb, egyenletesebb és választékosabb lett, dinamikusan növekedett a kiskereskedelmi forgalom. Irányvonalában a negyedik ötéves tervről szóló törvény- javaslat is az eddig folytatott és jól bevált gazdaság- politikát tükrözi. A következő esztendőkben a magasabb életszínvonalat jellemző termékek iránti kereslet és fogyasztás a társadalom minden rétegénél előtérbe kerül. Emellett változatlanul társadalompolitikai kötelezettségnek tekintjük — hangsúlyozta a miniszter —, hogy az áruk választékából, kínálatából ne hiányozzanak az alacsonyabb jöverdelmű vásárlók által keresett jó minőségű, de olcsóbb fogyasztási cikkek sem. A belkereskedelemnek — a kereskedelmi vállalatoknak és a szövetkezeteknek — megfelelő kínálattal kell követniük a lakossági fogyasztás szerkezetében várható változásokat. A reálbér tervezett 18 és a reáljövedelem tervezett 27 százalékos növekedése már önmagában befolyásolja a fogyasztás szerkezetét, mégpedig a feltételezések szerint úgy, hogy egyrészt az élelmiszer-fogyasztás növekedési üteme némileg lelassul és magasabb Ez nagyjából meg is valósult. Ugyanakkor . számos olyan jelenséggel találkozunk, hogy egyesek félreértik a reform szellemét és a kulturális élet bizonyos területein mechanikusan akarják érvényesíteni a gazdasági élet szféráira alkalmas, ott bevált módszereket. Az ilyen tendenciák ellen az eddiginél sokkal élesebben kell fellépni. Az üzemen belüli demokrácia kérdéséről szólva elmondotta, hogy a fejlődés ezen a téren is gyors volt, a meglévő lehetőségekkel azonban még nem mindenütt élnek megfelelően. Erre 'a jövőben jobban kell figyelni, mert ha a helyes elveknek ellentmond a hibás gyakorlat, ez óhatatlanul visszahat a dolgozók aktivitására. Tisztelt országgyűlés! Az előttünk álló évek feladatainak megoldásában a pártszerveknek és a társadalmi szerveknek jelentős részük van. Ezért oly módon kell végeznünk politikai fel- világosító és mozgósító munkánkat, hogy az a legteljesebb mértékben elősegítse a terv valóraváltását. A szak- szervezetek ki fogják dolgozni, hogyan segíthetik a maguk sajátos eszközeikkel, gazdag tapasztalataikkal ezen feladatok megvalósítását. — Meggyőződésünk, hogy a pártszervek és a társadalmi szervek tevékenysége, mint a múltban, úgy a jövőben is, döntő feltétele lesz ötéves tervünk megvalósításának. A törvényjavaslatot elfogadom. Gáspár elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után Kovács Antal Vas megyei, Sümegi János Nógrád megyei, dr. Petri Gábor szegedi, Gál Andrásné debreceni, dr. Szabó Kálmán budapesti, dr. Baskay-Tóth Bertalan Pest megye}, dr. Udvardy Károlyné budapesti, Schul- . mann István Fejér megyei, Riba Miklós Győr-Sopron megyei, dr. Szabó József Baranya megyei, dr. Bodogán János Veszprém megyei, Lakatos András Somogy megyei képviselő szólalt fel, majd az elnök Szurdi István belkereskedelmi miniszternek adta meg a szót. Változások tápértékű, fehérjében gazdag állati termékek, vitamindús zöldség és gyümölcsök fogyasztása felé tolódik el, másrészt a lakosság az eddiginél több iparcikket, tartós fogyasztási cikkeket vásárol. A hazai termelés és az import tervezett emelkedése lehetővé teszi például, hogy 1975-ben 100 család közül már 70 rendelkezzék elektromos hűtőszekrénnyel, szemben a jelenlegi 32-vel. 1970- ben televízióból 55 készülék jutott 100 családra, 1975- ben ez az arány 75—76 lesz. Porszívóból, mosógépből hasonló mértékben növelhető az ellátottság. A személyi tulajdonban levő gépkocsik párna a jelenleginek mintegy két és félszeresére fog növekedni, és 1975-ben megközelíti a félmilliót. Az egy főre jutó húsfogyasztás az 1970. évi 59 kilogrammról öt év alatt előreláthatólag 67 kilogrammra, a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztása 160-ról" csaknem 200 kilogrammra emelkedhet. Az élelmiszeripar tervei szerint — a háztartási munka megkönnyítésére — a tisztított zöldségekből, a tartósított, valamint mélyhűtött élelmiszerekből a következő tervciklus idején a termelés a mostaninak legalább kétszeresére növekszik. Nem volt és nincs is akadálya annak, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek — bármilyen formában — közvetlenül árusítsák termékeiket. A lakosság fogyasztási igényeinek kielégítését tovább- I ra is zömében a belföldi I termelői