Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-03 / 232. szám

«rar «ft Wir Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvn.évfolyam,232.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. október 3., szombat Múzeum és közművelődés T ízéves hagyományunk már az októberi múzeumi hó­nap. Pécsi kezdeménye­zés, az ún. Baranyai mú­zeumi hetek nyomán terebé­lyesedett országos esemény- nyé a gondolat mind a fővá­rosban, mind a vidéki váro­sokban és járási székhelye­ken- Emberek százezreit vonzzák országszerte a most megnyíló tárlatok és kiállí­tások, múzeumi rendezvé­nyek, a múzeumi hónap szá­mos, formájában is újat adó programjával, eseményével. Jelezve mindezzel a múzeum népművelési céljait, a mú­zeumok és levéltárak köz­művelődési szerepét. Ezek a célok arra irányulnak, hogy érdekes, változatos, színes múzeumi rendezvényekkel új ismereteket nyújtsunk. Fel­ébresztve az érdeklődést a képzőművészet, a művelődés- történet, a tudomány ered­ményei, alkotásai iránt; ha­gyományaink és mozgalmi emlékeink iránt; alakítva mindezzel az emberek látás­kultúráját, szocialista világ­nézetét, történelemszemléle­tét Ennek jegyében hirdették meg Baranyában is az 1970. évi múzeumi hónap rendez­vénysorozatát Ez a program nagyobb központi kiállításai­val, ismeretterjesztő esemé­nyeivel, múzeumi sétáival és műteremlátogatásaival a leg­különbözőbb érdeklődésű em­berek figyelmére is számot tarthat Elvétve ugyan, mégis ör­vendetes módon évről évre helyet kap ebben a program­ban különböző intézmények, vállalatok múzeumlátogató csoportjain túl néhány üze­mi brigád programszerű mú­zeumlátogatása is. Ezeknek a jelentkező igényeknek a további ébresztése különös hangsúlyt kap a múzeumi hónap időszakában. E hónap törekvései, rendezvényei nem a „szép” látogatottsági sta­tisztikával kívánnak hival­kodni. Múzeumbarátokat kí­vánunk szerezni ebben a hó­napban. Külön szót érdemel itt a múzeumok közvetlen aktíva­hálózata: a honismereti, vár- és múzeumbarát körök mun­kássága. A most lezárult le­letmentési pályázatok szép eredményeket tükröznek az egyéni kutatók, gyűjtők mun­kája révén. Kollektív munka, tehát szakköri pályázat azon­ban, mint közöltük, nem ér­kezett be az idei évben. Ez is jelzi: vannak tennivalóink a honismereti mozgalom me­gyei szervezésében. A múzeumok a levéltárak­kal és a könyvtárakkal együtt általában minde­nütt bázisai a helytör­téneti és honismereti mun­kának. Ez a tevékenység — különösen az utóbbi években a forradalmi évfordulók, a lelkesítő erejű, hagyomány­pótló események hatására — jelentékeny nevelőerő lett. Hathatós eszköze lett a haza­fias nevelésnek, a közéleti érdeklődés fölkeltésének, a marxista történelemszemlélet kimunkálására. Nem lehet mindegy: a honismeret moz­galom-e valóban és milyen mértékben az nálunk. Erre is érdemes odafigyelnünk kulturális propagandánknak ebben az októberi szép és hagyományokra visszatekintő kampányidőszakában, ame­lyet nemes célokkal hirdet­tünk meg immár több, mint tíz esztendeje. Önmagában a múzeumi hónap nem cél, esz­köz is, mint a közművelődés más formái, megnyilvánulá­sai — egyetlen közös nagy cél a sokoldalúan művelt szo­cialista ember eszménye szol­gálatában. VV. E. Az országgyűlés pénteki ülése As érsz ág gyűl és pénteki ülésén folytató­dott a népgazdaság negyedik ötéves tervé­ről szóló törvényjavaslat vitája. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró An­tal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sán­dor, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg a tanácskozást, majd Gáspár Sán­dor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára szólalt fel. Gáspár Sándor: Tudatosabb bérpolitikát kell folytatnunk! Bevezetőben megállapítot­ta, hogy az új ötéves terv elindításához kedvező alapot teremt III. ötéves tervünk várható túlteljesítése. Dolgo­zó népünk új feladatainak megvalósításához jobbak a feltételek, mint öt esztendő­vel ezelőtt. Pártunk, álla­munk, munkásosztályunk szüntelenül erősíti szocalista építőmunkánk állandó ele­meit. Az üzemekben, a vállala­toknál és az intézményeknél nyugodt, bizakodó a légkör. Javult a dolgozók kezdemé­nyezőkészsége, öntudatból fakadó tenniakarása. A dol­gozók aktivitásának növeke­dését jól bizonyítják a pár­tunk