Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-20 / 246. szám
1970. október 20. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 Hatszoros nemzeti jövedelem — Áutótelítettség Á presztízs-fogyasztás alkonya — Mezőgazdaság, vagy biológiai ipar? Csaknem egvmilliárd forint a szövetkezeti szolgáltatások fejlesztésére Milyen lesz Magyarország az ezredforduló idején? Ez a kérdés minden embert érdekel.' Részben kíváncsiságból, részben pedig azért, mert nincs is olyan messze áz a 2000. Még a mai 30 évesek is csak 60 esztendősek lesznek az ezredforduló során. A tervezéssel foglalkozó szakembereket persze „hivatalból” érdekli a téma, hiszen csak akkor lehet jól megalapozott ötéves terveket készíteni, ha figyelembe veszik a 10—15 éves távlatokat is. Mint ismert, készül is egy ilyen, 15 éves távlati fejlesztési terv az országban. Tervezés — a jövőből Egy 15 éves távlati tervet kétféleképpen is el lehet készíteni. Az egyik a hagyományos módszer, a hagyományos tervező mindig a jelenből szokott kiindulni. Így beszél: ma 1970-et írunk. Sorakoztassuk fel a legkorszerűbb ' tudományos ismereteket és eszközöket, s próbáljuk meghatározni, mi várható, milyen követelményeknek kell eleget tenni 1985- ben? Így készül a népgazdaság 15 éves távlati fejlesztési terve is. A budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem futurológiái, tehát jövőkutató munkacsoportja megfordítja ezt a sorrendet. Ök is a legkorszerűbb ismeretekből indulnak ki, avval az eltéréssel, hogy ők nem 15, hanem 30 évre próbálnak előretekinteni. Tehát arra keresnek válászt, hogy milyen lesz Magyarország „képe” 2000-ben? Miután a válasz megszületett, elindulnak „visszafelé”, s megnézik milyen lesz hazánk 1985-ben? Ezt az 1985-öt összehasonlítják avval az 1985-tel, amit a hagyományos úton készült terv felvázolt. A népgazdaság számára hasznosak az ilyen összehasonlítások, hiszen így lehet megállapítani, hogy a 15 éves távlati fejlesztési terv eleget tesz-e annak az igénynek, amit a távolabbi jövő követel tőlünk. A kutatók tehát nem passzióból, nem az álmodozás kedvéért foglalkoznak evvel a témával, hanem azért, hogy segítséget nyújtsanak a 15 éves terv végleges megalkotásához. Közgazdászok, filozófusok, matematikusok és mások, tehát a legkülönbözőbb tudományágak képviselői dolgoznak ebben a kutatócsoportban, akiket dr. Kovács Géza, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem népgazdaság tervezési tanszékének professzora irányít, ő tájékoztatta munkatársunkat is. Hemzetközi helyzet 2000-ben Dr. Kovács professzor már bevezető mondataiban kifejtette : nem értenek egyet az atom- és hidrogénháború rémével fenyegető nyugati jóslatokkal, s avval, hogy a sokat emlegetett demográfiai robbanás, tehát az ázsiai, latin-amerikai és afrikai országok viharos ütemű nép- szaporulata a III. világháború kataklizmáját -fogja zúdítani ránk. Minden jel arra mutat, hogy 2000-ben is megosztott marad a világ, a békés egymás mellett élés tehát alap- követelmény volt és lesz a jövőben is. A gazdasági fejlettség tekintetében nagy arányeltolódásokra lehet számítani a szocialista országok javára. Ebből viszont az következik. hogy jelentősen erősödni fognak a szocialista világ pozíciói, sokkal nagyobb befolyást fognak gyakorolni a világra, mint ma. Az integráció már ma is világjelenség, még inkább az lesz a jövőben. Növekszik a regionális összefüggések szerepe. Egy ilyen nagy regionális terület lesz például a szovjet Távol-Kelet, Japán és Kína térsége. Növekszik Latin-Amerika súlya és szerepe, fokozódnak az USA gondjai Dél- és Közép-Ame- rikában. Ez avval járhat, hogy az USA kénytelen lesz feladni távol-keleti politikáját. Folytatni lehetne még a felsorolást, de bennünket most Magyarország jövője érdekel. Vizsgáljuk meg