Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
mo. oktöler I, DUNANTÜLI NAPLÓ Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) kérdés megoldása után a figyelem középpontjába a takarmánynövények termesztésének fejlesztése került. Gyors ütemben folytatjuk — távlati terveink irányvonalának megfelelően — a közlekedés fejlesztését is. A IV. ötéves tervben útépítésre, korszerűsítésre és fenntartásra 36 milliárd forintot irányzunk elő. A javító- és szervizhálózat, stz alkatrészellátás és az üzemanyag töltőállomások hálózatának bővítésére, a terv a vállalati pénzeszközök kibővítésére 3,3 milliárd forintot irányoz elő. Megfelelő figyelmet fordítottunk a hírközlés helyzetének vizsgálatára. Arra törekedtünk, hogy gazdasági erőforrásainkkal összhangban ezen a téren is számottevően fejlődjünk. Befejezzük a jász- ágói 500 kw-os rövidhullámú rádióadó építését. Üj URH- adók létesülnek a rádióműsorok vételi lehetőségeinek javítására, valamint önálló URH műsor sugárzására. Megkezdjük azmásodik, színes vételt is biztosító televízió műsor sogárzását. Jelentősen, mintegy 250 ezer állomással bővítjük a telefonhálózatot. Az infrastruktúra fejlesztése terén világszerte az egyik legnagyobb gondot a megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosítása okozza. Kormányunk a IV. ötéves tervben is fokozott figyelmet fordít erre a területre és a tervidőszakban 25 milliárd forint beruházást biztosít árvízvédelmi berendezésekre, regionális vízművekre, víztisztító berendezésekre, csatorna- és közműépítésekre. A tervidőszakban az általános iskolai tantermi hálózat minőségének javítása érdekében 2500 osztálytermet építünk és 400 osztályterem építésével bővítjük a középiskolai hálózatot. A felsőfokú oktatás fejlesztésére mintegy 2,8 milliárd forint beruházást biztosítunk. Számottevő a fejlődés az egészségügy területén is. Ezt jelzi: a gyógyintézeti ágyak száma 8600-zal nő, a szakorvosi órák száma napi 6900- zal növekszik és 550 új orvosi körzet létesül. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés céljait öt év alatt mintegy 46 milliárd forint szolgálja, ami több mint másfél- szerese a III. ötéves terv időszakában felhasznált összegnek. Ezáltal a nemzeti jövedelemből a tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre fordított részarány az előző ötéves tervidőszakhoz képest 2,4 százalékról 2,8 százalékra emelkedik. 500 milliárd beruházásokra Tisztelt Országgyűlés! Az ötéves terv előirányozza - mindazokat a beruházási erőforrásokat, amelyek gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez szükségesek. A tervidőszakban mintegy 480—500 milliárd forint értékben határoztuk meg népgazdaságunk beruházási teljesítőképességét. Ez körülbelül 150 milliárd forinttal, mintegy 30 százalékkal több, mint liménnyit" a III. ötéves tervidőszakban beruháztunk. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy népgazdaságunknak milyen fontos érdeke fűződik ahhoz — és gazdaságfejlesztési céljaink megvalósulása szempontjából is döntő jelentőségű, — hogy a beruházási tevékenység valamennyi fázisában megjavítsuk munkánkat. Különösen három irányban. kell fokozni erőfeszítéseinket: — a beruházási tevékenységben a tervek alakulását a kivitelező képesség növekedésével összhangban kell szabályoznunk, ugyanakkor a kivitelező kapacitás tervezett bővítését maradéktalanul végre kell hajtanunk. — A beruházások előkészítését és a kivitelezés szervezettségét magasabb színvonalra kell emelnünk. — A beruházási erőforrások megoszlásában a tervezett arányváltoztatásokat következetesen kell érvényesítenünk. Annak érdekében, hogy