X. kongresszusának tiszteletére kibontakozott szo­cialista munkaverseny eddigi eredményei. A terv főbb céljainak, mutatóinak kialakításában a szakszervezetek aktív szere­pet töltöttek be. Már a terv- készítéskor számos észrevé­telt tettek a dolgozók véle­ménye alapján. Ezek jó ré­sze helyet kapott a tervja­vaslatban. A továbbiakban rámuta­tott: a megvitatásra kerülő tervjavaslat is bizonyítja, hogy — miként politikánk egészében —, a gazdaság- politikában is érvényesülnek a marxizmus—leninizmus alapelvei. Ez egyet jelent a munkásosztály hatalmának erősítésével, aminek megha­tározó jellege soha sem volt vitatható számunkra. Állan­dó feladatunknak tekintet­tük a szocialista rendsze­rünkre jellemző fő vonások erősítését, szilárdítását, min­dig nagy gondot fordítottunk a szocialista tervgazdálkodás tökéletesítésére, gazdagításá­ra is. Gazdálkodásunkban a proletár internacionalizmus­ra, a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjet­unióval való szoros együtt­működésre támaszkodtunk. Mindez sérthetetlen és ál­landó eleme szocialista épí­tőmunkánknak. A fejlődést mutatja a most vitára bocsátott tervja­vaslat is. Bizonyítja, hogy hazánkban a tervgazdálko­dás állandóan fejlődik, töké­letesedik. Államunk szilárdan kézben tartja a népgazdaság fejlődését A népgazdaság irányításá­nak mai rendszere nagy ener­giát szabadított fel a köz­ponti gazdaságirányító szer­vekben az átfogóbb, hosz- szabb távú döntések előké­szítése számára. A központi tervezés reálisabbá válik, új módszerekkel egészül ki. A központi szabályozórendszer segítségével pedig mind job­ban biztosíthatjuk — gazda­sági vonatkozásban — a tár­sadalmi tudatosság teljesebb érvényrejutását. Törekvésünk az volt, hogy a terv mind jobban segítse a termelés és a szükségletek összehangolá­sát, továbbá a hatékonyabb, jövedelmezőbb gazdálkodást. Elértük azt a célunkat is, hogy a most tárgyalt tervja­vaslatban az életszínvonal­politikai és szociálpolitikai meggondolások a korábbinál jobban kifejeződjenek. A IV. ötéves terv tehát azt bizonyítja, hogy gazdaságirá­nyítási rendszerünk korszerű­sítése erősíti a szocializmus vívmányait. Gazdaságirányí­tásunk mai módszerei lehe­tőséget adnak a gazdasági élet bizonyos önszabályozá­sára és önfejlesztésére. Álla­munk a népgazdaság fejlő­dését szilárdan kézben tartja. Irányítását közvetlen és közvetett eszközökkel végzi; szükség esetén közvetlenül is beavatkozik a dolgok mene­tébe. Ha kell utasítással, tá­mogatással vagy a szabályozó elemek differenciáltabb al­kalmazásával. Nem lehet eléggé hangsú­lyozni, hogy a marxizmus— leninizmus, mint a társadal­mi cselekvés irányvonala nem lezárt vagy megmerevedett tudomány, nem a társadalmi valóságtól független ideoló- g:ai rendszer. Ahogyan fej­lődnek a termelőerők és a termelési viszonyok, úgy fej­lődik és korszerűsödik a marxista tételek konkrét tar­talma is. — Az ötéves terv-javaslat sokoldalúan, vázolja fejlődé­sünk irányát, célját, módsze­reit. Mindezt jól és érthetően érzékelteti a terv. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek a terv végrehajtása szempontjából nagyon fonto­sak, mégsem lehet őket szá­mokban kifejezni. Ezek a kö­vetelmények: a lelkiismere­tesség. a becsületesség, a fe­lelősségérzet mindazokban az emberekben — vezetőkben és dolgozókban, — akik valóra- váltják a terv elgondolásait. E tényezőket nem lehet pa­pírra vetni, de feltétlenül építeni kell rájuk, mert nél­külözhetetlenek. Tudjuk, hogy a terv megvalósítása még nem teszi lehetővé az összes igények kielégítését. De ha mindenki tudása leg­javát adja, ha milliók akti­vitása és tudatos cselekvése maximálisan kibontakozik, akkor ezzel nagy mértékben gyorsíthatjuk haladásunkat, építőmuTikánkat. Népünkben tudatossá kell válnia annak, hogy ötéves tervünk nem öncél, hanem a dolgozók élet- színvonalának emelését, munkakörülményeinek javí­tását szolgálja, az ország gaz­dasági erejének növelése útján. Árpolitika és életszínvonal A dolgozók életszínvonalát közvetlenül érintő jüvedelem- politikáról és az állami fo­gyasztói árpolitikáról a kor­mány és a szakszervezetek többször tárgyaltak. Gáspár Sándor hangoztatta: az olyan jövedelempolitika lehet eredményes és szolgálhatja fejlődésünket, amelynek ré­vén a munkásosztálynak, a