tehát, milyen lesz hazánk ebben a nemzetközi „háttérben”! Négyezer dollár fejenként A legizgalmasabb kérdés: mennyi lesz az egy főre eső nemzeti jövedelem? Ettől függ ugyanis az életszínvonal is. Dr. Kovács Géza munkacsoportja alaposan megvizsgálta a témát, s arra a következtetésre jutott, hogy mintegy 4 ezer dollár lesz fejenként, összehasonlításul nem árt tudni, hogy ma csak 600—700 dollárról beszélhetünk, a 4 ezer dollár több mint amennyi az USA- ban, vagy Svédországban jut ma egy főre. Az olvasó persze felteheti a kérdést: reális-e az a 4 ezer dollár? A válasz: igen. Dr. Kovács Géza kutatócsoportja a nemzeti jövedelem évi 5—6 százalékos növekedéséből indult ki. Ezt eddig •is elértük a legtöbb évben. Az ezredforduló idején napirendre kerül a kommunizmusba való átmenet kérdése a szocialista országokban. A marxista kutatók egyértelműen megállapították: ez az átmenet több fokozatú lesz. A másik legizgalmasabb kérdés a foglalkoztatási struktúra alakulása, az például, hogy a kutatók szerint az ezredforduló idején a foglalkoztatottak mindössze 3—4 százaléka dolgozik majd a mezőgazdaságban. Dr. Kovács Géza hozzátette, hogy nem a mai értelemben vett mezőgazdaságról van szó, mégcsak nem is helyes a mezőgazdaság szóhasználat. Azt, amit ma mezőgazdaságnak nevezünk, biológiai iparrá fog válni, éspedig azért, mert az egész élelmiszer-termelésben a legkorszerűbb biológiai módszerek alkalmazása fog dominálni. Miként világszerte, Magyarországon is növekszik a tudományos kutatásban foglalkoztatottak részaránya. Magától értetődik, arra azért nincs szükség, hogy mindenki tudóssá, kutatóvá' váljék. Az automaták kezeléséhez elegendő lesz a mérnöki és technikai tudás „is”. Ha már itt tartunk, felvetődik : mi lesz a mai értelemben vett betanított és segédmunkásokkal? A válasz: nagyon kevésre lesz akkor már szükség. A legfejlettebb országokban már ma is a szakképzetlen munkások tudnak a legnehezebben elhelyezkedni. Mi is szembekerülünk majd a segédmunkásproblémával, amit — a kapitalizmustól eltérően — humánusan fogunk majd megoldani Interkontinentális tömegközlekedés Dr. Kovács Géza kutató- csoportja megállapította, hogy Magyarországon is tovább csökken az iparban foglalkoztatottak, s növekszik a III. szektor, tehát a szolgáltatásban dolgozók részaránya. Magától értetődik, a III. szektor térnyerése sem folytatódhat a végtelenségig, ezt bizonyítja az ún. autópélda is. Az ezredforduló idejére Magyarország is eléri a gépkocsi-telítettséget, a gépkocsik karbantartása, javítása egyre több embert fog foglalkoztatni. Igenám, de evvel egyidőben az is kiderül, hogy ha az emberek gyorsan el akarnak egy nagyobb távolságra jutni, sokkal célszerűbb lesz az akkori tömeg- közlekedési eszközöket igénybe venni, mint a családokra méretezett autókkal „vánszorogni” a túlzsúfolt országutakon. Az autótelítettségnek tehát reakciója is lesz, s e reakció — mármint a tömeg- közlekdési eszközök újabb reneszánsza — valóban kihat a III. szektorra is Már ma is megérthetjük, miért. Tegyük fel, hogy 100 ember magángépkocsikon, újabb 100 ember pedig autóbuszon kíván egy bizonyos távolságot megközelíteni. Az egyik száz ember összesen 25 magánautót. a másik száz pedig egyetlen autóbuszt vesz e célhoz igénybe. Nyilván, hogy az egyetlen autóbusz karbantartása, javítása kevesebb embert igényel, mint a 25 magánautóé. Egyszerű példát említettünk, hiszen az ezredforduló már az interkontinentális tömegközlekedés kora lesz, s a külföldi utazás, a világturizmus nem a szomszédos, vagy közeli országok felkeresésére korlátozódik. Gondoljunk csak arra, milyen gyorsan növekszik az interkontinentális repülőgépek utasforgalma már ma is! dió például már ma sem lehet presztízs tárgya, még akkor sem, ha a legújabb típust veszi meg