a kívánt eredményeket minél előbb elérjük, a kormány az operatív irányító munkában is intézkedéseket kíván tenni. Az intézkedések alapvonása, hogy a jövőben — szigorúbban bíráljuk el mindazok munkáját, akik a költségvetést terven felül terhelik. — Következetesebben szerezzünk érvényt a kormány- szintű beruházások színvonalas és felelősségteljes előkészítésére vonatkozó előírásainknak, — koncentráljuk erőinket, hogy a kivitelezési kapacitások gyorsabban fejlődjenek. Négyszázezer új lakás Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti jövedelemnek nagyobb hányadát használjuk fel az életszínvonal emelése érdekében, mint korábban. Különösen jelentős a tervnek az a célja, hogy a lakásellátás javítására és a kapcsolódó kommunális fejlesztésekre szolgáló állami beruházásokat kétszeresére növeli a III. ötéves tervidőszakhoz képest. A következő öt évben összesen mintegy 400 000, ebből állami erőforrásból 180—200 000 lakás épül fel. A lakások több mint 60 százaléka városokban létesül. Gazdaságpolitikánk alapelve, hogy a jövedelempolitikának, az elosztási rendszernek aktívan kell hatnia a termelésre és a termelékenységre. Ezért arra törekszünk, hogy a reálbérek növekedése viszonylag gyors legyen és a reáljövedelmek növekedésén belül nagyobb súlyt kapjon, mint eddig. A reáljövedelemnek egy főre jutó növekedését a terv 85—27 százalékban, a reálbérek növekedését egy keresőre 16—18 százalékban irányozza elő. A keresetek tekintetében kívánatosnak tartjuk, hogy abban a mainál erőteljesebben és differenciáltabban jusson kifejezésre a szakképzettség, a munka jellege és bonyolultsága, és a beosztással járó felelősség. Ennek a fontos követelménynek az érvényesítése mellett életszínvonalpolitikánknak továbbra is fontos elve marad az eltartottak számától függő családi jövedelemszóródás mérséklése. Ezért gazdasági lehetőségeinkkel összhangban az öregek, gyermekek, betegek eltartásához az állami hozzájárulás növelésével számolunk. Egyes kategóriákban nyugdíj- korrekciót hajtunk végre és tovább növeljük a családi pótlék összegét. Emellett a bér- és árpolitika útján — feltételezve a munka hatékonyságának előirányzott javulását — garantáltan biztosítani kívánjuk, hogy a reálbérek és reáljövedelmek a tervezett mértékben emelkedjenek. Gazdaságpolitikánknak továbbra is fontos vonása marad a teljes foglalkoztatás biztosítása. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy a munkaerőgazdálkodásban magasabb színvonalú és a társadalom érdekeivel jobban összhangban álló gyakorlatot kell megvalósítani. Azzal számolunk, hogy a tervidőszakban folytatódni fog az áttérés a 44 órás munkahétre a népgazdaság mindazon területein, ahol ehhez a feltételek megteremthetők. Ezt fontos politikai és társadalmi kérdésnek tekintjük. Ami a fogyasztói árpolitikát illeti! Alapvető követelménynek az árstabilitás biztosítását tartjuk. Ugyanakkor számolunk azzal a gazdasági realitással, hogy a fogyasztói árrendszer és az árarányok nem merevíthetők meg hosz- szú időszakra és azokat a ráfordítás alakulása, a társadalmi megítélés, valamint a kereslet és kínálat egyensúlya alapján fokozatosan korszerűsíteni kell. Lesznek Tisztelt Országgyűlés! Az iparilag fejletlenebb területeken preferált fejlesztési zónákat jelöltünk ki. Ezek az előnyben részesített területek mintegy 1,4 milliárd forint beruházási támogatást kapnak a költségvetésből és további 800 millió forintot fordítunk budapesti üzemek vidéken történő kapacitásfejlesztésének támogatására. Ezen túlmenően a kormány csaknem 1 milliárd forinttal támogatja — ahol az indokolt — a bányászkörzetek