parasztságnak, a lakosság va­lamennyi rétegének és cso­portjának életszínvonala rendszeresen emelkedik. Vál­tozatlanul nagy figyelmet kell fordítani a legalacsonyabb keresetek rendszeres emelke­désére, hogy hosszabb távon lépést tartsanak legalább az átlagkeresetekkel. A kerese­tek mainál kissé nagyobb dif­ferenciálása valóban szüksé­ges a jobb munkára ösztön­zés érdekében, azonban en­nek — pártunk jövedelem- politikájának megfelelően — együtt kell járnia a családi jövedelmek kiegyenlítődésé­nek tendenciájával — Egyetértünk azzal, — folytatta Gáspár elvtárs —, hogy a vállalatok közötti ha­tékonysági különbségek fő­ként a prémiumok és a nye­reségrészesedés különbözősé­(Folytatás a 3. oldalon.) L. Brezsnyev beszéde fontos külpolitikai kérdésekről Pénteken Bakuban beszé­det mondott Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára. Kijelentette, hogy a Dél- Vietnami Ideiglenes Forra­dalmi Kormány új javaslatai a párizsi tárgyalásokon igaz­ságosak és jó alapot jelen­tenek a háború beszünteté­séhez. — Meggyőződésünk, ha az Egyesült Államok kormánya kellő módon értékelné ezt a lépést, józanul mérlegelné a helyezetet és belátásról tenne tanúságot, akkor a vietnami politikai rendezésben hala­dást lehetne elérni. Abban az esetben viszont, ha Wa­shington kitart agresszív szándékai mellett, az erő­politika mellett, akkor még nagyobb nehézségekkel, még súlyosabb vereségekkel kell szembenéznie —, mondotta Brezsnyev. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára kijelentet­te, hogy Tel-Aviv uralkodó körei felelősek az EAK, Jor­dánia és Izrael Jarringon ke­resztül történő kapcsolat- felvételének meghiúsulásáért. Izrael az Egyesült Államok kormányának támogatásával mindent elkövet, hogy lehe­tetlenné tegye Jarring misz- szióját. Az Egyesült Államok kormánya tovább bujtogatja az izraeli agresszorokat, lé­nyegében a tárgyalások meg­hiúsításának politikájára ösz­tönzi őket, miközben újabb és újabb támadó fegyvereket szállít Izraelnek a szomszé­dok elleni újabb akciókhoz. Brezsnyev kijelentette: — mindenképpen igyekeztünk előmozdítani a jordániai test­vérgyilkos háború végleges befejezését, beleértve a Pa­lesztinái ellenállási mozga­lom harcosai legyilkolásának beszüntetését is. „Ügy véltük és véljük ma is, hogy megengedhetetlen minden külső katonai beavat­kozás a jordániai esemé­nyekbe” — jelentette ki Brezsnyev. „A jövőben is minden se­gítséget megadunk az ara­bok igazságos harcának, az agresszorok által elfoglalt te­rületek felszabadításáért, a szilárd béke megteremtéséért a Közel-Kelet térségében” — mondotta Brezsnyev. Leonyid Brezsnyev kifejez­te reményét, hogy Georges Pompidou szovjetunióbeli lá­togatása új lényeges fejezetet nyit majd a Szovjetunió és Franciaország barátságá­nak, egyetértésének és együtt­működésének történetében, összhangban a két ország, az európai és a világbéke ér­dekeivel Hazaérkezett Kairóból a magyar párt- és állami delegáció Csütörtökön a késő esti órákban Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnökének ve­zetésével hazaérkezett Gamal Abdel Nasszernak, az Egye­sült Arab Köztársaság el­hunyt elnökének temetésén részt vett magyar párt- és állami küldöttség. A küldött­ség tagja volt Czinege Lajos honvédelmi miniszter. A magyar delegációval együtt érkezett Budapestre dr. Lubomir Strougalnak, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségi tagjának, a Cseh­szlovák Szocialista Közársa- ság kormánya elnökének ve­zetésével a csehszlovák párt- és kormányküldöttség, vala­mint Szomin Luvszan, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztár­saság Minisztertanácsa elnö­kének első helyettese, akik ugyancsak részt vettek az EAK elnökének temetésén. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség és a mon­gol kormányküldöttség veze­tője rövid budapesti tartóz­kodás után továbbutaztak. A mohácsi-szigeti Dunavölgye Tsz beruházásaként Rihában szakosított szarvasmarha­telep epul. Az építkezést a tsz saját építöbrigádja végzi. A harminc férőhelyes ellető, a százhúsz férőhelyes Nutrix borjúnevclö, valamint a két száznyolc férőhelyes' tehénistálió építésé jól halad. A képen: az utolsó EP—12-es betonelem beemelése látható Foto: Ifj. Bauer József A k « k

Next

/
Thumbnails
Contents