forrásokra alapoz- | A IV. ötéves terv törvényjavas- i tatának vitájában tegnap felszó- j lalt dr. Szabó József, a Siklósi | Járási Pártbizottság első titkára, Baranya megyei képviselő. Beszédében a következőket mondotta: Tisztelt Országgyűlés! A választókerületem dolgozói is érdeklődéssel várták az Országgyűlés jelenlegi ülésszakának munkáját. Ez érthető, hiszen a szocializmus építésének több évre szóló, jövőnket tovább fejlesztő két törvényjavaslatot tárgyalunk meg és hagyunk jóvá. Én a IV. ötéves tervről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban kívánok véleményt nyilvánítani. A törvényjavaslatot jónak tartom, meggyőződéssel megszavazom. Amiért jó a törvényjavaslat, amilyen fontos tényezőkkel számol, azt a Tervhivatal elnöke expozéjában, több képviselőtársam a vitában elmondta, én azt nem ismétlem meg. Arról a sokirányú hozzáértő, nagyon alapos, felelősségteljes munkáról, amellyel a törvényjavaslat készült, amelyet a központi pártszervek, a kormány és annak különböző szervei sok szakember bevonásával végeztek, a tisztelet az elismerés hangján tudok szólni. Azt hiszem, hogy ez a munka nekünk is napi feladataink végzéséhez jó tanulságul, hasznos útmutatásként szolgál. A törvényjavaslat néhány részkérdéséhez van észrevételem. Szabad munkacsarnokok a BCM-nél Az ipari és a területfejlesztési célkitűzések is nagyon fontos részei a törvény- javaslatnak. Én Dél-Dunántú- lon a gépipar, a könnyűipar és ezen belül a fafeldolgozó ipar fejlesztést fontosnak és lehetségesnek tartom. De a Dél-Dunántúl fogalma szélesebb körű, több megyére kiterjedő elképzelést tartalmaz. Ezért azt javaslom, hogy ezen belül a délbaranyai területet külön is vegyük figyelembe. A területfejlesztési fejezetben foglaltak mellett lehet fejleszteni az építőanyagipar a díszítő és burkoló, a csatorna építéshez szükséges anyagok gyártását, valamint a vegyipar termékeinek mezőgazdasági és háztartási célokra történő kiszerelő tevékenységét. Ezeknek a Baranya megye déli részében már jelentős bázisa és hagyománya is van. Ügy vélem, hogy az ipar- fejlesztésnél a már meglévő lehetőségeinket jobban ki kellene használni. Nem kellene mindig nagy költséggel együttjáró, sok anyagot és kivitelező kapacitást igénylő épületeket építeni, hanem e helyett a célnak jól megfelelő, szerényebb épületekben, a korszerűbb technikát, műszaki berendezést kellene alkalmazni, erre kellene az anyagi erőforrásainkból is többet felhasználni. Csak példának említem, hogy a most épülő beremendi Cement- és Mészmű mellett van mintegy 15 ezer négyzetzuk, és ehhez az ipari termelés tervezett 30—32 százalékos fejlesztése elegendőnek látszik — hangsúlyozta Szurdi István. — A fogyasztási cikkek importjának szerepe a lakosság áruellátásában az előző éveknél mérsékeltebb ütemben ugyan, de erősödik. A számítások szerint a tervidőszak végére a forgalomba hozott, fogyasztási termékekből az importcikkek aránya a jelenlegi méter alapterületű épületcsoport, amely épületek hideg és melegvízzel, megfelelő fűtéssel, világítással vannak ellátva. Ezek különböző célra alkalmas munkacsarnokok lehetnének. Külön előnye, hogy közvetlenül vasút és korszerű közút mellett helyezkedik el. Ezeket a korszerű felvonulási épületeket két év múlva lebontani annyit jelentene, hogy romboljuk, tönkretesszük hasznosítható értékeink egy részét. Valósítsuk meg a jégelhárítási rendszert! Tisztelt Országgyűlés! A múlt év júniusában tartott parlamenti ülésszakon, amikor a vízgazdálkodás fejlesztési koncepciót tárgyaltuk a vitában intézkedéseket javasoltam hazánkban is sok kárt és gondot okozó jégkár elhárítására. Akkor ez megértésre talált, az illetékesek érdemben válaszoltak, mi érdemi intézkedéseket reméltünk. Most a törvényjavaslatban ezzel kapcsolatban nem szerepel tervcélkitűzés. Nem akarom a tavalyi indoklást megismételni, csak említem, hogy hazánkban az Állami Biztosító 1968 —69-ben 941,2 millió forintot, Baranya megyében 1968-tól 157,1 millió, ez évben 70 millió forintot fizetett ki a mezőgazdasági üzemeknek jégkár térítés címén. Mondanom sem kell, hogy a közvetlen és közvetett kár ennél lényegesen nagyobb. Ennek igen jelentős része hosszú évek óta Dél-Baranyá- ban a siklósi és mohácsi járás területét, köztük a villányi borvidéket érinti. Ismeretem