termelési szerkezetének átalakítását. áruk, amelyek ára objektív okok miatt majd emelkedik, más áruk ára pedig csökken. Az árszínvonal és árarányok változása azonban nem sért- hei a tervben előirányzott reáljövedelem és reálbér növekedést. Ennek eredményeként a lakás-kommunális ellátásban számottevően csökkenni fognak a területi különbségek és az egészségügyi, szociális, valamint kulturális ellátás terén is mérséklődnek a területi színvonalkülönbségek. A IV. ötéves terv terület- fejlesztési céljai alapján reális az a várakozás, hogy 1975 körül országunk egyik területét sem jellemzi majd kirívó elmaradottság sem a jövedelmi viszonyokban, sem a foglalkoztatásban és ennek alapján fokozatosan rátérhetünk a területi fejlesztés további nagyjelentőségű feladatainak megvalósítására: a falusi és a városi élet- körülményekben még meglévő lényeges különbségek megszüntetésére. Tisztelt országgyűlés! Szocialista társadalmunk erősítésének, a jólét további növekedésének a gazdasági fejlődés az alaja. Az ötéves terv gazdaságpolitikai céljait akkor teljesítjük sikeresen, ha a megkezdett úton járva, töretlenül fejlesztjük gazdagságunkat. További sikereink legfőbb záloga pártunk politikája, dolgozó népünk bizalma e politika iránt, amelyet őszintén magáénak érez. Kormányunk azzal a meggyőződéssel terjeszti szocialista társadalmunk építésének IV. ötéves programját az országgyűlés, dolgozó népünk elé, hogy az találkozik társadalmunk egyetértésével és elnyeri támogatását Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk. értelmiségünk annak tudatában kezdhet hozzá az alkotás újabb, nagy feladataihoz, hogy azok va- lóraváltásával népünk jobb és boldogabb jövőjét, a szocialista társadalom ügyét szolgálja. Párdi Imié nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következet. * A szünet után a törvényjavaslat tegnapi vitájában felszólaltak még: Győri Imre Csongrád megyei, Gácsi Miklós diósgyőri, dr. Bognár József, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke. Báli Zoltán Tolna megyei, Csikesz Józsefné budapesti, Gergely Lajos pécsi, Kerkay Andorné Fejér megyei Galló Ernő budapesti, dr. Horgos Gyula köhó- és gépipari miniszter, Mocsári Sándor Hajdu-Bihar megyei, Benke Lajosné Pest megyei, Varga Károly Somogy megyei és Tamás János Komárom megyei képviselő. Kiemelten fejlődő ipari centrumok A tervidőszakban tovább folytatódik az ipar területi koncentrációjának és a nagyobb ipari centrumok kiemelt fejlesztése is. A nagy- beruházások, a központi fejlesztési programok és a vállalati saját forrásból történő beruházások eredményeként fokozódik az egyes körzetek ágazati specializációja. Azzal számolunk, hogy a mezőgazdaság is mind ütemét, mind szerkezetét tekintve differenciáltan fog fejlődni. A kedvező természeti adottságokkal rendelkező területeken a terv a termelés intenzív irányainak erősödésével, a kereslethez jobban igazodó termelési szerkezet kialakulásával számol. A kedvezőtlen adottságú területeken viszont a kisebb eszközigényű termelésszerkezet kialakítása és a racionálisabb földhasználat támogatása a feladat. Tovább folytatódik az urbanizáció és a városok lé- lekszáma, számításaink szerint mintegy 260—280 ezerrel nő. Legdinamikusabban az a kilenc vidéki város fejlődik — Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged, Győr, Székes- fehérvár, Nyíregyháza, Szombathely, Szolnok —, amely egyben az iparfejlesztés nagyobb vonzási centruma is. Ezen túl azonban számos más városunk is szépen fog fejlődni. Mintegy harminc település városiasodását gyorsítjuk, kifejlesztve arányosan elhelyezett kis- és