valaki. Mindenki hozzájuthat ugyanis ... Mit jelentene ez? Azt talán, hogy 2000-ben már nem versengenek egymással az emberek? De igen, csak nem a fogyasztási cikkekben. Mivel azok elérhetővé válnak, előtérbe kerülnek a szellemiek, az alkotó tevékenység meg hasonlók. Ez viszont szükségszerűen szét fogja törni a család-centrikus szemlélet falait (bár nem a családot!), ismét fel virágzik a társas élet, a kollektivizmus . .. : Utópia? Nem. A nemzeti jövedelem évi 5—6 százalékos növekedése realitás. S ha az, miért lenne irreális a többi? Magyar László A kisipari szövetkezetek a lakosságnak nyújtott javítások. szolgáltatások fejlesztésére a negyedik ötéves terv időszakában mintegy 800— 1000 millió forint beruházást terveznek A legdinamikusabban a gépkocsijavítás és -karbantartás növekszik: az új ötéves terv időszakában több mint kétszeresére. A közelmúltban mar korszerű autószervizt adtak át Keszthelyen. Sopronban, Pécsett. Győrött, Mosonmagyaróváron, Csongrá- don és Mátészalkán. Jelenleg is több szervizüzem épül, például Baján. Gyöngyösön. Dz- don Budapesten és a közeljövőben átadják rendeltetésének a szentendrei és szombathelyi szervizüzemet is. Jelentősen, mintegy 80 százalékkal kívánják fejleszteni a háztartási gépjavítást, az elektroakusztikai berendezések javítását pedig másfél- szeresére növelik. Felkészülnek a színes televíziókészülékek és az automata mosógépek javítására is. A tervek szerint az első színestévé- javító fiókot 1971-ben nyitják meg Budapesten. Gyors ütemben fejlesztik a mosás- és vegytisztító szolgáltatást. előreláthatólag mintegy 80 százalékkal. A hagyományos, személyi szolgáltatások szolidabb ütemben fejlődnek ugyan, de szebbek lesznek a szövetkezeti fodrász- és kozmetikai szalonok, fölszerelésük tovább modernizálódik. Nem feledkeznek meg á munkahelyek szociális létesítményeinek fejlesztéséről sem. A merész elképzelések megvalósítása a szövetkezetektől nem kis erőfeszítéseket igényel, emellett számolnak azzal a jelentős állami támogatással is. amelyet a szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó kormányhatározat kilátásba helyezett. A mindenbe „beavatkozó”, mindent kifürkésző szociológusok már világszerte feltették a kérdést: mire való a magánautó, meg a hétvégi ház? Arra, hogy kiránduljunk és pihenjünk? Arra „is”, jegyzik meg némi ka- jánsággal, majd hozzáteszik: és azért, hogy hivalkodni lehessen vele kicsit. Nekem [ van autóm meg víkendhá- [ zam, neked meg nincs ... j Ezt nevezték el presztizs- j fogyasztásnak. Erre utalt dr. j Kovács professzor is, majd feltette a kérdést: ha 4 ezer J dollár az egy főre eső nem- j zeti jövedelem, ha mindenki I vehet magának autót, jó bú- J tort, hűtőszekrényt stb.-t, ak- : kor mivel lehet hivalkodni | többé? A legésiegújabb típusú autóval? Kétségtelen: avval még lehet kicsit, bár sokkal valószínűbb, hogy a családra méretezett fogyasztás elveszti majd ' presztizsjellegét. A ráVersengés — de miben? Ujabb forradalmi változás az építésiparosításban A könnyűszerkezeteké a jövő 1975-ben kétmillió négyzetméternyi épület készül az ú| módszerrel A negyedik ötéves terv előkészítésekor nyilvánvalóvá vált, hogy a megnövekedett építési feladatokat a hagyományos módszerekkel nem lehet maradékalanul megvalósítani. Ezért fordult a figyelem a világszerte egyre nagyobb tért hódító könnyű- szerkezetes építési mód felé. Ennek központi fejlesztési programmá nyilvánítását kérte az Építési és Városfejlesztési Minisztérium a Gazdásági Bizottságtól. A GB a koncepciót elfogadta, a program kidolgozása folyamatban van és most munkaközi állapotban került sor Budapesten a Típustervező Intézet rendezésében arra a kamarakiállításra, amely hazai és külföldi tapasztalatok alapján vázolja a jövőt. Elsősorban fényképeken mutatta