szerint a Szovjetunió bizonyos területein eredményesen alkalmazzák a mechanikai elhárítást. A szakemberek számítása szerint a jégkár mechanikai elhárításának költsége pár év alatt megtérülne. Ezért is javaslom, hogy az Országgyűlés a tervtörvényjavaslat II. fejezetének 24. §-át egy mondottal egészítse ki. A mondat szövege így hangzana: „El kell kezdeni a jégkár mechanikai megelőzését.” Építsünk több kollégiumot Tisztelt Országgyűlés! Sokan örülünk annak, hogy hazánk kulturális élete is egyre gyorsabb ütemben fejlődik. A törvényjavaslat nagyon komolyan figyelembe veszi kulturális életünk igényeit, jól fogalmazza meg a célkitűzéseket. Mégis meg kell mondanom, hogy a mostani jogigények és lehetőségeink között jelentős különbségek vannak. Érdemes volna néhány területre még több erőt, anyagi erőforrást felhasználni, nagyobb figyelmet fordítani. Ezek közül is csak az alábbiakat említem : A tervezettnél több óvodai férőhelyet kellene építeni. Az indokokat nem említem, azt 15.5 százalékkal szemben 17.5 százalék lesz — mondotta Szurdi elvtárs, aki a törvényjavaslattal egyetértett. Szurdi István belkereskedelmi miniszter után dr. Dömötör János Csongrád megyei, Farkas Pál Borsod megyei, dr. Molnár Béla budapesti, Kárász Gyula debreceni, Imri Gyula Borsod megyei, Tóth Géza Szabolcs- Szatmár megyei, Nemes Istmindannyian jól ismerjük. Jó érzéssel vesszük tudomásul, hogy a kormány hasonló álláspontot alakított ki. — Az általános iskolai és a középiskolai diákotthoni, kollégiumi hálózat fejlesztésében kellő differenciáltsággal az ország néhány területét, köztük Baranya megyét, gazdasági települési és egyéb helyzeténél fogva külön figyelembe kell venni. E területet az átlagosnál gyorsabban kell fejleszteni. — Hazánk idegenforgalma örvendetesen fejlődik. Kulturális értékeink szélesebbkörű megismertetését, hasznosítását jobban kellene kapcsolni az idegenforgalom fejlesztéséhez. Többet kell tenni a növekvő idegenforgalommal együtt a jelentkező ésszerűé« jogos kultúrigények kielégítéséért. v Ösztönzőbb bérpolitikát! Tisztelt Országgyűlés! A gyorsabb fejlődés nagyon fontos előfeltételének tartom, hogy a minisztériumoktól kezdve a tervező intézetekig, az állami és társadalmi szervezeteken keresztül a termelő üzemek különböző munkahelyeiig dolgozzunk jobban, még több hozzáértéssel, nagyobb szervezettséggel és fegyelemmel, nagyobb hatásfokkal. Ezt kell, hogy elősegítsék a törvényjavaslat 54. §-ban tervezett bérpolitikai szabályozás irányelvei. Véleményem szerint a társadalmi munkamegosztás kü-' lönböző munkaterületein dolgozók joggal fogalmazzák meg azt az igényt, hogy a mostani bérpolitikai konstrukciónk jelentős javítása indokolt. Tudjuk, hogy a kormány igen megfontoltan, megalapozottan, a lehetőségek keretein belül nagy felelősséggel intézkedik az életszínvonal politikánkkal összhangban az alapvető bérpolitikai kérdésekben is. Mégis azt kérem, hogy a következő évek egyik nagyon fontos feladatának tekintse a bérpolitikai konstrukciónkban szükséges változások kidolgozását, érvényesítését. Többekközt olyan változásokra gondolok, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a bérrendszerünk az egész bérpolitikánk még nagyobb összhangban lesz a népgazdaság közép- és hosszabbtávú terveivel, amelyek jobban ösztönöznek a gazdasági élet hatékonyságának gyorsabb fejlesztésére, az élő munkával való ésszerűbb gazdálkodásra, amelyek jobban elősegítik a társadalmi munka- megosztásban szükséges észszerű fejlődést, a különböző szakemberigény kielégítését, amelyekben jobban kifejezésre jut a társadalom javára végzett munka értékének elismerése. Végezetül azt mondhatom, hogy a terv törvényjavaslatot nemcsak elfogadom és megszavazom, hanem a választó- kerületem becsületes dolgozóival együtt tisztességesen dolgozunk a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításáért. ván Pest megyei, Nagy Antal Komárom megyei képviselő szólalt fel, majd a pénteki ülést Beresztóczy Miklós rekesztette be Szombaton délelőtt — 10 • órától — folytatja munkáját az or- szággvűlés a negyedik ötéves tervről szóló törvényjavaslat vitájával, majd a választó- jogi törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalják, s végül interpellációra kerül sor. a fogyasztás szerkezetében « / 4