középvárosok hálózatát. A több községet ellátó alapfokú intézmények fejlesztésével folytatódik a falukörzet-köz- pontok kialakítása, a külterületi népesség csökkenése,, a tanyarendszer fokozatos visz- szafejlődése. A tervidőszakban tovább folytatjuk az egyes kiemelt idegenforgalmi és üdülőterületek fejlesztését. Különösen a Balaton és a Velencei-tó környékének fejlődése gyorsul meg. Az elkövetkező öt évben a Balaton-vidék fejlesztése érdekében mintegy 5—6 milliárd forint, a velencei üdülőövezet fejlesztése érdekében pedig kb. egymil- liárd forint értékű beruházás valósul meg. A lakosság életkörülményeinek területi alakulását a termelőerők területi változásának eredményeként kialakuló foglalkoztatási helyzet és a jövedelempolitikai célok, továbbá a lakossági infrastrukturális ellátás területi fejlődése határozza meg. Nikkelező üzemünkbe rrm női segédmunkásokat felveszünk. PÉCSI VEGYESIPARI VÄLLALAT, Lots Károly o. 2. Tisztázni kell a liászbáin ászát helyzetét Tisztelt Országgyűlés! Pécs város és Baranya megye dolgozói elismeréssel és érdeklődéssel beszélnek a népgazdaság IV. ötéves tervéről, amelyből világosan, egyértelműen bontakozik ki hazánk jövője, az életkörülmények várható további jelentős javulása. A javasolt IV. ötéves terv célkitűzéseit, irányelveit mindenki — aki társadalmi — gazdasági problémáink iránt érdeklődik, megismerhette, fogalmat alkothatott róluk, véleményt formálhatott és mondhatott közéletünk fórumain. Ez a széleskörű demokratizmus nagy segítséget ad törvényhozó munkánkban, mert látjuk azt, hogy a dolgozók elfogadják a jövő feladatait, a vállalatok, szövetkezetek, a népgazdasági célnak megfelelően igyekeznek tevékenykedni. Választóim hangulata alapján biztos vagyok abban, hogy ez a széleskörű, demokratizmus a végrehajtás időszakában is soksok tartalékot tár fel és megkövetelve az alkotásvágyat, lelkesíti az embereket céljaink megvalósításáért. A továbbiakban Baranya eredményeiről szólt Gergely elvtárs, majd így folytatta: Kiemelt bérezést a bányászatban! Nem vagyok bányász, mégis úgy érzem, több évtizedes társadalmi tevékenységem a bányászok között, feljogosít arra, hogy néhány problémával foglalkozzam. Kihangsúlyozom, egyetértek az energiastruktúra megváltoztatásának szükségességével. Az új gazdasági mechanizmus különösen meggyőzött arról, hogy a gazdaságtalanul működő bányák becsuká- sa törvényszerű, egyértelműen helyes döntés volt. A törvényjavaslat is megemlíti, hogy az energia mérlegben még hosszú évtizedeken keresztül számolnunk kell a jó minőségű, gazdaságos széntermeléssel. Ismerve az európai kokszhelyzetet, vetem fel a mecseki szénbányászat kérdését, mely a következő: Jó lenne tisztázottnak, egyértelműnek látni a liász- bányászat helyzetét a kokszbázis szempontjából, különös tekintettel Dunaújváros igényét figyelembe véve. Gondolok itt a dunaújvárosi kokszblokk rekonstrukciójára, esetleges fejlesztésére. E gondolatokat figyelembe véve aggasztónak tartom a liász-bányászat műszaki, valamint fejlesztési feladatainak megoldását a nagy tőke- szegénység miatt. Nyugtalanítónak, közgazdaságilag károsnak tartom a munkaerő ilyen fokú mozgását a szénbányáknál. Az elöregedés veszélye nagy, ezek okát elsősorban a nem kellő differenciált anyagi megbecsülésben látom. Feltétlen szükségesnek tartom a bányász-szakmunkának a nehézségi és veszélyességi fokának megfelelően kiemelt bérszinten való tartását. Indokoltnak tartanám mindazon feltételek megteremtését a bányászatban, beleértve a lakásproblémákat is — az élet- és munkakörülmények további javítását, mert csak ezekkel biztosíthatjuk