be ezt a korszerű építési módot a kiállítás. A külföldi példák között a családi háztól a kórházon át a sok szintes középületig minden megtalálható, s ezek azt bizonyítják, hogy a hagyományossal egyenértékű módszerről van szó, ami éppen előnyei révén az élet minden területén egyre nagyobb tért hódít. Nálunk viszont még gyerekcipőben jár. s főleg a mezőgazdaság területén találkozhatunk ilyen könnyűszerkezetes épületekkel. A variációk sokasága sorakozik a szemlélő előtt a képeken, bár a variációkat úgy kell érteni, hogy az épülettípusok sokaságát látni, nem pedig az elemek sokoldalú variációját. Bár ez is valami, hiszen látható belőle, hogy a felhasználók törekednek a hagyományostól eltérő építőanyagok alkalmazására. Hogy miért? Az épületfotók mellett a műszaki jellemzők felsorolásában mindenütt szerepel az építési idő. Ez nagyon rövid: 25—30—40 nap általában, 60—90 nap alatt fjedig már nagyméretű könnyű- szerkezetes épületeket állítanak fel. Mit is jelent ez, hogy köny- nyűszerkezet? Azt, hogy a felhasznált anyagok vonatkozásában független ez az építési mód a hagyományos építőanyagipartól és merőben új anyagforrásokra támaszkodik. Az acél, az alumínium, a műanyagok, a fa- és a műfa, gázbeton stb. felhasználásával új anyag- és szerkezetgyártó bázisokat von be az építésbe és ezzel lehetővé teszi új iparágak gyors fejlődését, növeli az egyébként szűk építési kapacitást. Mindezek együttesen azt jelentik, hogy a könnyűszerkezeteknél a hagyományos értelemben vett építési munka erősen háttérbe szorul, s előtérbe lép a szerelőipar. És éppen ebben van a nagy lehetőség, ami újabb forradalmi változást hozhat nálunk az elkövetkező években az építésiparosítás terén. Az első ilyen forradalmi változást — mint ismeretes — a házgyári panelos építési mód bevezetése jelentette a lakásépítésben. Erről beszélgettünk dr. Bö- hönyei Jánossal, a Típustervező Intézet irodavezetőjével, aki a könnyűszerkezetes építés nemzetközileg ismert szakértője. 9 ; (jj üzemrésj-'■’ :• irapodik a termékeiről híres MECSEKTEJ. A régi kacsótai tejüzemet négymillió forintos költséggel korszerűsítik, bővítik. — Ezek az épületek ma még 10—20 százalékkal drágábbak a hagyományosaknál, viszont hasonlíthatatlanul kevésbé munkaigényesek. Az árak csökkentésére van lehetőség, ha korszerű gyártás- technológiák megvásárlásával, hazai eredményeink fej- lesztésvel iparunk a széria- gyártásra állhat rá, s olyan elemek készülnek, amelyek sokoldalú variációra nyújtanak lehetőséget. Erre különben is szükség van, hiszen 1975-ben 2 millió négyzetméter alapterületű könnyűszerkezetű épülettömeget kell építeni, s ennek 40 százalékát a mezőgazdaságban. Eddig egyes konkrét célokra tervezett épületek készültek, legyártásuk azonban így is indokolt és kifizetődő volt. Most már ennél tovább kell lépni. Megyénkban 1968 őszén kezdtek először könnyűszerkezetes mezőgazdasági épületet építeni Somberekén Azóta elkészült már 40 millió forintos költséggel a 8 ezer sertés átbocsátására alkalmas 16 épület. Számos termelőszövetkezet és állami gazdaság alkalmazza már ezt a módszert. de épült már könnyű- váz-szerkezetből ABC-árU- ház Vajszlón, s ezzel a módszerrel készül a Megyeri úti 100 vagonos hűtőtároló is A MEZÖBER-től szerzett értesülés szerint Baranyában évenként 40 ezer négyzetméternyi könnyűszerkezetes mezőgazdasági épületet szeretnének építeni. Pillanatnyilag azonban megtorpanás tapasztalható. mivel a jó gazdaságok már két éve elkezdték ezt a programot, a gyengébbeknek pedig nincs elegendő anyagi alapjuk a bekapcsolódáshoz. Itt most úgy látják a módszer jövőjét, hogy az új típusú épülettel együtt megfelelő technológiai rendszerre is szükség van. Ugyanis ez az. amiben nincs meg mindig a szinkron H. I. í Milyen lesz Magyarország 2000-ben?