a népgazdaság energiaigényeinek zavartalan kielégítését. Szűk az építőipari kapacitás Tisztelt Országgyűlés! Egyetértek a törvényjavaslat 8. fejezet azon szakaszával, amelyben az ipari üzemek a fővárosból vidékre való telepítésével foglalkozik. Merem remélni, hogy kormányzatunk figyelembe fogja venni e kérdésben Pécs város sajátos egyoldalú iparszerkezetét, amely jelenleg nehezíti a város fejlődését. A másik nagy problémánk az építőipari kapacitás, ezen belül a mélyépítő kapacitás szűk keresztmetszete. Évenként 200—300 milliós nagyságrendű építési jellegű, nagy, fontos beruházás marad el, mert képtelenek vagyunk vállalkozókat találni. A városokban főleg a csatornázási, gázvezeték-fektetési, általában a közművesítési munkák maradnak el. A IV. ötéves terv idejére tervezett, a korábbinál jóval alacsonyabb mértékű építési jellegű beruházások egyhar- madára már most nem lehet megyénkben kivitelezőt találni. Az építőipari vállalatok szinte kiírhatják a kapukra, hogy 1975-ig munkát nem vállalnak. Tudjuk, hogy ez nem egyedülálló eset az országban, éppen ezért itt gyökeres fordulatot kell teremteni. Az építőipar a bere- mendi cementmű felépítésével biztosítani tudja az anyagok jórészét, ezért az építőipar jobb felszerelésével, speciális részlegek kialakításával kellene gyorsabban előrehaladni. A következő tervciklus jelentőségében és bonyolultságában egyaránt legnagyobb problémája területünkön Pécs város fejlesztése. Közismert, hegy e város lakossága az utóbbi tíz évben az ösz- szes vidéki városokhoz képest a leggyorsabb ütemben — 27 százalékkal nőtt. Ezzel a tempóval az elismerésre méltó fejlődés ellenére sem tudott lépést tartani a város kommunális létesítményekkel való ellátása. Az év második felében kerül a Minisztertanács elé a városrendezési terv koncepciója, ahol szükségszerűen ezek a problémák is megvitatásra . kerülnek. ’ JMint Pécs város képviselője;1’árra kérem a kormányt, / hogy nyújtson segítséget / ahhoz, hogy a fejlesztés alapkérdéseiben előbbre léphessünk. Elsősorban a lakás- és közműépítésre, valamint a tervbevett kulturális és kommunális objektumok megvalósítási feltételeinek biztosítására gondolunk. Korszerű utak kellenek Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat fontos részének tartom a szállítás fejlesztését tartalmazó részt is. A korábban tárgyalt közlekedésfejlesztési koncepciónak megfelelően jól fogalmazza meg a közlekedésfejlesztés feladatait. Megyénkben a tervjavaslatnak megfelelően 26 községben épül bekötőút és ezzel megoldódik a 200 főn felüli községek problémája. Azonban a megye ú íviszonyai így is rosszak. A 6-os út mellett kevés a jó állapotban lévő, korszerű útunk, pedig Budapest után a legtöbb személy- gépkocsi Baranyában található és jelentős a külföldről átutazók száma is. A közlekedési koncepcióból adódóan jó lenne e területen is az országos átlaghoz hasonlóan együtt haladni, mert áz indokok egyértelműek és jogosak. A IV. ötéves tervben a megyében lévő ipari vállalatok a termelési érték évi 6—7 százalékos, a foglalkoztatott létszám egy-két százalékos növekedésével számolnak. Ez arra utal. hogy a termelés bővülés döntően termelékenységből, a vállalatok fejlesztéséből, korszerűsítéséből adódik. Bár ezek a vállalati tervek még módosulhatnak, mégis látszik belőlük az a helyes törekvés, hogy megközelítsék, teljesítsék a népgazdaság IV. ötéves tervéből adódó feladatokat. A törvénytervezetet, egyetértve az abban foglalt célkitűzésekkel elfogadom. * Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor folytatja muo- káját. t A Gergely Lajos elvtárs felszólalása
